Most, hogy a
Vezér végképp elpofátlanodott és ezzel párhuzamosan felerősödtek tünetei, a
magyar értelmiség legjobbjai szokás szerint téves következtetéseket vontak le a
helyzetből.
Azt találták ki, hogy ez az az időpont, mely legalkalmasabb a diktatúra megdöntésére, Orbán eltakarítására, hiszen ez az ember ketyeg, mint egy bomba gyújtószerkezete, és ezt ebben az országban mindenki látja.
Azt találták ki, hogy ez az az időpont, mely legalkalmasabb a diktatúra megdöntésére, Orbán eltakarítására, hiszen ez az ember ketyeg, mint egy bomba gyújtószerkezete, és ezt ebben az országban mindenki látja.
Hát nem
látja, nem képes látni, nem akarja látni, vagy, amit lát, az tetszik neki.
Egyetlen
országban sincsenek az értelmesek többségben, és még közülük se mindenki
tudatos politikai téren.
Rengeteg remek mérnök, orvos, tanár botorkál politikailag vakon a világban, nem is szólva a bolti eladókról, a CNC esztergályosokról, vízszerelőkről – hogy aztán a legelesettebbeket – függetlenül bőrük színétől – ne is említsük.
Ők azok, akik önfeledten tapsolnak a rezsicsökkentésnek, a közmunkának álcázott kényszermunkának, a huszonötezer forintos havi támogatásnak.
Rengeteg remek mérnök, orvos, tanár botorkál politikailag vakon a világban, nem is szólva a bolti eladókról, a CNC esztergályosokról, vízszerelőkről – hogy aztán a legelesettebbeket – függetlenül bőrük színétől – ne is említsük.
Ők azok, akik önfeledten tapsolnak a rezsicsökkentésnek, a közmunkának álcázott kényszermunkának, a huszonötezer forintos havi támogatásnak.
Aki nem dolgozik, ne is egyék, hirdeti, mígcsak őt magát is el nem küldik biztosnak vélt munkahelyéről, ez képes kicsit árnyalni a világszemléletét.
Van aztán az a réteg, aki átlátja ennek a bolhacirkusznak, melyet itt társadalmi berendezkedésnek hívunk, a végtelen és határtalan cinizmusát, embertelenségét, próbál is a maga módján tenni ellene, de ha ötezer ember ötezer célt követve serénykedik, akkor az nem vezet sehova, abból nem lesz soha semmi.
Megbolondultak nálunk az emberek, illúziókba ringatják magukat, a rendszer megdöntéséről ábrándoznak, jóllehet annak egyetlen objektív vagy szubjektív feltétele sincs meg.
Hogy úgy mondjam, nincs forradalmi helyzet.
Az uralkodó osztály még talál magának egy sor eltulajdonítható dolgot, a középrétegek még hálásak az alamizsnáért, az elnyomottak, a nincstelenek pedig már régen elveszítették illúzióikat, már el se tudnak képzelni egy olyan országot, melyben ők is valakik lehetnek, akiknek nem kell hálálkodni az odavetett csontért.
Az országnak megfelel ez az állapot, mert az országot ma a gazdagok jelentik, a többiek pedig éppen annyit érnek, amennyiük van.
Itt kérem, ma nem akar senki forradalmárkodni, a potenciális lázadók pofáját be lehet tömni egy marék nemzetiszínűre színezett krumplihéjjal, vagy meg lehet őket félemlíteni, mint az országot kicsiben leképező Felcsúton a kisemmizett juhász mellé állókat, akiknek a fejüket is el kell fordítani, ha találkoznak vele az utcán.
Elfordítják.
A szubjektív tényezőkkel is baj van, melyek megléte nélkül a rendszer megdöntésének reménye igencsak kicsi.
A nép tudati állapota olyan-amilyen, minden szart meg lehet vele etetni és zabálja is boldogan.
Pontosan tudja, hogy az ő nyomorult és kiszolgáltatott állapotának okai a cigányok és a zsidók, merthogy ő cseszett volna el valamikor valamit, olyan istenfia nincs.
