Láttam ma egy lányt, aki éppen labdarúgó mérkőzést vezetett a Vasas-pályán,
a Fáy utcában.
Fiatal volt, copfos és csinos, de határozottnak tűnt - nem látszott rajta a mérkőzés után, hogy merő rettegés lett volna az élete, bíró volt a javából.
Elnézegettem a csapatokat is, jóarcú, kisportolt fiatalok rúgták a labdát, láthatólag élvezték a játékot.
Elspekulálgattam, aztán hozzáírtam Orbán hosszú bűnlistájához, hogy tönkretette a magyar labdarúgást is, mint annyi minden mást is ebben az országban.
Ő ezt valószínűleg másként gondolja, talán a tükörben a magyar labdarúgás megmentőjét és felvirágoztatóját látja, ha már Puskás Öcsit csak nyaktól lefelé láthatja, de talán ez se lenne semmi, ha igaz lenne.
De nem igaz, sajnos.
A foci része volt gyerekkoromnak.
Fiatal volt, copfos és csinos, de határozottnak tűnt - nem látszott rajta a mérkőzés után, hogy merő rettegés lett volna az élete, bíró volt a javából.
Elnézegettem a csapatokat is, jóarcú, kisportolt fiatalok rúgták a labdát, láthatólag élvezték a játékot.
Elspekulálgattam, aztán hozzáírtam Orbán hosszú bűnlistájához, hogy tönkretette a magyar labdarúgást is, mint annyi minden mást is ebben az országban.
Ő ezt valószínűleg másként gondolja, talán a tükörben a magyar labdarúgás megmentőjét és felvirágoztatóját látja, ha már Puskás Öcsit csak nyaktól lefelé láthatja, de talán ez se lenne semmi, ha igaz lenne.
De nem igaz, sajnos.
A foci része volt gyerekkoromnak.
Szinte a Fradi-pálya tövében nőttem fel, a Gyáli úton, nekem ez a pléhkarám
már a harmadik Fradi-pálya, amit látok, merthogy én még láttam a fa-szerkezetű
lelátót is, még a felül és az aluljáró előtti időkben, de több nás pálya is
volt a közelben, például a Fervas - a Ferencvárosi Vasutas SC. pályája, meg a
Siketek SC. pályája a Könyves Kálmán körúton, de az iskola után mi a
Katonarétre jártunk focizni, ahol akárhány pályát ki tudtunk alakítani a földre
dobott táskák, kövek, kabátok felhasználásával.
A környék minden gyereke a Fradinak drukkolt, pedig a házunkban lakott a Vasas csatára, Kékesi Misi, az MTK-ból Börzsei, de a Fradi-monopóliumot nem tudták megtörni.
Aki nem a Fradi híve volt, annak bizony hányatott élete volt arrafelé, én pedig már akkor is rebellis voltam.
Egyszer azt mertem állítani, hogy a beképzelt Albert a kanyarban sincs Tichyhez képest, erre valaki a tömegből akkora pofont adott, hogy kilyukadt a dobhártyám, és ha befogtam az orrom, akkor a cigarettafüstöt a fülemen keresztül tudtam kipöfékelni.
Nagy siker volt.
De nem csak drukkoltunk, hanem napi rendszerességgel fociztunk is, a katonaréten remek meccseket vívtunk, melyeknek jómagam is résztvevője voltam, de mint gondolkodó ember nem a sokat rohangáló mezőnyjátékosok sorsát választottam, hanem kapus voltam, persze nem egy Grosics, de még csak nem is egy Faragó, viszont nem kellett rohangálnom.
Racionális gondolkodásom megmagyarázza, hogy miért is áll a teve a tápláléklánc csúcsán...
Mindenesetre a foci mindennapi életünk szerves része volt, kevés tudomány, sok lelkesedés, rengeteg résztvevő.
A sok résztvevő kiizzadta magából a tehetségeket, akik a magyar labdarúgás magas színvonalát biztosították.
Aztán valahol valami elromlott, pedig tudom, hogy sokan voltak, akik szinte az életüket adták a fociért - és mégsem.
Vagy mégis, minden erőfeszítésük dacára a sportág elüzletiesedett, egyre inkább a pénzről szólt és egyre kevésbé a sportról.
