2014. március 11., kedd

AKTIVISTASIMOGATÓ

Mottó: Csaxólok, hogy közben ám a terepen tízezernyi aktivista nyüzsög napi 16 órában, a lelkét kitéve, hogy a Fideszt legyőzze.
Csaxólok, hogy Ők nem a Puchlacik, meg a Szekeresimik ám, hanem olyan emberek, mint Ti vagy én.
Tudjátok, Ők nem korruptak, nem pénzért, hanem hitből kezdik nap mint nap újra a mókuskereket.”   
JóVáros Blog
Nem mintha az idézett blog szerzőjének az általa leírt többi dologban ne lenne igaza, de ez a gondolata megérintett, mikor elolvastam.
Nem azért, mintha idáig nem becsültem volna sokra azokat, akik felvállalják a munka nehezét, akik hajlandók arcukat és a személyiségüket is beletenni abba a közdelembe, melynek első számú haszonélvezői az ősi recept szerint természetesen nem ők lesznek, akik az elmúlt négy évben is minden lehetséges alkalommal kiálltak elveik mellett.

A libát ők etetik-itatják, de a libacombot más fogja rágcsálni.
Ezzel nem törődnek, nekik elég, ha az általuk elképzelt társadalom felé tesz egy lépést az ország.

Ők voltak azok, akik sokszor még biztatást sem kaptak, akiktől mindig csak kértek és követeltek, akiket az elvégzett munkájukért kritizáltak - sokszor olyanok is, akik nem tettek keresztbe két gyufaszálat sem azért, hogy győzzünk, hogy minden tisztességes embernek jobb legyen ebben az országban.
Ők voltak azok, akik iparkodtak meggyőzni környezetüket az általuk képviselt elvek igazáról, ők tüntettek és gyűjtötték az aláírásokat a Szolidaritás zászlaja alatt, ők osztogatták az MSZP vörös szegfűjét, ők lelkesedtek Bajnaiért, és ők harcoltak Gyurcsány elfogadtatásáért akkor, amikor még azt is kevesen hitték, hogy a DK-ból valódi párt lesz valaha is.



Hittek benne, hogy tisztességes ügyet szolgálnak, és szolgálták is rendületlenül, pedig a hála ezen az oldalon sem politikai kategória.
Nekik nem jutott trafik, nem kaptak földbérletet, még kápók sem lehettek a közmunkás-csapatnál – mégis...
Sokszor ők voltak élő illusztrációi annak a magasztos, de nem túl jövedelmező erkölcsi elvnek, mely szerint az igaz ember akkor is hű marad a zászlóhoz, ha a rúdjával fejbevágják.
Hát, bizony, ebben a négy évben kijutott nekik rendesen, mert azért azt lássuk be, hogy ugyan az is fáj, mikor a politikai ellenféltől kapjuk a kupáncsapást, de az méginkább, mikor a sajátjaink vernek fejbe bennünket.


Terepszintről persze mást mutat a politika, mint a pártszékházak irodáiból, terepszinten itt mindenki ismer mindenkit.
A kínaiak szerint ez Magyarországon egyébként is általános igazság, amiben lehet is valami, mert itt az emberek az ellenfeleiket is ismerik, emlékeznek viselt dolgaikra, hangzatos lózungokat cáfoló tetteikre.
Mindenesetre nehéz azt az embert utálni, akivel hetente találkozunk az utcán, akivel

elbeszélgetünk, akivel ugyanúgy utáljuk Al Csutit (v. ö: Al Capone…), és akivel hasonlóak a napi problémáink, kezdve a megélhetéstől a közérzetig, a gyerek Londoni munkahelyéig.

