2014. július 4., péntek

NYUSZIPRÉMIUM



Egyeztetést kezdeményez az új, családpolitikáért felelős államtitkár azon nyugdíjjavaslat elemeiről, mely szerint az kapna nyugdíjat, aki elegendő gyereket szül.
Hogy mi az elegendő, azt majd meghatározza az állam, és miután az állam de facto Mihály király, így kétségkívül támogatni fogja az ötletet, hiszen nála is népes az alom, és nem az a típus, aki ne hajolna le az utolsó fillérért is…


Aki nem szül elég gyereket, ne kapjon ellátást a nyugdíjkorhatár elérésekor, vagy alacsonyabb legyen a járuléka, mint egy nagycsaládosnak. Ezt javasolja a 2009-ben az MTA szervezésében létrehozott Népesedési Kerekasztal a kormánynak - a hvg cikke szerint.
 A kerekasztal nyugdíjreformot javasol a kormánynak, hogy megszűnjön "a magyar társadalomban kritikus mértéket öltött gyermekvállalás visszaesése, mert emellett az elöregedés, a járulékfizetésre alkalmas munkavállalók számának csökkenése miatt belátható időtávon belül finanszírozhatatlanná teszi a nyugdíjrendszert".

 A nyugdíjrendszer nem a fentiek miatt válik finanszírozhatatlanná, hanem azért, mert Orbán a hóna alá csapta a munkavállalók magán-nyugdíjpénztári befizetéseit és elszaladt vele, majd nem egészen három év alatt eltapsolta jóformán az egészet.

A maradékból majd átépíti a Népstadiont, arra talán még elég lesz.

A magyar munkavállaló egyébként sem járulékot fizet, mert annak ellenében neki valamiféle anyagi ellenszolgáltatás jár, a munkavállaló nálunk adót fizet, aminek ellenében neki legfeljebb a szája jár.
Sajnos a magyar munkavállaló komplett idióta, mert még a szája sem jár mikor kirabolják, ellenben elrohan a választások idején leadni szavazatát a Pocakos Lángoszlopra, ki kivezeti szorgos népünket a sivatagból.

A végén ott maradok majd egyedül, oszt megnézhetem magam.

Mondjuk, a cikk írójának sem lenne hátrányos megtudakolni valahol, hogy mi a különbség a nyugdíj, a nyugdíj-járulék és a nyugdíj-adó között.

Ehhez képest lehet megtippelni, hogy az átlag-munkavállaló tudja-e azt, hogy a rengeteg befizetése után nem jogosult semmire, az állam annyi nyugdíjat ad neki amennyit akar – meg amennyit tud. Viszont az ötlet, hogy a kormány ne csak a dolgozóktól nyugdíj céljára befizetett összegek felett, hanem a nyugdíjak felett is rendelkezhessen, nem új.

És az sem egy új törekvés, hogy keverjük össze a nyugdíjpolitikát a szociálpolitikával, hiszen, ha a kormány egy munkavállalótól elvesz pénzt és azt egy másik munkavállalónak adja, akkor nem a sajátjából ad, mégis ő aratná le a dicsőség kelkáposztaleveleit, hogy igazodjak valamelyest a címhez…


Hol vagyunk már az állami nyugdíjrendszerbe befizetett pénzek nyilvántartásától, hol van már a nyugdíjszámla házastársak közötti örökölhetősége, és legfőképpen, hol a pénz? Nem vagyok én annak ellensége, hogy valaki nagy családot hozzon létre, annak se, hogy az állam támogassa őt, de annak határozottan ellene vagyok, hogy a másik nyugdíjas rovására próbálja ezt megtenni.

Egyébként is, a támogatásból éppen azok nem kapnának, akik a leginkább rászorulnak, hiszen a munkanélküli, falu szélén vergődő százezreknek, a pár évtizednyi átmeneti jólét után ismét nyugdíj nélkül maradó vidéki Magyarországnak nem lesz se kevés, se sok nyugdíja.


Ha nem tesz félre, nyomorogni fog, márpedig a nincsből nem lehet félretenni.

Novák Katalin családpolitikáért felelős államtitkár szerint jogos az igény, hogy ha a gyermekvállalást elismerik fiatal korban, akkor időskorban is ezt tegyék.
Én meg azt gondolom, hogy gyereket nem vállalni kell, hanem szülni.
Vállalni a sorsot kell, legyen az bármilyen is.

Ha valaki gyereket szül, akkor az a magánügye, támogatni sem őt kell, hanem a gyereket, erre pedig kitaláltak már egy remek eszközt – úgy hívják, hogy családi pótlék.


De ezt nem szereti Viktor, mert ez egy ideológiamentes juttatás, attól jár, hogy van a gyerek.

Na, ezt nem lehet emelni Orbán rendszerében, mert a társadalom érintett rétege kiskorú és nem tudja eldönteni, hogy a havi negyvennyolcezer forintból milyen arányban költsön libavásárlásra, jövedelme mekkora hányadát fordítsa a kultúrára, mennyit költsön szórakozásra és mennyi legyen a felhalmozásra szánt hányad. Az interjúban egyébként Novák Katalin beszélt arról is, hogy a kormány célja a gyermekvállalás ösztönzése, és a házasság intézményének erősítése, ami szerinte „a gyermekvállalás előszobája”.


