Ez egy ilyen vicces ország, mondhatnánk, kész röhej.
Miközben ötven éves, két infarktuson átesett, orvosegyetemi belgyógyászat
tankönyvek teljes tartalomjegyzékét magáénak tudható nőket nyilvánít a kormány
munkaképessé, mikor Matolcsy cégére alatt a Vezér újabb megszorításokat vezet
be, ezenközben jutalmazgatja a kormányzat ezek szerint remek munkát végző tisztviselőit,
ma meg bejelentették: évi 1,2 milliárd forint különleges támogatást ad a Piarista
Rend Magyar Tartományának, hitelfelvételének kiváltására és beruházásának
befejezésére a kormány három éven keresztül.
Gratulálok!
Bevezetésül le kell szögeznem, hogy igen tisztelem és nagyon
becsülöm az elit oktatásában kifejtett tevékenységüket, mellyel még a
szocializmus vérgőzös esztendei alatt sem kellett felhagyniuk, tisztelegve
többszáz éves eredményes működésük előtt, az ország hálás volt és ma is hálás
nekik.
Nem is sajnálnám én a pénzt tőlük, ha van miből adni, hát
hadd kapjanak, dacára annak, hogy tulajdonképpen ők is megkapják az állami
támogatás rájuk eső részét a Katolikus Egyház magyar tagozatának
tagszervezeteként, vagy talán Róma közvetlen irányítása alatt álló
szerzetesrendként – a fene se tud kiigazodni ezekben a kissé zavaros katolikus szervezeti
viszonyokban.
Mindemellett úgy érzem, hogy nem most van annak az ideje,
hogy nemzeti ajándékokat osztogassunk bármilyen szervezetnek, legyenek annak
bár a legnemesebbek is céljai, merthogy az ország népe bajban van.
Nem csak azért, mert egy szociopata maffiózó kezébe
kerültünk, ettől még akár élhető is lehetne az ország, de sajnos nem az.
Az ország lakosságának kifosztása és ezzel párhuzamos elnyomorodása
olyan ütemben folyik, mely minden ésszerű elképzelést felülmúlt, az ország majd
fele él a létminimum alatti jövedelmekből, százezrek szó szerint éheznek, amire
azért az elmúlt fél évszázadban nem volt példa sohasem.
Gyermekek tízezrei mennek éhesen iskolába, a még megmaradt középosztály
maradványai is csúsznak lefelé a lejtőn, miközben a felső tízezer harácsol,
pöffeszkedik és urizál.
A klérus pedig gondosan odafigyel arra, hogy ne csak a liba
püspökfalatja, de egy-egy combocska is jusson nekik.
Azt mondják a piaristák, hogy a támogatás segítségével
a tartomány likviditási nehézségei megszűnnek és lehetőségünk nyílik arra
is, hogy önrészt biztosítsanak a folyamatban illetve előkészítés alatt
álló iskolafejlesztési terveik és pályázataik megvalósításához.
Dicséretes az ambíció, bizonyára indokoltak is a szép
tervek, de ne felejtsük el, ezt a pénzt elsősorban nem a piaristák kapták,
hanem a magyar kormány vágta a pedagógustársadalom pofájába, hadd tanulják meg,
hogy hol a helyük és hol lakik az úristen.
A pedagógusok évszázadokon keresztül a nemzet napszámosai voltak,
a szép tradíciót élesztette fel a kenetes dumákban nem szűkölködő mai hatalom, legalábbis
a bérek tekintetében.
A szocialista-szabaddemokrata kormányok rengeteg iskolát
építettek és újítottak fel, elsősorban uniós forrásokból, de a saját erő sem volt
kevés, hiszen többszáz iskoláról volt szó.
Ma éppen ott tartunk, hogy iskolákat terveznek bezárni,
összevonni, pedagógusokat elküldeni - az oktatási rendszert éppúgy szanaszéjjel
verte a kereszténydemokrata vezetés Orbánnal összefogva, mint hajdan a magyar mezőgazdaságot
Torgyán – ugyancsak a Vezérrel kéz a kézben.
Közben egyre kevesebb gyerek tanulja meg tisztességesen az
alapismereteket, a rendszer funkcionális analfabétákat és alattvalókat nevel.
Arra lenne szükség, hogy a legtöbb erő és forrás a
legelmaradottabb térségeknek és rétegeknek jusson, mert az ember képzése is
olyan, mint egy épület felépítése – csak megfelelő alapokra lehet építeni,
különben biztos a kudarc.
Minden tiszteletem dacára ki kell mondani: a piarista
iskolák az elitet szolgálják, oda szegényember gyereke nemigen jut be, de hát
ez így van, mióta világ a világ, vannak hátrányok, melyeket igen nehéz
ledolgozni.