Ők voltak azok, akik a háttérből kikényszerítették a demokratikus ellenzék együttműködését, mert azért egy előnyük kétségtelenül van az átlag-választóval szemben: a pártpolitikusok leginkább őket látják, őket hallják, ők tudják talán leghatékonyabban tolmácsolni a társadalom véleményét.
És ők a legérzékenyebbek a politika változásaira is, mert őket érdekli a politika és pontosan tudják, hogy mennyire hamis az az álláspont, mely szerint akkor teszi jól az állampolgár, ha nem foglalkozik a politikával, mert úgysincs befolyása rá.


Pedig van, éppen ilyenkor van, amikor a következő politikai elitet válogatja magának az ország, amikor eldönti, hogy kiket ültessen a nyakába, hiszen egy gyenge jellemű ember gyenge jellemű lesz politikusként is, akitől nem is várható más, csak saját érdekeinek képviselete.
Bátran állíthatom, hogy a személyek kiválasztásánál az aktivisták az első szűrő szerepét is betöltik, hiszen bárkiért azért nem mennek ki az utcára ázni-fázni, dideregni, bárki mellett nem fognak hitelesen és meggyőzően érvelni, bárkiért nem fogják a munkájukba belepakolni azt az emberi többletet, mely elengedhetetlen a győzelemhez.

Az aktivista úgy kell a pártoknak, mint egy falat kenyér, de a magyar politikai kultúrában még

mindig nem eléggé elismert, sokszor inkább csak a szükséges rossz, merthogy nem minden képviselőjelölt szeret személyesen felmászni egy létrára, szívesebben bízza ezeket a dolgokat másra, és ha szerencséje van, akkor talál is olyan embert, aki sokkal elegánsabban mászik, mint ő maga tenné.
Sokan közülük négy éve ott vannak minden rendezvényen, viszik a zászlót, a táblákat, berendezik a termet, hangosítanak, agitálnak az utcán, aláírásokat gyűjtenek, kenyeret kennek, pogácsát sütnek a saját spejzuk rovására, szervezik a rendezvények résztvevőit.
Sokukat már arcról fel lehet ismerni a különféle pártrendezvényeken, jelen vannak a facebookon, a különféle internetes fórumokon, ki-ki tehetsége szerint.
Ennek ellenére a véleményüket nem mindig kérik ki, még ritkábban veszik figyelembe, a pártok alkalmazottai és alpolitikusai néha kicsit fölényeskednek is velük, sokszor át is néznek rajtuk, esetleg kiutalva egy kincstári mosolyt - pedig gyakorlatilag ők minden párt gerince.
Ritkán kapnak jó szót, elismerést, pedig ők képességeik javát adják azokért a politikusokért és elvekért, akik mögött ott állnak.

A lelküket adják oda az elveikért, meggyőződésükért.
Így, a kampány hajrájában még nehezebb a dolguk, rengeteg a munka, esetenként provokációkat kell elviselniük, és hát emberekkel foglalkozni soha nem tartozott a könnyű feladatok közé.
Hát akkor most, március tizenötödike előtt emeljük meg kalapunkat előttük, köszönjük meg munkájukat, kérjük meg őket, hogy a választásokig hátralevő hetekben tartsanak ki rendületlenül és segítsék győzelemre a Kormányváltók táborát.
És ha győzünk, akkor a pártok vezetői, tagjai és szimpatizánsai ne felejtsék el kihangsúlyozni és elismerni az érdemeiket, mert aktivisták nélkül egy párt csak baráti kör, a győzelem minden esélye nélkül.
Kedves aktivisták, mi mindahányan, akik jobb országot szeretnénk, köszönjük a munkátokat!

:O)))

26 megjegyzés:

Öreg harcos írta...

Kedves Pupu!!! Még soha nem reagáltam elsőként...Most megteszem. Az a helyzet, hogy baj van....Érzelgős lettél. Újabban bőgni kell az írásaidon (pedig jobban szeretek röhögni!!)Talán negrológot írsz vagy elfáradtál??? Hányod a borsót a nagy büdös magyar baloldali falra, két éve???? Vagy három?? Már nem is tudom..Azt igen, hogy én "veled kelek, veled fekszem".Én NEKED köszönöm!!!!!

