2014. május 10., szombat

DIADALMENET

Ülnek a választási vereséget szenvedett pártok vezetői – részben maguk is a választási vereség okozói – a televíziókészülékek előtt, és bánatos képpel hallgatják a Vezér Kossuth téren mondott beszédét, mellyel szerető híveinek kedveskedett.
Újat nem mondott, programot nem hirdetett – minek az, Magyarországon a választás úgysem programokról szól, hanem hitekről és illúziókról, rokonszenvekről és ellenszenvekről, lózungokról és népbutításról.


Pedig a választásoknak elsősorban valóságos választásnak illene lenni politikai és gazdasági programok között, melyet politikai műhelyek – pártok – kínálnak fel a választópolgároknak, akik egy parlamenti ciklus után akár el is számoltathatják ezeket a szervezeteket ígéreteikről, de ez itt csak illúzió, helyette hitéletet él a magyar.
Hát tegye, és menjen minden a maga menetrendje szerint, hiszen a méregpoharat illik fenékig üríteni.


Orbán a Parlamentben elégedetten vette tudomásul, hogy már megint sikerült, az pedig, hogy a demokratikus oldal nem vett részt a miniszterelnöki eskütételen, nem nagyon izgatta, ő a parlamentarizmus lényegét ugyan nem ismeri, de magyarember mentalitását annál jobban.
Tudja, hogy az ellenzéki pártok hiánya senkit nem fog megrázni, hiszen megmondta már régebben is, hogy a magyar Parlament működik ellenzék nélkül is, habár akkor nem olyan szórakoztató…


Aztán kivonult a Kossuth térre és nekiküldte hadait a bágyadt és enervált ellenzéknek, mert már
csak két hét van hátra az Európai Parlamenti választásokig és addig még rengeteg embert le kell köpni.
Mint mondá,  "az ördög sohasem alszik", akiknek itthon nem sikerült elgáncsolni Magyarország megújítását, azok, most Brüsszelben próbálják elgáncsolni, ugyanúgy, ahogy eddig tették.
"Fájdalom, de ismét csatába kell mennünk, az ünneplés napjai itt és most, ebben a percben véget érnek. Ébresztőt kell fújnom!”


Aztán fújta még vagy negyed óráig, elmondta az összes vonatkozó sztereotípiáját, volt Tavares, volt gyáva népnek nincs hazája, debezzeg a bátornak van – azt nem tette hozzá, hogy olyan, amilyet politikai tisztánlátása alapján megérdemel.
Megköszönte a támogatást, majd mondott néhány valóban értelmes mondatot, melynek valóságtartalmát nem lehet kétségbe vonni.
Ezt mondta:”a tanulság egyszerű és világos: nincs nagyobb erő az egységnél. Úgy folytatta, a közös erő lehetetlennek látszó akadályokkal is megbirkózik, az a nép, amely összeadja az erejét, korábban mozdíthatatlannak hitt sziklákat is elgörgethet az útjából.
Hozzátette: ezt a magyarok a 2010-es és a 2014-es sikerből tanulhatták meg.”


Hát, nem minden magyar, konkrétan a demokratáknak még kell ehhez néhány év, de ezzel sem lesz gond, hiszen elmondta: három a magyar igazság, és ez volt a kettő.
A ráadásról majd négy év múlva fog beszélni…


A mai nap egyébként a libák gyásznapja – nem csak azért, mert a költöző libacsapat természetes módon cseréli a vezérlibát, mikor az kifáradni látszik és a nyelvét lógatja, de azért is, mert a Gundelben tartott díszvacsora súlyos csapást jelent a libamáj természetes tulajdonosaira.
Ott van mindenki, aki számít, Schmitt Páltól Hende Csabáig, Erdő Pétertől Matolcsyn keresztül Pintér Sándorig - az összes kenetes és pofátlan tolvaj.

Kósa Lajos felesége tudta kik közé megy, a retiküljét kútláncon hozta.
Van még három kínai is, ezzel is demonstrálva a megbonthatatlan satöbbit.