Így aztán kiéli magát a cigányokon, mert ők még nála is gyengébbek és elesettebbek, pedig ez aztán nagy kunszt, a zsidóknak helyi szinten nem mer nekimenni, mert azoknak van érdekérvényesítő képességük, de azért sunyin röhög az Arkangyalon, melyet ugyan Gábrielnek hívnak, mégis Mihály idealizált ifjúkori képét viseli.
És palesztinozik vadul, mert hogy ez ma a zsidózás kifinomult formája..
Kedvem lenne az ő érvrendszerüket felhasználva ajánlani nekik, hogy költözzenek egy-két hónapra össze velük.
Tudom, három nap múlva kopogtatnának Lakatoséknál, politikai menedékjogot kérni…
Szinte vicces, de talán inkább szomorú, hogy mennyire nincs fogalmuk embereknek az őket körülvevő világról, csak élnek bele, mint birka a karámban, várva az újabb birkanyírást.
Az értelmiség se különb, még a legkiválóbbak is elképesztő dolgokat tudnak néha írni, nyilatkozni.
Az általam újságíró-istennőként tisztelt Ferenczi Krisztina minap azt mondta valamelyik rádióban, hogy Orbán állama nem maffia-állam - nem demokrácia, de nem is maffia még, hiszen vér még nem tapad a kezükhöz.
No, ezt egyrészt a fene tudja, ha csak a legutóbbi két halálesetet nézzük, nem tenném értük tűzbe a kezem, és akkor még a többi tisztázatlan halálesetről – Vancsik Zoltánról, az olajos ügyekben meggyilkolt rendőr alezredesről - nem is beszéltünk.
Csak az első
gyilkosság nehéz, a többi már megy flottul, mint az ágybacsinálás – nem hinném,
hogy Ferenczi Krisztinának illúziói lennének.
Talán az lenne a helyes fogalmazás, hogy rájuk bizonyítottan még nem tapad vér a kezükhöz…
Talán az lenne a helyes fogalmazás, hogy rájuk bizonyítottan még nem tapad vér a kezükhöz…
Másik kedvenc újságírónőm, N. Kósa Judit „Vissza a kőkorba” című cikkében arról értekezik, hogy ugyanott tartunk, mint a hetvenes-nyolcvanas években - a felsőoktatás, amely elitista volt, az állam érdekét a közösség és az egyén érdeke elé helyező, a társadalmi mobilitást korlátozó oktatás volt, melynél ma annyiban jártunk jobban, hogy a mai oktatási rendszer hagy egy kiskaput a pénznek.
Ez természetesen nem korlátozza a társadalmi mobilitást, nem elitista.
Komolyan mondom, az embernek sírhatnékja támad, mert amit egyébként írt, az rendben is van, de minek ez a fehér farok, amelyik hitelteleníti az általa később leírtakat is?
1966-ban született, hozzávetőleg a rendszerváltáskor diplomázhatott, ismernie kellene, amiről ír, és számolnia azzal, hogy nem Kossuth Lajos koráról értekezik, élnek még, akik tudják az igazságot.
igaz, sokan mára elfelejtették – ő is.
Az egész magyar értelmiség egy nagy tragédia, a szervilizmus és a konformizmus bűze lengi be az ütött-kopott elefántcsont-tornyokat, szánalmas.
A politikusokról most ne is essék szó, nincs nálam a gumikesztyűm, anélkül meg nem verem a billentyűket, ha róluk esik szó.
Akkor most ki is forradalmárkodjon?
Egyetlen lehetőség marad: a nyuggerek, őket már nehezebb megfélemlíteni, de sajnos, a járókerettel nem lehet elég nagyot verni a Mi Jövőnk Zálogának önelégült pofájára, emellett a kor egyeseknél agyzápulással is jár…
Szakszervezet nincs, a pártok paródiák, a politikusok nemhogy a társadalom, de még a saját érdekeiket sem ismerik fel, aki pedig budapesti Majdant vizionál, az nem ismeri a magyar néplélek rejtelmeit.
Építkezni kell, szervezni kell.
