2011. február 2., szerda

LIBAVÉSZ...

A rinocérosz ott toporgott a miniszterelnöki sajtótájékoztatón a bivaly és a víziló társaságában.


 A Pachyderm Times akkreditálta őket, de nem kaptak kérdezésre lehetőséget, pedig igencsak közérdekű lett volna a kérdés, melyet fel kívántak volna tenni: hogyan és hol lehet szert tenni olyan vastag bőrre, mint amilyennel  Miniszterelnök Úr pofáját huzatolták?
Irigy dögök ezek, idegenszívűek és nemzetietlenek!
Miniszterelnök Urunk orcája köztudottan selymes, mint a babapopsi, szája illatos, mintha nem is hagyna nyomot rajta a kiejtett szavak minősége, legfeljebb a szája szélén, mintha…
Miniszterelnök Urunk nyilatkozatában példátlan összefogásnak nevezte azt, hogy a nyugdíjvédelmi program keretében a magán-nyugdíjpénztári tagok 97 százaléka választotta az állami nyugdíjrendszert.
Igaza is van, anno Sobri Jóska is összefogott a megállásra felszólított fogat utasaival, a viszkis rabló pedig a bankokkal összefogva hajtotta végre betétvédelmi programját.
És még mielőtt valaki kifogásolná, hogy Miniszterelnök Urunk ábrázatát kissé rusztikusan pofának minősítettem, azért szögezzük le: ehhez a cinikus nyilatkozathoz pofa kell.
Elgondolkoztam már néhányszor, hogy amikor megszólal Szijjártó, vagy most ez ügyben Selmeczi, akkor éppen a miniszterelnöki szót viszik, vagy maguktól ennyire cinikusan trógerek, - hát most megszűnt a dilemma, itten is fejtől büdösödik a láb, ez kétségtelen.
Azt is mondta a Vezérürü, hogy „az a több mint százezer ember, aki magán-nyugdíjpénztári tag maradt, arra bizonyíték, hogy "egyetlen ember sem maradt le a választás lehetőségéről technikai okokból."
Hát nem, mint ahogy annak is van választási lehetősége, akinek a fejéhez odanyomnak egy pisztolyt és választhat, hogy az aláírása vagy az agyveleje kerül az elé tett papírra.
Hogy ezt reális választási lehetőségnek lehet e tekinteni, arról akkor nyilatkozhatna Orbán, ha kiraknák az utcára, oszt elmenne dolgozni valahova 120000-ért, és akkor lehetne szabadon választani.
A nyugdíj a kisember számára élet-halál kérdése és retteg attól, hogy esetleg elveszíti öregségére, vagy ha belerokkanna a hajtásba, akkor nem járna neki a rokkantsági nyugdíj, - ezzel zsarolva dönteni valóban maga a választás szabadsága.
De legjobban mégis az tetszett, hogy a mi Miniszterelnök Urunk ismét nagy nyilvánosság előtt csinálta le az Alkotmánybíróság fejét,  en bloc, Stumpfostól, mindenestől.
Mondjuk, ez Stumpfnak már nemigen tűnhet fel, ő erre van szocializálva, talán még csettint is – hű, de finom krémes és milyen illatos, - node a többiek?
Azt mondta ugyanis Viktátorunk, hogy "Kár azt az illúziót kelteni", hogy bármilyen módon, akár alkotmánybírósági ítélettel ez a helyzet megváltoztatható lenne…”
Bevallom, én pedig ezidáig ebben a hitben ringattam magam, fene az idealista lelkivilágomba!
Akinek ezidáig még kétsége volt az iránt, hogy ez ember demokrata-e vagy nem, az most megnyugodhat – ez a cezaromániás beteg itten éppen diktatúrát barkácsolgat.
Ez a második lehetőség az Alkotmánybíróság számára, hogy kollektíven beadja lemondását, demonstrálva Európa és a világ előtt, hogy ebben az országban a demokrácia alapértékei vannak végzetes veszélyben.
A második lehetőség arra, hogy megőrizzék személyi tisztességüket, mert anélkül hiába akasztanak a nyakukba aranyláncot, meg húznak méltóságteljes talárt, akkor is csak bohócai lesznek ennek a nagybeteg embernek, aki előbb-utóbb a fejükre teszi a csörgősipkát is, - harmadik lehetőségük már nem biztos, hogy lesz.
Jó lenne ezen eltöprenkedni mindenkinek, még mielőtt nagyobb lesz a baj és tán kellene egy csodarabbi is, - az se baj, ha nem zsidó - csak találjon már ki valamit, mert ebben az országban mi vagyunk a libák és - ahogy nézem - kezdünk fogyatkozni.


:O)))

8 megjegyzés:

Névtelen írta...

Na de a libákat leölik, ki marad az országban?

Névtelen írta...

