2013. augusztus 21., szerda

ISTVÁN, A VISZÁLY

Azért ilyen nép, mint mi, nincs még egy a világon!
Volt egy királyunk, aki német lovagok élén, derékig vérben gázolva elvette a magyaroktól ősei hitét, és beterelte népét az európai akolba.
Őt szentként tisztelik azok, akik a mai napig rovásírással akarnak írni ( nincsen „LY”…) akik – maguk se tudják miért - visszavágynak Ázsiába, mert valamiféle homályos oknál fogva úgy képzelik, ha oda visszatérünk, akkor vágtathatunk megint a végtelen sztyeppéken, lobog hátunkon a párducprémes kacagány, továbbá lovunkon hátrafordulva nyilakat lődözhetünk üldözőinkre.

Minket ugyanis mindig üldözött valaki, és ez a helyzet várhatóan csak akkor fog megváltozni, ha az utolsó magyar is égnek rakja a bakancsot.
Továbbá az a kívánatos állapot, ha büntetlenül eljárhatunk kirabolni közeli és távoli szomszédainkat, időnként népünk egyik fele leöldösheti a másikat, megpocsékolhatja asszonyait, magáévá teheti barmait és egyéb jószágait, habár ha eszembe jut Wittner Mária, akkor ezektől a barmoktól és ettől a megpocsékolástól hajlandó vagyok eltekinteni.

Szóval már megint kitört a Nagy Nemzetvédő Harc, aki magyar, a Szentistvánt nemaggya!
Merthogy támadás érte a Szent Királyt, aki pedig ravasz módon a sötét diktatúra éveiben már egyszer sunyiban legyőzte a komcsikat, de most a komcsi-libsi ármány legyőzte őt és a maga szolgálatába állította. – mondhatnánk, rabszolgájává tette.
Merthogy Szegeden Alföldi színpadra állította a hajdan oly nagysikerű rock-operát, de ez még hagyján: át is értelmezte, kissé aktualizálta, ezenközben közelebb hozta a valósághoz, melynél nagyobb vétket magyarember egy liter tablettás után nemigen ismer.
Így aztán a kuturkampf során fordulat állt be, az impertinens rendező - kihasználva azt, hogy a Vezér éppen az öregek, árvák és elesettek gyámolításával, valamint a takarékszövetkezeti vagyon maradéktalan ellopásával van elfoglalva – ellentámadást indított a jobboldali magaskultúra ellen.

A mű, melyet fogcsikorgatva nézett meg a jobboldal mindhárom színházat kedvelő képviselője, s melyről eszmetársaiknak híradást adni szent kötelességüknek érezték, maga volt a tömény libsi ármány!
Sehol semmi emelkedettség, sehol egy kacagány, sehol egy buzogány, sehol a hősies pátosz, csak pofázás meg jammerolás, elképesztő!
Csoda hát, hogy népünk haladó fele minden rajta található lyukból kénköves füstöt fúj?
Különösen, mikor valamelyikük egy világosabb pillanatában rájött, hogy vannak áthallások korunkkal, és ez a korai bolsevik István, aki akarata ellenére akarta boldogítani népét, igencsak emlékeztet valakire.

Több probléma is fennforog itten egyszerre.
Az első maga a darab.
Természetesen a néző belehelyezkedve a székébe és a szituációba elkezdi az azonosulást valamelyik szereplővel, ami nem egyszerű feladat.
Merthogy a magyar jobber képtelen magát helyesen értékelni, ezért aztán állandóan Istvánt véli felfedezni magában, holott ő a kiköpött Koppány - kivéve talán a Vezért, akit ez az egész nemigen érdekel, legfeljebb csak a korona, mert az egyrészt aranyból van, másrészt meg csillog, és akkor sukár a csávó, ha ki van salnizva.
Ha azt vesszük, hogy a darabban István képviseli a haladást, a Stohl Buci meg a maradi, visszahúzó, a történelmi szükségszerűséget fel nem ismerő erőket, akkor igazán jókat lehet azon derülni, mikor a sok bánatos turulbanszületett belenéz a tükörbe és meglátja magában a szentet, majd ugyanezzel a lendülettel elkezd Európa ellen ágálni.

Az ideológiai alap is ingatag ehhez kissé, hiszen a „katolikus” kifejezés egyetemest - hogynemondjam internacionalistát - jelent, ennek pedig nem sok köze van az Európa-ellenességhez.
De mi azért képesek vagyunk ilyen értelmezését adni a dolognak, hiszen tehetséges nemzet lennénk, vagy mifene, nemde?