Hogy ezek hogy néznek ki, az elképesztő.
Még a férfiak csak-csak, az öltöny ápol és eltakar, habár Viktor a mai napig úgy köti a nyakkendőt, mint úttörőkorában, hasközépig ér, de a lányok-asszonyok…
Siralmas, Görög Ibolya, ha megnézi a fotókat, nem fog tudni altató nélkül elszunnyadni…

De Orbán ma éjjel boldogan mondhatja a Főméltóságú Asszonynak: Látod szívem, hogy szeret minket az én népem?
Ha ezt a szegény nagypapa elképzelte volna, mikor a tehén seggében turkált, hát kiröhögte volna saját magát, de majd csináltatok is egy jó vastag aranyláncot medállal, olyat, mint Ceausescunak volt, a következő alkalommal már azt fogom majd viselni!
De az is lehet, felélesztem az Aranygyapjas rendet, nálam úgysem ért senki sem jobban
ezeknek a birkáknak a nyírásához!
Igaza is van, úgy szép a miniszterelnök, ha van rajta fux!

Hát akkor ezen is túl vagyunk akkor, most neki kell veselkedni a munkának, be kell vezetni a Nemzeti Cefrebolt fogalmát, kezünkbe kell venni az újságpapír-gyűjtést, az iskolások meg gyűjtsenek képeket rólam, meg a kormány tagjairól – lehet majd csereberélgetni is, egy Orbán száz Hende.
Végre nem kell vért izzadva cipekedniük a kisúttörőknek, vagy kik is vannak éppen – talán a ministránsok?

Aztán meg kell vizsgálni, mik azok az értékek, melyek nincsenek leszögezve vagy odabetonozva, azokat szép ütemesen haza kell hordani, a többire meg táblát kell szerelni KJ felirattal, hogy mindenki tudja, hogy ez a ViktorKJ…
A nép meg nézegesse a különféle valóságshowkat, nehogy észrevegye a valóságot, mert a végén még elszomorodik.

Hogy az ellenzék vezetői mit csináljanak?
Lennének ötleteim, de ezeket talán majd legközelebb, most legyünk túl a következő megpróbáltatásokon, szavazzunk, válasszunk, bizakodjunk!
Nem kell pesszimistának lenni, nincs az a gödör, melynek alja ne lenne, onnan meg már csak felfelé vezet az út!

:O)))

13 megjegyzés:

Névtelen írta...

SAVANYÚ A SZŐLŐ!?
Hol ad az ember, hol pedig kap. Most kaptok a pofátokra!
:o))))))))))

xyz írta...

2018-ig van négy év hátra az MSZP-nek a végső megsemmisülésig. Úgy ahogy az MSZMP-ből volt aki átment a Fideszbe, lesz aki az MSZP-ből teszi meg ugyanezt. Árulók voltak, csak még nem tették nyilvánvalóvá, hogy otthagyták a természetes támaszukat, de ezt négy év alatt be fogják pótolni. Jelszavuk: Éljen a Fidesz, éljen a szocialista diktatúra.

hello írta...

Ezt a képet ismeritek?

http://kepkezelo.com/images/3teqiccbz52b4bbvpt2d.jpg

hello írta...

Régóta mondom: amíg a hívei - nem azok, akikiket kilóra megvett, akik a zsebében vannak, hanem az istenadta nép azon része, akiknek "cáratyuskára" van szükségük, ide értve az időnként ide piszkító névteleneket is - fel nem ébrednek, addig a demokratikus ellenzék vért brunyálhat, nem jut egyről a kettőre.

Jutka írta...

Kedves Pupu, és Mindenki!
Nem tudom, de biztos nem egyedül vagyok, hogy az O:V-vel kapcsolatban mindig a Keresztapa c. film jut az eszembe. Ott ült, középen, és körülötte felállva , tapsoltak a hűséges alatvalók.
Most egyedül az a pár elszánt ember van aki mer valait ellentenni a Szabadság téren, de meddig......aztán az is szép lassan le fog csengeni.
Igazad van, ma az EU az egyetlen akiben bizhatunk, hogy valamit tenni tud, ha mást nem de megpróbálja fékezni.
A Norvég alap végre megmutatta, hogy nem lehet mindenkit hülyének
nézni.
Az a nagy szerncséje O.V-nak és Magyarországnak, hogy az EU-nak van egyéb gondja is, mint ez a törpe állam. Most például, hogy ki lesz a vezető. Ök is emberek.

Moon River írta...