Namármost nem előszobázni kellene, hanem munkát kellene adni a sok szegénynek, például úgy, hogy vidéken a magas kézimunka igényű növények termesztését kellene támogatni a takarmánygabona termesztése helyett – na, ez teremtene munkahelyeket, az árokparti seprűstánc meg csak hungarikumnak jó. Úgyhogy, kedves jövendő nyugger, léhűtő munkanélküli rohanj, és szavazz a mi Lángoló Csipkebokrunkra, és várj bizakodva, egyszer csak kerül valaki, aki hatékonyan lepisili…

:O)))

29 megjegyzés:

Jutka írta...

érdekes lesz ha ezt bevezetik.
Mi van azokkal a férfiakkal akik többször házasodtak (vagy csak gyerek született) Ök akkor kiemelt nyugdíjat kapnak, vagy azokkal a szerencsétlen családokkal akik eü. okokból nem tudtak gyereket "csinálni", vagy azok akik már sérült gyereket nevelnek és nem tudnak többet vállalni..........Sorolhatnám.
Ez is egy olyan lufi amit feldobtak, hogy ezen filózanak ne azzal ami jelenleg van.

Bubu64 írta...

Újabb remek módja, a társadalmi csoportok összeugrasztásának, és a néphülyítésnek. Arról egy árva szó nincs, hogy az ipari forradalom óta egyre kevesebb szükség van az élő munkára.Nem lesz több az adóbefizető. A szegénység újratermelésére jó csak ez a szöveg. Pl.India, Banglades. Arról egy árva szó nincs, hogy 600 ezer embert elüldöztek, potenciális adóbefizetőt, és nagy részt olyan korúakat, akik gyermeket tudnának vállalni.Itt csak a gazdagok és a "majd lesz valahogy" emberek vállalnak sok gyereket. Ebben mester a magyar nép. Lsd. devizahitelesek.

Visszanéző írta...

Pupu megnyilatkozása az egész országot átlátó fájdalom szavakba öntése.Azt csodálom,hogy még bírja ezeknek az eszetlen polgároknak a felrázását.

Anikó írta...

Hát tudjátok... engem az rettent meg a legjobban, hogy ez a sok eszetlen, középszerű hülye ott a minisztériumokban, akik nagy megfelelni akarásukban, no és a közpénzt is meg kell szolgálniuk, amit az ott üldögélésért kapnak, unalmukban mindenféle baromságokat kitalálnak és még büszkék is rá.
Az összes barom ötlet embertelen, végiggondolatlan, pillanatnyi érdekérvényesítő, hogy mi lesz később, 20-30-40 év múlva, az kit érdekel, egyeztetés one, pláne más beállítottságú emberek megkérdezése, esetleges véleménye, minek az.
És természetesen a jobboldalon ez ellen a kolosszális marhaság ellen senkinek nincs kifogása, ott nincs egy ember aki felemelné a szavát, hogy ez azért mégis csak túlzás.
Egyes egyedül - ha igaz egyáltalán - a minisztériumok vidékre költöztetése elleni, amúgy szintén tébolydáért kiáltó ötlet ellen, amint hallom Kövér felszólalt és nem helyeslően, talán kicsit oda kéne hatnia koleszos haverjára, mert ha már ő se, akkor ki????

Azzal messzemenően egyetértek, hogy elismert munkaviszony legyen a gyereknevelés, akárhány gyereké, külön, külön, azzal is, hogy a gyerekszülés támogatására családi pótlékot fizessenek, azzal is, hogy az előbbiekből következően a nyugdíjszorzók között legyen a gyermekek száma is figyelembe véve.

Na de könyörgöm, a nyugdíj az azután jár! kötelezően /és nem adható/, hogy valaki hány évet dolgozott le, ami után fizette a járulékot, és amikor eléri a nyugdíjkorhatárt akkor azért neki nem kell kuncsorognia, se semmi más, mert az neki kötelezően jár !!! mint minden normális munkaalapú demokráciában szerte a világon.
Mindenkinek meg kell kapnia a maga nyugdíját, ami a munkája utáni járulékfizetése szerint jár neki, és azt senki nem veheti el tőle, pláne nem adhatja oda másnak!!!
Ez csak egy bomlott elme kitalációja csupán.

...persze kérdezhetném, ez az eszetlen ötlet hogy működne akkor, ha valaki többször házasodik, mindenhol több gyereke születik, ott ki kapja a bónuszpontokat és mennyit, a feleség/ek? a férj/ek?
Akik nem házasodnak össze, mert csak úgy szeretnének együttélni, mert ehhez is joguk van egy demokráciában, ott is születnek gyerekek, és ott ki kapja, vagy ott senki, mert a kdnp-és álszent és hülye szellem miatt vessenek magukra, mert nem papírozták le a viszonyukat???
Szóval ezer kérdés lenne, de minek, ki fog rá válaszolni?
a minisztériumi "okoskák" biztosan nem, annyi agyuk nincs, hogy ezt végiggondolnák.
Attól ez a téma sokkal bonyolultabb és komplexebb, ahhoz okos, sokat tudó, tapasztalt,messzire néző és látó, empatikus, emberszerető, szociálisan érzékeny emberek gyülekezete kellene, na ha tud ilyet valaki a jobboldalon, akár csak egyet is, az kérem szóljon, mert én ilyet nem ismerek.
Mindezeknek az ellenkezőjére viszont fel tudom sorolni a teljes egész fideszt és kdnp-t, meg az ő szavazóikat.
És ezekre szavaztak.
Szomorú.