Koppány szar helyzetbe került, merthogy senki sem akarja őt felvállalni, mert az elvetemült ős nem akarja a kereszténységet, márpedig itt azt illik akarni, és aki nem akarja, azt négyfelé kell vágni és mindenféle várak kapuja fölé kell szegezni a maradványait, hadd egyék a varjak.
Ez lenne helyes ma is, ha azt is kétfele repítenénk, mint gazdasszony a csibét aki nem hajlandó kereszténynek lenni.
E tekintetben eltekintünk attól, hogy Erdős hercegprímás őeminenciája von Haus aus zsidó (úgy van ezzel ő is, mint a Vezér a cigánysággal, nemigen reklámozza…), attól pedig főleg, hogy a Katolikus Zrt. vezérigazgatója is egy zsidó utasításait hajtja végre - lényeg a keresztény identitás.

És nemzsidó és nemcigány, mert ezt aztán a haladás honi képviselői végképp képtelenek lennének feldolgozni, földhöz is vagdalnák a tarsolylemezeiket menten…
Namármost ezt a darabot nem kacagányban, páncélban és karingben előadni maga a szentségtörés, márpedig ezt jóérzésű magyarember nem nézheti szó nélkül!

A másik probléma a rendező személye, akinek a pedigréje kifogástalannak végképp nem mondható.
Mondjuk ki nyíltan: nem elég, hogy piréz, de még – állítólag - buznyák is, és hát, ugye a toleranciának is megvannak a maga határai.
Hogy nagy művész, aki a zsigereiben érzi a színházat, az itt lényegtelen, hogy nézői egy jelentős részével ellentétben képes reálisan értelmezni egy történelmi szituációt, az nem érdekes, hogy azt vélelmezi, hogy a kereszténység felvétele nem volt a nemzet számára méznyalogatás, az meg pofátlan hazugság, hempergessük szurokba és tollba!

Kritikusai mindenesetre sokat köszönhetnek neki, túlnyomó többségük személye kapcsán ismerkedett meg a színház fogalmával, mely kultúrmisszióért a nemzet örök hálával tartozik neki.

Hát most éppen itt tartunk, de még hátra van a budapesti előadás, meg még egy sor balhé, de majdcsak túlleszünk rajta.
Azért aki szeret színházba járni, az ne hagyja abba, ha nem tetszik neki Alföldi színháza, bátran felkeresheti Dörner színházát is, legalább addig sem az utcán ordítozik…
Hogy ezen az elmebajos közéleten mikor leszünk túl?
Talán, ha majd az elmebetegeket nem a Parlament Nándorfehérvári termében tároljuk, hanem az Igazságügyi Orvosszakértői Intézetben…


:O)))

24 megjegyzés:

rézevőfiamór írta...

Tökéletes látlelet-

Avi írta...

Látom elemedben vagy. :)

hello írta...

Élőben nem, de az RTL Klub közvetítését (ez úton is nagy köszönet nekik érte!) 2x is végignéztem, miután a box-ba beprogramozva felvettem az előadást.

Tagadhatatlan, hogy pl. a mexikói szappanoperákhoz szokott néző számára nem hétköznapos szellemi kihívás a rendező valamennyi közvetített értelmezését, üzenetét követni és fel is fogni.

Én láttam az 1983-as királydombi előadást is.
Akkor szerintem mindenkit elsősorban a zenéjének az elementáris hatása nyűgözött le.
Tény, a hangsúlyok másutt voltak benne, ami legfőképpen a darab végére igaz.
Engem mélységesen megrázott Koppány tragédiája, aki még csak nem is pogány, hiszen Bizánc jelét magára vette, mint énekli,csupán A RÓMAI KATOLIKUS VALLÁST, a papok hatalmát utasítja el.

Ez a 2013-as előadás nagyon pontosan megmutatja, hogy a viszály, a kegyetlenség, a hatalomért folytatott harc, a konfliktusok erővel, vérrel való megoldása, a békesség óhajtás semmibe vétele, a minden aktuális hatalomhoz dörgölőzők gátlástalan köpönyegforgatása, a koncon osztozkodás gyakorlata stb., stb. milyen mélyen gyökereznek a magyar történelemben.

Most mindenki a "jaj, de únom a politikát"-on lovagol.
Holott legalább ilyen hangsúlyos üzenet a "Gyarló az ember" kezdetű dal, és István anyjának jónéhány jellemző mondata.

