2010. október 6., szerda

DEMOKRATIKUS PLATFORM...

Több a semminél, kevesebb a reméltnél…

Gyurcsány Ferenc zászlót bontott, - egyelőre csak kis zászlót, de zászlót, - a hozzá hasonlóan gondolkodókkal együtt megalapította a Szocialista Párton belül a Demokratikus Platformot.
A név remekül hangzik, - visszacseng a fülekben a Demokratikus Charta neve, - nem lesz tán szégyellnivaló, ha valaki összekeveri a kettőt.
Különösen azért, mert Gyurcsány a Platformhoz kapcsolódóan össze akarja gyűjteni mindazokat a pártonkívülieket, esetleg más pártok tagjait is, akik ’89 megvédendő örökségét tartják a demokraták mai fő feladatának.
Nem vagyok ugyan biztos abban, hogy ezt a párton belül megengedi az alapszabály, de bizonyára lehet technikai megoldást találni arra, hogy ne csak párttagok, hanem a szimpatizánsok is fórumot és befogadó közösséget láthassanak az új szervezetben, ha annak célkitűzéseivel azonosulni lehet, ahol meghallgatják a véleményüket.
Kívülnézetből nem lehet megítélni, hogy milyenek a párton belüli erőviszonyok, milyen Gyurcsány mai támogatottsága – nem vonom kétségbe, hogy esetleg ez a maximum, amit ma ez a párt és a szimpatizánsok serege elvisel.
Sajnos a Fidesz jó munkát végzett karaktergyilkosság terén, emellett az is igaz, hogy akinek barátai vannak, annak nemigen van szüksége ellenségekre…
Ha számba vesszük az erőket, akkor meg lehet talán állapítani, hogy a párt mai vezetése nem mondható Gyurcsány-fanok harcos élcsapatának, és a frakció jónéhány tagja sem imádja ábrándos tekintettel volt miniszterelnökét, - sokan, különféle okokból nem kívánják visszatértét az aktív politizálásba.
Hát igen.
Gyurcsány a Szocialista Párt nagy tehertétele és egyetlen esélye, nélküle a párt igen könnyen az MDF sorsára juthat.
A dolog ott lett végérvényesen elqrva, mikor miniszterelnöki lemondása után a pártelnöki tisztséget is fel kellett adnia – ennek a lépésnek nem volt hozadéka, csak kárt okozott.
Tulajdonképpen azt üzente ezzel a párt a társadalomnak, hogy igaza volt a hőbörgőknek, Gyurcsány pont olyan, amilyennek ellenfelei lefestik.
Az ellenoldalt persze ez nem érdekelte, viszont a saját táborban mérhetetlen károkat okozott ez a magatartás, hiszen a mi választóinkra is beismerésként hatottak az események.
Már senki nem törődött a tényekkel, mindenki a szómágia bűvöletébe esett és ez nem tett jót Gyurcsány politikai súlyának, - mondhatnám leapadt, mint szépasszony feneke a szobabiciklin…
És persze lettek új pártelnökök, akik folyvást gyanakvással elegy rettegéssel figyelték, hogy merre mozdul,mivel foglalkozik Fleto.
Azok, akik Mesterházyra vagy Szanyira tettek, nemigen rajonganak a gondolatért, hogy esetleg jön vissza a leköszönt pártelnök, aki bele tudna kavarni az évtizedek során kialakult módszerekkel újonnan felépített finom kapcsolati hálóba, a romok
Ha Gyurcsány azt gondolja, hogy a párton belül kell megvívnia a harcot, hogy felépítsen egy modern, európai pártot, akkor azt is bizonyára felmérte, hogy mennyire nehéz lesz ekkora ellenszélben ezt megvalósítania.
Emberileg teljesen érthető, hogy a párt jelenlegi vezetői lábukat odaláncolva két kezükkel vadul szorongatják íróasztalaikat, aztán vannak még a feltörekvők is, akik egy-egy egyéni sikert ugródeszkának tekintve éppen most rugaszkodnak el a sztratoszféra felé, gondolok itt Szanyira vagy Botkára.
Utóbbi éppen ma találta alkalmasnak a pillanatot, hogy a politikusok szavatossági idejéről elmélkedjen, feledve azt, hogy Orbán csinált már 7%-os választási eredményt is, oszt ma mégis ő a Mihájkiráj, és még száműzetésbe sem kellett mennie pártjából az Alapítvány Szigetekre…
Tulajdonképpen ugyanaz lehetett Gyurcsánynak is a dilemmája, mint az egyszeri cigánynak, mikor a kispurdé beleesett a pöcegödörbe: megmosdassuk, vagy csináljunk másikat?
A mai helyzetben tisztességes politikusnak nem vitás a döntés - a harcokat a párton belül is meg kell vívni, és ezt a pártot kell átformálni a XXI. század követelményeinek megfelelően.
Ez sokkal rokonszenvesebb, mint Szili magánszáma, még akkor is, ha Gyurcsány egy hasonló lépésnél magával vinné a Szocialista Párt tagságának 70 - 80%-át.
Sajnos idő kell még, míg megérik a helyzet arra, hogy ismét ő vezethesse a Szocialista Pártot, és addig rengeteg aprómunkát kell neki és társainak elvégezniük.
Hál istennek Gyurcsány a mezei párttagok körében volt népszerű mindig is, és most is a talpasok segíthetik őt győzelemre,
Ha mellettük még széles társadalmi rétegeket, a mai politikai hontalanokat is meg tudja szólítani, akkor nyerhet, - de csak hajszálon függ a bukása is, ezt soha nem szabad elfelejteni.
A politikusok a hatalom megszállottjai, ez a szakmájuk, ezért és ebből élnek, ettől dobog a szívük, mégis időnként olyanokat mondanak, hogy őket nem érdeklik a pozíciók, a rangok.
Persze ez nincs így, valamennyi politikus hiú és kissé narcisztikus, de ettől függetlenül egyik-másik karizmatikus személyiség nagy szolgálatot tud tenni a pártjának.
Egy - egy ilyen politikus gondolataival lehet azonosulni, benne testesül meg pártja.
Viszont, ha egyedül van, akkor - legyen bármilyen tehetséges is – el fog bukni.
A nagy kérdés most az, maga mellé tudja-e állítani a párt tagságát és minél több vezetőjét, a szimpatizánsok minél nagyobb táborát és hozzá tudja e kapcsolni valamiféle szervezethez – nevezhetjük akár platformnak is – a csellengő és kiábrándult demokratákat szerte az országban?
Ha igen, akkor lesz előbb-utóbb ebből a pártból egy olyan „centrum-nyitott” balközép párt, amely nem csak a baloldali, de a '89-es eszmények talaján álló demokraták irányába is nyitott.
Ha nem, akkor annyi a pártnak is és politikusként Gyurcsánynak is, habár neki még ebben az esetben is jobbak az esélyei, mint pártjának.
Egy percre sem szabad szem elől téveszteni az ellenfelet, - illúziók már nem lehetnek, ezek minden aljasságra képesek.
Ezért is lett volna könnyebb a Párt elnöki székéből irányítani az átalakulást, és akkor minden és mindenki a helyére kerül volna, - Mesterházy nem birkózna számára megoldhatatlan feladatokkal, Botka is megkapná a megfelelő politikai támogatást szinte kilátástalan helyzetében, és talán még Szanyi Tibor is találhatna személyiségére szabott feladatot, - például növeszthetne nagy bajuszt és mától kezdve nem vágatná a haját…

