2013. május 27., hétfő

DEVIZAHITEL LIBAÓLRA

Nekünk nem szembesítésre van szükségünk, hanem arra, hogy akár önökkel együtt kitaláljuk, hogy akiket a szocialisták belelöktek a kátyúba, azokat hogyan segítsük - válaszolta Orbán a Jobbikos  Z. Kárpát Dánielnek, aki az árfolyamgátról tett fel azonnali kérdést Orbánnak.
Aztán gyorsan ki is találták azt, amit már előzetesen kitaláltak: a jövőben bármikor igényelhető lesz az árfolyamrögzítés, amelyet a nagycsaládosok húszmillió forintnál nagyobb összegű devizahitel esetén is kérelmezhetnek.

A vicc az egészben az, hogy ez sem segít jóformán senkin, az országban pedig összesen talán húszezer olyan család van, mely nagycsaládnak minősíthető – az összes család nyolc százaléka sorolható ide.
Közülük, ha kivesszük azokat a családokat, melyek szociális helyzetük miatt képtelenek voltak felvenni bármiféle hitelt, marad talán két-háromezer család, vagy még annyi sem, akik viszont zömében a felső-középosztályból kerülnek ki, és akik közül sokan már kifizették a hitelüket a csókosoknak és a gazdagoknak szervezett akció során, milliókat nyerve az adófizetők pénzéből.

Hogy érthető legyen a dolog, Magyarországon minden negyedik-ötödik gyerek olyan családban él, ahol nincs aktív kereső, és 620 ezer 18 évnél fiatalabb él a szegénységi küszöb alatt.
Őket nemigen segíti senki.
Viszont a húszmillió forintnál nagyobb összegű hitelek árfolyamgátjának költségeit az adófizetővel fizettetik meg - ez a pofátlanság minősített esete.

Eltekintve attól, hogy Orbán megriszálta kicsit magát a Jobbik előtt – akár velük együtt is kitalálhat dolgokat – a devizahitelesek megsegítése azért akármerről is vizsgálgatjuk, nem nevezhető egy kimondott sikertörténetnek.
Ha azt számoljuk, hogy a családok egyharmadában nincs gyerek, másik egyharmadában csak egy gyerek van, akkor kissé túldimenzionáltnak tűnik a devizahitelek körüli nagy hajcihő, ami csak az emberek felelőtlenségének továbbélését eredményezheti.

Hitelt vettél fel?
Vállaltad, a deviza-árfolyam mozgások következményeit?
Belebuktál, padlón vagy?
Akkor ne panaszkodj, a padló arra való, hogy legyen honnan feltápászkodni.
Persze ez nem csak a devizahitelek problémája esetén divatozik, hanem aktuálisan ott vannak a kezüket tartók között a libahizlalók is, akik most Bajnai miatt valószínűleg kaszálnak is egy nagyot.
Ők vállalkozók, akiknek egy csődbe ment vállalkozás nem fizette meg a tartozását, ami a vállalkozói szférában nem kimondottan szokatlan jelenség.
Ők azok, akik a saját üzemméretüket tekintve hatalmas kinnlevőségeket halmoztak fel, mert mindenféle ésszerűséget sutba vetve folyamatosan szállítottak, anélkül, hogy bármiféle reális esélyük lett volna arra, hogy követeléseikhez hozzájussanak, maguk alatt vágva a fát.

Értem én – előremenekültek.
Megy ez országos szinten is, hinni kell a irracionalitásban, mindig csak a holnapot megnyerni, de sajnos van holnapután is, meg azután is, és egyszer csak nincs tovább.
Veszteségcsökkentésről ezek az emberek nem is hallottak, azt meg nemigen akarják megérteni, hogy ha összeomlik egy piac, akkor nincs az a pénzügyi zseni, nincs az a Matolcsy, nincs olyan Orbán-féle irracionális megoldás, mellyel meg lehetne oldani vevő nélkül az adásvételt.
Echte magyaros megoldást alkalmaztak, kerestek egy bűnbakot, és tartják a markukat az államnak: segíts már rajtam.
Orbán meg (l’etat c’est moi, ugye…) liba helyett őket veszi meg kilóra, foglald imába a nevem és én lökök neked valami kis pénzt!

Nem sajnálom én a pénzt ezektől a jóemberektől, a devizahitelesektől sem, de az már mégiscsak nevetséges, hogy a Vezér kampányának költségei minden magyar állampolgárt – az őt felettébb utálókat is -  terheljenek, habár ügyesnek ügyes megoldás, kétségkívül.
De a legnagyobb kár nem azzal éri az országot, hogy ezeknek az embereknek pénzt lök a kormány - habár eddig ezt is leginkább csak ígérgette, hanem azzal, hogy konzerválja azt a szemléletet, mely a mai társadalmi és gazdasági viszonyokkal összeegyeztethetetlen, tarthatatlan.

Hogy vállalkozó vagyok, de csak addig, ameddig nyereségem van, meg hitelt veszek fel a banktól, de nem mérem fel helyesen lehetőségeim határait, aztán amikor bukok, tartom a markom, mert nem hittem volna, meg nem számítottam rá, meg azt hittem…- ez vagy butaság, vagy felelőtlenség, vagy végzetes tévedés – kiváló hegymászónk ebbe halt bele minap.
Magyarember egyébként örök optimista, nem hisz senkinek, csak a saját tapasztalatának, annak se mindjárt, csak ha már háromszor – négyszer fejbevágták hólapáttal.
Ő arra szocializálódott, hogy van egy gondoskodó állam, mely, ha rosszul lép és beleesik a pöcegödörbe, akkor menetrendszerűen kihúzza belőle.

Akkor volt miből, mert egyrészt az ország a nemzeti közösségé volt, ma viszont a nyereség azoké, akik megszerezték a földeket, gyárakat, szolgáltató cégeket, és ilyen szempontból mindegy, hogy a tulajdonost Smith & Wesson - nak vagy Csányi Sándornak, esetleg Mészáros Lőrincnek hívják.
Itt mindenkinek helyt kell állnia saját döntéseiért és ezt meg kell tanulni.
Nehéz és hosszú folyamat lesz ez, különösen, ha eljut az emberek tudatáig az, hogy a szolidaritás csak olyan esetekre vonatkozhat, mikor a baj nem saját hibánkból következik be.
Mint például a vörösiszap-ömlés, igaz, ott meg a szolidaritás eredményét lenyúlta a Vezér.

Viszont beindult a Fidesz választási gépezete, kezdik összesöprögetni a kóbor szavazatokat, melyekre mindannak dacára szükség lehet, hogy már mindent bedobtak, kezdve a levélben szavazó, határon túli véreinket, az ellenőrizhetetlen szavazói listát, a választókörzetek összebarkácsolását, a karaktergyilkosság bejáratott módszerét, sőt, Gyurcsányt és a szocialista politikusokat is, - hadd veszekedjenek lelkesen, azt utálja a szavazó.
Most a kisgazdák - legyenek azok akárkik is - vannak soron.
Vicces, Torgyán gutaütést kaphat, ha megtudja.
Gondolom, kapok majd itt hideget-meleget, de egy biztos: szemléletet kellene váltani, a rendszerváltás után negyedszázaddal igen aktuálisnak tűnik…
Vajon megérti ezt lassan a magyar?


:O)))

21 megjegyzés:

kosbor írta...

namármost ha egy kicsit riszálom a libát a tévében és ezért a sógorom unokatestvérének sikerül önkormányzati telket vennie öt forintér', a pirike lányának meg- szavazzák a helyi takarékszövetkezetben a hitelt és az én lányomat meg fölveszik dolgozni a helyi önkormányzathoz, és így tovább... kit érdekel, mi igaz és mi nem. libafosban ülünk, nyakig.

rézevőfiamór írta...

Trágyagiliszta.
Emléxünk még? Őket miért nem? Köztük is a többségnek halavány segédszellenete se volt, hogy mit miért és merre a meddig!

Avi írta...

Kedves "Pupu"
Most nem hideg-meleget kapsz csak felhívnám a figyelmedet, hogy annak idején amikor az I. Vitya uralkodása idején beindították a devizahitelezést akkor mesterségesen magasan tartva (Járai) a Ft. kamatokat arra ösztökélték a népet, hogy devizahiteleket vegyenek fel amennyiben saját lakásba akarnak költözni. Nem az autó és más hitelekről beszélek. Itt felmerül az embereknek az állam által csalárd megtévesztése! Nem okolhatók a lakáshitelesek emiatt. Tehát ebben az esetben jogosnak tartanám az állam által nyújtott kártérítést még akkor is ha ez a nagy közös kalapból történne. A libások és más vállalkozások akár politikai célból való kártérítése viszont tényleg jogtalan mert azokat a veszteségeket amit egy üzleti vállalkozás elszenved egy másik üzleti vállalkozás által, nincs joga az államnak megtéríteni. Ahogyan pl. jogtalannak tartom az önkörmányzatok térkövezésre és más hasonló baromságokra felvett hiteleit az államnak átvállalni. Ezeket a hiteleket a jelenlegi uralkodó pártnak a saját zsebéből és nem a nagy közösből kellene finanszirozni mert amikor ellenzékben voltak akkor ők buzdították az önkormányzatokat a minél több hitel felvételére. Tehát nem az állam hanem egy akkor ellenzékben lévő párt. A másik dolog amiben talán van némi nézetkülönbség az a "magyar" hegymászó tragikus halála. Amennyiben Magyarországot tekintette hazájának akkor miért a 2006-ban tákolt székelynek mondott zászlót lengette a csúcson és nem a magyart? Miért vitt a sportteljesítményébe napi politikát, ezzel azokat megsértve akik a sportban legyen az bármilyen extrém is csak a sportot szeretnék látni? Most jöhetnek a fikázások.

Vica írta...

Én igazat adok neked PuPu,
ez az ország tökéletesen alkalmatlan arra, hogy felnőjön. Két réteg - 1. az ügyeskedők, akik mindig, mindenhol megtalálják a kiskaput, miközben persze sipítoznak, hogy mekkora a korrupció 2. a bávatag hülyék, akik arra sem képesek, hogy két napra előre lássanak, nemhogy pár évre, ezért aztán három forintért megvehetők bárki által - van többségben és az öngondoskodást, mint egyetlen erkölcsös és senkinek hátrányt nem okozó életmódot folytatók pedig kisebbségben.
Amíg ez a trend meg nem fordul, addig itt politikai változás nem lesz, mert a fidesz pontosan erre játszik, a kényelmesekre, a sültgalambot várókra, akik a maguk igénytelen életmódját tartják üdvözítőnek és cserébe ezért eltűrnek mindent.
Kertész Ákosnak igaza volt. Maximálisan.

letiltottnevű írta...

Mong Attila cikke

kisdobos

Pongrácz Csaba írta...

Pupu barátom!

Alapvetően egyetértek veled. Devizahitelt többségében azok vettek fel, akiknek nem volt elegendő pénzük lakás-, autóvételre, házépítésre. Ez rendben is volna, erre van a bankhitel kitalálva. A másik csoport, bizony nyerészkedési célból vett fel hatalmas hiteleket, tudván tudva, hogy soha sem fogja visszafizetni. Bizonytalan üzleti vállalkozásokra, luxusvillákra, vagy csak egyszerűen pénzügyi manipulációkra.
Az eddigi "segítség" ezt az utóbbi csoportot érte. Akiknek úgyis volt miből előtörleszteni, árfolyamgáttal ügyeskedni. Csak meg kell nézni a fizetni nem tudók összetételét.
A nagycsaládosokat meg különösen szeretem. Úgy vélem, mindenki annyi gyereket vállaljon, amennyit el is tud tartani.
A legtöbb gyerek meg úgyis a legszegényebb rétegben található, de azokat "megélhetésinek" titulálja a hatalom, biztos vagyok benne, hogy egy sincs köztük, aki 20 millió Ft. feletti hitelt vett (és kapott) volna igénybe.

Avinak:

Jó lenne, ha a kártalanítás úgy menne, ahogy írtad, de legális, szabad felhasználású párt-pénz nincsen, az állami célzott támogatásból ugyan nem jutna az eddigi költekezések tizedére sem!
A hegymászó ügyében is egyetértek veled. Azt a szerencsétlen fiatalembert sajnálom igazán, akinek még a nevét is alig lehet valahol olvasni, akit ez a felelőtlen "hazafi" magával rántott a halálba.
Vajon, mennyibe került nekünk ez a rosszul sikerült kaland?

vadvirág írta...

PuPu!
Nem kapsz hideget és meleget. Magam is ugyanúgy gondolom, ahogyan Te leírtad.
Mélyen egyetértek Avi-val és Pongrácz Csabával is. A hegymászó pedig eddig is felelőtlen volt a szememben. A politikai vonalról nem tudtam, de ezek után pláne megvetem. Főleg, hogy a fiatal "csodálójának" értelmetlen halála is az ő lelkén szárad.

Szalai Veronika írta...

Kedves PuPu!
A lényeget tekintve, nem értek veled egyet.
A deviza-alapú hitelkonstrukció kitalálói pontosan tudták, hogy mit csinálnak. Hogy úgy mondjam, előre megfontolt szándékkal követték el büncselekményüket a hiteltfelvevők legkiszolgáltatott körével szemben.
Te figyelmen kívül hagyod-vagy nem veszed figyelembe-hogy a rendszerváltásnak Magyarországon a lakosság több, minr fele a vesztese lett. Ennek egyik eszköze a fent nevezett hitelféle. Az érintettek egy nagy része az én gyermekeim generációja, akiknek valahol lakniuk kellett. És nem voltak sem jogászok, sem banki pénzügyi szakemberek. Ami ugyebár nem róható fel nekik. Mellesleg jegyzem meg, hogy közgazdász-jogászt is sikerült "bevinni az erdőbe". A mi generációnkat a rendszerváltás első éveiben fosztották ki az urak, így nekünk esélyünk sem volt támogatni a gyermekeinket. A lopáshoz, becstelen magatartáshoz, gátlástalan viselkedéshez pedig nem értettünk. Vissza a témához. Az általad írtak azt feltételezik, hogy a négy millió létminimum alatt élő kizárólag maga tehet a nyomorúságáról. Te azt feltételezed, hogy a hitelt felvevőknek pontosan tudniuk kellett volna, hogy mivel néznek szebe. Hát közlöm veled, hogy nem tudták, nem is tudhatták! Vettél már fel mostanában hitelt, vagy kötöttél valamelyik bankkal pl: folyószámlaszerződést? Na kérlek, 90%-ban nem tudod, hogy mit írsz hirtelenjében alá. Szóval a bankrendszer kibocsátott egy rossz terméket ( neki persze jó volt). Az előkészítés adva volt: lakosság ellehetetlenítése, átverése,agymosása, a nagy bankári zsebek kinyitása. Szerintem már akkor tudták a rablásban résztvevők ( bankárok, politikusok), hogy kinek fog ez az egész hatalmas hasznot hozni, és kik lesznek akik irgalmatlanul megszívják, akiket most az árok szélén akarnak hagyni gyerekestől, bármit is jelent ez. Igen, haragszom, rád is. Te összekevered ezeket a szerencsétleneket ( kb:1 millió) azokkal, akik - ennek a rendszernek a tanítására- mindenben a csalárd, számító. másokat becsapó utat választják. Gondolkodj el ezen, PuPu!

Névtelen írta...

Kedves letiltottnevű Kisdobos!

Köszi Mong Attila cikkét!!!Zseniális!!!!!!!!

Én vagyok a virtuális párod - özv. Kussné :-)))

Névtelen írta...

Én is hoztam egy olvasmány ajánlót!
Mozgó Világ 2013/5 számában
Ripp Zoltán: Az ellenzéki felelősségről

özv. Kussné

terlasz írta...

Azért annyira nem zseniális, kedves özv.Kussné!

Névtelen írta...

Kedves Terlasz!

Nekem mindenki zseniális, aki sunyítás nélkül el meri mondani, le meri írni, fel meri vállalni a saját gondolatait, véleményét, eszmerendszerét és élethelyzetét.
Ezek nélkül ugyanis éppen annak a közönynek ágyazunk meg, ami mellé egyébként - legalábbis ha feltételezünk egészséges (társadalmi-emberi) működést - életében nem szívesen fekszik senki "társnak".
Ráadásul az önreflexiót minden esetben nagyra becsülöm, mert az egyik legfontosabb felnőttségi kritérium. Önkritika után jöhet a többi féle-fajta kritika is...
A társadalomkritika az egyik legizgalmasabb magyar egzotikum, mert belül is lenned és valamennyire meg kell jelenni egy európai színvonalú distanciának is.
Tehetséges és hiteles embernek tartom Mong Attilát, tanulságos és tisztelhető a közírása.

özv. Kussné

Lusti írta...

"... haösszeomlik egy piac, akkor nincs az a pénzügyi zseni, nincs az a Matolcsy, nincs olyan Orbán-féle irracionális megoldás, mellyel meg lehetne oldani vevő nélkül az adásvételt...."
De van PuPu... a tündérmese...

Névtelen írta...

Azért reagálok nagyon ritkán, mert csak magamat tudom ismételni....minden szavaddal egyet értek.

PuPu írta...

Kedves Veronika!
Nagy híve vagyok az összeesküvés-elméleteknek, de abban azért nem hiszek, hogy a nemzetközi pénzügyi válságot a magyar kormányok csinálták volna, mint ahogy abban sem hiszek, hogy a magyar kormánynak bele kellene szólni, hogy ki melyik banktól, milyen kondíciókkal vesz fel hitelt.
De legyen neked igazad, hát akkor fogjanak össze a hitelkárosultak, alapítsanak pertársaságot és pereljék a magyar államot vagy a bankokat.
Ebből a szempontból tökéletesen mindegy, hogy valaki a rendszerváltás nyertese vagy vesztese lett, aki a kapitalizmust akarta, az ezt akarta, még, ha nem is tudta, hogy mit akar...
Anno nekünk is lakni kellett valahol, de azért vagy az állam, vagy te megoldottad, vagy vártál tanácsi lakásra, beszálltál szövetkezetibe vagy építettél családi házat, egészen más körülmények között.
A gyerekeid is meg fogják majd oldani, persze nem biztos, hogy olyan könnyen, mint a mi generációnk, de bízzunk bennük.
Mindenesetre jobb, ha illúziók helyett arra neveled őket, hogy ez mostanában már csak így fog menni, mindenki magáért felel és magának kapar, méghozzá kíméletlen következetességgel.
Ezt akarta a nép, ezt kapta, most meg azt várja, hogy a közösből még hozzá tudjon kapirgálni valamit a sajátjához.
Nem fog sikerülni, nem miattam, hanem a nagyongazdagok miatt, mert ők bizony megóvják az érdekeiket.
És a rendszerváltás nem volt kifosztás, megkérdeztek mindenkit: mit akarsz?
Piacgazdaságot akartál?
Megkaptad.
Ez nem is baj, a baj az, hogy most nem tudsz mit kezdeni vele, csak csodálkozol, mint paraszt a műrepülés közben, hogy mik meg nem történnek veled.
Vettem fel devizahitelt is, ha már személyi síkra tereljük a beszélgetést és kötöttem folyószámla szerződéseket is, senki nem tiltotta meg, hogy elolvassam a feltételeket, a devizahitelnél meg egyenesen a közjegyző olvasta fel és értelmezte nekem is, mint ahogy a gyerekeidnek is, kihangsúlyozva az árfolyamkockázatot.
Hogy én sem számítottam ekkora ingadozásra?
Hát ki számíthat gazdasági világválságra?
Mérgelődtem, fizettem, a kétszeresét az induló törlesztő-részletnek – hálistennek lejárt
A négymillió létminimum alatt élő meg nem vett fel hitelt, mert nem voltak hitelképesek.
Aki meg felvette, az pórul járt, igaz, vehette volna fel forintban is, de az a felvétel időpontjában drágább volt valamennyivel.
A hitelfelvétel nem jótékonysági intézmény, a bank a betétesei pénzével gazdálkodik és nyereségérdekelt.
Lehet persze mindenféle szépeket írni, meg mondani, de egyszer már végre meg kell tanulni: ez kapitalizmus, és aki itt a szocializmus szabályrendszere szerint akar élni, az úgy jár, mint balerina a ketrecharcban.
Ott fogják hagyni az árok szélén.
Gondolkodj el ezen, kedves Veronika és ne csapd be magad.
Kádár rendszere halott, feléleszteni nem lehet, a gyerekeid és az unokáid ebben a rendszerben fognak élni, hacsak a kínaiak máként nem gondolják, de az se lenne jobb.
Aki medencében él, azt úszni kell megtanítani, nem azt mondani neki, hogy holnapra virágos réten sétálgathatsz majd, fiam, csak be kell nyújtani az igényt erre a Viktornak…

:O)))

PuPu írta...

letiltottnevűnek:

Mong Attila cikke ezer sebből vérzik, de hát ez az ő véleménye, tartsuk tiszteletben, bár azonosulni vele hiba lenne.
Szerintem...
:O)))

Vica írta...

Mong Attilának a cikkben sok igazsága vagyon.De.
Az egyik, amivel nem értek egyet (utolsó bekezdésben):
Nem feltétlenül a rendszerváltó elitnek kéne felróni, hogy milyen viszonyokat teremtett. Egyébként olyanokat, amilyenekre a népek vevők voltak. Ha fikarcnyi ellenállás is látszott volna, nem tudták volna végigcsinálni. De retentő sokan voltak vevők az Antall-kormány háború előtti életérzést tuningoló működésére.

Abban van MA-nak nagy igazsága, hogy ebben az országban mindenki - tisztelet a kevés kivételnek - csak saját magával törődik. Nagyon jó a hasonlat az elején: mindenki a balatoni nyaralóig lát csak, ha úgy tetszik. A fiam ezt úgy fogalmazza meg, hogy akinek az az életcélja, hogy mindig a legújabb fűnyíróval nyírja le a füvet hétvégenként a kertjében, az semmit nem fog tenni azért, hogy úgyegyébként az ország előbbre jusson. Erre a mentalitásra épít Orbán - ezt jól látja MA. A kispolgári irigység, a másik eltaposása, a könyöklés bizonyos réteg napi rutinja az "érvényesüléshez", a teljes közöny pedig egy másik réteg túlélési stratégiája, főleg azért, mert semmilyen eszköze nincsen arra, hogy hatással legyen a történésekre.
Mondhatjuk úgy is, hogy akinek nincsen gyomra az ügyeskedéshez, a szemforgatáshoz és a seggnyaláshoz, az már kihullott a rostán, vagy éppen most hullik ki. Senki nem rí utánuk, haszontalanok, értéktelenek, nem NER-kompatibilisek, tehát nem is kell velük törődni.
Ami meg a devizahiteleseket illeti: osztom PuPu nézeteit arról, hogy ezt óhajtotta a nép. Csak amikor sokan szembesültek vele, hogy a "gonosz" bank nem Róbert bácsi ingyenkonyhája, akkor elkezdődött a sipítozás arról, hogy át lettek verve. Hát nem. Akik akkoriban felvették a devizahitelt, nagyon jókat röhögtek azokon, akik nem ezt, vagy nem így adósodtak el, mert akkor ők jártak jól, a többiek kevésbé. Igen, alacsony volt az árfolyam. De aki felnőtt ésszel - és úgy tudom, felnőttek vették fel a hiteleket, nem kisgyerekek - egyetlen egyszer sem gondol bele abba, hogy mi történik, ha adott helyzet megváltozik, hogyan lesz képes akkor is helytállni az adósságáért, azt én nem különösebben tudom sajnálni. Mert vagy rettentően felelőtlen, vagy ostoba.

Kedves Veronika,
igen a fiataloknak lakni kell valahol. Az elő van-e írva, hogy rögtön külön háztartásban, esetleg azonnal saját tulajdonban?
Nagyon sok módja van a takarékosságnak, és még több a külön lakás megoldásának. Mi is laktunk együtt szülőkkel, és közben kerestük a megoldást. Nem azonnal, hónapok alatt, de sikerült (8 év alatt). Az együttélésből pedig igen sokat ki lehet hozni, még akkor is, ha a viszony nem mindig felhőtlen.
Mondom ezt most úgy, hogy a fiam albérletben lakik a párjával és egyelőre nem is tervezik a saját tulajdonú lakást, hiszen ma Magyarországon az a legnagyobb gátja mobilitásnak. Márpedig a munka nem mindig ott van, ahol a kínnal-keservvel összehajszolt lakás - amit eladni (úgy tűnik) még jó darabig nem lesz egyszerű.

Amíg a magyar társadalom gyökeresen át nem alakul, addig itt változás nem lesz. Ez halálbiztos.

Szalai Veronika írta...

Na, kezdjük mindjárt az elején, csak hogy a téveszméket eloszlassam.
Kurvául nem kérdeztek meg bennünket a rendszerváltáskor. Amit mondtak, az maga volt a színtiszta hazugság! Gondolod, hogy ha elmodják az igazat:
* 1,5 millió munkanélküli azonnal
* törvényes szabadrablás néhány tízezernek, majd a rablott javakat azonnal a magántulajdon szentsége nevében vérrel-vassal-törvényekkel körbebástyázzák
* az ország gazdaságának szétverése valamiféle ordas ideológia mentén
*stb....folytathatnám, de egy egész nap nem lenne elegendő
az emberek vidáman bólogatnak, hogy igen, ezt akarjuk?
Kár szépítgetni a tényeket, azt hogy a rendszerváltás eredményeképpen 1,5 millió koldus országa lettünk, a virágzó mezőgazdaságot és ezen keresztül a falvakat tönkretették -ismét csak stb- nem lehet vitatni! Mi nem érthető ezen?
Egyébként pedig a rendszerváltást azért hoztam fel, hogy illusztrálja, hogy állt össze az összes feltétel a deviza-alapú csapdához.
Úgy-e nem vitatod a jogomat, hogy nem értek egyet ezzel a sok mocsokkal, ami 25 éve folyamatosan történik ebben az országban?
Ehhez még annyit, hogy a családom nem tartozik a földbedöngöltek, árokpartján hagyandók közé. Mi megtanultunk küldeni, szerencsénk is volt, mert az előző rendszer jóvoltából tanulhattunk. Akkor még ugyanis esélyegyenlőség volt, nem esélyegyenlőségi minisztérium.
Úgy hogy tévedsz PuPu, amikor azt hiszed, hogy magam miatt kiabálok.
Szót emelek, mert nem minden ember egyformán erős, nem tudja magát megvédeni. És ezért talán ne ítélje a társadalom őket lassú halálra!
Mutasd meg nekem, hol írtam azt, hogy a pénzügyi világválságot a magyarok indították? Olvass figyelmesebben, ha megkérhetlek.
Egyébként azt mondd meg nekem, hogy miben bízzanak a kifosztottak?
Megint ugorthatnak a sötétben, de nem tudhatják, hogy közben nem emelnek-e falat eléjük, amikor elkezdenek küzdeni.
Tudod, egy kicsit értek a közgazdasági dolgokhoz (tanultam-csináltam-tanítottam), az események objektív megítélése, bizonyos ki nem kerülhető történések elfogadása, az azokhoz való alkalmazkodás - tudom, hogy életfeltétel. De nem kötelező azt szeretnem, és a gazságokkal egyetértenem.
A "deviza-alapú" pedig gazság, ezt pontosan tudják azok, akik csinálták, és jó néhány - nálam jóval informáltabb, tudósabb- közgazdász.

PuPu írta...

No, kedves Veronika, kezdjük akkor az elején.
Talán el kellene döntened, hogy mit akarsz – újraszerkeszteni a Kommunista Kiáltványt, vagy egy adott helyzet jellemzőit feltérképezgetni és a lehetőségeken belül keresgélni a megoldásokat.
Egyébként kurvára megkérdeztek benneteket a rendszerváltás előtt, a megkérdezést választásnak hívták.
De előtte is kérdezgettek benneteket, például az MSZMP fórumain, ahol a magukat reform-kommunistáknak nevező idióták kiröhögtek, mikor elmondtam egyszer-kétszer nekik, hogy ha a kapitalizmust választják, akkor igen könnyen előfordulhat, hogy a gyerekeik nem fognak tudni tanulni, és megszaporodik a szegény emberek száma.
Nem érdekelt senkit, a választások napján a szomszédasszony, aki egy putriban élte le a gyerekkorát, de a gyereke már kétszintes házban lakott volt az első, aki elrohant a kereszténydemokratákra szavazni, a hős szdsz-es meg ott ugrált nekem, hogy miből van a házam.
Amikor megkérdeztem, hogy vajon ő is hordta a maltert a lakásához, vagy kiutalták neki, akkor elkussolt, de ez ma már mindegy is.
Az a nagy bajotok – neked is – hogy azt képzelitek, hogy a személyes dolgaitoknak semmi kiöze nem volt és ma sincs az ország dolgához.
Tévedtek.
Ha beleolvasol a posztjaimba, akkor be kell látnod, hogy mennyire nevetséges engem azzal gyanúsítanod, hogy nem értem azt, ami itt ma van.
Szerintem te nem érted.
Megpróbálom most akkor mégegyszer, pontokba szedve.
1. Itt ma kapitalizmus van, a legócskább rablókapitalizmus.
2. Ti hoztátok ránk, mert idióta módon párttitkároztatok meg zöldbáróztatok, ahelyett, hogy gondolkodtatok volna.
3. Utóbbi esetben is kapitalizmus lenne, viszont sok mindent megúszhattunk volna, de ti semmit nem akartatok megúszni, mert azt hittétek, hogy felvirradt hirtelen meggazdagodásotok napja.
4. A kapitalizmus pedig olyan állatfajta, hogy keveseknek sok jut, keveseknek jut kevéske és a nagy többségnek nem jut, csak ami a hetedik gyereknek.
5. A kapitalizmus nem ad lakást, hanem a kapitalista elad lakást.
6. A bank meg hitelt ad, már ha hitelképes vagy.
7. Szabadság az van rogyásig, szabadon eldöntheted, hogy kérsz-e hitelt, de ha nem tartod be a hitelszerződésben vállaltakat, viseled a következményeit.

PuPu írta...