PuPu írta...

Kedves Anikó, a nyugdíj az egy előtakarékosság, amit a keresetedből fizetsz, és alapesetben járadékként vehetsz igénybe.
Ez a munkaviszonyodhoz, a munkában töltött idődhöz igazodik és semmi köze sem a szociális helyzetedhez, sem a gyermekeid számához.
Ha az állam a gyermeknevelést munkaviszonynak kívánja felfogni, akkor fizesse a nyugdíj-adót a gyermeket nevelő szülő helyett, ne keverjen-kavarjon, mert abból csak bajok lesznek.
A családi pótlék meg minden gyerek után megilleti a szülőt, és nem csak azt, aki munkaviszonyban van.
A nyugdíjszorzókhoz semmi köze nem kell, hogy legyen a gyerekek számának, az állam ha akarja, akkor adjon Hős Anya kitüntetést és adjon hozzá pénzjutalmat, de a nyugdíj legyen nyugdíj, a támogatás meg támogatás, továbbá a kromplileves is legyen kroomplileves, elvtaarsak!
Szerintem...

:)

Névtelen írta...

Lassanként már nincs olyan szegmense az életnek, amibe ne szólnának bele, és ne akarnák rendeleti úton szabályozni. Ha ez így marad, lassan de biztosan kész lesz a falanszter, szörnyű!

Anikó írta...

Pupu de hát én is ezt írom, ill. szerettem volna írni, sajnálom, ha nem volt világos, hogy a munkában és járadékfizetésben eltöltött évek külön dolog, a gyerekszülés meg magánügy, DE támogathatja ill. ösztönözheti úgyis az állam pl. úgy, hogy elismeri a gyereknevelést is munkaviszonynak, hogy egyfelől a kismama gyest kap, az lenne a támogatás, és megállapíthatják úgyis a gyes összegét, hogy abból levonásra kerüljön egy bizonyos összeg ami megy nyugdíjjárulékra, tehát egyfelől támogat, másfelől járulékra fizet az állam.
Ezzel is ösztönözve a gyerekvállalást, amihez egyébként az államnak nincs köze, a családok meg eldöntik, hogy igénybe veszik-e vagy sem. Kötelezővé, zsarolás eszközévé ne lehessen tenni.
Csak még annyi, hogy a várandósságot és szülést, az azt kiszolgáló rendszerek úgymint kórházak, orvosok, védőnők, csecsemőgondozás MŰKÖDJÖN jól és olajozottan az országban.
Nos ennek úgy kellene működnie, hogy lennének közkórházak meg ilyen-olyan esetleg magánkórházak, az ilyen-olyan alatt azt értem, hogy ne csak méregdrága és még méregdrágább legyen, hanem többféle árszínvonalú, hogy mindenkinek a saját biztosítójánál befizetett rátája szerinti ellátása legyen, hogy az közkórház-e szerényebb körülményekkel, szerényebb befizetéssel, vagy magánkórház, magasabb színvonalon, magasabb befizetéssel, azt mindenki maga dönti el, hol mennyit fizet. Természetesen ez a többi egészségügyi témánál is így kéne legyen, szerintem ez lenne egészséges.
De ez külön téma már, ezen is el lehetne, kéne rugózni, mert ami most van az tarthatatlan.
Végül is a jövő nemzedéke kerül felnevelésre, már csak ezért is fontos lenne, hogy a családok nyugodtan tehessék ezt, a saját belátásuk szerint, ne kelljen azon izgulniuk, hogy ha nem megy vissza hamar a munkába, akkor kirúgják, vagy egyáltalán nem kap újra állást...stb.
Lehet nem fejeztem ki magam világosan és érthetően,de így gondoltam én is.

Meg azt is, hogy a nyugdíjszorzóba akkor viszont bele kéne számolni az otthon töltött gyereknevelő időt is, mint munkaviszonyt, ha van járulék fizetés, vagy nyugdíjadó vagy aminek nevezni akarják.

A családi pótlék állami támogatás kell, hogy legyen, annak semmi köze a nyugdíjhoz.

Én sem úgy értettem, hogy keveredjenek a dolgok.

hello írta...

Ahogy nap mint nap újabb és újabb vérbajos ötletekkel állnak elő, ez ember tényleg úgy érzi, hogy a bezárt helyett egy nagy és komplett OPNI lett ebből az országból, aminek a kerítését immár az országhatárok képezik.
Minden elmeháborodott szabadon jár-kel közöttünk, mi több, ha van narancsos könyvecskéje, esélyes, hogy kinőheti magát ilyen és még ilyenebb baromságok, pofátlanságok + seperc alatt törvénnyé emelt, amúgy a világ minden épeszű pontján logikusan törvénytelennek minősülő ötlet-agymenések megszülőjévé.

