2011. március 26., szombat

MADÁRTEJ

Rengeteget törtem a fejem, hogy mi is lehet Orbán sikerének titka.
Merthogy sikeres, az kétségtelen, ezt bizonyítja az a tény is, hogy bár az elmúlt nem egészen egy év alatt többet tett a demokrácia, Magyarország és az egyszerű állampolgárok elemi érdekei ellen, mint ellenfelei valaha is tettek vagy tehetnek, mégsincsenek az utcán tömegek, nem skandálják felháborodottan, hogy Orbán takaroggy, látszólag mindent és bármit megtehet.
Ha Gyurcsány valaha is kivett volna az emberek zsebéből csak tizedannyit, mint amennyit az Orbán-féle adótrükk kivarázsolt, vagy ha ilyen pofátlan természetességgel vette volna el a nyugdíj-megtakarításokat a munkavállalók egyéni számláiról, akkor vér folyt volna a pesti utcán.
Most meg sehol egy hangos szó, sehol semmiféle összefogásra utaló jel, a március 15.-i médiatüntetés is olyan volt, mint amilyen a magyar liberális értelmiség: langyos, hatástalan és erőtlen.
Mikor Gyurcsány a Demokratikus Chartával tüntetett, akkor abban volt erő és indulat, az olyan volt, mint amikor elindul valami, de aztán a szokásos menetrend szerint szétfolytak a dolgok.
Mint amikor a Forma-1 rajtjánál felbőgnek a motorok, az emberek izgatottan figyelnek, az idegek pattanásig feszülnek és akkor Schumacher elegáns mozdulattal kilép a kocsiból és elmegy megírni egy hosszabb elemzést a verseny helyzetéről és a szabályrendszer összeomlásáról.
Orbán sikerének titka véleményem szerint az, hogy ő jó érzékkel mindig valami ellen, valamivel szemben küzd.
Ha könyvben fejtené ki élete szubsztanciáját, a könyvnek nem is lehetne más a címe, mit az, hogy „Harcom”.(Kiadja az Új Széchenyi terv támogatásával Kövér Szilárd legújabb nyomdája…)
Egész élete egy nagy küzdelem, ellenség ellenség hátán mindenfelé.
Hívei számára pedig nincs választás – harcolni kell a démonizált ellenség ellen, aki elveszi vagyonodat (talicskával tolva, természetesen) tönkretesz téged és gyermekeid, megpocsékolja anyád, nővéred, húgod és feleséged (aztán a frissen mosott függönybe töröli a csúnyáját) nincs választásod, harcolsz vagy elpusztulsz.
Ekkor a hű vazallus hálás kutya-tekintettel néz Vezérére, aki megvédi őt, aki irányt mutat, aki mindahányunknál jobban gyűlöli az oligarchákat, aki tisztakezű és azt a tiszta kezét is a zsebében tartja állandóan, boldogan mogyorózgatva – jelezve ezzel is, hogy egy ő is közülünk.
A nép fia, aki disznót vág, mint mi, kalbászt tölt, mint mi, a meccsen ugyanúgy köpködi a szotyolát, mint mi, lehet, még az asszonyt is eldöngeti, ha visszaszájal – ő tulajdonképpen a kollektív mi.
És hát ez itt a probléma, hogy ez a kép stimmel is, Magyarország többé-kevésbé olyan, mint Orbán Viktor, kár is lenne ezt tagadni.
A Lajtán túl ez az ember egy senki, egy büdöstalpú, pökhendi, modortalan kis tahó, akit a nyugati politikusok két ujjuk közé csippentve nézegetnek, gumikesztyűben és maszkban természetesen.
De nálunk ő az Isten személyesen, és csinálhat akármit, lophat személyesen és nyíltan akármennyit, elnézik neki, mert ő maga Magyarország.
Sunyi, álszent, agresszív és gyáva egyszerre, pökhendi és kicsinyes, tolvaj és hazug.
De ő a Vezér, akit kérdések nélkül követni kell, és aki még egy, magyarember számára elengedhetetlen igényt elégít ki: félni lehet tőle.
Nem alaptalanul, hiszen pitiáner és bosszúszomjas és nem tűr ellentmondást, aki szembeszáll vele, az halott ember.
Egyelőre politikailag, de a perspektívák beláthatatlanok.
Céltudatos, őt a sors és az atyai pofonok győzelemre predesztinálták, számára csak a győzelem elfogadható az ellenség felett, melyet ő jelöl ki.
Ellenség pedig mindenki, aki nem az ő hatalmi vágyát szolgálja.
Harcolni kell.
Bármelyik ellenfele hihetetlen hátrányban van vele szemben, főként azok, akik a politikusi létben is emberek tudtak maradni, akik a politikai küzdelmet nem élet-halál harcként fogják fel, hanem demokratikus megmérettetésnek, és akiknél léteznek erkölcsi gátak.
Ők azok, akik egy csendes szobában egy kés és gúzsbakötött politikai ellenfelük társaságában biztos alibi esetén sem vágnák el annak torkát – fordított esetben pedig erre bizton számíthatnának.
Magyarországnak nem esete a Gyurcsány féle politikus, nem szereti – mellesleg ugyanazért, amiért Orbán sem – kisebbségi érzés fogja el a társaságában.
Nem érzi magát egyenlő partnernek, nyomasztó a szellemi fölény, nem érti, ahogy beszél, nem érti az értékrendjét, hiszen húsz generációra vissza despotákra volt szocializálódva és fogalma sincs arról, hogy mi is a parlamentáris demokrácia.
Gyurcsány nem valami ellen, hanem valamiért küzd, márpedig valamiért küzdeni áldozatokkal és rengeteg munkával jár, az eredmény távoli és bizonytalan – hát nem egyszerűbb beverni az ellenség fejét és elvenni javait?
Magyarember azt érti, hogy most mienk a hatalom, most mi mondjuk az okosságot, és akinek nem tetszik, annak beverjük a pofáját.
Ha Gyurcsány az első alkalommal, mikor Orbán határidőket szabott a lemondására és erőszakkal fenyegetőzött őrizetbe veteti, lehet, még ma is hatalmon lenne.
Magyarembernek erőt kell mutatni akkor is, ha nincs, mert magyarember ezt megérti, azt meg nem, hogy hogy lehet valaki olyan hülye, hogy még azt sem teszi tönkre, aki őt tönkretette.
Jogi lehetősége megvolt rá, a BTK honorálja ezt a magatartást, és el lehetett volna vizsgálgatni a ciklus végéig, hogy megáll e a vád, - amúgy egyáltalán nem vagyok biztos benne, hogy egy komolyabb vizsgálat nem igazolta volna a Fidesz vezetőinek felelősségét a zavargások kirobbantásában.
De hát Gyurcsány demokrata, és most is madártejet csinál, ahelyett, hogy a fogával harapná ki a bárányherét és birkapörköltet főzne, - az igen!
Az lenne valódi fajmagyar magatartás, az megmutatná, ki a legény a gáton, ha veres lenne a szája széle!
De madártej – piha!
Lehet, ez még egy libát se tudna levágni, csak etetgetné meg családtagnak kezelné, a végén az is elpofátlanodna, mint oly sokan a környezetéből!
Bezzeg Orbánnál a libák libasorban, peckesen masíroznak a kisgúnár után, aki büszkén megy előttük, hiszen utat mutathat és ő ehhez ért - meg a miniszterelnökséghez…
Madártej…
Madártej – tojás – magzati élet védelme!
Megvan!
Ha Geréb Ágnes két évet kapott, akkor ez a magzatgyilkos is megérdemel minimum annyit, ahány tojást feltört, - majd a Zsolt szól néhány kenetes szót a Parlamentben, a többi meg a Poltpetya dolga…
Ezer év múlva is a jobbágyok országa leszünk…