Kivitelezésében szerintem sem hibátlan, de gondolatgazdagságában tökéletes előadás. Alföldi Róbert ennek az érvényre juttatásának rendelte alá a szereposztást is, hogy nem profi énekesek, de profi színészek játsszák a darabot.



Éva Varga írta...

Már megvitattuk ezt a darabot hosszasan egy másik blogon, de pár dolgot ideírnék (szigorúan szvsz):
- az előadás gyönyörű volt, a tv-közvetítés szuperül megoldva (kamerák mindenütt, és vágások ott és akkor, mikor kellett), a szereplők eltalálva
- Stohl András nagy színész, jó színész, aki erőn felül teljesített (ének)és aki ha csak ezt az egy szerepet adja a nézőknek akkor is emlékezetes marad (nyilván sem alkatban, sem énekhangban nem Vikidál, de maximálisan túlteljesített a fanyalgók által korábban ezerszám hangoztatott kifogások megoldásában)
- Feke Pál Istvánja teljesen más, mint a "kosztümös" régi, talán nem is állt neki a legjobban, de kétségtelen, hogy az elképzelést (Alföldiét) megvalósította
- Tompos Kátya Rékája egészen csodálatos, énekhangja felér Sebestyén Mártáéhoz
- fájdalmas és szomorú, de ilyenek vagyunk és Alföldi borzasztóan jó érzékkel teszi ezt nyilvánvalóvá mindenki számára - a fidesznyikek/jobbikosok ezért is köpködnek annyira. Mert beletalált a közepébe, teljesen
- Vidnyánszky egy irigy, frusztrált idióta, aki évek óta nem tud szabadulni az Alföldivel szembeni kisebbségi érzéseitől, és most már eljutott odáig, hogy leginkább utálkozni lehet attól, ha kinyitja a száját. Régen elfeljetődött, hogy művsz-e és milyen, mert maga tesz róla, hogy arról szó sem essék (Egyébként az én szememben az iylen ember nem művész, hanem jó pénzért megvehető kisiparos)

A darabot, remélem, még lesz alkalmam látni. Nem hagy nyugodni és millió apró részlet jut eszembe folyamatosan.
Köszönjük meg Alföldinek és köszönjük meg az RTL Klubnak is!

Unknown írta...

Hát ez nem a "családi titkok" és a "gyanú árnyéka" volt!!
Aki azokat nézi a TV-ben - persze, hogy ezt sosem fogja megérteni....
Csak hőzöngeni és leszarozni tudnak!
De azért sokan vagyunk akik megértették, akiknek nagyon tetszett - még szerencse :)
Köszönet Alföldinek és ennek a remek cikk írójának is - minden szava ül!!!

Veronika Wágner írta...

Éva Varga: minden szóval egyet értek amit írták - köszi.
Örülök, hogy ilyen összefogott és jó véleményt olvashattam....

morzsi írta...

Ahogy olvastam ezt az írásodat, egyre jobban féltettelek. Attól tartottam, hogy a lendületed odáig terjed, hogy a végén "nekiesel" a st. koronának... Mert az aztán mán bűncselekmény! A st.korona gyalázása!
Na. Itt tartunk...
Tisztelgő híved: morzsi

Andi írta...

Remek poszt, egyetértek és gratulálok!
Kiegészíteném még két aprósággal. Az egyik a kábszerező Torda, aki komolyabban megpiszkálta a minden káros szenvedélyektől mentes, keresztény szittya magyarok jóízlését. Látszik, hogy régen eljöttünk már Ázsiából, így elfelejtették, hogy - igaz nem marihuanaval, de -, a táltosok valóban bódító szereket használtak "jövőbelátás" előtt. (Igaz, ők csak akkor, nem naponta, de ez mellékes.)
A másik pedig a "drogos", azaz Stohl Buci, akinek meg mi keresnivalója volt a színpadon Koppány szerepében? Hiszen az, aki "erkölcsi mocsokban" fetreng, nem játszhatja el a szintén - keresztény erkölcsök szerint - erkölcsi mocsokban fetrengő Koppányt, akinek egyszerre három felesége is van, ügyet sem vet a lányára, iszik, mint a kefekötő és talán ő is drogozik.
Egyébént is... Hogyan veheti a bátorságot Alföldi, hogy foglalkoztat egy börtöntjárt színészt - aki egyébént színészként parádés tehetség? Aki börtönben volt, annak esélyt sem szabad adni arra, hogy megváltozzon, hogy visszatérhessen. Az maradjon csak megbélyegzett egész életére, hiszen, hiába a büntetés, a bűnre utána sincs bocsánat... Éljen a keresztény erkölcs, a megbocsájtó és elfogadó keresztény filozófia!