Folyton az Omega-sláger egyik sora zakatol az agyamban:
"Menekülj, amíg nem késő!"
Csak sajnos én már erre alkalmatlan vagyok.

Hankiss Elemér: A befejezetlen ember írta...

Hello 14:21
Én is szeretem az Omega együttes dalait :-)
http://www.youtube.com/watch?v=VEtswJOphow

Béláné Horváth írta...

Ez már nekem olyan, mint bikának a vörös posztó! Mi van azokkal akik eü. probléma miatt nem szülhetnek???
Az máris kaparja el magát????? Igaz, hisz nem lesz senki aki a szoc. temetést is végig csinálja! :(
Tényleg fölháborító!
Igaz, amit előttem írtak az Omega slágerről....

miért beteg a magyar társadalom írta...

Én az egyedülállóknak több nyugdíjat adnék, ha tehetném.

Azért, mert aktív korukban többnyire mindig ők helyettesítik a munkahelyeken a (nagy)családosokat akkor ha: szünidők, gyermek vagy egyéb betegségek, családi programok, váratlan ügyintézések, hosszas helyettesítésekre van szükség. A karácsonyi, a húsvéti valamint egyéb ünnepek, szakmai programok, továbbképzések alkalmával is azok tartják a frontot, akiknek se kutyájuk, se macskájuk. Többletekkel járó egyéb munkafeldatokat is általában azok kapják/vállalják, akik jobban ráérnek, mert őket nem várja otthon senki. A határidős munkákat is az utolsó napokban azok viszik haza, akiknek ez belefér.

Még azért is adnék több nyugdíjat az egyedülállóknak, mert ha egészségesen élik meg az aktív életüket akkor nagy valószínűséggel - ha megérik az önfeledt nyugdíjas kort - ők taníthatják meg az alkotó egyedüllét egyensúlyára majd azokat az embertársaikat, akiknek ugyan lehet, hogy vannak gyermekeik, unokáik mégis egyedülállóknak érzik magukat, ha mégis úgy alakulna az életük. Itt talán előnyben lehetnek azok, akik ezt már évtizedeken keresztül a munkahelyükön is megtanulták.

Még azért is adnék több nyugdíjat az egyedülállóknak, mert úgy tudom, hogy Alaptörvény azt írja elő, hogy a gyermek mindenkor köteles gondoskodni a szülőjéről. De mi van abban az esetben, ha nincs gyermek aki gondoskodni tudna az egyedülálló öregről?
Hiszen lehetséges, hogy egész élete munkájával - ugyan közvetve - más családok minőségibb-komfortosabb életéről is gondoskodott az egyedülálló és róla majd nem gondoskodik senki?

Én ezekért adnék több nyugdíjat azoknak, akik aktív korukban becsületesen és évtizedeken át kis munkaközösségekben - a nagy munkaközösségért is dolgoztak.

csakafidesz? írta...

Miért beteg... (20:36)

Az amit leírtál az úgy butaság, ahogy van. Javasolnám, hogy gondold ezt mégegyszer végig.
Kedjük az elején. Szerinted ki számít egyedülállónak?
Talán az, akinek soha nem volt társa?
Az akinek volt, de valami miatt már nincs?
Netán az, aki már átlépett bizonyos korhatárt, gyermekei nem szorulnak gyámolításra, ideje meg annyi van mint a tenger?
De a sor közel sem teljes. Vég nélkül ide lehetne sorolni az egyedüllét vagy az egyedüllét érzésének végeláthatatlan változatait.
Ezek meghatározhatatlan vagy nehezen meghatározható kategóriák, nem gondolod?

És miért is járna nekik kiemelt nyugdíj? Mert helyettesíteni tudtak másokat, mert képesek voltak olykor plusz munkát végezni?
De hiszen, ezért plusz munkáért bér vagy szabadidő járt nekik, mig a helyettesített munkatárs vidékre szülői értekezletre utazott vagy a gyermekét vagy szülőjét ápolta.

Az egyedülállót nem terhelte soha az a felelősség, amit nornál esetben a gyermekneveléssel fel kell vállalni.
Státusza garantáltan biztosította számára a nyári pihenés lehetőségét, mert mint te is írtad otthon már nem volt se kutyája, se macskája egyrészről, másrészről volt rá elegendő pénze és volt rá bőven ideje is.
Aztán lehetne ezt ragozni akár tovább is, de van egy olyan gyanúm, hogy ebben a kérdésben lehet kellően méltányosnak lenni, de igazságosnak soha. Ahány ember annyi történet.
Mindenkinek kötelezően cipelnie kell a saját keresztjét, csak azt nem lehet előre tudni, hogy kire mikor kerül sor.
Van akinek az eleje nehéz, de van olyan is akinek a vége.

pretty írta...