Nem valami komoly megjegyzés, a dolog lényegét nem érinti, de ha már a fénykép idekerült, mint illusztráció, nyilván jelentőséget tulajdonítottál neki. (Na nem komolyat, tudom...) Nekem is van kútláncon lógó vajszínű táskám. A láncot azonnal leakasztottam, és 6. éve bámulom gyászosan, vajh' mit is kezdjek vele?! Kutyaláncnak gyenge, dekorációnak rút, szóval ideológiailag mentesen, a lánc átível választási eredményeken és átlép pártokon is. Úgy tűnik Petőfi nem hiába pikkelt rá a Nemzeti dalban, valamint az is nyilvánvaló, hogy hölgyek ritkán járnak karddal az oldalukon, bár kardos menyecskékről is van tudomásunk. (politikusban is.) Mi következik ebből? Talán semmi az égvilágon, legfeljebb az, hogy ízlések és pofonok különböznek most is és mindörökké is. S ez legyen a legnagyobb bajunk. (Nem védőbeszéd volt az illető hölgy érdekében.)

Anikó írta...

Néztem a beiktatását a parlamentben, szánalmas látvány volt, ahogy idegesen, merev arccal, a nyelvével kotorva a szájüregében, a száját harapdálva várta a hódolatokat, szánalmas egy színjáték az egész, egy cezaromán, idegbeteg ember amint előadja, hogy ő a törpeNapóleon, mert nem több, reszket a hatalomért, a többi meg egyelőre alásimul, ahogy igyekeztek irulva-pirulva /pl.Rogán/ a kezét szorongatni, közben már többen megfojtanák egy kanál vízben, csak a lehetőséget várják ugrásra készen, meg hogy addig se essenek ki a pikszisből, az a sok középszerű, semmihez nem értő, ügyeskedő, minden áron jól járni akaró seggnyaló.
Szép kis gyülekezet, szombat este aztán tort ültek a Gundelban, természetesen közpénzen, mert az jár nekik, tisztára mint a dzsentrik.
Asszem kutyavilág jön ránk.

plebejus írta...

Névtelennek
"SAVANYÚ A SZŐLŐ!?"

...
Nagyon...
Kár cizellálni, hányni tudnék...

talalom írta...

A szorgalmas névtelennek, meg xyz-nek. 1. A szőlő valóban savanyú, mert még pár hét, hogy megérjen.
2. De Te, hogy lehetsz ilyen keserű? Amikor nekünk volt többségünk én örültem ennek, és nem annak, hogy majd most "ki kap a pofájára".
A politika nem adok-kapok - egyes idealisták szerint a lehetőségek művészete. De nem magányos műfaj: a művészi szinten való műveléséhez nem elég az aktor, a befogadónak - Nektek, Nekem - is közre kell működnie.
Ami szerintem a legnagyobb baj ma: Bolseviktor most játsza el a magyar konzervatív jobboldal esélyét a normális politikára. Ti meg azon örömködtök, hogy mekkorát szív a baloldal. Mint valami identitászavaros torkosborz...

xyz írta...

talalom 14:54-nek

Nagyon sajnálom, hogy ezt kellett írnom, főleg azért, mert az összes választáson ( a mostanin is) rájuk voksoltam. A figyelmet akarom felhívni arra, hogy a jelenlegi vezetés nem jól teszi a dolgát, abban bízok ugyanis, hogy a PuPu-t talán valamelyikük olvassa.
Azt szeretném, hogy ne legyen igazam, találjon végre magára, és ne hagyja cserben a választóit az MSZP.

Sicc írta...

Az MSZP már nem az ami volt. A DK pedig még nem egészen az,sajnos, aminek lennie kellene.

patyu45 írta...

Meglátásom szerint a baloldal közelmúltbeli történéseinek ismeretében - és bár ez akár az egész rendszerváltás utáni időt is felölelheti, mégis leginább Őszöd utántól nyomatékosan -, semmi váratlan és szokatlan sincs az éppen aktuális személyesen megéltekben avagy a "csak" látottakban/hallottakban. Ezért aztán a fanyalgás sem visz közelebb egy valamikori változás esélyéhez. Viszont a annál inkább egy őszinte önvizsgálat, és nem csupán a prominensek, de valamennyiünk részéről...

Névtelen írta...

Egy klasszikus dráma jut eszembe a fotoról : "A király mulat " /Goethe

promenad