Ez ellen lehet küzdeni, de ennél sokkal fontosabb a kevésbé tehetősek oktatása.
Ez ellen lehet küzdeni, de ennél sokkal fontosabb a kevésbé tehetősek oktatása.
Az országnak meg nem elit-iskolákra van szüksége, hanem
magas színvonalú közoktatásra, ha akad egy kis pénz, hát azt kell támogatni.
Különben is, úgy érzem, a magyar egyházak fordítva ülnek a
lovon.
Az egyházak régebben adtak a szegényeknek, most meg abból
tollasodnak, amit a szegényről lenyúzott számukra a kormány.
A Piarista Rendtartomány a majd négymilliárd forintot hitelfelvételének
kiváltására és beruházásának befejezésére kívánja felhasználni.
Van ebben az országban egy jelentős réteg, mely szintén
hitelt vett fel és szintúgy problémái vannak beruházása befejezésével, őket
évek óta hitegetik, közülük csak azokat segítették, akik csak gazdasági
megfontolásból, befektetésként vették fel a hitelt, a legszegényebbek miatt a
kormány a füle botját sem mozdította.
Értük nem nyúltak a rendkívüli kormányzati intézkedésekre
szolgáló tartalékhoz, évek óta élnek úgy, hogy bármelyik percben az utcán találhatják
magukat.
Jellemző, hogy a nagy látványberuházás, a Bedőlő-dülő
lakásaiba nem vezetik be a gázt, és lehet, mire felépül, az udvar végibe
pottyantós budit is kell építeni környezetbarát indíttatásból.
Amúgy is a bögyömben van az egyházak iskolafenntartói
szerepe, merthogy én is lennék szívesen iskolafenntartó, ha a számlát nem nekem
kellene fizetni, hanem a szomszédasszonynak, meg neked, mint adófizetőnek,
mellesleg én is felvenném azért a fizetésem.
Legalább neveznék másként, mert más a bérüzemeltetés meg más
az iskolafenntartás, ez abból is látszik, hogy a kormány most az államosításnál
viszi a működtetést, míg az ingatlant meg a fenntartói feladatokat az
önkormányzatoknál hagyja, merthogy az a drága igazán.
Ha a Piarista Rendtartománynak likviditási gondjai vannak,
forduljon az Egyházhoz, van ott pénz, nem kevés - a Vatikánnak sem kellene
állandóan csak kapni, néha lehetne adni is, ha már a szegényeknek lelki
malaszton kívül nem ad semmit, legalább a saját intézményeit kisegíthetné.
De rendben, tudjuk, jobb a katolikusokkal jóba lenni
választások idején, hát kenjen a kormány kis zsírt az egyház politikai
fogaskerekei közé, de adja kölcsönként, mert van és lesz miből törleszteni.
Érdekes módon itt a nagy megtakarítási meg kiigazítási
lelkesedésben soha még olyanról nem hallottam, hogy az egyházak bármelyik
juttatásához hozzányúlt volna a kormány, de arról sem, hogy az egyház a
legszegényebbeknek akármilyen támogatást adott volna – amelyik vallás
képviselője adott, az nem Jézust imádta, hanem Krisnatudatúnak nevezi magát.
Szánalmas ez az egész, valahol…
:O)))
4 megjegyzés:
"Minden tiszteleted dacára..." -írod PuPu. Aztán hosszan sorolod, hogy semmiféle tiszteletet nem érdemelnek...Szerintem sem...Az elit képzésban játszott szerepük miatt aztán végképp nem.Azok a híres magyarok, akiket ők képeztek máshol is tanulhattak volna, mert megvolt a családi háttér hozzá, egyébként is visszajött a rájuk költött pénz...A katolikus egyháznak aztán végképp nem érdeke, hogy a szegény emberek gyerekei kiművelt emberfők legyenek...Sőt az sem, hogy olvasni tudjanak. Még a végén elolvasnák a bibliát és olyan kínos kérdéseket kezdenének feszegetni, hogy ha Jézusnak jó volt szamárháton de leginkább gyalog közlekedni akkor a pápáknak miért kell "pápamobil" rongyos 1 millió dollárért...Jobb az ilyet megelőzni, dolgoznak is rajta szorgalmasan...
Nekem, Jézushoz és az igaz hithez,ilyen szemforgató tolmácsok soha nem kellettek,és nem kellenek a jövőben sem.
Legalább 10 emnbertől hallottam, hogy a piarista gimnáziumban a "kedves keresztény" oktatók verik, ütlegelik a diákokat. Legalábbis Szegeden.
Vajon mit vesznek még a pénzből? Boxert, kobrát, "fatestápolót"?
Szerintem a papság egy rákos fekély az emberiség arcán Maga Jézus is megvetette a papokat (Farizeusok és írástudók, Kajafás a főpap stb )
Megjegyzés küldése