2013. november 15., péntek

EMBERTELENEK ÉS HAJLÉKTALANOK

Megy a háború a hajléktalanokkal, röpködnek az érvek pro és kontra, szelídlelkű emberbarátok veszekednek nettó ökrökkel, akik szerint aki akar dolgoz, aki akar lak.
Elképesztő a csörömpölés, miközben egyre sötétebb felhők jönnek, maholnap nyakunkon a tél.

Megvan az idei szezon első kihűlt halottja, akiről tudunk - szerencsétlen állítólag műanyag zsákban próbálta átvészelni a még csak nem is szokatlanul hideg éjszakát – nem sikerült neki.
Hányan fogják követni még a télen – ki tudja?
Hajléktalanok, a társadalom páriái.

Eközben elkezdődött nagyüzemi üldözésük, jólöltözött és a hajléktalanok adóján is kövérre hizlalt urak és hölgyek hozzák a rendeleteket, hogy a fővárosban hol tilos levegőt venniük, melyik padokra lesz tilos letelepedniük, melyik járdákon közlekedhetnek, míg csak ki nem jelölik nekik a tábort, ahol kényszertartózkodási helyük lesz - a kapu feletti feliraton még gondolkodnak.

Merthogy egyébként adófizető polgárok ők is, hiszen minden megvásárolt kenyérszelet vagy cigaretta, minden üveg bor után adót fizetnek ők is, elvileg a jogaik sem lehetnének kevesebbek más állampolgárok jogainál.
És mégis, nemcsak munkától, egészségtől, emberhez méltó élettől fosztják meg őket, hanem állampolgári jogaiktól is.
Pedig a hajléktalan nem jókedvéből él a kegyetlen és rideg nagyvárosban, neki ez a munkahelye.

Merthogy vagy van valamennyi jövedelme – munkabér, nyugdíj, ilyen-olyan ellátás – vagy nincs egy megveszekedett fillérje sem, de élni azért kell, mert az életösztön erre készteti.
Így hát guberál, koldul, lop, gyűjti a visszaváltható vagy eladható dolgokat, miközben cipeli magával egész háztartását a csíkos és többnyire koszos műanyagszatyorban, holott lehet, évtizedeket dolgozott tisztességesen valamikor, valahol.
Csak megszűnt a munkahelye és ameddig volt miből, elkezdett inni, vagy elvált, és a bíróság nem neki ítélte a lakást, vagy a közös lakásban lakó elvált férj naponta lökte át a komondoron, az elvált feleség új nyele naponta pofozta fel, míg csak fel nem adta és el nem menekült a lakásból.
Vagy kitették az utcára, mert nem tudta fizetni a hitelét, utána kitették a munkahelyéről, mert ápolatlan és büdös lett az utcai élettől, ami egy munkáltató részéről, ha nem is humánus, de érthető.

A mi társadalmunk rideg és embertelen, és ahogy távolodunk a sokat szidott kádári társadalomtól egyre ridegebb és egyre embertelenebb.
Nálunk lecsúszni könnyű, visszakapaszkodni lehetetlen, mert nincsenek fogódzók, ellenben minden kanyarban állnak hivatásos lelketlenek, akik a felkapaszkodó kinyújtott kezére rávernek, ha lépne egyet felfelé, hát visszarúgják.

Vannak hajléktalanok, akik sok leleményességgel és nagy szorgalommal összehordanak ilyen-olyan anyagokat, melyekből kunyhót eszkábálnak maguknak, abban élnek sokszor a családjukkal, vannak, akik a gyerekükkel.
Ezek az emberek megérdemelnék a segítséget, mert a maguk esetlenül szerény módján be akarnak illeszkedni a társadalomba, emberhez illő életet szeretnének élni a maguk lehetőségeinek maximumát adva.
A legtöbb, amit a társadalomtól várhatnak annyi, hogy egy reggel megjelennek a dózerek és a közmunkások, és az egyik nyomorult eltakarítja a még nála is nyomorultabb életlehetőségét, mert ha nem teszi, akkor legközelebb lehet, ő is a másik oldalon találja magát, hiszen oly kevés választja el őket egymástól.
Aki pedig az egyik nincstelent a másikra küldte, az meglehet, a hét végén hason csúszik az oltár előtt, és ha a bűnét meg kell vallania, akkor arról beszél, hogy Isten nevét hiába vette szájára, holott Isten, ha lenne, hacsak ránézne is, öklendezni kezdene.

