2013. január 24., csütörtök

PAKSIFÜLES


Állítólag így hívják a világító nyulat, de az sem kizárt, hogy nemsokára úgy hívják majd, hogy igyi szudá!
Paks bővítése lesz a vezető témája Orbán moszkvai tárgyalásainak, melyekre január utolsó napján kerül majd sor.
Mit mondjak, nem irigylem Orbánt, hiszen nem valószínű, hogy ő vezetné a külföldi politikusok népszerűségi listáját Moszkvában, Putyin pedig – szégyen ide, szégyen oda – szabályosan röhög rajta.
Köszönhető ez elsősorban annak, hogy a mi Vezérünk egyszerűen képtelen elhelyezni Magyarországot és saját magát a világtérképen, valahogy egy deka érzéke sincs a nagyhatalmakkal kapcsolatban a megfelelő viselkedéshez, ugyanolyan kekec kis pökhendi bunkó, mint a hazai pályán.
Itthon később nyeri majd el ezért méltó jutalmát, de a külpolitikai játéktéren a nagyhatalmak az első adandó alkalommal ki szokták osztani a megfelelő számú kokit, és leeshet néhány saller is azoknak, akik nem rendelkeznek megfelelő viselkedéskultúrával - hogy a tockosokról már szó se essék.
Jellemző az orosz-magyar viszony aktuális állapotára, hogy egy héttel Orbán utazása előtt még nem tisztázott, hogy fogadja-e a magyar miniszterelnököt Putyin.
Orbán hivatalos tárgyalópartnere Medvegyev.
Mindenesetre, ha a találkozó elmarad, az azt jelentené, hogy Orbán államköltségen kirándult egyet, megtekinteni a téli Moszkvát, mely kétségkívül érdekes program, de ez egyben a sikertelenség jele lenne, hiszen a végső döntések Putyin kezében vannak.
A kétoldalú kapcsolatokban Orbán éppolyan idiótán mozgott orosz viszonylatban is, mint akár az Unióban, akár a transzatlanti kapcsolatokban – ennek az embernek jelenleg nemigen akad egyetlen politikai jóakarója sem az egész világon.
Az oroszok fújnak rá a MOL miatt, mivelhogy anno tulajdonrészt szereztek a Magyarországon bejegyzett olajtársaságban egy olyan orosz olajcégen keresztül, mely állítólag igen közel állt a legfelsőbb orosz politikai körökhöz.
Orbán a lenyúlt magánnyugdíjpénztári pénzből kivásárolta az oroszokat, megakadályozva őket ezzel abban, hogy Magyarországra hozva európai földgáz és kőolajelosztó központjukat javítsák pozícióikat Európában.
Hogy ez Magyarországot milyen gazdasági előnyöktől fosztotta meg, azt most ne is taglaljuk, lényeg az, hogy ezt az oroszok nem túl barátságos lépésként értékelték.
Aztán itt volt a Déli Áramlat ügye is, melynek Orbán minden létező fórumon megpróbált keresztbe tenni, és csak akkor váltott, mikor már egyértelműen kiderült, hogy a Nabucco gázvezeték gyakorlatilag befuccsolt.
Ugyan most úgy tűnik, hogy a Déli Áramlat nyomvonala Magyarországon keresztül vezet, de ez még bármikor megváltozhat.
Vannak a kapcsolatot romboló, erős érzelmi töltésű ügyek is, ilyen például a Szabadság téri szovjet emlékmű ügye, ami orosz szempontból nézve teljesen logikusan fontos, katonái millióinak vére legitimálja magyarországi jelenlétét, a magyar kormány pedig időről-időre eltűri, hogy szélsőségesek provokációinak helyszíne és tárgya legyen.