A Kádár-kor emelkedő életszínvonala más sportágakat is kinyitott a szegényebb rétegek előtt, nem csak a foci adott kiugrási lehetőséget, így a szegények sportjának merítési lehetőségei lecsökkentek.
Az általános hanyatlás után jött Poci, aki a labdarúgás önzetlen megmentőjének szerepét szeretné eljátszani, de a siker valahogy késik.
Az önzetlenségről meg csak annyit, hogy azokat a területeket, melyeken az általa közpénzből fenntartott Puskás-akadémia pályái és épületei állnak, ő adta ötven évre ingyenes használatba, ebből tíz év már eltelt, aztán eltelik majd a többi is, nem lesz az unokáknak rossz üzlet az addigra már remekül kistafírozott alapítványnak értéknövelt áron eladni, mindenesetre jobb üzlet, mint kukoricát termelni.
Ami meg a labdarúgást illeti, aki azt hiszi, hogy Poci a fiatalokért lelkesedik, az keresse fel Graz előtt előbb gyógyszerészét.
Orbán Puskás Akadémiája gladiátorképző, ahol megpróbálnak nemzetközi szinten eladható játékosokat képezni, hogy aztán a bevételek oda jussanak, ahová szánják őket az első perctől kezdve: a derékszíjtoldóval felerősített hasitasiba.
Sajnos, ez nem megy egyéni képviselői indítványra, így egy darabig türelmesen várni kell, míg végre kitermelnek egy klasszist, de ha nem találják meg azt az istenáldotta tehetséget, akiből ki lehetne nevelni a csodacsatárt, akkor a fene megette az egészet.
Olyan ez, mintha sült libát szeretnénk enni, de a környékben csak nútriát lelünk, mondhatjuk annak hétszámra, hogy gágogjon, nem fog szegénynek menni - ez egyszerre lesz mindkettőnk tragédiája.
Lehet, hogy a csiszolatlan gyémánt, az őstehetség egy zalai vagy egy borsodi zsákfaluban lakik, focilabdába még soha nem rúgott, az iskolában is a szellemi kihívásokkal küzdők csoportjában kapott helyet, merthogy nemcsak focizni, de deriválni sem tud.
Ennek talán lehet oka az is, hogy az iskolába járáshoz cipő is kellene, a cipő meg a családban az éppen közmunkába igyekvő anyuka lábán van, így a magyar Messi eljövetele még várat magára.
Talán mégsem stadionokat kellett volna építeni, hanem az iskolák mellé tornatermeket, sportpályákat, a stadionok árából akár ezer ilyen kis sportcentrumot lehetett volna megvalósítani, ha eltekintünk a gigantomániától.
A környék minden gyereke a Fradinak drukkolt, pedig a házunkban lakott a Vasas csatára, Kékesi Misi, az MTK-ból Börzsei, de a Fradi-monopóliumot nem tudták megtörni.
Aki nem a Fradi híve volt, annak bizony hányatott élete volt arrafelé, én pedig már akkor is rebellis voltam.
Egyszer azt mertem állítani, hogy a beképzelt Albert a kanyarban sincs Tichyhez képest, erre valaki a tömegből akkora pofont adott, hogy kilyukadt a dobhártyám, és ha befogtam az orrom, akkor a cigarettafüstöt a fülemen keresztül tudtam kipöfékelni.
Nagy siker volt.
De nem csak drukkoltunk, hanem napi rendszerességgel fociztunk is, a katonaréten remek meccseket vívtunk, melyeknek jómagam is résztvevője voltam, de mint gondolkodó ember nem a sokat rohangáló mezőnyjátékosok sorsát választottam, hanem kapus voltam, persze nem egy Grosics, de még csak nem is egy Faragó, viszont nem kellett rohangálnom.
Racionális gondolkodásom megmagyarázza, hogy miért is áll a teve a tápláléklánc csúcsán...
Mindenesetre a foci mindennapi életünk szerves része volt, kevés tudomány, sok lelkesedés, rengeteg résztvevő.
A sok résztvevő kiizzadta magából a tehetségeket, akik a magyar labdarúgás magas színvonalát biztosították.
Aztán valahol valami elromlott, pedig tudom, hogy sokan voltak, akik szinte az életüket adták a fociért - és mégsem.
Vagy mégis, minden erőfeszítésük dacára a sportág elüzletiesedett, egyre inkább a pénzről szólt és egyre kevésbé a sportról.