Persze a hajléktalanok között ott a társadalom salakja éppúgy, mint a még mozgó élőhalott is, áldozatok és saját maguk áldozatai - vegyesen.
A népszerű betelefonálós műsorban egyébként értelmes ember panaszkodott, hogy nem mindenki fogadja el a segítséget, horribile dictu olyan is akad, aki ül a padon és maga alá csinál.
Igen, ilyen is van, habár azt azért nem lehet pontosan tudni, hogy aki maga alá csinál, az jókedvéből teszi, vagy nagybeteg, gyógyításra szoruló ember.
Százak haltak meg már agyvérzés miatt, mert a tőlük undorral elfordulók azt hitték, hogy holtrészegek.

Akiket most elkergetnek megszokott helyeikről, azok elveszítik megszokott és bejáratott bevételi és megélhetési forrásaikat - a boltost, aki este odaadja nekik a lejárt szavatosságú ételt, a kocsmárost, aki kis söprögetésért ad neki egy fröccsöt és megengedi, hogy megmelegedjen, a jólelkű lakót, aki levisz neki egy kis ebédről megmaradt ételt – kezdhetik újjáépíteni amúgy is szerencsétlen életüket – télen
.
Tarlós főpolgármester meg majd egy szép téli estén előveszi
a kis gyufaárus lány történetét, párás szemmel felolvassa unokáinak és meghatottan, de elégedetten nézi leszármazottait – az ő unokáit ilyen veszély nem fenyegeti.
Orbán is elégedett, minden szépen alakul, és ha keresztülmegy a városon a páncélosával és testőreivel, nem zavarják többé a szemét ezek az emberi hulladékok.
Mi meg kussolunk, mert hallottuk, hogy a Julist is kirúgta a főnöke, mikor pofázott, hát bólogassunk, abból nem lehet baj.

Ha a Föld, a Föld Isten kalapja
Úgy hazánk, hazánk bokréta rajta…

Hogy rohadna meg, aki ide juttatta, mind.

:O)))

30 megjegyzés:

Névtelen írta...

Pupu már írtam párszor , hogy szeretlek.De újbol kikívánkozik belőlem.

Névtelen írta...

Csatlakozom: Eisa

Névtelen írta...

Én is.Éva

jutka írta...

Szivemből szóltál Pupu, mint máskor is. Jó volt látni azt a sok fiatalt akik ott voltak a tüntetésen.

Névtelen írta...

Én is. Vöröskarom

Kismaci írta...

PuPu, megrendítő írás. Köszönöm.
Iszonyú durva, hogy máris van halott kihűlés miatt... Nekem az is durva, hogy sorozatosan az otthonukban fagynak meg emberek.

(Ha még egyszer, aktívan vagy passzívan megszavazzák ezeket, akkor az átkod egészítsd ki azzal is, hogy az is legyen átkozott, aki ezekre szavazott, mindegy, hogy aktívan vagy passzívan!)

Számomra döbbenetes, milyen lelketlenek lettünk, kormányzatilag: minél szegényebb és kiszolgáltatottabb valaki, ártunk és kurmányunk annál nagyobbat rúg bele a kurmány... :-(

Névtelen írta...

Kedves Pupu! Napjaim úgy indulnak, hogy elolvaslak.Ha nincs írás, akkor többször is visszanézek, hátha van már.A mai világban írásaid jelentik nekem a reményt.Köszönöm.

öreg írta...

Úgy látom, egyértelmű a hölgyek lelkesedése.:)))
Férfi létemre én nem mondhatom, hogy "én is szeretlek Pupu", de annyit azért mondhatok, hogy szívfacsaró, igaz írás, teljesen azonosulok veled.

Zsuzska írta...

Minden nap elolvaslak. Köszönöm,hogy sok emberhez eljuttatod a gondolatod. Igaz amit leírsz.

pleinair írta...