Nagyon nagy tévedés az,hogy a helyettesítésért,plusz munkáért plusz bér járt,mert aki havi bért kapott az bármennyi időt töltött a munkahelyén,ugyanannyi bért kapott.

csakafidesz? írta...

T. Pretty!
Ahány ház, annyi szokás. Nálatok ez biztosan így volt, de máshol elképzelhető, hogy másképp.
Elrendelt pluszmunkáért hivatalosan min. szabadidőmegváltás járt, a szívességi megoldások megegyezéses alapon történtek.

Qwyc X írta...

Ha valaki azt képzelné, hogy van még Társadalombiztosítás, meg nyugdíj mi jár, az nézze végig (csak tíz perc).

https://www.facebook.com/photo.php?v=460768540674445&set=vb.100002239093040&type=2&theater

Mert mindezt a „alaptörvény”-ből törölték, és nemrég több mint kétmillióan lelkesen meg is szavazták (ráadásul még büszkék is rá).

Geza írta...

Sok olyan dolog van ennek a bagazsnak a rovasan, amelyek hallatan egyenkent is kinyilik a virtualis bicska a zsebemben. Ez az ugy pont ilyen, es fontos, hogy ez itt felmerult (meeg a hanyatlo klubradioban is volt szo rola - persze nem ilyen karakteresen). A fszfejek megint melyen be akarnak nyulni az ember privat szferajaba. Az igazsagtalansag egyik legkirivobb peldaja az, ha az egyeeneket aszerint jutalmazzak vagy buntetik, hogy van-e gyereke. Nem akarom tovabb csocsalni ezt a felhaborito elkepzelest, de azt azert meeg erdemes megjegyezni, hogy az USA-ban (amely nem eppen a marha eros szocialpolitikajarol hires), a gyerekvallalas maganugy, amelyet ki-ki sajat vermerseklete es eletstilusa szerint rendez el. Ennek ellenere a gyerekeket nagyon szeretik, es nincs problema a nepszaporulattal.

miért beteg a magyar társadalom írta...

Csakafidesz? 22:12

Szerintem az számít egyedülállónak akinek 62 éves koráig, vagy a nyugdíjba vonulási kérelméig nem született saját utódja és nem is nevelt gyermeket (másét sem).
Ebben az értelemben egyedülálló lehet az is aki elvált és ezután lett egyedülálló (persze ha nem született a házasságában gyermek).
És egyedülálló lehet az az özvegy is, aki elvesztette a házastársát egy olyan családban, ahol nem volt soha gyermek.
Hogy az egyedülállók többletnyugdíjaztatását miképpen lehet igazságosan megvalósítani azt nem tudom, de nem tartom lehetetlennek (lsd. özvegységi nyugdíj).

Például.
Ha egész életemben a saját tulajdonú gatyamadzag boltomban lennék egyedüli eladó+mindenes, akkor nyilvánvaló, hogy sem a túlóra, sem a helyettesítés, sem a nyári szabadságolási gondok, sem egyéb "humanizmus" nem kerülhet szóba.
Ez igaz.
Ha ebben a gyatyamadzag üzletben már harminc eladó + egyéb munkavállaló is dolgozik, akkor ezek a dolgok elég gyakran felvetődhetnek.
A magyar átlagos munkakultúrát és a konfliktuskezeléseket pedig igen széles spektrumban mindannyian ismerjük, főleg mire megérjük a nyugdíjaskort :-)))

Pályakezdő voltam amikor dolgoztam egy olyan pedagógus közösségben, ahol volt egy idős egyedülálló munkatárs akit senki nem szeretett, mert mindenki irigyelte a magányos és felhőtlen életét (később tudtam meg, hogy apáca). Mellesleg Ő volt a legjobb pedagógus az intézményben :-))) Amikor ezen a munkahelyen bárkinek siráma volt, vagy anyagi gondjai, vagy krízishelyzetbe került, vagy bármilyen személyes gondja akadt akkor mindenki - őt "használta". Ilyen is volt.

csakafidesz? írta...

T. Miért beteg...!
Mondanivalód első két szakaszával nem foglalkoznék. Az első az hiányos - nem tér ki ok-okozati összefüggésekre -, a második meg kissé sánta - ez az üzleti példa egyszerűen rossz - ez nem olyan egyszerű, mert egy ilyen helyen személyre szóló felelősség is létezik és a helyettesítés nem csak a munkakör átadását, hanem ideiglenes felelősségátruházást is jelent.

A harmadik szakasz jól példázza, hogy a fiatalkori egyedüllétnek is lehetnek előnyei. Most tekintsünk el attól, hogy az említett személy tkp. apáca volt, mert lehetett volna simán vénlány is.
Ebből a státuszából adódóan sokkal több mindent engedhetett meg magának mint nevezetesen te, aki kezdő pedagógusként kénytelen voltál gyermeket etetni, mosdatni és pelenkázni, miközben ő a saját közösségébe jól érezhette és ha szorgalmas volt, akkor a gyerekbőgés mellőzésével olvashatott és akár tovább is képezhette magát. Nem véletlenül volt ő az intézmény legjobb pedagógusa.
Az, hogy mellette még "jótékonykodott" is, az szinte a vallás gyakorlásából következik.