A Kádár-kor emelkedő életszínvonala más sportágakat is kinyitott a szegényebb rétegek előtt, nem csak a foci adott kiugrási lehetőséget, így a szegények sportjának merítési lehetőségei lecsökkentek.
Az általános hanyatlás után jött Poci, aki a labdarúgás önzetlen megmentőjének szerepét szeretné eljátszani, de a siker valahogy késik.
Az önzetlenségről meg csak annyit, hogy azokat a területeket, melyeken az általa közpénzből fenntartott Puskás-akadémia pályái és épületei állnak, ő adta ötven évre ingyenes használatba, ebből tíz év már eltelt, aztán eltelik majd a többi is, nem lesz az unokáknak rossz üzlet az addigra már remekül kistafírozott alapítványnak értéknövelt áron eladni, mindenesetre jobb üzlet, mint kukoricát termelni.
Ami meg a labdarúgást illeti, aki azt hiszi, hogy Poci a fiatalokért lelkesedik, az keresse fel Graz előtt előbb gyógyszerészét.
Orbán Puskás Akadémiája gladiátorképző, ahol megpróbálnak nemzetközi szinten eladható játékosokat képezni, hogy aztán a bevételek oda jussanak, ahová szánják őket az első perctől kezdve: a derékszíjtoldóval felerősített hasitasiba.
Sajnos, ez nem megy egyéni képviselői indítványra, így egy darabig türelmesen várni kell, míg végre kitermelnek egy klasszist, de ha nem találják meg azt az istenáldotta tehetséget, akiből ki lehetne nevelni a csodacsatárt, akkor a fene megette az egészet.
Olyan ez, mintha sült libát szeretnénk enni, de a környékben csak nútriát lelünk, mondhatjuk annak hétszámra, hogy gágogjon, nem fog szegénynek menni - ez egyszerre lesz mindkettőnk tragédiája.
Lehet, hogy a csiszolatlan gyémánt, az őstehetség egy zalai vagy egy borsodi zsákfaluban lakik, focilabdába még soha nem rúgott, az iskolában is a szellemi kihívásokkal küzdők csoportjában kapott helyet, merthogy nemcsak focizni, de deriválni sem tud.
Ennek talán lehet oka az is, hogy az iskolába járáshoz cipő is kellene, a cipő meg a családban az éppen közmunkába igyekvő anyuka lábán van, így a magyar Messi eljövetele még várat magára.
Talán mégsem stadionokat kellett volna építeni, hanem az iskolák mellé tornatermeket, sportpályákat, a stadionok árából akár ezer ilyen kis sportcentrumot lehetett volna megvalósítani, ha eltekintünk a gigantomániától.
És rögtön ezer helyen lehetne játszva fegyelemre, együttműködésre,
higiéniára, sportszerű viselkedésre nevelni azokat a gyerekeket, akik jelenleg
a kéttannyelvű iskolába járnak, ahol az egyik nyelv az otthoni, mely háromszáz
szót foglal magában, melyek közül száz a húhaanyád és társai, meg az iskolai,
ami a nebuló számára a szuahélivel van egy kategóriában - egy szót sem ért belőle,
ugyanis.
Orbán számára ezek a gyerekek a társadalom hulladékát képezik, és ebben támogatja őt az a szélsőjobb, melynek prominensei az emberiség hulladékai, a társadalmi guano.
Pedig a társadalom elmaradott rétegeit csak gyermekeiken keresztül lehet felemelni, minden egyéb törekvés illúzió.
Ennek kellene része - fontos része legyen a sport, mely egyenlő esélyeket és sikereket ad a legelesettebbeknek is.
Van még egy probléma, nevezetesen a fiatalok általános egészségi állapota.
A táplálkozásnak ebben igen nagy szerepe van, ezt mindenki tudja.
Ezért aztán, amikor arról olvasok, hogy az iskolai menzákon betiltják a rántotthúst, meg a disznóhús zsírtartalmát kell kiszámolni, akkor a durva anyjába tudnám küldeni azt a hülyét, aki ezt kitalálta.
Orbán számára ezek a gyerekek a társadalom hulladékát képezik, és ebben támogatja őt az a szélsőjobb, melynek prominensei az emberiség hulladékai, a társadalmi guano.
Pedig a társadalom elmaradott rétegeit csak gyermekeiken keresztül lehet felemelni, minden egyéb törekvés illúzió.