Érdekesen gondolják a választás szabadságát. Nekik is fel kéne egy ilyet ajánlani!!

Üdv Citoyen

Névtelen írta...

A libákat leölik, akkor ki marad az országban?
Kata.

Sarolta írta...

Érdekesebb eredmény született volna, ha annak is el kellett volna menni nyilatkozni, aki nem akar maradni a nyugdíjpénztárban. (Ha már egyszer ragaszkodnak a nyilatkozattételhez.) Vagy kérvényezhette volna valaki, hogy ugyan már, hagy menjek át az államiba, a többi meg maradjon, ők nem akarnak mozdulni.Na de akkor nem ez az eredmény természetesen.

Névtelen írta...

A valóban szabad választás az lett volna, ha kiküldenek mind a hárommillió mnyp-tagnak egy űrlapot, amelyen beikszelheti, hogy "Igen, én nem akarok előtakarékoskodni a nyugdíjamra, és elvárom az államtól, hogy nyugdíjba vonulásom után olyan életem legyen, mint a japán nyugdíjasoknak", vagy "nem, én nem hagyom, hogy az eddigi megtakarításomat szétosztogassák folyó fizetési kiadásokra és/vagy adókedvezmény formájában a tehetőseknek." Ha erre mindenkinek válaszolnia kellett volna, egész szép kis pofára esés lett volna az eredmény... (Ezt a Facebook-ról hoztam át, a blogodhoz irták :))) Üdv Citoyen

Névtelen írta...

Amikor először olvastam tőled, hogy az Alkotmánybiróság mondjon le - mert teljesen mindegy, hogy van, vagy nincs - kicsit vadnak találtam az ötletet, de egyre inkább osztom a véleményed. Ov. mai megnyilatkozása arra enged következtetni, hogy bizony csak diszletnek vannak jelen, kellenek ahhoz, hogy a demokráciának álcázott diktatura ne legyen nyilt, lehessen hivatkozni arra, hogy lám, lehet itt másképp is dönteni - csak éppen nem dönt senki másképp :((((
Egyébként is micsoda dolog az, hogy a határidő lejárta után majd valamikor veszik napirendre ezt a kérdést?? 3.000.000 magánnyugdijpénztáras nem ér annyit, hogy az Alkotmánybiróság kivételezzen egy törvény napirendre vételénél???

(Citoyen)

Ildikó írta...

A taláros testületnek fől kellene fogni, hogy nem csak a saját tisztessége a tét, mert most egy ország gerincét és józan eszét kell képviselnie. Egész Európa rájuk figyel: prostituálhatóak e a költségvetés "összeomlásával" takarózva 9 évnyi kényelmes bársonyszékért, vagy ellenállnak a kísértésnek.

Anya írta...

Ma, a határidő lejárta után hozta a postás a gyerekem OTP nyugdíjpénztári elszámolását. Igaz, ez semmit nem befolyásolt, lévén a gyerek a köz alkalmazottja. Szabadon eldönthette, hogy inkább a munkahelyét tartaná meg. Senki nem mondta ki nyíltan a munkahelyén, hogy "aki nem lép egyszerre, nem kap rétest estére". Mégis valahogy minden munkatársa értette a finom ráutaló kijelentéseket. Hiába, mi magyarok a sorok között is tudunk olvasni. Generációtól függetlenül. Talán a génjeinkben van.
Az a legnagyobb baj, hogy terjed a félelem. És a félelem kiszolgáltatottá tesz. Ma az egyik ismerősöm nagyon furcsát mondott. "Mivel ebben az országban mostanában bármi megtörténhet, hát kivettem a bankból a pénzemet, és keresek valami olyan megtakarítási formát, befektetési lehetőséget, amire egy törvénymódosítással nem tehetik rá a kezüket." Úgyis, mint a 97%-os összefogás élő bizonyítéka. Ez a 97% erősen emlékeztet engem a szocializmus 100%-os szakszervezeti szervezettségére a munkahelyeken. Azt is teljesen szabadon, önként, egy emberként tartották fenn a munkavállalók. Aztán ez a 100% kissé visszaesett '90 után. Az Alkotmánybíróság meg ebben a kérdésben már akkor hallgatólagosan igent mondott, amikor a napirendre vétel időpontját kitűzte. Pár hete írtam már, hogy van az a pénz, amiért az embernek korpás lesz a haja. Nagyon el vagyok keseredve, és nagyon mérges vagyok. Minden nap történik valami olyan, amiért akár folyamatosan az utcán lehetnénk, és követelhetnénk, hogy mondjon le, takarodjon, ... Ehelyett semmi. Legalábbis semmi olyan, ami valóban erőt képviselne. Lassan jön március 15, és újra aktuális lesz a Talpra magyar! Meg a vekker is. ÉBRESZTŐ!!!!