Egyetlen példából, azért nagy bátorság egy ilyen horderejű dolgot levezetni.
Ebben akár egyet is érthetünk.

miért beteg a magyar társadalom írta...

Csakafidesz 14:28
Szerintem mondanivalóm első szakasza tökéletes! Miért volna hiányos? Miféle ok-okozati viszony kidolgozásra vagy megnevezésére gondoltál? Remélem nem arra, hogy az egyedülálló gyermekteleneknek nyugdíjas korukban visszamenőlegesen orvosilag kéne igazolniuk a szülői alkalmatlanságukat, annak okait? Mert akkor ez az igazolás bizony mindenkitől még időben bekérhető és ellenőrizhető kellene, hogy legyen. Esetleg még az is előfordulhat, hogy egyesek biológiailag ugyan maximálisan alkalmasak az utódok létrehozására, azonban csak biológiailag alkalmasak, egyéb szempontokból nem annyira.
Azt sem gondolom könyvelhető közadat féleségnek, ha valaki mondjuk folyton elvetélt, esetleg halva szült csecsemőket, vagy ha az erősebb nemhez tartozik és éppenséggel soha nem működik a férfiassága, nemzőképtelen vagy egyéb összetettebb okok vannak az életében.
Még azt is el tudom képzelni, hogy valami miatt úgy dönt két ember hogy ugyan lehetne utódjuk, de mégsem vállalnak közösen gyermeket, mert mondjuk genetikailag sérültek és nem kockáztatnak. Vagy egyszerűen mind a ketten, vagy valamelyikük olyan munkát végez, ahol ezt nem tudják közösen vállalni, pl. ide-oda utazgató munkakörökben.
Vagy nem akarnak gyógyszerekkel teherbe esni, petesejt beültetést vállalni, hónapokig ágyban terhességet kihordani.
Vagy egyszerűen nem érzik alkalmasnak magukat mondjuk negyvenöt éves korukig a szülőségre és azt követően tudatosan gyermektelenek maradnak, vagy egyszerűen elválnak, vagy soha nem is házasodtak. Nem mindig lehet megtalálni az igazit - nem igaz?
Hát én bizony nem egy-két embert ismerek akik sajnos alkalmatlanok mind a házastársi, mind a szülői szerepre, de ez a tantusz igen későn esett le nekik! Esetleg csak gazdasági érdekközösséget működtetnek ami kívülről olyan is lehet, mintha belül család lenne, de csak egy érdekfészek.
Az egyedülállóság/gyermektelenség ok-okozati információs rendszerének - ha jól értettem a lefitymáló megjegyzésedet - végképp nem lehet számonkérési és nyilvántartási értelme főleg egy olyan országban, mint nálunk, ahol például a társadalom közállapota nem teszi lehetővé az évtizedek óta elmaradt ügynökügyek átláthatóságát.
Ha erre alkalmatlan egy társadalom miért lenne alkalmas személyes intim ügyek érzékenységére, kezelésére?
Röviden ennyit az ok-okozati függésekről a teljesség igénye nélkül!
A második megjegyzésed telitalálat a javából! Igen, természetesen felelősségátruházást is jelent a gatyamadzag boltban bármilyen helyettesítés. Ebben az esetben is tulajdonképpen átlagosan pontosan olyan színvonalú felelősség várható el országos kis bolti szinteken, amilyen felelősség látható például a különféle kormányok átadási/átvételi országos felelősségében! Ebben gyönyörködünk immár 25 éve és valakik ezt még különféle egyéb testi gyönyörökkel is gazdagon megtetézik.
Hogy itt milyen színvonalbeli hasonlóságok állnak fenn, annak ok-okozati összefüggéseire ajánlom például Sárközy Tamás legújabb könyvét :-)))

miért beteg a magyar társadalom írta...

Folyt.köv.
A harmadik bekezdést helyesbítenem kell, mert tulajdonképpen abban az időben - a rendszerváltást megelőző pár esztendőben az említett idősebb munkatársam csakis vénlány lehetett, ugyanis a 80-as évek közepén nem volt hivatalos szerzetes rendjük, mivel azt 1950-ben feloszlatták, ahogy a többi rendet is. Közösségi terük nem maradt, de azt hiszem havonta egyszer magánlakásban azért találkoztak, ez is egy izgalmas és titkos történelmi közösségi élet lehetett.
Tudod akkor úgy alakult ennek a pedagógusnak a személyes élete, hogy fiatalom megtanult vénlánynak lenni, hogy öreg korára azért majd apáca lehessen.
Mellesleg időnként én is helyettesítettem az igaz, de nekem szakmai nehézségem inkább abból származott, hogy az intézményvezető egy olyan kolléganő mellé osztott be "tanulni" akit a korábbi munkahelyeiről mindig eltanácsoltak, mert amúgy kibírhatatlan volt úgy emberileg, mint szakmailag, mint "művészileg".
Például sose bírta elviselni, hogy a gyerekek és némely szülők jobban szeretnek engem...Szép korszak volt, többet tanulhattam a vénlány apácától és persze az intézmény vezetőjétől is, mint ott - bárki mástól. És néha még a templomba is összetalálkoztunk :-)))
Ja, és annak az intézménynek a megszűnése előtt - azt hiszem - két évig én lettem a helyettesítő vezetője, mert beteg lett a intézményvezető.
Egyébként etetnem, mosdatnom, pelenkáznom soha nem kellett mivel óvodáról volt szó és a bömbölésre a legjobb módszerem a furulyázás volt :-)))