:O)))

A bejegyzés itt is olvasható: http://kapcsolat.hu/blog/madartej

15 megjegyzés:

A írta...

Spiró is megmondta a "Tavaszi tárlatban"

Debi írta...

PuPu! Amit az Orbán-imázsról írtál, azzal egyet lehet érteni. Azt azért hozzá tenném, hogy a jelenséghez jelentős mértékben hozzájárul az az erőtlen, tesze-tosza, igazán fajsúlytalan, a lehetőségeket messze ki nem használó MSzP (bal oldal)!

Névtelen írta...

Nagyon vicces, jót szórakoztam rajta. Mármint az írás stílusán, a többin (vagyis a tartalmán) már csak sírni lehet.

DOBÓCSILLAG írta...

HÁT ENNYIT TESZ AZ, HA BÍZNAK AZ EMBEREK VALAKIBEN.
EZT ORBÁN EL TUDTA ÉRNI, GYURCSÁNY NEM. ILYEN AZ ÉLET.

Mrs. mamó írta...

Semmi újat nem hozott a sok ezer esztendő. Miért is lett a félmajomból ember? Erőszakos volt, használni tudott ezt azt, és elhitette magával, hogy mindenféle ütődött tigrisnél is többet ér. A további evolúciós útra viszont már nem mindenki jutott el, mert nem értik, hogy emberből hogyan lehet EMBERRÉ válni. A legnagyobb baj valóban az, hogy a primitívség, az erőszak érthetőbb, követhetőbb, és a többség jelenleg itt tart. Egyébként az alantas indulatoknak mindig több követője volt világszerte, elég ehhez alig 100 évre visszanézni. Nem vagyunk még a szellem gyerekei, hempergünk a földön a mocsokban, és ehhez remek vezetőnk van, aki élen jár ebben, tanulhatunk tőle. A finnyás EU pedig menjen, ahová való, mert nem érti meg a szilaj magyar szellemet.