Névtelen írta...

Én értem hogy a művészeknek az a dolguk , hogy átértelmezzék, aktualizálják a régi műveket.Azt is tudom, hogy a politikusok a saját nézeteik alapján magyarázzák a történelmet. Azt is tapasztalom, hogy a vallásos emberek, tartozzanak bármely valláshoz, a felfogásuknak megfelelő részekre helyezik a hangsúlyt az általuk szentként tisztelt tanokban.Alföldi Róbert rendezése mégis elkeserít, mert felkorbácsolja a kedélyeket, újra összeugrasztja a két tábort. Sohasem fogjuk egy irányba húzni a szekerünket, mindig rángatjuk ide-oda?

Névtelen írta...

és mi (vagy ki) az a piréz?!

Skalpvadász írta...

Tevebátyó, ezt a műfeldemhedést még csak-csak értem - kedvenc nyilasaink buzizni akarnak egy kiadósat, ürügynek ez is megteszi -, azt nem értem: miért nem lehetett énekelni is tudó színészekkel megcsinálni az előadást?

Az egy szem Tompos Kátya kivételével úgy éreztem, mintha az agyamat smirgliznék... Így nem lehet jó szívvel kiállni Alföldi mellett, mert egyszerűen pocsék volt, dacára a mondanivalójának...

Marattam 10telettel: őszinte híved

hello írta...

Névtelennek:

A pirézek a kitalált piréz nép tagjai. A Tárki munkatársai ezzel a fiktív néppel igyekeztek felmérni Magyarországon az idegenellenességet.

A pirézek a Tárki közvélemény-kutató cég munkatársainak fejéből pattantak ki. Idegenellenességet vizsgáló felméréseikben először 2006-ban jelentek meg a pirézek. „2006 júniusában a felsorolásba betettünk egy fiktív etnikumot is, azt vizsgálva, hogy velük szemben is megjelenik-e az elutasító attitűd vagy sem” – írja honlapján a Tárki.[1]

A közvéleménykutató azt találta, hogy a válaszadók 61%-a szerint mérlegelni kell, kiket fogadjon be az ország és kiket nem, és közülük 59 százalék állította, hogy a pirézeket nem kellene befogadni. 2007 februárjában megismételték a felmérést és azt tapasztalták, hogy a pirézellenesség növekedett az országban: 68%-ra nőtt azok aránya, akik nem kértek a pirézekből. Igaz, ez az arány még így is jelentősen alatta maradt a románok, oroszok, kínaiak és arabok bevándorlását ellenzők arányának.

(Forrás: Vikipédia)

Névtelen írta...

Arról senki nem is beszél, hogy a szöveg meg egy rohadt judeobolsevik kozmopolita libsibolsié?

Névtelen írta...

Tudjuk, hogy a magyar nemet megosztott. Mint ahogy a csehek - lásd a folyamatos kormányválságot - és a többiek. De ezt így kell a pofánkba vágni ? mert ha Alföldinek az a véleménye, hogy István se jó, de a Koppány se, és az egész ország vergődik a "korona" fogságában, akkor mi a kiút ? Tegyük magunkévá az itt minden szar, úgyhogy széledjünk szét a szélrózsa minden irányába elvet, vagy mi legyen ? Aki sorskérdéseket feszeget, legyen rá válasza is, főleg, ha mindezt igen nagy nyilvánosság előtt teszi. "Ne fogjon senki könnyelműen A húrok pengetésihez! Nagy munkát vállal az magára, Ki most kezébe lantot vesz." mondta egy populista Petőfi nevű költő -igaz, ő a XIX század költőihez szólt, mert gőze se volt, hogy jön majd egy Alföldi...

hello írta...

Aki sorskérdéseket feszeget, az a célja, hogy gondolkodásra késztesse az erre képes és hajlandó embertársait.

Nem valamelyik szakács pl. a TV Paprikából, aki kész receptekkel szolgál.

Egyértelműen pozitív hősök, minden tekintetben tévedhetetlen mintaképek csak a népmesékben léteznek, az életben természetes, hogy az emberek bizonyos helyzetekben vívódnak, hogy olykor kétségek gyötrik azokat is, akik tudják, milyen célok vezetik a tetteiket.

Névtelen írta...