Aztán itt a teljesen felesleges idiotizmus szép példája, a Moszkva tér átkeresztelése.
Széll Kálmánról az átlagmagyarok közül ma már senki meg nem mondja, hogy mivel is érdemelte ki a megbecsülést, mely Buda legjelentősebb közterének elnevezéséhez juttatta, eltekintve attól, hogy a II. világháború előtt a tér az ő nevét viselte.
Utána viszont Moszkva nevét, úgy hatvanegynehány éven keresztül, ez a név beleivódott generációk tudatába, semmiféle politikai felhangja nem volt, mégis megérte valakiknek, hogy russzofóbiájuknak itt is – hogy stílszerű legyek - teret engedjenek.
Moszkva ezt természetesen barátságtalan lépésnek tekintette, de a magyar jobboldali politikus persze bunkó a javából, így ez a lépés a tovariscsi konyec plakát méltó társa lett az orosz-magyar kapcsolatokban.
A legérdekesebb kérdés Paks bővítésének sorsa.
Ugyan a környezetvédők szerint erre a bővítésre nincs szükség, mert a konnektorban mindig van áram ha kell, meg aztán most az ipar sem töri magát az energiáért, de az állampolgárok értelmesebbje azért nem bánja, ha a liba nem potyog le az égről, ha átrepül egy erőmű felett.
Nem tartja bajnak, ha nincs savas eső, ha nincs durva környezetszennyezés, ha az áramszükségletünk tizenöt év múlva is biztosított lesz.
Paks a világ egyik legbiztonságosabb atomerőműve, bővítése során természetes módon adja magát az orosz kivitelezés ésszerűsége.
Fűtőelemek beszerzése, a kiégett fűtőelemek tárolása kapcsán is az orosz félre vagyunk utalva, nyilvánvaló velük lenne legegyszerűbb kivitelezni ezt a beruházást.
Természetesen magyar cégek bevonásával, melyeket már most el kellene kezdeni felkészíteni a megfelelő minőségű munkára, mert atomerőművet gányolni az álmoskönyv szerint bajt jegyez.
De ehhez meg kellene állapodni az oroszokkal, a megállapodáshoz meg nem elég egy hétvégére kiszaladni Moszkvába, azon el kell dolgozgatni először gazdasági-pénzügyi szakembereknek, utána a műszaki szakembereknek, meg kell teremteni a forrásokat a majd négyezer milliárd értékű beruházáshoz.
Jelzem, a lenyúlt magánnyugdíjpénztári pénzekből a paksi beruházás jelentős részét, de lehet, hogy egészét finanszírozni tudtuk volna, csakhát – sajnos - annak a pénznek menet közben nyoma veszett.
Az oroszok adnának hitelt, csakhát valamiért nekik nem elég a Vezér gránitba vésett szava, ők  garanciákat szeretnének kapni az általuk nyújtott hitelek megtérülésére.
Nem lesz könnyű Orbán dolga, mivel politikailag a legostobább russzofób irányzat rabja, gazdaságilag meg tökhülye, mint ezt az elmúlt két évben ezt ékesen bizonyította.
Mindenesetre arra vagyunk ítélve, hogy drukkoljunk neki, mert egy jó megállapodás az ország érdeke.
Ha nem sikerül zöldágra vergődni, akkor 2014-ben baj lesz, mert akkor kell megkötnünk a következő évtizedre szóló gázszállítási szerződést.
Ha csomagban nyúlunk a témákhoz, jól járhatunk.
Ha ostobák vagyunk, fázni fogunk.
A Vezért ismerve nem vagyok túl optimista.
Veszek is egy hálózsákot, minusz húsz fokra hitelesítve...…