Ennek kellene része - fontos része legyen a sport, mely egyenlő esélyeket és sikereket ad a legelesettebbeknek is.
Van még egy probléma, nevezetesen a fiatalok általános egészségi állapota.
A táplálkozásnak ebben igen nagy szerepe van, ezt mindenki tudja.
Ezért aztán, amikor arról olvasok, hogy az iskolai menzákon betiltják a rántotthúst, meg a disznóhús zsírtartalmát kell kiszámolni, akkor a durva anyjába tudnám küldeni azt a hülyét, aki ezt kitalálta.
Ez ugyanis egy jóléti társadalom programja lehet, nem egy olyan országé,
ahol négymillióan élnek a létminimum alatti bevételből, ahol gyermekek tízezrei
éheznek.
A gyermek számára a fehérje létfontosságú, ha azt akarjuk, hogy meghaladjuk a pigmeusok átlagmagasságát, akkor a gyereknek enni kell.
Ha sportoltatni akarjuk, akkor sokat és megfelelő összetételben.
A gyermek számára a fehérje létfontosságú, ha azt akarjuk, hogy meghaladjuk a pigmeusok átlagmagasságát, akkor a gyereknek enni kell.
Ha sportoltatni akarjuk, akkor sokat és megfelelő összetételben.
Így hát nem stadion kell elsősorban, hanem kaja, tömegsport, iskolai sport,
cipő meg ruha, fűtött lakás, minden, ami jelenleg hiánycikk.
Erre kellene Poci vezérnek törekednie, de szerintem már késő.
Az ő gondolkodása már annyira torz, hogy már elektrosokkal se lehetne helyreütni - habár megpróbálni azért érdemes lenne...
Mondjunk le róla.
Persze ehhez az kellene, hogy ő is lemondjon rólunk, de erre aktuálisan kevés az esély...
:O)))
Erre kellene Poci vezérnek törekednie, de szerintem már késő.
Az ő gondolkodása már annyira torz, hogy már elektrosokkal se lehetne helyreütni - habár megpróbálni azért érdemes lenne...
Mondjunk le róla.
Persze ehhez az kellene, hogy ő is lemondjon rólunk, de erre aktuálisan kevés az esély...
:O)))
18 megjegyzés:
Kedves PuPu!
A net-en igen sokszor vitatkozom fideszes kommentelőkkel. Az érvek ellenérveket szülnek, heves - majd -vérre menő csatározások zajlanak. De amikor végső elkeseredésemben "bedobom" hogy akkor minek épített Felcsútra egy 4 ezres stadiont, akkor ott megáll a kés a levegőben, vége.
Azt nem lehet megmagyarázni!
Én is nagyon szeretem a focit, de a rendszerváltás óta szinte nézhetetlen.
Az egy dolog, hogy magukat politikusnak mondó személyek egyesületi vezetővé avanzsálnak, elvéve gazdasági, sportági szakemberek elől a helyet. De amikor kinevezik külügyminiszternek ezt a nímandot, akkor a hideg fut a hátamon. Arra már nincs jelzőm, hogy ez a külügyér... sorba viszi be minisztériumába a futsalos csapattársait. És nincs egy ember, aki szembe köpné úgy hogy úszva meneküljön!
Szervusz PuPu! Albert miatt engem is elvertek volna a Fradi-drukkerek, de a Szívós Pisti mellett ültem ajándék-jeggyel. Elég volt neki felállnia és csend lett.... Tichit ezerszer jobb focistának és különb embernek tartom ma is, mint Albertet. Az Albert miatt sok tehetséges focistát mellőztek annak idején, nem sorolom fel. Jól írod, a foci nincs és nem is lesz ilyen körülmények között. Aki sportol, annak ennie kell és tartalmasat, különben nincs kondició. Ekkora szegénységben első a megélhetés, nem a sport. Miért nem lehet elszámoltatni ezt a bandát?
PuPukám, megint aranyigazságokat írtál le.
Az embert, mindezt tudva, a tehetetlen düh fojtogatja.
Hihetetlen, hogy 5 év alatt mit csinált, CSINÁLHATOTT ebből az országból.
Úgy emlékszem, hogy valami fából tákolt tribün, vagy micsoda volt az Üllői út felé eső részen, drót kerítés is volt, és ennek ellenére a lelátó egyszer csak összecsuklott.
