2011. október 12., szerda

VÁLÁS.

Tulajdonképpen nem is válásról beszélhetünk, hiszen nem két szülő ment kétfelé, hanem az anyát tépték darabokra a rajta huzakodó gyerekek.
Szép válásról én még nem hallottam, és az örökösödési háborúk sem szoktak szépek lenni.
Aki idősebb, az már megért egy ilyen attrakciót a rendszerváltáskor, amikor kettészakadt az MSZMP, és lett belőle két külön párt.
A korabeli vicc szerint az egyik Marxot örökölte, a másik a Tőkét.
Aztán kiderült, hogy Marxot egyik sem örökölte, de addigra már késő volt -  ma a pártelnök családjából áll a Központi Bizottság.
Most ez nem következhet be, a tőkére ráültek az örökösök, egy forint sem lóg ki a fenekük alól.
Természetesen a mai helyzethez nem az utóbbi néhány év vezetett, hanem az ok az elmúlt húsz év történéseiben keresendő.
Nem volt könnyű baloldalinak lenni a rendszerváltozás óta, semmikor.
Elsősorban azért, mert ezt az országot egy ostoba, orránál tovább soha nem látó, vérbunkó jobboldallal verte meg az Isten, akiknek a demokráciáról – tisztelet a kivételnek – halvány fogalma sincsen, amely azt képzeli, hogy az a demokrácia, ha ők diktálnak.
Rátolták a magyar baloldalra a bolsevizmus stigmáját, éppen csak Kirov meggyilkoltatásával nem vádolták meg azt, aki fel merte emelni a szavát az ország szétherdálása, a gyárak, szövetkezetek szétverése ellen, aki még érzett némi felelősséget a szegényekért és elesettekért.
Az is megnehezítette a baloldaliak dolgát, hogy sokszor éppen azok fordultak a baloldal ellen, akik a Kádár-rendszertől csak kaptak, akiket az olyan-amilyen, de mégis baloldali rendszer emelt ki a nyomorból, juttatott emberi körülmények közé, akinek lehetővé tette az emberi életet és a tanulást – a társadalmi felemelkedést.
Bizony, nehéz volt nem megvonni a vállunkat és nem azt mondani, hogy akkor egyétek meg, amit főztök, emlékezzetek vissza, kinek adtátok a szavazataitokat és náluk reklamáljatok, én meg majd szép apolitikusan elnézegetem, ahogy tönkrementek.
Aztán az is nehezítette a baloldaliak dolgát, hogy a magyar jobboldalnál tehetségtelenebb társaságot anya még nem szült, - ha libák lennének, már mind a tepsiben sercegne.
De szerencséjük volt, mert a baloldal mindig helyrerángatta, amikor az országot tönkretették, visszaállított egy normális társadalmat és megvalósított jónéhány olyan gazdasági intézkedést, melyet a dolgok természetéből adódóan a jobboldalnak illett volna megvalósítani – ezzel persze saját népszerűségét erodálgatta buzgón.
Ami aztán végképp betette a kaput, az a szervezett bűnözés hatalomrajutása volt.
Sokan azt mondhatják, hogy ez demagóg túlzás, de azért azt hiszem, hogy aki figyeli a magyar társadalom és gazdaság mozgását, és le tudja hámozni róla a propagandaszólamokat, az a kíméletlen és gátlástalan rablással és vagyon utáni hajszával találkozhat az államélet minden területén. 
Meglehetősen hosszú listát lehet összeállítani arról, hogy a magát jobboldalinak és pofátlanul nemzetinek deklaráló gengszterállam milyen vagyoni kedvezményeket juttatott közeli híveinek, a Boss öltönyökön elkezdve és a milliárdosainak közvetlenül és közvetve juttatott állami pénzeken befejezve.
Nem az volt itt a baj, hogy Gyurcsány hazudott – mellesleg nem is hazudott – a baj az volt, hogy a jobboldal kedvezményezett oligarchái előtt becsukta a spejzajtókat.
Ezzel egy koszból a maguk szekerét a baloldalhoz kötő nagytőke is így járt - Gyurcsány meg úgy, ahogy az idealisták járni szoktak.
Így aztán a Szocialista Párt is oda jutott, hogy a pártvezetésen belül számos ellensége támadt a minden erejével tisztább és rendezettebb viszonyok felé forduló pártelnöknek, akit kívülről a gengszterek, belülről az opportunista pénzhajhászok támadtak lankadatlan buzgalommal.
Amikor végre aztán elhajtották, mélyrepülésbe lökve ezzel a pártot, akkor megnyugodtak, le van a gond - egy-két ciklus ellenzékben nem olyan kibírhatatlan, lehet ezekkel a fiúkkal beszélni.
Lehet hát, amíg szükségét érzik a fiúk, utána lehet odaülni biodíszletnek a tömeghülyítések színpadára a Vezér háta mögé.
A probléma csak az, hogy a baloldal szimpatizánsai közben elfordultak a párttól, amelyik sem erőt, sem vonzó programot nem tudott felmutatni, amelyik csak csendesen törölgette a fejéről a jobbról rázúdított bilik tartalmát.
Amelyik képtelen volt még a saját eredményei tálalására is, holott rengeteg büszkélkednivalója lehetett volna, kezdve az életszínvonalemelkedés számaitól, az új hidakon át az ipari parkokig, az iskolák és egészségügyi intézmények százaiig.
Pártot csinálni csapatmunka, ott sokat kell tenni-venni, szaladgálni, ez pedig tele gatyával nehéz.
A párttagság erodálódott, a fiatal párttag jóformán olyan, mint a kétfejű liba, igen nagy ritkaságértéke van.
A mostani pártszakadás a koncepciótlan tétovázás, a tanácstalankodás és a cselekvőképtelenség következménye.
Azt mondják az érdekeltek, hogy majd most aztán ragyogó együttműködés lesz, de én emlékszem a hajdani MSZP és a maradvány MSZMP viszonyára – hónapok sem kellettek és már szóba sem álltak egymással a vezetőik - attól tartok, ez a helyzet itt is megismétlődhet, hiszen a megváltozott helyzet nem fog változtatni a zsigeri érzelmeken.
Talán a kiválóknak érdemesebb lett volna még egy hónapot várni, megvívni a harcot a kongresszuson is, mert így nagyon nehéz helyzetbe kerül a tagság.
Rengetegen vannak, akik mennének, mert felismerték, hogy a jövő Gyurcsány oldalán van, de a „klubhűség”, meg a tradíciók nagy visszahúzó erő.
Nem kellett volna őket beletolni az ortodox kommunista egyébként még csak nem is hiteles szerepébe, talán egy kis türelmet megért volna még ez a dolog.
Így a tagság feje felett döntenek arról, hogy mi is történjék velük – nem jó ómen, különösen egy magát demokratikusnak meghatározó párt részéről elég rossz üzenete van ennek.
Közben minden politikus a békés elválásról papol, elfeledve azt, hogy az élet – és így a politika is – harc.
Aki meg túl békés, azt - még mielőtt büdösödni kezdene - kis idő múltán kiviszik a Stiglickertbe…
No, majd meglátjuk.
Nem irigylem Gyurcsányt, óriási felelősség nehezedik rá.
Vagy a korszerű magyar baloldal feltámasztója, vagy a baloldaliság sírbatevője lesz vagy húsz évre.
Sokan kellünk mellé, hogy bírni tudja ezt a terhet.
Nem lesz diadalmenet.