:O)))

9 megjegyzés:

Vica írta...

Kedves Pupu,
azt hiszem, nem vagyok az alábbiakkal egyedül és talán nem is kell magyarázni, hogy miért:
én ennek abaromnak semmiféle dologban nem tudok drukkolni. Ebben sem.
Sőt, azt remélem, minél több helyen teszik nyilvánvalóvá diplomáciai és/vagy egyszerű emberi reakciókkal azt, hogy egy idóta, eszelős, kultúrálatlan, hatalommániás nyomoron vezeti az országot, annál kevésbé tudja ő magát eladni itthon.
Ki kell immáron innunk fenékig a bürökpoharat, ez egyre nyilvánvalóbb. Akkor legyen utána tökéletesen tiszta lap és ne álljon elő olyan helyzet, hogy ez országromboló barom bármikor visszatérhessen.
Ha ennek az az ára, amit írsz, akkor meg kell lennie.
Remélem, Putyin - aki szintén nem a demokrácia szobrának modelljeként van nyilvántartva, de a geopolitikai környezet, amiben fungál is merőben más, mint a mienk - érzékelteti vele vastagon.
A kokik és sallerek mennyisége (=erő) az, amiből Orbán valamit ért.

Kaláris írta...

Vica, most kivételesen nem értünk egyet. Ha a csúti felül tud emelkedni önmagán és úgy viselkedik Moszkvában mint egy államférfi, akkor abból Magyarország és a jövő generációja fog profitálni, ergó drukkolok neki...Putyin lehet, hogy nem fog a demokrácia szobrához modellt állni, de nem vonható kétségbe, hogy hazafi...Többek között ennyiben is különbözik Orbántól...

Geza írta...

Nem birtam ki, hogy ne fejezzem ki 99%-os egyetertesemet Vica-val. Az 1% csak arra vonatkozik, hogy bar igaz, hogy ennek a tarsasagnak semmi sikert nem szeretnek tulajdonitani, az is igaz, hogy mi is szivunk mindenert. De ez a szivas szamomra akkor is felemelobb (bar messze nem vagyok mazohista) mint "elismerni", hogy "azert oek is csinaltak valami jot".

Kalaris, ne haragudj, de en nagy ivben teszek ra hogy ki a hazafi es ki nem. A kozolt logikaval elve hitler hazafiassagaval semmi baj nem volt,es valoban nem kis szerepe volt a 30 evig kitarto utalattal teljes viszonyulashoz amelyet Nemetorszag a haboru utan elvezett. Szamomra mindket fazon elfogadhatatlan es nem orulok a sikereiknek, mert azok antidemokratikus, eroszakos es erkolcstelen modon valosulnak meg.

Kaláris írta...

Gézának...
Hogy jön ide Hitler? Valószínűleg hazafiságon nem ugyanazt értjük. Nekem nem az a hazafi, aki dagályos stílusban fejtegeti, hogy mekkora magyar is ő, hanem az, aki hasznos szolgálatokat tesz a hazának...Mint Putyin a sajátjának...Egyébiránt az elfogultságot balról sem bírom. Mert ez a felfogás csak azt eredményezi, hogy jövő télen még több szegény ember fog megfagyni...

Geza írta...

Kedves Kalaris, igen, hitler emlitese a "hazafiassag" kontextusaban nem veletlen, bar elismerem, hogy egy kicsit extrem. Nem vonhatjuk ketsegbe, hogy amikor a 30-as evekben az infrastrukturat elkezdtek fejleszteni Nemetorszagban, azzal a nacik "jot tettek a sajatjainak", tehat hazafiak voltak. Azt is nehez ketsegbe vonni, hogy a hazaszeretet moge bujva igen sokan kovettek el bunoket, es nekem igen nehezen tudna barki is elmagyarazni, hogy mitol lenne orban jobb, ha hazafi lenne (vagyis, a bunoket amiket elkovettek a "magyarsag felviragoztatasa" erdekeben tettek volna akkor mar majdnem minden rendben lenne - egyebkent, ha beszelsz veluk, akkor oek nem fognak semmi ketseget hagyni azugyben, hogy oek az "echte" hazafiak - es a kis nemet szo idehozatala nem veletlen).

Kaláris írta...

Kedves Géza!
A pár mondatban megfogalmazott véleményekkel az a baj, hogy félreérthető. Akkor tisztázzuk. Nem tartom Orbánt hazafinak. Maffiózónak tartom. A téma, amit Pupu feszegetett az volt, hogy mire jut Putyinnal a magyar energia ellátás Jövőjével kapcsolatban. Elhiszem, hogy tetszene ha Putyin páros lábbal rúgná ki a Kreml-ből, miután elhelyezett a tokáján egy balhorgot. Nekem is tetszene ez a látvány...Viszont akkor nem tudni, hogy jövőre jön e áram a konnektorból és főleg mibe fog kerülni...

rézevőfiamór írta...