PuPu írta...

Látod, Öreg harcos, ez a blogger fizetsége, köszönöm!
:O)))

talalom írta...

Duplázzuk meg a fizetséget! Mielőtt ágyba bújok, még rápillantok "a pupura", hátha megvan már az "anapi", ha nincs, akkor a reggeli kávém mellé nyitom, a rozzantnak kinéző, de kíváncsi tevét. Kedden meg? Se hétfő éjjel, se reggel...
Már aggódtam. Ami meg a mai posztot illeti: kösz.

Gábor Szabó írta...

Gyönyörűt írtál :)

PuPu írta...

Köszönöm, gondolom, ha sikerült, akkor annak az az oka, hogy jó klezdőgondolatot sikerült lopnom!
:O)))

Gábor Szabó írta...

A frászt azért :)))

Névtelen írta...


...Mielőtt ágyba bújok, még rápillantok "a pupura"..

...és itt van a mai. Bravó most is! (a szó remek! nagyszerű! éljen! hogy volt! jelentését alkalmazva)

wolk

morzsi írta...

Szép volt PuPu! Meghajtom előtted a zászlómat.

pleinair írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
Enikö írta...

Pupu, gratulálok. Az íráshoz, a gondolatokhoz és az olvasóidhoz!

terlasz írta...

Ma jó napom volt, kedves Pupu, mert két normális "írástudó" kiváló gondolatait olvashattam azonos témakörben. Köszönöm!

Névtelen írta...

Szép volt pupu,nekem is elsö dolgom reggel megnézzelek s most sem csalódtam.Bravó!

Geza írta...

Gratulalok en is, es remelem sokan elolvassak azok kozul akikrol ez a blog szol, es lelkesedesuk tovabb noe. Egyebkent a "folsobb regio" is - legalabb is ami a Gyurcsanyt illeti - megteszi a tole telhetot. Influenzasan is 1-2 oras beszelgeteseken vesz reszt ugyanolyan energiaval, mintha azt egeszsegesen tenne.

Walsz írta...

Talpra magyar! Ezzel kampányol a baloldal és a neonáci Jobbik is. Nem kéne a baloldalnak a "Demokráciáért, a Köztársaságért" pld. kampányolnia?

hello írta...

Drága PuPu, talán nem is tudod, milyen nagyon fontos, amit témádul választottál! Hogy a "talpas" aktivistáknak MENNYIRE, falat kenyérként van szükségük a jó szóra, az elismerésre, a köszönetre - többek közt azt is ellensúlyozandó, hogy az utcán olykor leszólást, gúnyos megjegyzéseket, szidalmakat, becsmérlést is kapnak, és nem csak narancssárgáéktól...

Nagy köszönet érte Neked, és tiszteletteljes köszönet nekik.

etele1 írta...

hát igen, az aktivista önkéntesen küzd, mgérdemelne egy tehetséges politikai vezetést, hogy amikor kimegy az utcára,tudjon mit mondani az embereknek, tudjon mit válaszolni a kédésekre és büszke lehessen a pártjára.

de mihez kezdjen az aktivista, ha a politikai "elit" csak hebeg-habog?

emlékszel pupu, ez volt az egyik olyan kérdés, amit kitartóan feltettem Kapcsolaton.

Példa: a rezsicsökkentés. Rém egyszerűen megfogható, hiszen a Fidesz mint mindig ott és abból csinál hűhót, ahol a legsebezhetőbb. De a politikai "elitnek" nem sikerült egy egyszerű és ütős érvelést találnia, hogy győzzön a rezsiharcban.

Mit tegyen az aktivista, ha az ellentábor árkérdez: akkor te most nagyobb rezsit akarsz az emberek nyakába varni? a multit szolgálod?

szerintem nem vállveregetésre van szükségük az aktivistáknak. hanem normális politikusokra, akik miatt nem kell szégyenkezniük és akik megfelelő municit adnak nekik. ésgyőzelemre a folymatos vereségek és hátrálás helyett.