Erzsébet Garai:
BETILTVA!
A BLAHA LUJZA TÉRI ÉLELEMOSZTÁST BETILTOTTA A VIII.-KER ÖNKORMÁNYZATA, AMELYIKNEK, NAGY PÉNZT KERESŐ, HAZUG, KEGYETLEN, EMBERTELEN, KORRUPT PARAZITA POLGÁRMESTERE MEGBÍRSÁGOLJA A HAJLÉKTALANOKAT.


pleinair írta...

El akarják tüntetni az utcákról a nyomor látványát.
Nem kellene hagyni. Spontán éhséglázadással kellene felelni a törvényalkotók kegyetlenségére.
Csak az a baj, hogy a nyomortól legyengült, elfásult emberek többsége erre már képtelennek és pszichésen is erőtlennek érzi magát.

hello írta...

Kedves PuPu!

Megnéztem: nyilvánosan látható fóruma nincs a főv. önkormányzat honlapjának

http://budapest.hu/Lapok/Kapcsolat.aspx

Van viszont rajta mailküldési lehetőség az ügyfélszolgálatnak és a Kommunikációs Igazgatóságnak.

Mi a véleményed, lenne értelme a mai blogodat erre a 2 helyre elküldeni?
A nyilvános felületről úgyis seperc alatt eltüntetnék - kérdés, az érkezett maileket kezelők mit tennének vele. Hátha elolvasnák, tán még kollégáknak is megmutatnák, már ha egy szikrája szorult még beléjük az emberségnek a narancsszínű tagkönyvük ellenére...

Promenad írta...

És isten-ha van-hallgat ....

Névtelen írta...

Sírok.

Névtelen írta...

Megint bejelöltem, hogy tetszik ahogy írsz. De ez a mai Magyar valóság nagyon nem tetszik.

"kikotyogta a kimondhatatlant" írta...

Hiányzik a szeretet, csak erről nem illik, nem szabad, nem lehet beszélni.

Enikö írta...

Szerintem mindnyájan szerethetjuk Puput, férfiak, nők, névtelenek. S ennek a szeretetnek az energiája adhat erőt, hogy mi, a jóllakottak lépjünk éhségsztrájkba - s ne a hajléktalanokat biztassuk erre, valamint hogy mi, az olvasók, sokan!, tiltakozzunk a hatóságoknál, s ne a szerzőtől várjuk még ezt is.

hello írta...

Idevágó karikatúra a Galamusról:

http://kepkezelo.com/images/c94rla3d4dcn015cxnjr.jpg

Helyszíni, közszolgálati

Anikó írta...

Kétségbe vagyok esve és sírnom kell az elkeseredéstől, a szánalomtól és a dühtől, a mindennapi tehetetlenségtől.

Névtelen írta...

Pupu cikke megjelent az Amerikai Népszavában is. Eisa.

útkaparó írta...

Évekkel ezelőtt Békásmegyeren jártam, ott volt az a kísértetház, tízemeletes üres panelblokk.
Akkor azt gondoltam, milyen egyszerű lenne kialakítani ott egy hajléktalan/szükség szállót. Én, a najv! (Így, ahogy Hofi mondta, najv!)
Aztán a sok kiürült volt szovjet laktanya!
De nem, és nem, még azokat is taccsra akarják vágni, akik szerény és egyre jobban kurtított lehetőségeikkel próbálnak segíteni a nyomoron.
A stadionok meg milliárdokból épülnek, hogy rohadna meg mind a sok érzéketlen "negyvenhétezerből meg lehet élni" mocsok, rakásra!
Nekünk meg marad a tehetetlen harag, így, egymás közt...hová vezet ez?!

mooe írta...

A blogod szívszorító "avatar" képét többször, kinagyítva is megnéztem, … a teljes védtelenségben, reménytelenségben, kiszolgáltatva,
… vigyázol rám… vigyázok rád,… szimbiózis.
Odaadó feltétlen bizalom a gazda és kutya között.

Már csak ők maradtak egymásnak!

Akihez a kutyája így símul, az biztosan jó ember és jobb sorsra érdemes!

A férfi arca akár egy Munkácsy képről is ismerős lehetne,… a Siralomház betyárja jutott eszembe,…nekem ő valahogy mindig pozitív emlékként maradt meg,…a kiszolgáltatott, a rendszer számkivetettje,…

Az érzés, amit kép és a blog bennem keltett, nem hagy nyugodni,…hátha könnyebb lesz,hogy most így ezt megosztottam Veletek,...

moose írta...

mooe=moose
(még a nick-emet is elrontottam,bocs')

krezirezi írta...

