2013. január 15., kedd

MESÉS INDIA


Októberben hivatalos állami látogatásra várják Orbán Viktor miniszterelnököt Indiába - tájékoztatta a Külügyminisztérium kedden az MTI-t.
Hiába, a Mi Boldogságunk tudja, merre kell keresnie a megoldás kulcsát, mely országokkal kell keresni a kapcsolatokat, ki a mi valódi súlyunkhoz méltó külpolitikai és külkereskedelmi partnerünk a világban!
India, a mesés kelet!
Fűszerek, illatok, mesés selymek, rubin, arany, csillogás, Káma Szútra, Gangesz…- ez kell nekünk!
Meg előkelően pucsítva, peckesen ellépni a fogadásunkra kirendelt díszszázad előtt, végre egy megfelelő nemzetközi súllyal rendelkező országban – mecsoda büszkeség!
Mi alcsuti Orbán Viktor Mihály, e néven az első, Magyarország és a kapcsolt tartományok ura, Isten Új Ostora, ott lépdelhetünk a vörös szőnyegen és mosolyoghatunk a szakállas majmokon, fejükön a törülközővel – éppen, mint mikor Anikó hajat mos!
Bárhogy is van, meg kell hagyni, hogy bár elég messze kell utazni külpolitikai partnerért, de a Viktátor nem lusta, elmegy bármeddig is, csak végre szóbaálljon vele valaki.
Kínával is próbálkoztunk, de valahogy az átütő siker elmaradt, most – kizárásos alapon – India következik, ha lesz még idén október, és Vezér lesz még a Vezér.
Merthogy Kína kipipálva, az USA valahogy nem hallja meg, mikor éppen támogatjuk lehetőségeink teljes arzenáljával őket, az oroszoknál ez a Putyin meg egy szemétláda, kimondottan élvezkedik,  mikor a mi Tündökletességünkből majmot csinálhat.
Az Unió meg természetesen ellenségünk, - mondja is mindenki, hogy mi önmagunk ellenségei vagyunk…
Vagy itt van Németország, mellyel a külkereskedelmi forgalmunk vagy hússzorosa az Indiával bonyolítottnak.
Nyilvánvaló, hogy Németország az Unió sikerében érdekelt, ezért hát az is nyilvánvaló, hogy mi meg lépten-nyomon a sikertelensége érdekében lobbizunk, hozzávetőleg olyan szinten, mint amikor a vendégségben a kisgyerek leköpi a házigazdát.
Közben meg kalandozunk a világban, Indiával, Kínával cserélünk eszmét, miközben el-elfelejtjük, hogy leginkább a két szövetségi rendszeren belül kellene serénykednünk, az egyik az Unió, a másik meg a NATO.
Persze ez I. Viktor Mihály birodalmának derogál, a Hatalmas Uralkodó szuverén, döntéseit nem korlátozza senki és semmi, ha olyanunk támad, szövetséget kötünk akár Szomáliával is, még ha nincs is említésre méltó futball-válogatottja.
A helyettes külügyi államtitkár, hogy ismertette a vízgazdálkodással és a nemzetközi vízpolitikával kapcsolatos magyar elképzeléseket is. Emlékeztettek, Magyarország 2013 októberében a víz témájáról nemzetközi találkozót rendez, amelyen számít a vízpolitikában ugyancsak aktív India részvételére és együttműködésére.
Tulajdonképpen elképzelhető, hogy miután a jobboldal a legendásan jó magyar vízügyet szanaszéjjel verte, sikeres lesz a tanácskozás, hiszen annak fő irányát maga a nagy magyar vízügyi szakember, Orbán Viktor jelöli majd ki, de azért az se lenne baj, ha mielőtt megoldanánk a Gangesz vízügyi problémáit, vetnénk talán egy pillantást a Szigetközre is.
A gazdasági kapcsolatok területén pedig ostoba az, aki azt hiszi, hogy alászáll a mennyekből a Mi Fényességes Urunk, és az indiai tőke hanyatt-homlok rohan majd hozzánk, csak azért, mert a miniszterelnöknek esetleg lakhatnak távoli rokonai Indiában.
Az üzleti világ nem így működik.
Adott esetben az Apollo Tyres Fidesz által meghiúsított gyöngyösi beruházásával nem csak kétszáz millió eurós beruházás szállt el a szélben, hanem az a lehetőség is, hogy egy miniszterelnöki látogatás fellendítse az indiai-magyar kereskedelmet.
A tőke nem feledékeny, és az indiaiak tudják, hogy melyik magyarországi politikai erő tett keresztbe nekik.
Természetesen jó lenne, ha fejlődnének a két ország kapcsolatai, csak az a baj, hogy illúzió egy ilyen látogatástól csodát várni, a kapcsolatok kiépítéséhez sziszifuszi aprómunka kell, a kormányzat részéről pedig értelmes adó és beruházási jogszabályok, értelmes Uniós politika.
India számára azért lehetnénk értékesek, mert az Unió tagjai vagyunk, jelen állapotunkban nem érünk egy kalap orbánviktort sem.
Aki máshol sikeres akar lenni, annak először otthon kell sikeressé válnia.
A Gazdaságkutató szerint a magyar gazdaság még idén is nyakig fog ülni a recesszióban.
Aki libát akar tenyészteni és elmegy máshoz kislibákért, azt itthon megfelelő libaól kell, hogy várja.
Orbán olyan, mint Mekk Elek, a tetővel akarja kezdeni az építkezést.
Túl nagy sikerre nem számítanék a helyében.

:O)))

3 megjegyzés:

Névtelen írta...

most, hogy az iskolákban az informatika-okatást gyakorlatilag megszüntették, a felsőoktatásban és a kutatóhelyeken használt szoftverekre a microsoft nagyon előnyös szerződést kapott, ami az anyagi viszonyainkat tekintve kizárólagos, a gazdaság a fociar és néhány német autómárkára lehet büszke, egyébre nem, az egyetlen értékesíthető portékánk a hitoktatás. Lesz majd közös meditáció és hangtál-zengetés, paritásos alapon. rettegj, tőzsde!

Pongrácz Csaba írta...

Földhözragadtak vagytok! Fantáziátlanok. Azért megy a mi Fényességünk Indiába, mert az a csodák birodalma. Meg a mesés kincseké. Majd a helyszínen fogja tanulmányozni a fakírok technikáját, hogyan lehet egy marék rizsen elélni, akár egy évig is? Vagy a szögeságyon alvást tanulja ki, mert itthon hamarosan szüksége lesz rá. Aztán a kígyóbűvölőktől kell ellesnie a trükköt, hogyan kell előfuvolázni a köcsögből azt a vánnyadt Fidesz-pondrót, úgy, hogy kobrának lássák.
Ami a kasztrendszert illeti, azt már sikeresen megvalósította. Van már 3 millió páriánk. Na meg a maharádzsák is itt vannak már.

Névtelen írta...

Mondjuk még eddig az ország érdekében semmi sem sikerült a kis püffedt brácsásnak.Ami viszont bejött neki a saját érdekében,annak a tizedét elfogadnám.:O)