:O)))


Menet közben kiderült, a kongresszusig mégsem lesz válás,  - remek hír.
:O)))

13 megjegyzés:

Névtelen írta...

Azért Gyurcsánynak is van mit tanulnia még demokráciából

hehehe írta...

"a baloldal szimpatizánsai közben elfordultak a párttól, amelyik sem erőt, sem vonzó programot nem tudott felmutatni, amelyik csak csendesen törölgette a fejéről a jobbról rázúdított bilik tartalmát."

Ezt érdemelték! De nemcsak ők érdemelnék! Az összes eddigi párt, amelyek lehetőséget kaptak a "rendszerváltás" óta! A lehetőséggel nem éltek, hanem visszaéltek! Erre nincs bocsánat. A pártokban csalódott embereknek már csak egy vigaszuk lehet, az amikor egymást jól eldöngetik. Adjanak is egymásnak! Nekünk is adtak, mert a kisembernek annyi. Inkább pártviadalok legyenek, mint állatviadal. Az állatokat sajnálnám. Minden politikus megérdemli azt, amit kap, minek tolja oda a pofáját!De hát a politikusnak van pofája, jó NAGY.És főleg bőr van a képén, jó VASTAG. Ha netán nyerne a jobbik, azt érdemelnék meg. Megnézném, hogy mit tennének. Szép kis cirkusz lenne, jót röhögnék.