Ütőképes szervezetek kellenek és új politikusok, mert a mai harmadik vonalból feltörő harcosok bevetése csak kényszermegoldás, csak arra jó, hogy kiröhögtessük magunkat.
Szóval, kedves demokraták, ne ábrándozzunk, dolgozzunk, hogy ott legyünk minden koszos faluban – Felcsúton is – és az emberek hallgassanak a szavunkra.
Először talán egymással kellene összebarátkoznunk, az első lépés lehetne, hogy meghatározzuk, kik is vagyunk mi, ki van velünk, ki ellenünk, kiket kellene magunk mellé állítanunk, kikkel tudunk szövetséget kötni, kikkel nem.
Rugalmasan, de tiszta elvi alapokon állva, mert ha merevek leszünk, mint a fagyasztott liba lába, akkor nem sok esélyünk lesz a Mi Szégyenünk világgázavarására.
Türelmesnek kell lenni, nem kell kapkodni, mert minden kis kudarc az ő malmára hajtja a vizet.
Ábrándozni persze lehet, éjjel, egyéb elfoglaltság híján az ágyban, de nappal szigorúan szembe kell nézni a tényekkel, és dolgozni kell.
Következetesen,
aprólékosan, kreatívan, szakszerűen.
A politika is tudomány.
Nem zenemű, nem improvizációk öt politikusra, szárnykürtre és harsonára, hanem megtervezett lépések, szakszerű és hatékony kommunikációk sorozata.
A politika is tudomány.
Nem zenemű, nem improvizációk öt politikusra, szárnykürtre és harsonára, hanem megtervezett lépések, szakszerű és hatékony kommunikációk sorozata.
Jó lenne, ha vezető demokratáink elhinnék ezt végre…
:O)))
21 megjegyzés:
Ma ez a második olyan írás, amelyik megpróbálja felrázni a magyarembert az illúziók világából.
Mert illúziókkal tele van a padlás, de mindről kiderült már: ELÁRHETETLEN. Mint az álom, ami elszáll, ha felábredtünk már.
Úgy vélem, messze még az ÉBREDÉS KORA, hiszen ma még az ILLUZIÓK KORÁT éljük.
Azt hisszük, van jogállam, demokrácia, szabadságjogok, de ez csak illuzió. már rég nincs, csak egyes jobb sorsra érdemes "írástudók" /ki tudja miért / el akarják hitetni a mindenre vevő birkanyájjal, hogy nincs itt semmi baj, csak rémeket látnak.
Kár, hogy vezető baloldali pulitikusok nem olvasnak kötelesség-szerűen naponta legalább KÉT erről a témáról szóló írást. Ajánlom nekik PuPu vagy Tuareg blogjait. Határozottan hasznukra válna! Legalább reggel nem úgy ébrednének, hogy a kezük belelóg a bilibe a naaagy illuziókergetés közben.
mi lenne, ha végre minden érdekelt fél leszállna a földre, szembenézne a rideg valósággal, és ne lenne olyan "rugalmatlan", mint a fagyasztott liba lába?
Talán össze is lehetne hozni egy naaagy népi ellenállási mozgalmat, ha nem akarna mindenki MEGMONDÓEMBER lenni.
Ha egy cél érdekében hajlandóak volnának egy közös fellápésre. egy EGYSÉGFRONTRA.
Nem tudom, honnan szerzed be az illusztráló képeket, de az is igencsak találó, már ami az istenadta nép hozzáállását illeti a jelen helyzethez.
Erről írtam az előző posztodhoz is, de meg korábban is, de hányszor.
Ami meg a politikusokat illeti:
tavaly október 23-án a tömeg kikövetelte az ellenzéki összefogást, ami jelentős késéssel, és több sebből vérezve jött végül létre, ezért nem is volt igazán köszönet benne. Arra azonban jó volt, hogy bebizonyosodjon: ez az ellenzéki garnitúra erre alkalmatlan.
Ettől röhög Orbán a markába, ettől megy egyre messzebbre, és olyan simán, mint kés a vajban.
