2009. december 13., vasárnap

SZÁRNYVONALAK, CSONTVÁZAK...

Ma sem történt semmi jelentős a belpolitikában.
A pártok tartanak egy lélegzetvételnyi szünetet egymás ekézésében, a Fidesz el van foglalva saját köldöke nézegetésével és olyan jelentős kérédsek megoldásával, mint Pelczné indításának kérdése az egyéni listán.
Állítólag nem indítják, merthogy a Fidesz etalon-nője (iskolázott, ámde korlátolt...) nem hozná az elvárt teljesítményt, - ami azt illeti, szerintem is helyesen mérték fel a képességeit...
Egyébként is, - a Fidesz egy macsó párt, zokniillatú futballöltözők mélyén született és ez azért a mai napig rányomja bélyegét a nőkhöz való viszonyára, - a nő számára klasszikus feladatokat kínál: Kinder, Kirche, Küche, ugye - induljon hát egy tökös Fidelitasos versenyző...
Ha nyer, akkor van egy plusz mandátum, ha veszít, akkor pénz az ablakban...
Viszont ma bezárt a MÁV 24 vasútvonalat, - ezeken a helyeken a személyvonatok helyett autóbuszok közlekednek majd, - ezeken lesznek kénytelenek utazni a bezárt szárnyvonalak eddigi utasai, a vasutasok...
Kétség nem fér hozzá, hogy ésszerűsíteni kell a közösségi közlekedést, meg kell szüntetni a vasút és az autóbuszközlekedés párhuzamosságait, mindenhol a gazdaságosabb megoldást kell üzemeltetni, - nem megy ez könnyen.
Százéves beidegződöttségeket kell megváltoztatni, el kell fogadtatni Józsi bácsival, hogy ezentúl a buszmegállóhoz kell elballagnia a vasútállomás helyett, ott pedig nincs resti ugyebár, de hát neki is túl kell ezen a problémán esni.
Mint ahogy a többi hasonló, huszonéve takargatott problémán is, - az egészségügy átszervezésétől kezdve a közigazgatás átszervezéséig, a minisztériumi háttérintézmények számának megritkításától a rendőrség rendbetételéig, az oktatás reformjától a cigány és szegénykérdésig.
Ha a következő kormány - legyen az bármelyik párt cégérével ékesítve  - csontvázakat keresgél a szekrényekben, akkor nem kell sok ajtót kinyitogatni.
Itt vannak a csontvázak, kidőltek már régen, csak nem kellene állandóan átlépegetni rajtuk, - lehet velük bátran foglalkozni.
És az ellenzéknek is partnernek kell lenni ezeknek a dolgoknak a rendbetételében, mert ezek azok az ügyek, melyek gátat vetnek az ország fejlődésének.
Ezt a helyzetet nem lenne hátrányos megértetni az állampolgárokkal sem, merthogy az ő folyamatos siránkozásaik és határtalan vágyaik között éppen ezek a problémahegyek tornyosulnak.
Ablakon át kihajigált ezermilliárdok pótlását  kell megtermelnünk feleslegesen, avult strukturákat kell kerülgetnünk lózungokkal leplezett egyéni érdekeket kiszolgálva, - modernizálni és ésszerűsíteni kellene ezt az országot.
Lehet, rámegy majd még néhány Gyurcsány, de ameddig ezeket a feladatokat nem oldjuk meg, addig markáns áttörés az ország fejlődését tekintve nem várható.
Komoly kihívás ez, és nem vagyok optimista.
Ha Orbán kerül kormányra, megint kezdődik a maszatolás, hiszen mit is várhatunk? 
Amikor kormányon volt, sem csinált az égvilágon semmi érdemlegest a családja feltőkésítésén kívül.
Most nagy a várakozás, - én meg arra számítok, hogy a vajudó hegyek ismét megszülik a maguk kisegerét.
Pesszimista lennék?
Vagy csak realista?...
:O)))

Nincsenek megjegyzések: