SIMICSKA A DOBOGÓN

Kétszázon felüli előadó, majd’ száz előadás.

Ez a mérlege a 2013-as Média Hungary kétnapos konferenciájának, ahol szó esett a médiapiac kilátásairól, az online és a hagyományos média harcáról, majd a végén a piac főszereplői körbeálltak és vállonveregették egymást.

Ennek keretében közzétették a magyar média legbefolyásosabb embereinek listáját, melyet a harmadik helyen álló Simicska Lajos azonnal hiteltelenné is tett.

Ugyan, ki lenne a legbefolyásosabb magyar személyiség a médiában, ha nem a Vezérrel szimbiózisban élő és hozzá messze nem csak érzelmi szálakkal kötődő, tán’ legnagyobb magyar oligarcha?

Így aztán ezt a programpontot azonnal el is felejthetjük, arra volt ez csak jó, hogy a szakma elitje megsimogassa egymás buksi fejét, és elmondja egymásnak a rituális áldást:
„Uram, zseni lakik önben.”

„Uram, önben nemkülönben!”

Persze egy olyan fórumtól, ahol két nap alatt kétszázan mondják meg a tutifrankót, sokat várni nem lehet, talán akkor mentek volna valamire, ha minden hozzászóló csak egy mondat elmondására kap lehetőséget, melyre aztán a részvevők szavazhattak volna.

Így aztán érvényesülhetett a „sok beszédnek sok az alja” népi szólásmondásban rejlő igazság, a média meg megpróbált érdekei és aktuális helyzete szerint csipegetni az elé szórt tartalmas takarmányból, szorgalmasan, mint liba a frissenkaszált tarlón.

Ami már most biztosnak látszik, az, hogy az elkövetkező években a médiacézárok fő feladata az internet becsatornázása lesz a profittermelő vállalkozások sorába, mert mégiscsak disznóság, hogy itt van egy csomó tehén, melyek anélkül nyalják a sót, hogy a magukat pásztornak kinevezők egy pillanatra is odatarthatnák nekik a saját nyalnivalójukat.

Hihetetlen impertinencia, végét kell már ennek szakajtani, és e nemes feladatnak – úgy tűnik – mostanában érkezett el az ideje.

Mérő László professzor ehhez megvetette az ideológiai alapot, megállapítván, hogy helytelen, hogy az internetes tömegkommunikáció virágos rétjén ez a rengeteg marha anélkül bóklászik, hogy lenne valaki, aki oda- odacserdítene nekik egyet a karikásostorral.

A nol.hu tudósítása szerint a professzor véleménye az, hogy az internet ingyenes tartalomszolgáltatásának elindítása nélkül nem alakulhatott volna ki a világháló ma is létező formája, mégis éppen az ingyenesség az, ami ellehetetleníti továbblépését, fejlődését és számos szereplő jövőjét.
A médiacégek erre a "legelőre" hajtották ki a "teheneiket", így mára a piac - kizárólag a reklámbevételekre támaszkodva - fenntarthatatlanná vált, ahogy a híres játékelméleti dilemmában is: ha minden gazda érdekelt minél több tehenét kiküldeni a közlegelőre, úgy az összes tehén éhendöglik.

A matematikus a megoldást a minőségi és minősített szereplők együttműködésében, kooperációjában látta, akik elérhetik, hogy az értékes tartalmakért fizessen a felhasználó.

Mindez azonban a minősítési rendszer kialakulása után lehetséges – mondta, ami érthető is, hiszen akinek nincs elég pénze médiacéget csinálni, annak már csak a szereplők fikázása vagy mennybemeneteltetése hozhat bevételt, erre léteznek már bejáratott módszerek a nagyvilágban.

A mondat második felét már én mondtam.

Az is az én véleményem, hogy a minősített és a minőségi szereplő nem biztos, hogy egybeesik, kivált, ha az értékelő érdekeltsége nem esik egybe a minőség hordozójának érdekeivel.

Hogy ettől a net majd elveszíti éppen kócos fésületlenségéből származó báját és hivatalos hiteltelensége mellett is létező hitelességét, az senkit sem érdekel.

A lényeg: ha fogyasztasz, akkor fizess, ha meg fizetsz, akkor azt kapod, amit a csordás eléd hány vasvellával.

Hogy mivé válik egy magát ambiciózusan felfejlesztő (rana rupta) médium, arra szép példa az Index, mely hajdan üde színfolt volt a magyar médiában, aztán elszegődött egy politikai irányzat mellé harsonának, ma meg már akár a sarokra is kiállhatna, senki nem nézné csillagkeresztes hölgynek.

Ami meg a minősítési rendszereket illeti, arra legszebb példa a pénzügyi világválság, ahol a vezető minősítők úgy estek pofára, hogy csak úgy döngött, mégsem lett kutya bajuk sem.

Tulajdonképpen úgy működtek, mint a halottkémek, mikor a beteg már nem mozgott, akkor besorolták a „zzz” kategóriába, oszt jónapot.

Médiaügyekben ez még durvább lenne, hiszen ott aztán még megfogni sem lehetne a hiba elkövetőjét. Ezer és ezer gazdasági érdek akadályozná meg, hogy egy érdekes tulajdonosi hátterű szennylapot leminősítsen bárki is, főleg egy ilyen parányi piacon, mint a mienk, ahol a Vezér – bamba ellenfeleivel ellentétben - nagyon is tisztában van a negyedik hatalmi ág fontosságával.

De ettől persze még lehet készíteni a pénztárcát, az ÉS után mások is fizetőssé fogják tenni tartalmaikat, persze a fizetőképes kereslet a minősített és minőségi tartalmak iránt ettől még alacsony marad, és ha minden gazda erre a legelőre hajtja majd ki bánatos tehenét, akkor ez éppúgy éhendöglik, mint most.

Ellenben az előre prognosztizálható, hogy az internet agresszív és ötletdús népessége meg fogja szervezni önmagát, a nagy médiacégek meg vagy beállnak a sorba, vagy maguk is teheneik bús sorsára jutnak.

Verték ezen a konferencián buzgón a döglött lovat is, - a nyomtatott sajtó és az internet viszonyáról esett szó.

Pallagi főszerkesztő a nyílpuska időtállóságát hirdette, miközben az összes unokám már lézerkarddal hadonászik – konkrétan a mobiltelefonját nyomkodja, ha valamire kíváncsi.

Szó esett még a média megosztottságáról, melynek a Vezér egy huszárvágással végett vetett, meg a gyűlöletkampányokról, melyek nyilvánvalóan nem léteznek, példa erre a buszok hátsó falán látható szeretetdömping és Bajnai munkásságának méltányos elbírálása a jobboldalinak nevezett médiában.

E területen a helyzet kielégítőnek ítélhető, baloldali médiumok ugyanis nem léteznek, van egy magánrádió meg egy magán-televízió, és van egy baloldali hagyományokkal rendelkező napilap, melynek tulajdonosai rátaláltak egy aktuálisan üres fogyasztói szegmensre, Simicskának ez nyíltan nem kellett, hát gyorsan lefedték azt.

De például markánsan és vállaltan baloldali – jelentsen ez ma bármit is – internetes portál nem létezik - igaz, hogy a jobboldali portálok sem vállalják fel saját politikai identitásukat, olyanok, mint a mai politikában a civilek.

Szóval, értékes konferencia volt, ilyet kellene sokat csinálni, hadd érezze az internet gazdátlanul kóborló népe, hogy törődnek vele, hadd szokja a csorda gondolatát, mely körül ott rohangál a sok csaholó puli, lesve a Gazda szemevillanását.

De jó is lesz nekünk!

:O)))))