Névtelen írta...

Nekem is az a véleményem, hogy Orbán nem lehetne ilyen, ha mi -a magyar társadalom - nem lennénk ilyenek! Ha nem nézzük végig szótlanul 2OO6-ban kezdődött fityiszes, antidemokratikus országrombolást. Ha tényleg demokraták lettünk volna, ha tényleg demokraták lennénk! De, ha a magyar társadalom húsz év alatt nem tanult meg demokratának lenni, akkor most ezt a lemaradását kénytelen lesz néhány év alatt behozni. Csak a tanulópénz lesz nagyon-nagyon drága!

Névtelen írta...

Pupukám!

Csak tájékoztatlak, hogy vér folyott a Pesti utcán 2006-ban! Vagy ilyen könnyen elfelejtetted? Mi nem. Nem. Soha. A madártejes barátod a madártej készítése közben odaszólt a haveri kutyáknak, akik kiadták a parancsot a lövésre, és folyott a vér a Pesti utcán! Recsegtek a csontok, töröttek a fejek, kifolyottak a szemek, suhogtak a viperák... Aztán jötteka kitüntetések és a jótékony feledés! Ezt nem lehet elfelejteni SOHA, úgy ahogy náci bűnöket sem. Ez egyenértékű volt vele.

Hajnalka írta...

12:05-ös névtelennek: No és mi a helyzet azon szerencsétlen rendőrökkel, akiknek szintén folyt a vére a magadfajtáktól? Gondolod, hogy azt el lehet felejteni, Nem, még a balsai (direkt kis betűvel!!!) féle haverjaid mesterkedéseivel sem.
Egyébként ha a náci bűnökkel veted össze, akkor a történelmi ismereteid igencsak hiányosak. Ajánlom figyelmedbe a nem párt orientáltságú Nat. Geo. idevágó műsorainak tanulmányozását!

Névtelen írta...

Hogy mered hasonlítani 2006-ot a nácikhoz te tahó ?
Hány embert deportáltak 2006-ban ?
Ha most kimennénk az utcára, lehet , hogy a kis hitler deportálna minket....
Dávid

éva írta...

Pupu, mivel én az 1 millió ellenük szavazó egyike voltam - nem veszem magamra ezt az írást. A másik 9 millió tekintetében sajnos egyetértünk. Hiába próbálom magamat győzködni, hogy szegények nem tehetnek róla, hogy alulképzettek és képtelenek a saját fejükkel gondolkodni - mert Orbán igenis a magyarok legaljasabb vonásaira játszott rá - és igen nagy volt rá a fogadókészség.
Viszont el nem évülhető "érdemei" vannak az Mszp kommunikációjának is (illetve annak teljes és tökéletes hiányának) a fidesz győzelmében - főleg annak arányában.
És ha azt hiszik, hogy bőven van idejük libasorban letotyogni a tóra, akkor nem ártana
csipkedni magukat: Orbán már idén eltapsolja a manyup pénzek nagy részét - és mielőtt teljesen elveszítené a támogatottságát - vagy inkább az ellenzék jobban összeszedhetné magát - 2012-ben előrehozott választások lesznek. Aztán majd felesküdhetnek a viktatúra alkotmányára!
Egyébként meg majdnem mindegy, hogy Gyurcsány
többoldalas elemzéseket ír - vagy madártejet főz. Amíg nem tud pár JELSZÓT összehozni, amit
a 9millió is megért és felfog, amíg az Mszp Programtanácsa még csak nem is említi a kommunikációt, mint javítandó vonást: esélyük sincs. És elég szomorú dolog az eleve vesztes oldal mellett kiállni. Főleg, ha az ember tudja, hogy lehetne másképp is!

Tamás írta...

"A madártejes barátod a madártej készítése közben odaszólt a haveri kutyáknak, akik kiadták a parancsot a lövésre, és folyott a vér a Pesti utcán! Recsegtek a csontok, töröttek a fejek, kifolyottak a szemek, suhogtak a viperák..."

Nekem a mai napig az a véleményem, hogy akik a rendőrökre támadtak, azokra nem gumilövedékkel kellett volna lőni, hanem éles lőszerrel.

éva írta...