Remélem innen nem közösítenek ki amiért levelezel velem, mert általában vagy engem közösítenek ki (ezen már túl vagyunk) vagy azok némulnak el, akik nekem válaszolnak. Tudod a vallásosak - megbízhatatlanok még manapság is, én is ebbe szocializálódtam.

U.í.
Te is tudsz furulyázni?
Nekem altfurulyám van...
:-)))

Köszönöm, hogy írtál - remélem felvállalsz :-)))
Szerintem normális vagyok, talán csak két évtizeddel fiatalabb, mint az itt kommentelő nagy átlag...

csakafidesz? írta...

T. Miért beteg...!
Igen, amit az első szakasz igazolásául írtál az azt a sokféleséget igazolja amiről én jul.4-én 22:12-kor már írtam.
Minden ember egy különálló történet. Abszolút igazság nincs, különbséget kizárólag csak méltányosságból lehet tenni.

Ami a harmadik kérdéscsoportot illeti: - ne haragudj, de én nem tudhattam, hogy neked nincs - nem volt - saját gyermeked. Pedig sejthettem volna, hiszen valami ilyesmi csengett ki abból amit eredeti hozzászólásodban leírtál. Most kiderült, hogy véleményeddel kizárólag csak saját magadat képviselted.

Érdeklődéssel várom további hozzászólásaidat.
Üdv.: (furulyázni nem tudok)

miért beteg a magyar társadalom írta...

Csakafidesz!
Elszállt a hozzászólásom pedig írtam Neked választ...

miért beteg a magyar társadalom írta...

Csakafidesz?

1. Hogy miképpen következtetted ki az hármas kérdéscsoportból azt, hogy nincs gyermekem azt nem tudom. Esetemben ezt az első kérdéscsoport sokszínűségéből tippelhetnéd meg, ha volna rá kedved.

2. A hármas kérdéscsoportban említett apáca/szerzetes életállapotot az első kérdéscsoport sokszínűségéhez tartozónak érzem, csak a korábbi hozzászólások tagolásai és az utalásod miatt vettem külön.

3. A kettes kérdéscsoport teljesen érthetetlen volt? Mert arra nem írtál semmiféle kritikát.

4. Jó kis házi feladatot kaptam Tőled azzal, hogy kizárólag csak saját magamat képviselem - legalábbis ezt írtad. Nem tudom, hogy a korábbiakban felsorolt sokszínűségek tudatában és ezek (el)ismerésében miképpen tudnám csakis kizárólag saját magamat képviselni úgy is mint egyedülálló/gyermektelen és úgy is, mint sokszínű!? Van valami ötleted?

5. Abban maximálisan egyet tudok érteni Veled, hogy minden ember egy különálló történet. Szerintem nálunk van egy egzotikus különlegesség is: minden ember egy különálló történelem is.

Köszönöm, hogy válaszoltál!!!

csakafidesz? írta...

Kedves Hölgy!
Még ehhez a kérdéskörhöz röviden:
1./ a kettes kérdéscsopotra vonatkozó reakciódat tökéletesen értettem, csak semmi kedvem sem volt az általad felvázolt evidenciákhoz bármit is hozzátenni.
2./ Az önmagad képviseletéhez.
Az ember alapvetően önző és hypokrata (képmutató).
Ebből következik, hogy még akkor is saját maga érdekeit képviseli amikor másokon segít. Ezt mindig számításból teszi, mert ezzel akár két legyet is üthet egy csapásra.
Ha vannak kivételek, azok csak a szabályt erősítik.

Te valószínüleg egy megkeseredett ember vagy, aki sokat adott és ennek ellenében szinte semmit sem kapott.
Ezt az érzést szeretted volna véleményeddel kompenzálni. Véleményed nem volt más, mint a jelenlegi lelkiállapotod egyfajta vetülete.

Bocsáss meg az őszinteségemért! Ha igazat adsz, akkor gondold végig és cselekedj úgy, hogy az neked is megfeleljen.
Ha én tévedtem, akkor ismételten bocsáss meg!
A világ ilyen volt és a jövőben sem fog megváltozni.
Neked kell alkalmazkodni hozzá!

Kérlek röviden válaszolj, de tőlem már további választ ne várj!
Más témákban majd találkozunk.

miért beteg a magyar társadalom írta...

Csakafidesz? 22:02

1. Örülök, hogy evidenciákat is tudtam írni, visszajelzés nélkül nem tudhattam, hogy ezek számodra is azok.
2. Igen, ebben van valami. Mégis, szerintem az (ön)érdekképviselettel kapcsolatosan egyáltalán nem mindegy az például, hogy egy pártnak van egy kormánya, vagy egy kormánynak van pártja. Összeadódik a képmutatás, vagy kioltja egymást. Mert ez is egy olyan társadalmi sajátosság, amelyeket hypokrata emberek képviselhetnek.

