2010. december 5., vasárnap

TŐKÉS

Van néhány kártékony féreg a magyar politikában.

Ők azok, akik konfrontatív és megosztó magatartásukkal csak károkat tudnak okozni a magyarságnak.

Mégis valahogy úgy jön ki mindig a lépés, hogy a sok sületlenséget és kenetes baromságot, amit nemzetieskedő löttyel nyakonöntve előadnak, hallgatóságuk szent kinyilatkoztatásnak tartja, és úgy ünnepli őket, mintha a haza megmentői lennének, holott csak a szakadék felé terelgetik híveiket.
Ennek az állatfajnak egyik jeles képviselője a volt Királyhágómelléki református püspök, akit a történelem egy szerencsétlen pillanatában akkor dobott felszínre, mikor éppen odafigyelt a világ, és azóta ott úszkál vidáman, egyre magabiztosabban és egyre kártékonyabban.
Arról híresült el, hogy állítólag a Ceauescu-féle Securitate le akarta tartóztatni, ami ugyan nem kizárt, de nem is biztos, hogy így volt, miután a neves hazafi állítólag másodállásban bedolgozgatott nekik is.
Jelleme, - pontosabban ennek hiánya - miatt ezt az opciót nem is nagyon lehet kizárni, mint ahogy én azért úgy olvastam, hogy akit anno a hajdani ÁVH be akart vinni a mai Képviselői Irodaházba baráti elbeszélgetésre, azt be is vitte, oszt adott esetben vele vitte volna azokat is, akik ez ellen tenni akartak volna.
Hajlanék arra is, hogy a román forradalom zavaros napjaiban ugyanolyan precízen szerkesztett koreográfia szerint folytak a történések, mint anno 56-ban nálunk, - ott is klappolt minden, ahogy illik, és a nép lelkesedett szintúgy, ahogy illik, - a leendő püspök meg valószínűleg csak bábfigura volt valakinek a kezén.
De rendben, - fogadjuk el, hogy a tepsiszájú hős kidüllesztett mellét bátran odatartotta Ceausescu tankjainak – ide lőj, Nicolae! – majd lábának egy toppantására átállt a hadsereg, megvédve őt és rajongásig szeretett családját valamint mellesleg a román nemzetet, - köztünk nemzettársainkat is – a diktatúra vasöklétől…
Ceausescuékat helyszíni közvetítés keretében jogállami módon lemészárolták, Tőkés pedig megdicsőült és a temesvári lelkész rövidesen a Királyhágómelléki Egyházkerület választott püspöke lett.
Közben persze megkóstolta a politika és a hatalom édes ízét és vadul belevetette magát a politikai életbe, támaszkodva a magyarországi jobboldal rokonszenvére, mely százmilliókban volt mérhető.
Legális és illegális csatornákon keresztül csurdogált vagy ömlött – a politikai helyzetnek megfelelően – a pénz hozzá és a többi nemzetiségi politikushoz, mellyel soha, senkinek nem kellett elszámolniuk, és amelyből a rossz nyelvek szerint jutott vastagon vaj a kalácsra.
Az ember azt gondolná, hogy a szerencsés körülmények és a pénz meghozza eredményét, de nem, - egy idő után az erdélyi nemzetiségi politikusoknak is elegük lett a túlmozgásos püspökből, akinek politikai nézetei leginkább a Horthy-korszak középkádereinek nézeteit idézik.
Miután a romániai magyar nemzetiségi politika centrumából kijjebb szorult és mellesleg kiderült, hogy nélküle sem állt meg az élet, nagy bánatában Orbán keblére borult és gründolt egy magyar ellenpártot, - lássuk Uramisten, mire megyünk ketten!
Ennek dacára nem tudta az erdélyi politikai életben megszerezni a vezető pozíciót, de arra elég volt a buzgalma, hogy a legutóbbi Európai Parlamenti választások során kompromisszumos jelöltként és vidám színfoltként bekerüljön a testületbe.
