2011. november 4., péntek

KUKABÚVÁROK ÉS SZEMETEK

Hatósági rendelkezés elleni izgatás miatt elítélt a Pesti Központi Kerületi Bíróság pénteken egy szociális munkást, aki a józsefvárosi önkormányzat tiltó rendelete elleni márciusi tüntetésen arra biztatta társait, hogy a demonstráció részeként kukázzanak.
Ugyan a bíró értelmes emberként pontosan tudta, hogy miről van szó, és az ítélete is ennek megfelelő volt - kimondta a vádlott bűnösségét és három év próbára bocsátotta – de azért az ítélet az ítélet.
Az ítélet általában a társadalom rosszallásának kifejezése a vádlott által elkövetett cselekmény miatt, de ez esetben nagy biztonsággal lehet állítani, hogy a társadalom rosszallását a rendelet magalkotóival szemben lehet okkal feltételezni.
Emellett a kukázás, mint cselekmény is más megítélés alá esik egy hivatalosan bejelentett tüntetésen, mint a hétköznapi életben.
Olyan ez, mintha a színházi rendezőt elítélnék felbujtás miatt, mert a színészt apja meggyilkolására buzdította valamelyik Shakespeare-drámában.
Kezd ez az ország a bezárt Lipótmező kiterjesztett jogutódjává válni, azzal a kis differenciával, hogy a Lipótot nem az ápoltak irányították, itt pedig az ápoltak szemlátomást megszállták az ország irányításának stratégiai pontjait.
Tetszik nekem ez a hatósági rendelkezés elleni izgatás is, különösen, ha összevetem az elmúlt évek közismert eseményeivel.
Mondjuk a Kossuth tér megszállásával, a tér kiürítésére vonatkozó utasítás elleni izgatással, vagy a rendőrségi kordon elbontásakor tanúsított magatartással, - ha valami, hát az aztán a hatósági rendelkezés elleni izgatás iskolapéldája volt vegytisztán, méghozzá olyan elkövetőkkel, akik esküt tettek a Magyar Köztársaság társadalmi rendjének védelmére.
Elképesztő ez az arcátlanság, amivel az új undokok használják a jogot, visszaélve annak betűjével és sárba gyalázva annak szellemét, magas ívben téve a jogalkotó szándékára.
Súlyosítja a helyzetet, hogy akik ezt teszik, elvégezték a jogi egyetemet, némelyik még szakvizsgát is tett, tehát azt mondani, hogy bocsáss meg nekik Uram, mert nem tudják ők, hogy mit tesznek, minimálisan is tévedés.
Ezek az emberek pontosan tisztában vannak azzal, hogy mit művelnek, csak éppen nem törődnek a következményeivel, hiszen nincsenek erkölcsi gátlásaik, politikai értelemben - és többen közülük klinikai értelemben is - pszichopaták.
Amúgy pedig empátia sincs bennük, egy falatnyi sem, hiszen maga a rendelkezés, melynek védelmében most a büntetőjog eszközét vélték megfelelőnek bevetni, az utóbbi húsz év egyik legaljasabb és legembertelenebb rendelete.
Mintha az életvitelszerű kukázás kedves hobby lenne, vagy mintha a kukabúvárnak hedonista élvezetet okozna, hogy a reggeli menüt vagy éppen az ebédrevaló pénzét büdös kukák mélyéről kell előbányásznia, elennie a nyüvek és patkányok elől az ezüsttálcán a kukába rejtett libasültet.
Bizonyára elcsodálkoznának a döntéshozók, ha egy helycserés kísérlet során kiderülne, hogy milyen hamar bele lehetne illeszkedni egymás szerepébe, hiszen egy éhezőnek a kuka lehet akár maga az életmentő kapszula is, míg a jólétet igen könnyű megszokni, mint tudjuk.
Téved az, aki azt gondolja, hogy a kukázás szimpla hajléktalan-probléma - azokért nem kár, hulljon a férgese, kevesebb a gond, ugye – de ez kislányos naiv tévedés.
A saját városomban láttam kulturáltan, tisztán öltözött hölgyet - és most emögött ne keressen senki semmiféle cinikus leszólást -  gumikesztyűben kukát vizsgálni, és be kell valljam, nem az jutott eszembe, hogy hobbiból csinálja.
Inkább az, hogy a sors valamilyen extrém csapása az, ha valaki idős korára ilyen helyzetbe jut.
Ez az egész ügy szép példája annak, hogy hogyan bánik a mai hatalom a szegényemberekkel, a nincstelenekkel, a kiskeresetűekkel, a Lázár-skála alsó szegmenseiben tanyázókkal, a semmitérőkkel.
Mióta kormányra kerültek, csak az ő sanyargatásukban, megalázásukban élik ki magukat, hiszen tudnivaló, hogy ezeknek a társadalmi csoportoknak a legalacsonyabb az érdekérvényesítő képessége, a legmagasabb a megalkuvásokra való készsége, szervezettségük nulla, ők a társadalom páriái.
Velük könnyű ujjat húzni, habár kettétört óriásunk a hályogkovács magabiztosságával piszkálja már a középosztályt is, sőt, Lázár már elkezdte kóstolgatni a parasztságot is, belengetve nekik az adózás szép társadalmi kötelezettségét, hadd örüljön a rohatt kulák.
A jog az állam legfontosabb eszköze a társadalom érdekeinek érvényesítésében-
Lehet vele élni, lehet vele visszaélni is.
És lehet a táradalom érdekeit fényévnyi távolságban meghatározni a valóságos érdekektől.
Lehet a nyomor ellen tenni és lehet erről pofázni és közben növelni azt.
Lehet keresztény politikusról pofázva a mellet döngetni, közben meg elfelejteni a szegények segítésének kötelezettségét.
Jön a mínusz húsz, mikor a vadliba is belefagy a jégbe - a hajléktalan-ellátásra meg sem pénz, sem szándék, sem megoldás nemigen mutatkozik.
Csak egy éjszakára kellene ezeket az érzéketlen tuskókat kirakni a szabad ég alá, sokat hozna az erkölcseiken, az empátiás készségeiken a dolog.
Kár, hogy nem lehet kipróbálni…
:O)))