Ugyan a Corvin közt tiszteltem meg közeli ottlakásommal, de azért néha eltévedtünk a Fradi-pálya felé is.
A Gyáli úton a sorompó már akkor is zárva volt, és ha igaz sárga keramit burkolata az esőben remekül csúszott, csakúgy, mint a Pál utcában - ahol akkor még egyetlen kocsi sem parkolt.
"...a társadalom elmaradott rétegeit csak gyermekeiken keresztül lehet felemelni, minden egyéb törekvés illúzió." - Így.
Elnézést, saját magamtól loptam egy korábbi (népdzava.hu) hsz-emet.
Le az olimpiával! Amíg nem lesz számottevő erő, ami ezt kimondja, addig mindig itt függ a fejünk fölött egy újabb esztelen költekezés réme. Mert mi is az az olimpia? Sokezer ember válogatott kínzásoknak veti alá a testét, hogy különböző kunsztokra legyen képes. Sokmillió meg áhítattal nézi, és közben oda van magáért, hogy milyen „sportszerető”, miközben nem lenne képes körülfutni a saját háztömbjét se. Pár ezer meg röhögve söpri be a milliárdokat, amikhez a bárgyú drukkerek juttatják.
Hol van már az újkori olimpiák jelszavának tartalma? Hol van már az „ép testben ép lélek”? És hol van, az a még múlt században is élő követelmény, ami ezt a jelmondatot visszaigazolhatná. Vagyis az amatőrizmus. Mert eredetileg az olimpiát a XIX. század végén arra találták ki (elevenítették föl), hogy a fizikai erőfeszítésre egyre kevésbé rászoruló ember rádöbbenjen: ahhoz, hogy szelleme ép maradjon, a testét is karban kell tartania, aminek a legjobb eszköze a mozgás. Ezt akarták népszerűsíteni abban a korban, amikor a fizikai erőkifejtés alantas dolognak számított, amire csak a pórnép kényszerül.
És mi lett belőle? Gyereklányok elkorcsosítása, hogy minél „éteribben” tudják tagjaikat kifacsarni. Fiatal nők „nemtelenítése”, hogy erősebb karcsapásokkal tudják megelőzni a többieket, erős férfiak tönkretétele, hogy nagyobb súlyt tudjanak megemelni a másiknál, vagy messzebbre dobjanak akármit a többieknél. Várom már, hogy a síkfutó mikor ér célba MÍNUSZ x másodperc alatt.
Nemes versengés? Ugyan már! Legfeljebb a droglaborok és a „szerek” gyártói között. Valamennyire labdába rúghat a pénz is, ami lehetővé teszi a sokaságtól elzárt sportlétesítmények építését és pár száz megszállott megélhetését.
Tornatermet, ezeret! Öltözővel, zuhanyzóval! Uszodákat, sportpályákat! Nem kell, hogy bonyolult „nemzetközi előírásoknak” megfeleljenek. Elég, ha csak alkalmat adnak egy-egy település lakosainak, hogy kimozgassák a tagjaikat a heti munka után. És néhány ezer embert, akit azért fizetünk, hogy a pályák, termek, uszodák hétvégeken is nyitva lehessenek, és ne fulladjon vízbe az úszni tanuló, meg ne verje ki egymás szemét a sok gyakorlatlan atléta. Esetleg arra is, hogy a „nemes versengés” ne torkolljon verekedésbe. Azt sem bánnám, ha mindezt a költségvetésből fizetnék, és a mozogni vágyó ingyen, esetleg olcsón juthatna hozzá.
Az az elektrosokk nem is egy rossz ötlet. Csak legalább 25 kV és mondjuk 1 perc időtartam kell hozzá. Annyi talán elég is lenne...
talalom! Az 1936-os berlini olimpia óta a politikáról szóltak a nyári játékok. Mindig akadt 1-1 ország, aki látványos bojkottal próbálta politikai mondanivalóját megerősíteni, vagy saját politikai rendszerének felsőbbrendűségét demonstrálni sportolóinak sikereivel. Minden áron. Emlékszik még valaki az 1952-s helsinki olimpia női diszkoszvetésének hármas szovjet győzelmére? (Nyina Romaskova, Nyina Dumbadze, a bronzérmesre nem emlékszem). Hosszú szakállukat lengette volna a szél a dobogón, ha nem találták volna fel a borotvát ...