PuPu írta...

Politikus is van ilyen is, meg olyan is, mint ahogy a választópolgárok is sokfélék, - de az azért biztos, hogy egy jó választási apparátus mellett könnyebb az aktivista élete...
És bizony, kell a vállveregetés is, a kis gesztusok, a munka értékének elismerése, a dicséret - miért sajnálod tőlük?
Más fizetségük úgy sincs, mert ha van, akkor már nem aktivistákról beszélünk, nem?

Móricka írta...

És most mindanmnyian - Te is Pupu! - álljunk fel és együtt énekeljük, hogy: - ez (rezsi) haarc lessz a végső, csaak össze fogni háát, és egyesült erőőővel, ,kirúgjuk aaaz orbánt! (taps)

Varszegi Szilard írta...

Ma reggel végre /három napi szünet után/ BEJÖTT AZ INTERNET. És mit látok meg elsőnek? ♥ PuPut!

Ez az írásod mélyen emberi és nagyon telibetalálja a problémát: Az AKTÍVISTA szerepét és jelentőségét.

Bizony kell a simogatás! Hiszen talán ez az egyetlen, amit munkájukért kapnak /ha kapnak/ a "nagyoktól", az utcán meg "megkapják a magukét".. Csoda, hogy bírják!

Hogy még ma is van remény, Nekik köszönhetjük. Köszönöm, PuPu minden aktívista nevében ezt a felemelő írást. ♥ Remélem, a lelkesedés kitart még egy hónapot.

Hogy mi lesz az eredménye? Az nem az aktívistákon fog múlni..

verona írta...

etele1-nek igaza van "aktivistáknak....olyan politikusokra,van szüksége akik megfelelő muníciót adnak nekik."
Úgy látom papírtalpú bakancsban harcolunk modern fegyverzettel felszerelt profi hadsereg ellen :(
De tenni kell!

politikai kultúra írta...

Pupu 8:20
Erről a témáról a jövő héten jelenik meg egy kivételesen izgalmasnak ígérkező - több szerző írásából szerkesztett - könyv a Librinél!

vadvirág írta...

Én is PuPu-függő vagyok. És próbálok másokat is rászoktatni.

hello írta...

Szerencsére megbízható az internet-szolgáltatásom, így minden napom PuPu blogjával indul, de ahogy időm engedi, napközben is többször megnyitom, mert a kommentek is érdekelnek, ill., ha találok valami kapcsolódó ügyet, hozom.
Többünk életének szerves része lett ez az oldal - nagyon köszönjük a lehetőséget!
PuPu fehérek közt az az európai, akire, ha a politikusok odafigyelnének, tán nem itt tartana a kis hazánk!

etele1 írta...

pupu:

persze, az aktivisták megérdemlik a válveregetést. Minnél lehetetlenebb helyzetben tartanak ki annál inkább.

viszont érkezik a munició!!! :o)

Nem fogod elhinni, de, nem mással, mint Noam Chomsky-val kampányol az emeszpé (és ti is, hiszen ez a ti kampányotok is). Azt hiszem TGM -átvitt értelemben- most aztán bankot robbantott.

Már rég nyomult ennyire a globalizáció ellenes szélsőbal Magyarországon, mint most ez a fiatal-negyvenes Che Guevara-ista generáció.

Azt viszont kétlem, hogy Atis emlitette Washington-ban az új ideolgiai irányvonalat.

És egy picit érttlenül llok a jeenség előtt, mert ha emlékszelmégén is túlbaloldali voltm nekik.

Node a kutya ugat ugye...

Névtelen írta...

Kakaóval öntötték le a baloldal aktivistáit Miskolcon. Hát ez van a végeken.

wolk

etele1 írta...

tegnap láttam valakit karikással gyakorolni a dunaparton (a csalitosban).