Szóval szerintem lehet sóhajtozni, lehet ábrándozni, csak ezeket a tényeket nem praktikus figyelmen kívül hagyni.
Attól, hogy mikor kinek megszalad a klaviján az őt aktuálisan elkapott forradalmi gerjedelem, max. elégedetté teszi, hogy ezt jól kiadta magából, de a társadalomban semmi nem változik meg tőle.
Mint írod is, PuPu, nincs forradalmi helyzet.
Azaz helyzet = indíték épp lenne, lehetne, de hangulat és hajlandóság hozzá sehol.
Várszegi Szilárd! Gyere velünk! (Ha még nem lennél ott)
https://www.facebook.com/groups/1455107094739653/
Kedves PuPu!
Téged olvasva, TGM-et hallgatva elég elszomorító kép alakul ki bennem.
Imádott miniszterelnököm nagy nyilvánosság előtt elismerte, hogy nagy ívben "tojik" a demokratikus berendezkedésünkre, ő - aki életében nem dolgozott - munka alapú társadalmat kíván létrehozni.
A helyzet rosszabb mint gondolnánk. Ebben az országban - tetszik, nem tetszik, - nincsenek forradalmi hagyományok. A történész kutatók elég régen kiderítették, hogy 1848 márciusában nem forradalom volt, csak néhány tucat egyetemista randalírozott a pesti utcákon.
Kiknek köszönhetjük, hogy ennyi tehetségtelen, félművelt vezeti az országot és annyi bamba birka meg bénultan tűri, hogy (meg)vezessék.
Nem leszek népszerű, de kimondom. A pedagógusainknak!
Akik ahelyett, hogy önálló gondolkodásra nevelték volna a szülőket, majd gyerekeiket, 8-12 éven keresztül a magyarok "régi dicsőségét" tanították, meg a "balsorsot" emlegették, mint kudarcaink kizárólagos okát.
Naná, hogy a magyar embernek nem szúrja a szemét egy faluban felépített méreg drága stadion, hogy három haver vezeti az országot, hogy imádott min.elnökünk láthatatlan előnyökért elad egy baltás gyilkost. Kit zavar? Így neveltek minket, ehhez szoktunk, ezt hallottuk a szüleinktől, hogy "majd ott fenn, biztosan tudják" mit kell tenni.
Igen, a pedagógusok. Mert volt tanára például Széles Gábornak, az ország egyik leggazdagabb emberének? Volt? Hát nem látszik...
Tisztelettel: - morzsi -
Én azokban a fiatalokban bízom, akik külföldről haza fognak jönni.
Ők tudják azt a fajta európai kulturát hitelesen, dinamikusan és félreéthtetlenül megtestesíteni, ami itthon hiánycikk.
A régi generáció csak önmagának épített, a frissebb már gondolt a gyermekeire, a jelenlegi értelemesebb fiatal már az ükunokája életére is felelősen gondol!
Egyébként az időtálló értékeket mindig a 'gyüttmentek' alkották - minden korban.
Most is ez lesz - szerintem.
Várjuk az itthonról elmentek és mégis hazatérők tömegeit - hátha még az öregecskedő életünkben megérhetjük azt a várva várt visszagyüvést.
Milliók várnak arra a szétszóródott félmillióra...
T. miért beteg...!
Egyszer már írtam neked, hogy te egy javíthatatlan álmodozó vagy.
Ezt igazolod a legutóbbi hozzászólásoddal is.
Azokban Te ne nagyon bízz, akik majd egyszer hazajönnek. Azok nem fognak hozni sem pénzt, sem kultúrát sem forradalmat.
Azok nem a tehetségesek, tenni tudók és akarók közül kerülnek ki, hanem azok közül, akik valamilyen oknál fogva nem találták meg a számításukat.
Azok meg, akik a tehetségesebbek közül valók annyira meggyökeresednek, hogy néhány éven belül talán az anyanyelvüket is elfelejtik.
A gyerekeik és unokáik pedig soha sem tanulják meg megfelelő szinten a magyar nyelvet . Már most is van erre számtalan példa. Az az érzelmi maszlag, hogy hazaszeretet már szinte nem is létezik.