Pupu, lehet, hogy a kérdésed költői - azért én válaszolnék. Csak egyedül és kizárólag a kommunikáció, a duma, a mese, az ámítás, az agymosás szólt Orbán mellett. Ezért az Mszp kommunikációs nihilje nagymértékben hozzájárult a vereségükhöz. Most felállítottak egy Programtanácsot, hősiesen végigrágtam magam a tervezetükön: EGY ÁRVA SZÓ SINCS benne kommunikációról, a hiányossága okairól és a javítás módozatairól. Nyista!
Zeng a net a Wittner féle ordenáré kiszólástól -
az Mszp.hu meg törölte az erre vonatkozó topicot
-azaz EGYEDÜL az Mszp-nek nincs kifogása ez ellen. Ja, hogy a szóvivő mond ezt-azt, de a szimpatizánsokba belefojtják a véleményt? Ez aztán nagyon alkalmas technika a tábor megtartásának! Növelésről meg nem is álmodnak - de főleg nem is tesznek semmit érte. AZ eredményt(elenséget) mutatják a közvélemény kutatások!
Gyurcsány meg képtelen NÉHÁNY ütőképes mondatban fogalmazni, a szövegeit ezért csak azok olvassák végig, akiket egyébként sem kell győzködnie, mert maguktól is elég értelmesek.
A választópolgárok nagy része azonban max. 2-3 mondatra van kondicionálva! Erre kellenének a kommunikációs szakemberek - ha már az üzenet lebutítása magától nem megy. Sajnos nagyon sokan úgy állnak, ahogy én: tele van a tökünk a tesze-toszaságukkal!
Én például már nagyon nyitott vagyok egy új pártra, amelyik egy kicsit keményebb, és nem ilyen mélán védekezik! Ha Gyurcsány nem tudja mobilizálni az Mszp-t /vagy nem válik ki:
előbb-utóbb LESZ aki betöltse as légüres teret.

Névtelen írta...

Kedves PuPu!
Én még ilyen jó és ütős jellemzést nem olvastam a csúti Kedves Vezetőről. Mélyen egyetértek a megvezetett és tunya választók képességeit bemutató soraiddal. Tahó népség lettünk mostanára.
Isten irgalmazzon nekünk!

Mrs. mamó írta...

Ez a pár hozzászólás is elég tanulmánynak ahhoz, ami egyértelműen jelenlegi vezetőnk számláját terheli. Nem vagyok én sem mai fiatal, éppen most kapdosták előlem is el a nyugdíjazást. Nem baj, jobb dolgozni. De emlékszem azokra az időkre is, amikor bármilyen volt is Magyarország, egy, azaz EGY darabból állt. Persze volt vasfüggöny, meg sok egyéb nem volt, azt mondják, hogy szabadságunk sem volt, én vállat vonnék erre, mert kis emberként sem meg nem hurcoltattam semmiért, sem szükségem nem volt nagyobb szabadságra.
Most viszont a FIDESZ megjelenésével és vezérkarával, majd később kizárólagos egyszemélyes vezetőjével egy olyan korszakot zúdítottak ránk, az egész országra, ami egyedül az ő találmányuk és felelősségük. A szekértáborokat, a gyűlölködést, a magyar-magyarnak való ellenségeskedését az ordenáré indulatok elszabadulását és sorolhatnám. Igenis, Viktor kihúzta a dugót a palackból, játszott a tűzzel és a füstje magasra is ragadta. Még lebeg fent egy darabig, majd lehull és bizony nem érdekel kicsit sem, milyen süllyesztőben végzi. De egy kiégett, füstös, roncsolt országot hagy martalékul, sebzett lelkű emberekkel. Ez az ő felelőssége, ha érti, ha tudja, ha nem. S ezt minél többünknek így kellene látnia, ahelyett, hogy egymás torkának esnénk, és az ő forgatókönyve szerint viselkednénk. Tudom, ez sem lesz így, de újkori történelmünk mélypontja volt 2006-ban, és mivel ez sem előtte, sem utána azóta sem ismétlődött, tényszerű és megkérdőjelezhetetlen, kik vitték utcára a dühöngőket. A visszamenőleges eljárásmódosítások törvénytelenek, ne csináljon senki úgy, mintha ezt nem tudná.

Névtelen írta...

Egy ideje szintén arra a következtetésre jutottam, katasztrofális a magyarok mentális állapota. Kóros önbizalomhiányban szenved ez a nép, azért a tekintélyelvűség, a rendpártiság, azért tetszik a falu bikája mentalitás. Mert a különböző fórumokat olvasgatva nincs kétségem afelől, nagyon is tetszik, hogy az erős vezér helyettük is megmondja a magáét. A mindenkori kormányok nemcsak a holdudvart etetik kézből, hanem a választót is, a különböző állami juttatásokkal. Nem véletlen, annyira sikeres minden szociális demagógia. Nem Hölgyeim és Uraim, ne reménykedjünk. A mi életünkben nem lesz itt változás. Önbizalmat csak saját teljesítménnyel lehet szerezni, akkor lehet a nagyfokú magyar individualizmust ellenségeskedés helyett önmegvalósításra használni. Addig marad a lelki és anyagi nyomor.