Köszönöm, köszönjük. Közös a dühünk, a haragunk. A tehetetlen haragunk?

Névtelen írta...

"A mi társadalmunk rideg és embertelen, és ahogy távolodunk a sokat szidott kádári társadalomtól egyre ridegebb és egyre embertelenebb." - Így!

Cereus írta...

Sajnálkozásban jók vagyunk! Együttérzésben egyre jobbak! Most már csak tenni kéne valamit az embertelenség felszámolására!!!

Névtelen írta...

Igazad van! Rohadjanak meg mind! Az álkeresztény, kenetes szövegeket igen hamisan hirdető kormánypártijaink. Akiknek halvány fogalmuk nincs kereszténységről, jóságról, Jézusról. "Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat" - és nincs hozzábiggyesztve, hogy kivéve a hajléktalanokat, a másként gondolkodókat.....és bárkit, aki nekik nem tetszik!

Névtelen írta...

Ez a rideg valóság, és az, hogy idióta, antitalentum emberek, akiket, mi taníttattunk ki a saját bérünkből, most ellenünk fordulva nemzetszocializmust alakítanak, demokrácia néven.
A nácik a zsidók és nem árják ellen, a magyar politikai elit bagázs a magyarok ellen. Először elszegényítés és aztán tudatos elüldözés, ezzel az akcióval pedig megkezdik a tudatos népirtást. Sokan persze nem látják ezt ennyire vészesnek, de bizony az, nagyon az. Elveszik az emberek vagyonát a házaikat, elüldözik más országokba és a legkegyetlenebb helyzetben lévők ( a hajléktalanok) minimális életfeltételeit elvágják. Ez már nem csak az együttérzés szintjén felháborító, hanem azon a szinten is, hogy felnőtt, felelős gondolkodó emberek nem akarhatnak egy országnak ilyen élősködő, semmirekellő vezetőket. Azt kell mondanunk, amit Tarlós: Nem engedjük, hogy ezek tovább itt szívják az emberek életerejét és nem engedjük, hogy kivéreztessenek egy nemzetet. Kell, hogy megértse mindenki, hogy mindaz, amit a jelenlegi kormányzat csinál tudatos népirtás és ezért bíróság előtt van a helyük, népbíróság előtt. Azt is meg kell érteni, hogy nem készülnek ezek az emberek választásra, diktatúrára készülnek külföldi segítséggel! Ezért nem szabad ezt csak az együttérzés szintjén kezelni, nem hiszem, hogy a mentelmi jogot nem tudja egy ország akarata felülírni, hiszen ez a kormány semmit nem tett az emberek érekében, de tett az ország ellen!

James Bond írta...

Vot egyszer, régen, a régi görögök idejébe egy ember. Úgy hívták: Diogenész. Hajléktalannak csak azért nem volt tekinthető, mert egy hordóban lakot, amúgy nem volt vagyona semmi, csak egy lámpája. A régi görögök nem voltak annyira embertelenek, mint a mai magyar fasiszták, ezért nem bántották Diogenészt, nem vették el a hordóját, és nem is kergették ki a világból. Ennek ellenére, Diogenész időről-időre magasra emelte a lámpáját, körülnézett, és amikor megkérdezték, mit keres, csak annyit válaszolt: "Embert keresek!"

Vajon mit mondana ma, Budapesten?????

Sajnos, ez a rendszer annyira embertelen, hogy lassan utóléri embertelenségben elődjét és példaképét, a Főméltóságú Úr (Nevét nem írom le, bizonyos H.M.-ról van szó) rendszerét.

Mindenkinek ajánlom elolvasásra Ungváry Rudolf esszéjét a tegnapi Élet és irodalom-ban. Ő ugyanis (Bartus László után) nyíltan, érvekkel alátámasztva mondja ki azt, hogy Magyarországon nem lesz fasizmus.

Ugyanis már fasizmus van...

pleinair írta...

Moose, a fotó engem is nagyon mellbevágott. Ezt kellene úton-útfélen kiragasztani és alá- vagy fölé írni, hogy az Orbán kormány jobban teljesít.