Az emberek azt tekintik elsősorban hazájuknak, aki befogadta őket, aki biztos kenyeret adott a kezükbe és ahol biztonságban érezhetik magukat.
Nekem is kint van Ausztriában az egyik unokám - ők a szülőkkel együtt 5-en vannak kint - és a büdös életbe többé nem fognak hazajönni.
Itthon nem volt munkájuk, albérletben laktak, segélyekért kuncsorogtak, odakint egyenlőre ugyan még bérelt lakásban laknak, de van rendes munkájuk és a gyerektámogatással együtt a többszörösét kapják az itthoninak. A gyrekek ott járnak majd iskolába és a kicsik lehet, hogy magyarul sem tanulnak meg beszélni.
A magyar kultúra különlegességéről lehet áradozni, a hagyományokat is őrizni kell amíg lehet, de azt nem lehet nem tudomásul venni, hogy a hazájuktól távol élők egyre inkább belesimulnak a környezetükbe és az egyetemes kultúra részeivé válnak.
Egyszóval, ne reménykedj!
Nekünk kell a problémánkra megoldást találni, kívülről nem érkezik semmiféle segítség.
Kedves Mindenki.
„Arbeit macht frei” („A munka szabaddá tesz”).
Tudjuk miről van szó?
Kis áthallással a fenti mondatot, lassan az ország határán ki lehet függeszteni, és lesz belőlünk egy rosszemlékü skanzen.
A régieket testi kényszerrel vitték.
Mi önként, és dalolva sétálunk a vesztünkbe.
A "megmondó" emberekkel nincs is baj.
Mindenkinek lehet saját véleménye. Mi is itt "megmondók" vagyunk. A baj, hogy az esetleges, hibás ertékelésről nem lehet meggyőzni senkit, csak az ő véleménye a tuti.
Itt mindenki a megváltóra vár.
Sajna abból kell főzni ami van. Ez a készlet politikusokból, hát velük kell valamit kezdeni.
Lehet itt fintorogni, meg a fidesz nótáját fujni.
Nem nézem már az ATV-t, az Amerikai népszavát sem olvasom, mert már nem azok amik voltak.
Egyedül a "TUSLÁGOT" itélték el eddig, a többit csak megrágalmazták.
"Tusika" sem csinált mást mint "Dajcs Tomika", csak őt a fidesz nem perelte a többiek meg nem tehették.
Nem a politikusok gyenge szereplésén kellene csámcsogni.
A nép "butaságát" kellene valahogy megváltoztatni.
Bemutatni ezt a butaságot nem kell, mert az eredménye itt ül a nyakunkon.
A fideszről és vityárol beszélek.
Aki a salát érdekeit nem ismeri fel, és úgy kell neki megmutatni, mégsem reagál az megérdemli ezt a mai rendszert.
Mit kellene tenni? Nem tudom, illetve tudom, de mindenki csak a tökéletest akarja. Olyan pedig soha a "büdöe" életben nem lesz.
Azt mondták régen, hogy "BOLDOGOK A LELKI SZEGÉNYEK, MERT ÖVÉK A MENNYEK ORSZÁGA."
Szerintem itt tartunk.
örökifjú
"Van aztán az a réteg, aki átlátja ennek a bolhacirkusznak, melyet itt társadalmi berendezkedésnek hívunk, a végtelen és határtalan cinizmusát, embertelenségét, próbál is a maga módján tenni ellene, de ha ötezer ember ötezer célt követve serénykedik, akkor az nem vezet sehova, abból nem lesz soha semmi." - ÍGY : (.
Soros György mondta egyszer valahol, hogy a posztmodern legnagyobb bűne, hogy a manipulatív funkciót teljes egészében a kognitív funkció fölébe helyezi. Talán itt van elásva az a bizonyos eb, hogy miért lehet tömegeket ilyen hatékonysággal hosszú időn át ilyen eredményesen hülyíteni. Csak a szükséges infrastruktúrát (technikai eszközök, személyzet, stb) kell birtokolni hozzá.