:O))))

4 megjegyzés:

SZÉCSI MAGDA írta...

JA, A SZANYI ÁLLATI UNDORÍTÓ TUD LENNI MINT A DÖG KÖVÉR- PUPU "AZOK, AKIK MESTERHÁZYRA VAGY SZANYIRA TETTEK..."- KEZDETŰ MONDATOD NINCS BEFEJEZVE, MINT SOK MINDEN MÁS EBBEN AZ ORSZÁGBAN.
Gyurcsánynak nem vinnie cipelnie kellene a vezetőitek 7o százalékát, hanem éppen hogy jól seggbe kellene rúgni őket...rosszul kezdi ha élősködőket vesz a hátára koloncnak, mert hiszen ezek mit tettek érte? tettek valamit? gondolom a kedvenc cigánya a teleki megint tejet+hatalmat kap, ha esetleg...
teleki nem kell a cigányságnak bármilyen hűséges is fölfelé, sajnos ezt a magyarok sosem értik meg, hogy akik nekik jó cigányok, azok nem biztos hogy a cigányoknak is jó cigányok...na, mindegy. tenni jobb mint haldokolni kíváncsi leszek a programra...

pupu nemáááá... belegondoltam a szanyi növesztett hajába...ajvé+brrrr!
erről sürge monnyá le! :)

SZÉCSI MAGDA írta...

ui. az a cigány példa a szarba esett gyerekről, nem kóser pupu...mert egy cigány lepucolja aztán neki áll egy másikat is csinálni...mondjuk előtte azért eszik egy kis lecsós nokedlit...na, szerintem így kóser...

SZÉCSI MAGDA írta...

pupu az előbb ide írt üzenetek magánlevelek ezt elfelejtettem +írni. de azért érdekelne a válaszod...

Greenbrain írta...

Pupu! megint jó a meglátásod. Csak nehogy az legyen belőle, hogy GyF megint összegyűjt pár értelmes -- vagy magát értelmesnek tartó -- lelkest, aztán a pártapparátus megint átveszi az "irányítást", és jól elqrják megint az egészet.
Én attól félek, hogy az MSZP "bölényei" és "fiatal bikái" közül jó néhányan nem is tudják, hogy 21. századunkban mit is jelentene a modern baloldali gondolkodás. Az a dolgozat, amivel Mesterházi bemutatkozott (valahol le van töltve egy pdf-ben, de most lusta vagyok ide linkelni, bocs!), azt én nem fogadnám el évfolyamdolgozatnak sem egy másodéves politológus hallgatótól.
Jó a kezdeményezés, de azért ilyes fenntartásaim vannak.
Üdv!