Sajnos egyházi tisztségéről ezzel egyidejűleg le kellett mondania – az Úr gyakran kacskaringós utat választ az ő nyájának megóvásához…
Közben az Úr megvilágosította Tőkés elméjét, ő pedig belátta, hogy az élet apró örömei neki is járnak, és hogy ez nem csak élvezet, hanem kemény munka is, arról leginkább az íróasztala tudna mesélni.
Családi élete példás, gyermekei mindig bátran fordulhatnak hozzá problémáikkal – írásban.
Ez valami sorscsapás a nemzetre, hogy állandóan szellemi és mentális kihívásokkal küzdő emberek kerülnek a nemzet sorsát befolyásoló pozíciókba, de hát tudjuk: Isten nem bottal ver…
Most meg Tőkés pártot alapított.
Vasárnap.
Holott ezt a napot arra teremtette az Úr, hogy lehessen a megszokottnál kicsit tovább aludni, arról nem is szólva, hogy nem elegáns dolog vasárnap reggel másokat zavarni a csörömpöléssel meg a hangoskodással.
Erdélyi Magyar Néppárt néven új politikai erőt hozott létre a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, komoly hiányt elégítve ki és javítva az egy székelyre eső magyar pártok mutatóját Erdélyben.
Tőkés azt fejtegette a harmadik erdélyi magyar párt alapítása alkalmából, hogy nagy a kiábrándultság az erdélyi magyarság körében, a sorozatos szavazatvesztések mutatják, hogy egyesek egyenesen apolitikussá váltak.
Le kell mosni a gyalázatot, amit az elmúlt években rákentek a felelősség nélküli politikusok, hogy újból jó legyen magyarnak lenni - mondta Tőkés.
A megtisztuláshoz viszont szükséges az elszámoltatás határon átnyúló módon, illetve az átvilágítás is, hogy végérvényesen megszabadulhassanak a kommunista múlt zárványaitól
Tekintsünk el attól, hogy a felelősség nélküli politikusok élvonalában ő is ott menetelt, mint főzárvány, tekintsünk el attól is, hogy a Markó Béla által fémjelzett RMDSZ tekintélyes, koalícióképes párttá vált, csak a retorikát figyeljük.
Tőkés ugyanis kifejtette: a magyarországi választások eredményeképpen elérkezett az a "kegyelmi idő", amikor végre folytatni lehet az 1989-ben elkezdődött, majd félresiklatott rendszerváltozást. Az erdélyi magyar politikában is irányváltásra van szükség.
Nagyon kell röhögni, - Tőkés, mint helyiérdekű Che Guevara, éppen exportálja a magyarországi fülkeforradalmat, - hát nem szánalmas?
De ne értékeljük azért túl a szerepét - ahogy mondani szokás: a hang Jákobé, de a kéz Ézsaué...
Orbán nélkül egy lépést se tehetne az expüspök, valakinek ugyanis finanszíroznia kell ezt a kalandot is, és hát ugyan, ki más is finanszírozná az erdélyi magyarság ügyének eljelentéktelenítését, mint a Nagy Fülkeforradalmár, az Új Nemzetvezető…
Szépen beleillik ez a sorba, a szlovák nemzetiségi ügyekbe már belerondított Viktor, a románba most már másodjára is.
Vezérünk és fénylő csillagunk (nyolcágú, aranyszínű…) egyszerűen nem képes beletörődni abba, hogy az anyaországnak nem irányítani kellene a határontúliakat, hanem segíteni kellene őket okos, együttműködésre törekvő külpolitikával.
Újabb frontot nyitott hát a gonosz Hókuszpók, majd hozzá kell írni az egyéb tüneteihez.
Mindenesetre, amikor a magyarság kártevőinek szobrot emelnek majdan, a főalak helyére már nem kell modellt keresni.
A talapzaton Tőkésnek is helye lesz, ez iránt senkinek se legyen kétsége…


:O)))


A bejegyzés itt is olvasható: http://kapcsolat.hu/blog/tokes


1 megjegyzés:

Névtelen írta...

5*