Ha így haladunk tovább, választhatunk az ukrán, vagy a kombinált argentín/észak-kóreai modell között.
Ezt már tényleg csak humorral lehet elviselhetővé tenni.
(Basszus PuPu, még mindig röhögök a Majtényi Sík-on :))
Kibic 37!
Ez igaz!!!
Csak azzal elfelejtetted még kiegészíteni a mondanivalódat, hogy amikorra sikerül a kognitív funkcióddal önállóan megfejtened a manipulációs rendszertanokat addigra már megöregszel, mivel a társadalom legérzékenyebb egészséges közösségi szöveteit évtizedekig roncsolták.
Ez itthon általában egyszemélyes "felfedezőút"vagy élettanoda!
Először is már gyermekkorban megmarják mindazokat, akiknek másféle, vagy eltérő véleményük, látásmódjuk van, ezért már serdülőkorra (önvédelemből) leszoknak arról, hogy bármit is bátran felvállalva felvessenek (talán szubkulturális társaságokban van erre esély) hiszen a "megszoksz, vagy megszöksz" agressziós elv ebben is hatékonyan érvényesül.
Ráadásul azt is tudjuk: kényelmesebb a biztos rosszat karosszékben kibírni, mint a bizonytalan jóért megizzadni...
Magyarországon rengeteg okos ember van - véleményem szerint sokkal több, a többi európai ország átlagánál!!! Csak ezek a nagyon okos emberek nem tanultak meg kooperálni egymással, mert nincs egymás iránti tisztelet és köztisztelet se nagyon!!!
Tiszteletem azon kevés kivételeknek, akik ezt vagy a családjukban, vagy külföldön, vagy egy ritka értékműhelyben sajátíthatták el.
És megértem azokat is, akik nem kívánják magukat és családjukat különféle meghurcoltatásnak kitenni, mert a rosszindulatot kezelő terápiát még senki nem találta fel, pedig abból alaposan meg lehetne gazdagodni...
Még egy országot is ki lehetne belőle kupálni!!!
Kedves "miért beteg a magyar társadalom" !
Köszönöm a kiegészítést, teljes egészében elfogadom. Hozzátenném: a magyar társadalom egyik legnagyobb (ha nem A legnagyobb) rákfenéje a vitakultúra szinte teljes hiánya. Csak meg kell nézni néhány más blog kommentjeit. Hányingerkeltő némelyik.
Súlyosan elmarasztalható az oktatás, amely ritka kivételtől eltekintve nem az önálló gondolkodás fejlesztésére, az összefüggések keresésére és feltárására helyezi a hangsúlyt, amit aztán kulturált vita keretében lehet tovább tárgyalni, hanem "letanítja" az előírt anyagot, oszt jónapot ...
Nem akarom az illúziókat tovább rombolni, de a helyzet valóban tragikus és a demokratikus ellenzék mai állapotát, vezetői felhozatalát tekintve, belátható időn belül az is marad. Készülhetünk Orbán további 15 évére. Nem tudom kik találták ki, hogy a magyar nemzet forradalmi meg szabadságszerető, mert ez a permanens punnyadás is azt igazolja, hogy ez inkább a magyarság legendáriumába tartozik. Többen feszegették itt is az okokat, melyek közül elsősorban én is az értelmiség és az oktatás szerepét emelném ki. PuPu jól látja, hogy nincs forradalmi hangulat, hogy építkezni, szervezkedni kell, sokszor apró munkák láncolatával, de hol vannak azok a vezető egyéniségek, akik közös akarattal, meghatározzák azt a politikai minimumot, melynek mentén mozgósítani tudnak tömegeket? Hol???
Más témában íródott, de félelmetesen ide vág Mihancsik cikke a Galamuson. Mindenkinek ajánlom elolvasásra!
http://www.galamuscsoport.hu/tartalom/cikk/395407_megjegyzesek_a_miskolci_vita_nehany_tanulsaga
Úgy tudom Flashmob a diktatúra ellen - Július 30. Vértanúk terén lesz a Nagy Imre szobornál.
minden kezdet nehéz, de el kell kezdeni.