Ezt a mostanit még nem láttam (talán nem is fogom), de az eredetit anno igen. Bevallom nekem az nagyon nem tetszett. Zenéje az én ízlésemtől nagyon távol van, ráadásul szerintem érezhetően erőltetett, semmi igazi lendület nincs benne. Zeneileg nem tartom valami nagy műnek, még a műfajában is legfeljebb a „futottak még” kategóriába helyezném. Ami igazán kiakasztott akkor az az volt, amikor huszas-harmincas emberek zokogtak bele az akkori MTV kamerájába, hogy ők bizony most döbbentek rá hogy magyarok. Addig mik voltak, vagy minek vélték vajon magukat? Vagy addig nem tudták? Később, valamilyen évfordulója kapcsán volt egy műsor, ahol az opera alkotói, Szörényi, Bródi, Nemeskürti és még néhányan leültek egy stúdióban és szemtől szembe az egekig magasztalták egymást, hogy ki közülük a legnagyszerűbb. Ott jelentette ki Sz. Levente, hogy tulajdonképpen nem is lett volna rendszerváltás, ha ők nem írják meg az István a király-t, mert ez egy olyan korszakos jelentőségű mű, hogy az egész országot megváltoztatta. Na itt lett végleg elegem belőle (meg amikor egyszer egy CD-ről kénytelen voltam minden tiltakozásom ellenére folyamatosan nyolc óráig hallgatni). Helyükön kéne kezelni a dolgokat, ez egy rockopera, akit érdekel megnézi, akit nem az nem. Kár ennek kapcsán is azon vitatkozni hogy mi volt előbb, a turul vagy a tojása. Szerintem a társadalom betegségére utal, hogy még egy ilyen előadás is mennyire késhegyig menő vitákat tud generálni, végén már az eredeti témától el is vonatkoztatva, hiszen gyakran nem a történészi tények csapnak össze a vitákban, hanem a szittya nagymagyarrr indulatok.

Névtelen írta...

Érdekes írás, jót derültem rajta :D
Sajnos (részben) egyet is kell értsek vele.

Örülök neki, hogy az előadás nem "politikai megmondó", hanem inkább kérdésfeltevő célzattal jött létre.
A magam részéről unalmasnak, kissé zavarosnak találtam, pár jó jelenettel, meg felettébb egyszerű kivitellel. A színészi munka nekem a TV-n keresztül szemlélve nem tűnt különösebben jónak, gondolok itt a hamis énekhangokra, túlzott színészi játékra. Lehet, hogy ez a TV-m hibája, de nem érzek késztetést, hogy mégegyszer megnézzem.

Vidnyánszky mondta, hogy szerinte a provokatív művészetnek nincs jövője. Szerintem sincs, viszont jelene nagyon is van, mert annyira szánalmas a helyzet, hogy szükség van rá.

És valóban, az emberek kiszabadultak egy kicsit az Izaurák és Maricsujok és a Tények Show fogságából... Nemcsak ezekről beszélgetnek (illetve trollkodnak a fórumokon).

Mi lenne, ha több színházi előadást (legkülönbözőbb rendezőktől és társulatoktól) láthatnánk a TV-ben?

Jah, és unom,unom,unom,unom,unom,unom,unom,unom,unom,unom,unom,unom,unom,unom,unom,unom a politikát. Mer' ilyen:

http://www.youtube.com/watch?v=QcE5aDTszrY&sns=em

:D

Névtelen írta...

Csak szólok: önbecsapás azt képzelni, hogy kizárólag azok bírálják ezt az előadást, akik jobboldaliak és/vagy nem értik a rendezői üzeneteket. Én láttam nagyon jó rendezést Alfölditől, prózai darabban, már a nemzetis időszaka előtt is - ez a mostani nem sikerült. Ezt nyugodtan el lehet ismerni akkor is, ha nem vagyunk jobboldaliak, ahogy például a stop.hu kritikusa is tette.

Anikó írta...

Minden szavaddal egyetértek és nagyon jól szórakoztam olvasás közben :-)))) Igy vagyok a kommentelők közül Varga Éva hozzászólásával is, minden szava igaz, ha bármit írnom kellett volna ugyanezt írtam volna:-))))

a piréz írta...