éva írta...

Névtelen: jobban megnevettettél, mint Pupu - pedig az nagy szó!Aztán áruld már el, hogy kitől? Úgy Orbántól Balogig?
Pupu: most megint nem értünk egyet - én azok közé tartozom, akik szerint már most is késő, és túl sokat hezitált a szakításon Gyurcsány. Te is írtad a "Beindultunk" posztban, hogy nehéz lesz a sárban elakadt autót újra beindítani, pedig az elején tapasztalt lendület távolabbra is elvihette volna... Most meg már a Szolidaritás mozgalommal is meg kell küzdeni középen.
Egyébként meg senki sem "tolja" egyik párttagot sem sehova, amit ő maga nem akar. Meg nem is hiszem, hogy feltétlenül választásra kell bírni őket. Elvégre létezik és ismert a kettős párttagság intézménye - ha jól tudom Kapolyi úr, mint Mszdp-s ezért ülhetett anélkül a szoci frakcióban - anélkül, hogy pártszövetségben indultak volna.
Az jó hír, hogy várnak a kongresszusig (elvégre okt.22 és nov 12. között csak három hét van (meg az október 23-a)

Névtelen írta...

PuPu, jól és jókat írsz, de hitelesebb lénnél, ha lehetne tudni, ki vagy. (Persze, maradhatsz PuPu.)

Névtelen írta...

"Azért Gyurcsánynak is van mit tanulnia még demokráciából"

Mé nem a barikádot olvasod? Vagy hallgasd a lánchídrádiót!

Szántó Béla írta...

"Gyurcsány idealista"

Az. De nem csak ő. A mareggel változtatott a stílusán, mér ellenzékieket is beengednek. Na itt mondta Mesterházy az új műsorvezető barbik egyébként nagyon helyes kérdésére, hogy magyarra fodítva 1 azaz egy éven belül fog az mszp támogatottsága megnövekedni, hogy mennyire, arra már nem tért ki.
Véleményem szerint biztos, hogy arra gondolhatott, amire többen is, hogy akkor már elfogy a magán nyugdíj pénztári elrabolt pénz, amely a mai napig finanszírozza az országot (is) és a válság adók is kivezetődésben lesznek. Persze ha. És mi másra gondolhatott volna, mint arra, hogy a példátlan megszorítások ill. a csődhelyzet miatt az emberek, mint azt 94-ben tették, hanyatt homlok rohannak az mszp-re szavazni.
Na ezt nevezem én igazi idealizmusnak. Ti. valszeg nem fognak. Mer az mszp eljátszotta ezt a kártyát. Ha rá szavaznának tudnák, hogy újabb kölcsön felvételekből lehetne csak kimenteni az országot, amit újabb megszorítások követnének. Tandíj, vizitdíj, ingatlan adó és még sorolhatnám.
Jelenleg apátiát mérnek a közvélemény kutatók. Apátiát és a Jobbik erősödését! És a demokráciából való kiábrándulást a radikalizmus erősödését. Szerintem most nem az mszp felé fognak rohanni, hanem amit aki igazán ismer már régen meghalt, a nyilaskeresztes mozgalom felé.
A mai nap egyszerűen nincs miért az mszp-re szavazni. Már annak, aki nem genetikailag balos.
Elvileg egy kommunista párt is szóba jöhetne, de valamiért itt senki sem próbálkozik vele.
Sz. B.

stirlitz írta...

"Azért Gyurcsánynak is van mit tanulnia még demokráciából "

Az biztos tanulmányozza csak a Szeretett vezető életművét: Liberális-kommunista faló (Persze Kisz titkár Orbán, Kövér, stb )
Utána jobboldali közép, kis gizda, miépes, plebejus, kádár kisember, fundamentalista keresztény, manapság szimplán nyilas

Altair írta...

Ez persze nem ide tartozik, de tegnap már Járai azt nyilatkozta egy ismerősöm szerint (csak már elfelejtettem, hogy hol), hogy mégis kell hitelt felvennünk.