Én még csak nem is szeretem a focit...(huhh)... de szeretem a sportot, a mozgás örömét. Ha valaki jót akarna ennek az országnak, minden iskola mellé építene egy tornatermet állandó nyitva tartással. A vesszőparipámról beszéltél PuPu. A mai gyerekeknek hiányzik az életéből az önfeledt mozgás. A kötelező torna órák nekem már akkor is a kínzás terepe volt. Gondolom ez ma sincs másképp a mai gyerekekkel. Bezzeg ha fára kellett mászni, vagy kerítésen lovagolni... na az volt a mulatság. A szabad téren foci labdával fejelési versenyt rendezni, vagy rohanni, hogy le ne pacsizzanak. Ha valaki jót akarna, erre kéne teret biztosítani. És lenne ebből magyar élsport is...meg öröm és mentális egészség. Abból a sok puccos stadionból még ingyen kajára és ruhára is telne a rászorulóknak.
Ha bármikor is kétségem támadna, hogy a kormányzás eddigi 5 éve hasznos volt-e, csak a felcsúti stadionra kell gondolnom ... a kétségem azonnal elszáll.
Redves vezérünk sajnos mindig fordítva ül a dakota lovon, hogy fordulna már le róla!
Mivel csak másként és más területen szidja a pocakos focistát, kikapcsolódásra vágyóknak egy másik verzió:
http://gepnarancs.hu/2015/01/nyasgem-van/
Tetszenének forradalmat csinálni ?! Gondolom nem, akkor képzeljük el, írjuk le, és mondjuk meg, milyen nagy szemétség amit ez a pocakos focista csinál. Ezzel levezetjük a dühünket, nem csapkodjuk az ajtót, és a spenót főzeléket is engedelmesen megesszük, pedig már gyerekkorunkban sem szerettük, de ki a fenének van kedve ezt ennyi év után elmagyarázni a másiknak. Jobb a nyugi, és nyugalom.
Kedves Földlakó!
Én spec. gyerekkoromban és azóta is nagyon szeretem a spenótot, ahogy én csinálom. Plusz jót tesz a szemnek, mint minden sötétzöld zöldség.
De értem a gúnyt abban is, hogy "jobb a nyugi". Márpedig TÉNYLEG jobb. Tudod, aki megélt egy világégést + az 56-ot, van fogalma a pusztításról és a pusztulásról, és nagyon nem hiányzik neki egy repeta.
Aki még nem próbálta,könnyen dobálózik egy forradalommal.
Nézz kürül a világban.
Nagyon sok ártatlan ember, gyerek, anyagi javak, kulturális értékek pusztulnak véres összecsapások során.
Túl nagy ár 1-1 elszabadult hajóágyúként viselkedő vezér és sleppje miatt.
A sok év együttélés után a spenótért való csendes béketűréssel magunkat jutalmazzuk, mert hiába mondtuk már el ezerszer - nem így szeretjük, vagy inkább babfőzeléket kívánnánk - de hiába mondtuk. Elég volt, megéltünk már sok mindent, megesszük a spenótot, és igyekszünk az életünk fontos dolgaira figyelni.
Nem dobálódzom a forradalommal sem, mert megértünk már pár dolgot. Csendesen csak azt állapítottam meg, hogy ezerszer kidühönghetjük magunkat itt míves kis szösszenetekben, pár százan olvasgatva egymást. Pocakos focistánk közben kistafírozza a famíliáját, hűbéreseit, és olyan körülményeket teremt, amiben a végén, már írni sem lesz kedvünk.
Amíg nem lesznek olyanok, akik időt, energiát, gondolkodást belefektetve nem próbálják megszervezni ennek a hógolyónak a hatalmaskodását, addig elírogathatunk itt életünk végéig, de semmi sem fog változni. Bármilyen lehangoló is, ez a helyzet.
Teljesen igazad van, Racionális!
Elolvasván a belinkelt cikket - a szerzője egyébként letette már párszor a névjegyét, érdemes odafigyelni rá - döbbenet, hogy mennyire híjával vagyunk még mindig a demokratikus gondolkodás minimumának. Társadalmi szinten. Azokról a demokratikus értékekről mondunk le könnyedén, amelyek saját magunk megvédésének is elsőszámú eszközei kellene, hogy legyenek. Mert ha ezekről lemondunk, a többi már jön magától.