Végigolvastam fantasztikus írásod, mivel egy ismerősöm belinkelte. Nem tudom, hogy sírjak, vagy nevessek. Megvan a véleményed a jobbosokról, mert szerinted nem toleránsak, miközben mást nem csinálsz, mint őket szidod. Mert csak 3 ember jár közülük színházba, és különben is utálnak mindenkit, biztosan azért, mert Szent István-komplexusuk van. Kb. ez írásod lényege. Ízlés kérdése, hogy tetszik-e valakinek a darab, de nem kellett ahhoz jobbosnak lenni, hogy észrevegye az ember a modernizált előadás során néhol igen csak lagymatagra sikeredett éneklést és színészi játékot (tisztelet a kivételeknek, mert volt, aki zseniálisat nyújtott). A másik csúcspont az "Áldozatunk fogadjátok" c. rész modernizált formája volt. Már furcsa volt a magukat önkívületi állapotban, vérrel bekenő emberek látványa is, de a műanyag ló brutális lemészárlása sok mindenre magyarázatot adott. Mert ez is lényeg, nem csak a politika. Mindenesetre jól kihoztad belőle azt, amit akartál. A múltat ne szégyelld, amiket te rablóhadjáratoknak gondolsz, azok valójában egy igen intelligens külpolitika részei voltak, melynek célja főleg a német és bizánci területek gyengítése volt (és a magyar sereg legtöbbször német támogatással ütött rajta más német tartományokon). Nem hibáztatlak érte, valószínű ezt tanultad az iskolában. Mindenesetre, ha lesz kis időd, nézz utána, hogy az úgymond európai gondolkodású orzságok mennyit és milyen módszerekkel harcoltak a 900-as években, lehet meglepetés fog érni. Külöjnösen ajánlom Madarász Henrik és Nagy Ottó uralkodásának részletes tanulmányozását. A németekre inkább igaz, hogy akkoriban egymást öldösték, sajnos később (hála István királynak) nálunk is szokássá vált. Ma pedig szavakkal tesszük ugyanezt, persze a tolerancia nevében.

kekec/éva írta...

piréz
Le sem tagadhatnád, hogy Jobbikos vagy. És nem azért szidja őket Pupu, mert "nem toleránsak" hanem mert szimplán hülyének tartja őket. Ja: és mert nem toleránsak, semmiféle "mássággal" szemben.

Kismaci írta...

PuPu drága - CSILLAGOS ÖTÖS, ilyen jót régen röhögtem, mint a sukár csávós mondataidon!

Andinak: megvan annak az oka, hogy mind az úgynevezett keresztyéneket meg az úgynevezett jobbosokat olyan mélyen lenézem, hogy náluk még egy muslincát is 10000x jobban tisztelek, és ez az ÁLSZENTSÉG.

Semmit nem vetek meg ennél jobban.

(Én még csak most láttam, ma, hogy visszatértél, PuPu, hát elmondanám: HIÁNYOZTÁL!!!!! :D)

Névtelen írta...

Éppen Alföldi írta, hogy ez a beteges jobb és bal, egyik és másik mennyire szomorú. Miért kell mindenáron ellenség? Ebben az országban lassan nem lehet kimondani azt a szót, hogy magyar. Azonnal fasisztát kiáltanak, pedig nálunk befogadóbb nép nincs Európában. Angliában cserediákként megtapasztaltam, mennyire hihetetlen a kasztrendszer, kimondatlanul nem ülhetsz le magasabb osztálybeliekkel egy asztalhoz. Franciaországban láttam a bevándorlókat koszos külvárosokban megalázva. Dániában átéltem, milyen büszkén lengették zászlóikat minden eseményen, senki sem mondta rájuk, hogy fasiszták. A 19. században Romániában rabszolgaságból felszabadított cigányok nálunk találtak menedéket. Ahogy a háborúk során lengyelek, franciák, zsidók, mások. Ezekről valamiért nem esik szó. Miért? Miért nincs Szlovákiában zsidó, miért vagyunk mi a legnagyobb közösség hazája? Mert befogadók vagyunk, igenis jók vagyunk. Bárki érdeke is azt mondani, hogy nem. És Alföldi egy kitűnő művész, akkor is, ha sokan úgy gondolják, inkább politikai érdekeket szolgál. A művészetet mindig megpróbálták érdekek alá rendelni. Nem kéne. Egyetértek azzal, hogy nem kellene két oldalra szakadnunk, hanem meg kellene hallgatni egymást, és mindkét ideológiából elfogadni azt, ami hasznos, tisztességes és előre visz.

Andi írta...

Kismaci: Én nem nézem le, csak sajnálom őket, mert a beszűkült és előítéletes látásmódjuk miatt megfosztják magukat olyan élményektől, amik örömet szereznének nekik. Persze az is elképzelhető, hogy nem az öröm a létük célja, csak az acsarkodás, de hát lelkük rajta, az ő életük :-)