1 megjegyzés:

Altair írta...

A Boráros térről elüldözte a hajléktalanokat (Mondjuk tényleg durva volt már a helyzet, inkább körbekerültem, mert határozottan közegészségügyi kockázatot láttam a területfoglalásuk nyomaiban - körbehúgyálva, szarva egy jobb sorsra érdemes tér) és egy darabig a mellékutcákba vonultak, magam láttam, ahogy egy hajléktalan nő a fűre tojik az önkormányzat előtt. De onnan is kiűzték őket, így jelentek meg - gondolom - a nyolcadik kerületben, aminek meg KM uraság nem örült.

Az én véleményem, hogy amit csinálnak az gyalázat. Nem ilyen megoldást vártam volna a helyzetre, becs'szó jobb volt kerülőúton menni a patikába!

A másik, hogy a guberálókat én kifejezetten hasznosnak tartom, tekintettel arra, hogy mi magyarok a szelektív hulladékgyűjtést - tisztelet a kivételnek - nem vagyunk hajlandóak beépíteni a mindennapi gyakorlatunkba. A mi utcánkban is járnak guberálók, jól öltözöttek és szegényesek és romák is, akik a spár előtt ételt is vesznek ki a kukából - amit nagyon durvának tartok, hogy erre szorultak emberek és nincs megoldás. A jól öltözöttek ezzel szemben a fémdobozokat veszik ki a kukából meg a használható dolgokat és higgyétek el, egy csomó használható van a kukákban.

A fémdobozokat meg a papírt én külön gyűjtöm (üveg nem sok van), és elviszem a közeli hulladékudvarra (vagy hogy hívják ezeket a parkolóhelyekre beállított kukákat), de nem dobom bele, mert ha egy embernek kell az a fémdoboz és hajlandó elvinni a MÉH-be, akkor miért ne legyen meg az öröme, hogy legalább nem kell felborítania a kukát és úgy kiszedni belőle?!

Szerintem ezek az emberek hasznos munkát végeznek, és ha nem szar, „biztonsági” gyűjtőket telepítenének, hanem nyitottakat, akkor üríteniük se kéne és koszt se csinálnának azok, akik elviszik.

A kommunális kukákkal meg az a baj, hogy olyan drágán viszi el a Főkefe, hogy a társasházak kevesebb kukát rendelnek, mint amennyit kellene, így csordulásig tele van és képtelenség lenne tisztán átválogatni, már akkor is hullik mindenhova, ha a kukásember mozdítja meg, hogy ledöccentse a járdaszegélyen.