Lécci, lécci, lécci, valaki, aki a Ferihegyen dolgozik vegye fel egy mobillal Orbán arcát, amikor az IMF-delegációt fogadja majd, és lője ki a youtube-ra! :o)

A témára is visszatérve:

Nem hiszem, hogy tömegek számára még egyszer hiteles lehet Gyurcsány vagy szegény Mesterházy, aki mögött Lendvay kísért. (Ha véletlenül kiszabadulna az öregek nyomása alól, talán adnék neki egy esélyt.)

Persze, jó lenne! De ha megint választás lesz, és nem manipulált választás, akkor megint csak ellenszavazatot adnak majd le az emberek. Bár én azt remélem, hogy mivel regisztrálni kell és egyfordulós lesz, talán nagyobb arányban kerülnek be kispártok is a parlamentben és végre igazi TÖBBpárti parlamentünk lesz.

Nem szabad elfelejteni, hogy akik ezt a blogot is követjük, gondolkodunk, de azok is szavaznak, akik a valóságshow-kban szerepelnek, meg akik azt nézik a híradó helyett...

Névtelen írta...

"a baloldal mindig helyrerángatta, amikor az országot tönkretették"

Ezzel vitatkoznék. Először Bokros tette rendbe, enyhe IMF ösztökélésre, akit nehéz lenne baloldaliként emlegetni. Kétségtelen, hogy Hornék nagyot nőttek a szememben akkor, rájuk is szavaztam utána. Legközelebb Bajnai rakta rendbe, aki szintén nem balos.

De ez sem tudja elvenni felhőtlen boldogságom, régóta várok erre a pillanatra. Lesz kire szavaznom 3 év múlva.
HJP

éva írta...

Altair: te vagy nagyon naiv vagy - vagy nagyon ....
Éppen az 1 fordulós választás akadályozza meg a kis pártok bekerülését. Eleve kispárt nem fog tudni 9 megyében listát állítani, szavazókörzetenként 1500 kopogtató cédulát gyűjteni - de még ha valami isteni csoda folytán sikerülne is - az emberek azért nem szavaznának rájuk, mert tudnák, hogy ha nem érik el az 5 %-ot, akkor "elvész" a szavazatuk.
Ezért arra a nagyobb pártra fognak szavazni, aki a kispárthoz legközelebb áll - viszont van esélye bekerülni. Eddig is mindig így volt, ezért tekintettem el a "naivitásod" minősítésétől.

Névtelen írta...

hehehe-nek: ha a jobboldal nyerne, te nem (te sem) röhögnél. A saját hülyeséged miatt sírnál, de te persze akkor sem vallanád be, hanem mantráznád, hogy a "gyurcsány a hibás"!

Névtelen írta...

Basszus PuPu!

"Aztán az is nehezítette a baloldaliak dolgát, hogy a magyar jobboldalnál tehetségtelenebb társaságot anya még nem szült, - ha libák lennének, már mind a tepsiben sercegne.
De szerencséjük volt, mert a baloldal mindig helyrerángatta, amikor az országot tönkretették, visszaállított egy normális társadalmat és megvalósított jónéhány olyan gazdasági intézkedést, melyet a dolgok természetéből adódóan a jobboldalnak illett volna megvalósítani – ezzel persze saját népszerűségét erodálgatta buzgón."

Amikor ezt írtad, nem szakadt rád a plafon????? Tudom, hogy enyhén szólva is rossz a véleményed a jobboldalról, de ekkorát nem kéne HAZUDNI!!!!!!!!!!!!!!!

PuPu írta...

Tehetségtelen Névtelennek:
Először is aggyál nevet magadnak, ott a gombóc, mellé van írva, hogy Név/URL cím, aztán ha beleklikkelsz a közepibe, akkor adhatsz magadnak nevet, pl. Izgága Kukac, vagy valami ilyesmi.
Ha nem értesz valamivel egyet, akkor azzal meg az az eljárás, hogy aszondod:
Azt írtad, hogy "a magyar jobboldalnál tehetségtelenebb társaságot anya még nem szült" de ezzel én nem tudok egyetérteni, mert a szélsőjobb még tehetségtelenebb!
Üdvözlettel: Izgága Kukac
Személyeskedni meg nem illendő, nem mondunk olyat a másikra, hogy hazudik, azt mondjuk udvariasan, hogy tévedsz valószínűleg.
merthogy a magyar jobboldalnál bunkóbb társaságot sem szült még a világra magyar anya...
Türelem, tolerancia, empátia, szeretet meg magyar a magyart nem báncsa, ugye...
:O))))