Na persze, a pedagógusok. Csak vissza kellene nézni, mióta egyáltalán a köziskolákat létrehozták és a sok-sok nevelőnőből kipallérozódott a falusi tanító, vagy kántortanító, mikor és hol volt ez az értelmiségi csoport szabad? Én nem tudok olyant, hogy ne függésben lett volna, akár családban dolgozott, akár egyházkerületben, szocializmusban, vagy most a KLIK alatt. Egy lenézett, lesajnált, pálya, bele is rúgtak ahányszor csak lehetett. Morzsi is tudhatná, az alapvetés a családoknál van, bármely pedagógus görnyedezhet, ha nincs támogatottsága (vagy ellenszél fúj otthonról), inkább nevetséges,mint hős. De nagyon sok becsületes, igazi embert ismertem, akiknek a nevelését köszönöm és nem bánom, hogy ezt a nyomorult pályát választottam. Kötve hiszem, hogy okozói lennénk e nagy társadalmi nihilnek, akik nálunk kevesebbet kockáztatnának, azok sem mozdulnak egy centit sem. Nem kiáltanék én egy rétegre sem, de a magyar nép lelkületén már elgondolkodtam többször. Amit nem tudok eldönteni az az, hogy mindig is ilyen volt, csak nem látszott, vagy lassan de biztosan érkezett erre a totális mélypontra. Hát erről lehetne beszélgetni, és megoldást keresni. A pedagógusok a mai napig nem nevelnek szolgalelkeket, a fiatalság ennél már sokkal öntudatosabb, mint több sajnálatos esetből láttuk is. Szóval a megoldást nem feltétlenül itt alant kutatnám.
"...Hogy Magyarországon nem érdemes vitatkozni. Nem érdemes véleményeket leírni, érvelni sem, gondolkozni is csak magánhasználatra. Olyan torz és olyan ócska indulatokkal teli a nyilvánosság egész közege, hogy sem mondat, sem ember nem marad épen benne."
"...Normális emberek normális országokban nem azért vitatkoznak, hogy a gyilkos indulataikat kiéljék, nem azért, hogy lebunkózhassák azt, akit általában le szoktak, és ennek a szent célnak a jegyében torzítsanak el minden tényt, problémát és megszólalást. Normális országokban normális emberek szoktak jutni valamire. Nem okvetlenül ez a cél vezérli persze a nyilvánosságban megszólalókat, mivel azonban a gyűlöletár és a hátsó szándék nem torzítja a felismerhetetlenségig az álláspontokat és nem viszi sorozatosan vakvágányra a mondandókat, valamiféle közös haszna mégiscsak van a nyilvános eszmecserének. Nálunk nincs."
/:Részletek Mihancsik Zsófia Galamuson megjelent írásából:/
Pontos diagnózis!
Ideológiai bloger vita. Támogatom a blogerkollega kezdeményezését, hogy elfoglal egy teret*, de érdemben mégis PuPu val kell egyetértenem, nehéz lesz, az utcán bármit is elérni, mert a háttér olyan, mint amilyennek a fenti írásban le vagyon írva.
Megszívlelendőként hozom:
Ferenc pápa elárulta, szerinte mi a boldog élet tíz titka
július 29., kedd 22:21
Egy argentin hetilapban, a Vivában jelent meg egy interjú Ferenc pápával vasárnap, amiben a pápa felsorolta azt a tíz dolgot, ami nagyobb örömet hozhat egy ember életébe. Az világosan látszik, hogy az elődjeihez képest meglehetősen újféle politikát folytató egyházfő tanácsai nem csak a katolikusokhoz szólnak.
A tíz tanács:
- Élj és engedj élni.
A pápa szerint mindenkit ez az alapelv kéne vezessen. Menjünk előre, és közben engedjük, hogy a többiek is ezt tegyék.
- Add át magad másoknak
Az embereknek szüksége van arra, hogy nyitottak és nagylelkűek legyenek mások felé, mert ha magukba zárkózunk, azt kockáztatjuk, hogy egocentrikussá válunk.