8. Ha az állam ez esetben téged segít, akkor a költségei engem, vagy engem is terhelnek – adsz nekem a lakásodból tulajdonrészt cserébe, vagy elvárod, hogy jogalap nélkül gazdagodhass?
9. A „nem tudtam” meg a nem gondoltam volna” az nem jogi kategória. Ha szerinted a bank nem úgy járt el, ahogy az elvárható lett volna, akkor pereld be, de ne kotorássz az én pénztárcámban – mellesleg jegyzem meg, hogy az adó is az én pénztárcámból kerül a közösbe, és az adóbevétel az enyém is, egy-tízmilliomod arányban.
10. Senki nem vert el senkit, hogy devizaalapú hitelt vegyen fel, felvehetett forint-alapút is, de kevesebbet fizetni megéri a kockázatot, gondolták sokan.
11. Ti is. Rosszul gondoltátok.
12. Olyan ez az egész, mint amikor valaki elvesz egy fehérruhás szende szüzet, akiről aztán kis idő után kiderül, hogy egy hétpróbás lotyó, egy ócska bárcabitorló, a kamionparkoló sztárja.
Hova mehetsz panaszra?
13. Pacta sunt servanda - a szerződéseket be kell tartani, mondták a rómaiak, ha szerződtél, teljesíts.
Ha nem teljesítesz, ne csodálkozz.
14. Ez nem jelenti azt, hogy ne sajnálnám azokat a családokat, akik beleestek a gödörbe, de tudomásul kell venni: az államnak ezekhez a szerződésekhez semmi köze nincs.
15. A sajnálat viszont nem jogi kategória, és ameddig nem tanulod meg azt, hogy amit aláírsz azt előtte el kell olvasnod és a magad számára értelmezned kell, addig vesztes maradsz az élet atáiban,,,a közjegyző ha kell, segít…
16. A „kifosztottak” meg bízzanak Istenben vagy a saját szorgalmukban és kitartásukban, nincs az sehol előírva, hogy az éltben csak nyerni lehet, veszíteni soha.
17. És meg kell fizetni a tanulópénzt, mert ennek árát sajnos nem lehet megtakarítani.
18. Egyébként nem kell szeretni a kapitalizmust, és ha utálni akarod üzenj, boldogan utálom veled együtt én is.
De ettől még nem lehet számonkérni a birkózáson a ritmikus sportgimnasztika szabályait.

Tetszik a harcos igazságérzeted!

:O))))

Szalai Veronika írta...

Kedves PuPu!
Mivel nagyon keveset tudunk egymásról (egyébként én rólad többet az írásaidon keresztül),nem veszem sértésnek az általad írtakat. Viszont megpróbálok - pontokba szedve- válaszolni neked.
1.Igen, érzékeljük a rendszer rabló mivoltát.
2.Ha kicsit is ismernél,nem vennél egykalap alá a megtévesztett, félrevezett hülyékkel és szerencsétlenekkel.
3.Ne címezd nekem légyszíves a "szidalmaidat": én tiltakoztam, beszéltem (sajnos nagyon egyedül voltam), ja és nem lettem gazdag.
4-5-6-7.Ezek következmények, de attól még lehetnek, becstelenek és igazságtalanok.
8. Engem az állam nem kell, hogy segítsen, de azokat igen, akiknek a kifosztásához aktívan hozzájárult. És nem győzöm hangoztatni, nem a te és az én zsebem kárára, hanem onnan, ahova a jogtalan pénzbevétel került!
9. Ne hivatkozz folyton az én kezemre a te pénztárcádban, rossz a címzés! Fordulj bizalommal pl: a Csányihoz.
10-11. De! A szükség nagy úr. A hitelfelvevőktől elvárni, hogy mindegyik pénzügyi szakember és jogász legyen annyit tesz, mintha orvosnak, mérnöknek is kellene lennem, ha kórházba kerülök, vagy ha építtetek.
12. Ez hülyeség (már megbocsáss).
13.Egyetértek. Kivételt képeznek a devizás szerődések.
14-15.Az államnak mindenhez kell, hogy köze legyen egy országban. Azért bízzuk meg és fizetjük az állam hivatalnokait (többek között) hogy megvédje azokat akik magukat nem tudják, és ne az rablókat dícsérjék meg a bíróságon.
16-17. Tehát sajnálod s becsapottakat? Na, ehhez viszonyítva jóval nyugtatgatod őket: bízzanak egy olyanban, ami eddig sem segített rajtuk. Magukon pedig már nincs erejük segíteni.De ezt már körbejártuk. Az igazságszolgáltatásból pedig csak egy betű hiányzik nálunk, így én ezt nem tanácsolnám senkinek.
18. Társulnak még nem is kevesen.

A blogjaidat változatlanul olvasom. Sok kellemes, vidám percet adtál nekünk.
Kellemes hétvégét kívánva búcsúzom:
Szalai Veronika