Ezért tudja ez a tetű kiszúrni a társadalom szemét a rezsicsökkentéssel, meg a bankok elleni uszítással, ezért tudja tematizálni a közbeszédet mindenféle elterelő gumicsonttal, mert nem vagyunk demokraták. És ebben - tudom, ezzel most baromira nem leszek népszerű ezen a blogon - de igen nagy szerepe van a Kádár rendszernek. Ami egy nagyon kényelmes látszat-demokrácia volt, jól el lehetett dagonyázni a langyos pocsolyában, és ez szinte valamennyiünk számára elegendő is volt. Hozzászoktunk...
Hogy ma már fel sem vetődik bennünk, hogy tényleg, hogy jön ehhez ez a senki, hogy Ő mondja meg egyes szám első személyben, hogy melyik sajtó, média kapjon pénzt és melyik ne, hogy melyik jusson reklám bevételhez és melyik ne, és hadd ne soroljam tovább. Elfogadjuk... És ezzel el is érte célját.
A plebsz pedig megkapja azt a minimumot, amitől még éppen nem hal éhen, éppen felette van az éhséglázadás küszöbértékének, a GDB efölötti része pedig biztonságosan landol Pocak és Tsa. Co zsebébe. Itt tartunk ma az Úrnak 2015. esztendejében ...
Helyesbítés:
Természetesen GDP
Racionálisnak: vígasztalásul... vannak akik szervezik, igaz még csak 8 hete, de máris sok támogatójuk van. Még csak embrió, de lehet csatlakozni. nézd meg a 42 honlapját.
wizes
" ő adta ötven évre ingyenes használatba, ebből tíz év már eltelt, aztán eltelik majd a többi is,"
Pupukám ez egy akkora kamu mint ide Makó!
Nema dhatja ingyen bérbe hanem csak a környéken kialakult bérleti díj értékén! Az állam nem hülye, hogy csak úgy lemondjon az ingatlan bérleti díjáról!
Vagyis vagy hazudik vagy adót csal!
A balfasz baloldali ellenzék meg nem piszkálja meg ezt a pénzmosodát, ugyanis valszin pénzért adja bérletbe, - tehát hazudik,- és így mos át 10 milla nagyságrendet évente magának. Arról nem bestélve a felépírnény 50 év elteltével az ingatlan tulajra szál.
Egyébként egy régi szövegem nagyon ideillik:
" Abban az országban ahol a regnáló miniszterelnök falusi budijának sarkaiba milliárdos közpénzbõl futballstadiont és futball akadémiát lehet építeni az az ország elveszett, ott genetikusan alattvalók élnek, ott a csókos, tolvaj maffiózó állami vezetõ haverok bármit megtehetnek. "
OV szerint maga OV is hazaáruló!!!
2010 Felcsút:
"Ha valaki a az emberek vagyonát, azaz a közvagyont saját örömére herdálja el, az saját hazáját árulja el!"
http://i.imgur.com/osKsPOX.jpg
wizess
Mi franc ez az új belépés?
Helyesen:
Nem adhatja ingyen bérbe hanem csak a környéken kialakult bérleti díj értékén! Az állam nem hülye, hogy csak úgy lemondjon az ingatlan bérleti díjának adójáról!!!!!
"Bukott puccskísérletek után sikeres államcsíny
Ma még kevesen mondják ki Vörös Imre alkotmánybíróhoz hasonló egyértelműséggel a hosszabb ideje nyilvánvaló igazságot: a legalábbis jogrendjét tekintve polgári demokratikus Magyar Köztársaságot államcsínnyel gyilkolták meg...
Érdemes elolvasni lófülű mai blogját a NOL fórumon (17:49:36). A bajok gyökerének feltárásába - amiről itt is beszélünk - ez is bele tartozik.
http://forum.nol.hu/index.php?topic=85424.11790
Kedves PuPu! Elnézve a képet, sok minden eszembe jut. Mivel nem vagyok mai gyerek én tudom kit ápoltunk ingyen "SZTK"-ra mikor a jogosultak meg elhullanak az ellátás hiányában. Hiába tudott focizni, mellette egy óriási nagy tróger volt. Farkas et. kebel barátja, most meg üldözött volt. Nem tehetek róla, de ha meglátom csak a sok, sok hazugság jut eszembe. Persze egy újszülöttnek minden vicc új. No comment.
Megjegyzés küldése