- Higgadtan, békésen vezessük életünket.
A pápa korábban középiskolában volt irodalomtanár, ide is egy irodalmi példát emelt át Ricardo Guiraldes egy regényéből.
A főhős, amikor visszanéz életére, azt mondja, fiatal éveiben egy patak volt, ami köveket cipelt magával, felnőtt korában szaladó folyó lett, öregen pedig még mindig mozgott, de csak mint egy medencényi vízfelület. A pápa szereti ezt a medencés képet: a képességet arra, hogy jóindulattal és alázattal éljünk, nyugalomban az életünkkel.
- Egészséges érzék a szabadidőhöz, pihenéshez
A művészetek, az irodalom élvezete mellett az egymással és a gyermekekkel folytatott játékot említette a pápa. Szerinte ezekből mára már kevesebb jut, ugyanis a fogyasztói társadalom szorongást és stresszt hozott az életünkben, az emberek pedig elveszítették ezt az egészséges érzéküket. Idejük felszívódik, és többet nem tudják megosztani egymással.
Még akkor is, ha sok szülő rengeteget dolgozik, muszáj időt teremteniük arra, hogy gyermekeikkel játsszanak. Sokszor nehéz ezt a munkaidő miatt megtenni, de muszáj, mondta erről. Hétköznapibb tanácsokat is adott az argentínoknak meg persze mindenki másnak is, például hogy vacsora közben kapcsolják ki a tévét, és beszélgessenek egymással.
- A vasárnap szabadnap. A vasárnap a családokért van.
- Keressünk új utakat arra, hogy a fiataloknak méltóságot adó munkákat teremtsünk.
A pápa szerint kreatív fiatalokra van szükségünk. De ha nincs semmi lehetőségük, a drogok felé sodródhatnak, és még sérülékenyebbé válhatnak, akár öngyilkosságot is elkövethetnek.
Nem elég, hogy ételt adunk nekik. A méltóság épp akkor ér el, ha ételt tudsz hazavinni a többieknek - mondta erről.
- Tiszteljük és vigyázzunk a természetre.
A környezeti állapotok romlása az egyik legnagyobb kihívása ma az emberiségnek.
Azt gondolom, hogy van egy kérdés, amit nem teszünk fel magunknak: az emberiség nem követ-e el öngyilkosságot azzal, hogy gondolkodás nélkül, zsarnoki módon használja fel a természetet?
- Ne legyünk negatívak
Ha másokról csak rosszakat tudunk mondani, az önértékelésbeli hibákra vall Ferenc pápa szerint. Nem másokat kéne lefele húzni, hanem magunkat felemelni. A negatív gondolatok elengedése pedig kifejezetten egészséges is.
- Ne térítgessünk másokat, tiszteljük a másik hitét
Az rendben van és helyén való, ha másokat inspirálunk, azáltal, amit látnak tőlünk. De az nagyon ártalmas, ha valaki vallási kérdésben téríteni akar, ez ugyanis megbéníthatja a kommunikációt.
A pápa szerint minden párbeszéd két fél saját identitásából indul ki, és nem abból, hogy az egyik legyűrje a másikat.
- Dolgozzunk a békéért
Sok háború korában élünk, ezért a békéért szóló hangot üvölteni kell. Néha úgy tűnhet, mintha a béke csenddel járna, de ez sosincs így, a béke sosem néma, mindig cselekvő, mondta még erről a pápa.
(via Catholic News, UChatolic)
Nos, kedves PuPu, ez is telitalálat...
Hello!
Köszönöm!!!
http://www.youtube.com/watch?v=3JWTaaS7LdU
"kiszolgáltatott állapotának okai a cigányok és a zsidók"
Nagy igazság van ebben! A zsidó is meglopja az embereket, a vérében a biznisz, ő az aki nagyban csinálja. A cigány is meglopja és becsapja az embereket, de kismértékben. Pupu zsidó-svábkeverék! Na ez a fajtát sem kell lebecsülni. Ugyanazt csinálja, mint az előző kettő, csak még síránkozik is.
Megjegyzés küldése