Szerencsére én pár éve megvettem (ócskavasárban) a szomszéd vegyestüzelésű kazánját, és amíg el tudok húzni egy kiskocsit (szánkót) addig lesz annyi rőzsém, hogy ne fagyjak meg.

Vica írta...


(Nem tudom, elolvassa-e a címzett, bocsánat, de bokros teendőim miatt reagálok csak most!)
Kedves Kaláris,
értem, mire gondolsz és értettem PuPu írásából is: nekünk, ott alul, lenne érdekünk, hogy sikerrel járjon és ne szívassa halálra Putyin.
De ha őszintén belegondol bárki is és végigmegy az elmúlt - nem nyolc, hanem - 15 éven: volt-e bármi, ami Orbánt arra késztette, hogy félretegye az egyéni ambícióit, nb. beáldozza azt azért, hogy az országnak jobb legyen?
Én nem tudok ilyet.
Sem korábban, sem most nem érdekli, mi lesz, egyetlen dolgot kivéve: az egója mindig ki legyen elégítve. Ha ehhez az kell, hogy az oroszokkal "izmozzon", akkor azt fogja tenni. Már írtam korábban:a fidesz egy vallás és akik hisznek benne, azoknak tök mindegy, hogy Orbán mit tesz és hogyan - istenítik érte. A többiek meg (ellenzék, négymillió szerencsétlen koldus, stb.) tehetetlen, tehát nem számít.
Bármi lesz is Moszkvában, akár fogadja, akár nem, akár ér el eredményt, akár nem, mindenképpen győzelmi mámorban fogják ezt a hívek itthon interpretálni. Innentől pedig akkor engedtessék meg nekem, hogy ehhez - akár csak egy ilyen körű nyilvánosság esetén is, de - ne tapsoljak.
Ez az ember soha, semmit nem csinált és csinál a saját, jól felfogott érdeke nélkül. Most egyetlen érdek vezérli: valami potentáttal fotózkodni - mindegy, hogy milyen alkalomból és az is mindegy, hogy milyen eredménnyel.
Ezért aztán nem az a lényeg, hogy olcsó gázt szerezzen, hanem az, hogy demonstrálni lehessen, hivatkozni rá - majd tessék figyelni a beírásokat szerteszéjjel a netvilágban! -, hogy mekkora tényező, Putyin elájult tőle, stb.
Szóval kitartok annál: minél előbb sorozzák meg sokszor és sok helyen, annál előbb érünk a méregpohár fenekére, mert annál látványosabb mdon próbálja ellensúlyozni a kitaszítottságot. A látványos hülyeségei pedig egyre több - nem hívő, hanem kételkedő - emberben ébreszthetik fel azt a gondolatot, hogy ne tovább!
És ez most a legfontosabb dolog, nem az, hogy mire jut Putyinnal.

Vica írta...

Kedves Géza,
Putyin olyan, amilyen - szvsz kicsikét demokratikusabb álarcban tetszelgő diktátor - de azt az országot, amit irányít, nem lehet másképpen. Ez a helyzet. Ilyen téren lehet őt hazafinak hívni - még ha nem is azt értjük alatt, amit a szó pontosan takar -, mert minden módon és eszközzel igyekszik az országát egyben tartva megmaradni politikai tényezőnek. MIvel egy földrésznyi ország minden erőforrása áll mögötte, megteheti. MIvel ott még tovább és még erőteljesebb módon épült be az emberi tudatokba a szocializmus gondolatvilága, megteheti. Hosszú évtizedek kellenek ahhoz - és ha jól látom, nálunk is -, hogy felépüljön egy egészséges társadalmi rend, ahol a putyinok (és orbánok) labdába sem rúghatnak.
Szóval Putyint hagyjuk emg oroszoknak - ekézésre -, maradjunk Orbánnál. Nekünk az a jó, ha felmossák vele a padlót. Nem rövid távon, persze, hanem egy folyamat részeként.