Én egyetlen olyan hozzászólást sem olvastam itt, amelyik ne a "Miért beteg a magyar társadalom" tüneteit tükrözte volna vissza.
Ezért is választottam ezt az "identitást" mert már akkor tudtam, hogy ez a nick majd a többiektől érkező kezelést is magában foglalhatja, ugyanis ez volt a korábbi tapasztalatom is :-)
Valószínűleg én is ezt tükrözhetem éppen úgy, ahogy Te is :-) Innen nézve is lehet egy csapásra két legyet ütni :-)))

Azt hiszem alapjába véve nem vagyok megkeseredett ember, de még lehetek. Lehet, hogy Neked érzékenyebb a megkeseredettség detektorod, ezt nem tudom. Ha érdekel a boldogság térképem, arról Hankiss Elemér legújabb könyvében olvashatsz.

Köszönöm, hogy válaszoltál - további választ már nem várok, a többiektől meg nem is kapok. Egyébként kár, hogy senki nem olvassa a levelezésünket, lehet, hogy ez szépen lassan gyógyíthatná a társadalmunkat.


Kívánok Neked olyan szép nyarat amilyennek tiszta szívedből igazán örülnél, ahogy Neked a legjobb lenne!

Barnamedve írta...

Kedves "miért beteg a magyar társadalom" (2014 július 4. 20:36),

teljesen egyetértek az alapfelvetéssel, miszerint a jelenlegi állapotokat figyelembevéve egy egyedülálló, gyerektelen személy számára én is több nyugdíjat folyósítanék. A felsorolt érvekkel is egyetértek, saját tapasztalataim hasonlók. Szerencsére az én munkahelyemen ez a gond nem jön elő, de feleségeméknél bizony előfordul: a gyerekesek már hónapokkal előre lefoglalják a karácsonyi időszakot, az ünnepnapok és a közelükben lévő hétvége közé eső lehetséges szabadnapokat...etc. Tavaly pl. neki kellett vállalnia a karácsonyt közvetlenül megelőző, valamint a karácsony-szilveszter közötti időszakot. Sajnos valószínűleg idén is közelharcot kell vívnia azért, hogy most más is kivegye ebből a részét.

Amúgy legigazságosabbnak a teljes önellátást gondolnám - nyilván nem máról holnapra, de fokozatosan bevezetve. Tehát egy ma pályakezdő személy legyen tudatában, hogy alapból az államtól semmilyen nyugdíjat nem fog kapni. Kezdjen el takarékoskodni akkor és úgy, amikor és ahogy szeretne. Természetesen ennek megfelelően nyugdíjjárulékot az állam felé egyáltalán ne kelljen fizetnie (hacsak nem hagyunk meg a szabadon választható lehetőségek között egy olyan nyugdíjpillért, mely teljesen állami). Egy pályakezdőnek relative több pénzre van szüksége, mire berendezi az életét, visszafizeti a diákhitelét...etc., etc. Ráadásul kezdőként a fizetése is kisebb. Ennek megfelelően simán el tudnám képzelni, hogy munkábaállása után 10 évig nem tesz félre nyugdíjcélra egy fillért sem. Ha 35 évesen kezd el erre a célra takarékoskodni, még mindig bőven időben van.

A teljes önellátás jegyében sosem értettem azt sem: miért kell különleges kedvezményekben részesíteni azokat, akik gyereket vállalnak? (Illetve most miért akarják büntetni azokat, akik nem?) Ez mindenkinek a saját döntése: a döntés után pedig viselje annak minden következményét. Akármelyik irányról van is szó: nyilván van előnye-hátránya a gyerektelenségnek éppúgy, mint a gyerekvállalásnak. Az egyetlen, számomra elfogadható támogatás a gyerekvállalók adókedvezményben részesítése. Ennyi, és nem több.

Természetesen az emberek döntő többsége képtelen az öngondoskodásra, egyáltalán a felelős gondolkodásra. Ezt jól tükrözi pl. a felelőtlenül felvett és bedőlt hitelek hatalmas száma is.

Üdvözlettel:
Barnamedve

miért beteg a magyar társadalom írta...

Kedves Barnamedve 10:19!
Bátor vagy mert írni mertél nekem!
Köszönöm.

Barnamedve írta...

Kedves "miért beteg a magyar társadalom"!

:-)
Ez ugyan fenyegetően hangzott, ám mégsem ijedtem meg! Szeretek értelmes emberekkel beszélgetni, sajnos ritkán adódik rá lehetőségem. Amúgy miért lennék bátor?

Üdvözlettel:
Barnamedve

miért beteg a magyar társadalom írta...

Kedves Barnamedve 19:42!
Amikor megfejtetted, hogy egy beteg társadalomban mik a feltételrendszerei például az egészséges blogvilágoknak, akkor tudod meg azt is - többek között -, hogy milyen bátor vagy.