2015. augusztus 30., vasárnap

SÓLETFESZTIVÁL - SÓLET NÉLKÜL

Vessetek a mókusok elé, de én egy hedonista és unortodox teve vagyok – imádom a sóletet.
Magam is elkövettem már mértéktelen önhittségemben, méghozzá komoly előtanulmányok után, miközben lobogott bennem a vágy, hogy meghaladjam a család nőtagjainak színvonalát sóletkészítés terén.
Az alapanyag beszerzésével kezdődött a dolog, a nagycsarnokba látogattam, beszerzendő az autentikus alapanyagokat, úgymint babot, füstölt libamellet, de a gersliért át kellett masíroznom a csarnokkal szemben levő üzletbe, ahol egy szakértő piréz pénztáros eligazított arról, hogy hogyan s mennyit kell felhasználnom a nélkülözhetetlen alapanyagból.

Az akciót péntekre időzítettem, mert azt vélelmeztem, hogy a minőségben a Kimondhatatlan Nevűnek is szerepe van, hát biztos, ami biztos, ugye…
Az alkotáshoz öntöttvas lábost használtam, hadd tartsa a hőt rendesen, az alkotóelemeket belerétegeztem, majd belevele a sütőbe és másnap délig hőt közöltem vele, ahogy szépemlékű fizikatanaram szokta mondani volt, majd - mint jólnevelt sábeszgoj - feltálaltam szeretteimnek.
A sólet isteni lett, egy baja volt csak, hogy a libamell sós volt, mint a fene - én ugyan nem nyalogattam, mielőtt főzni (sütni?) kezdtem volna…
Az ominózus libamell szép volt, és ez nekem éppen elég is volt - mint a liba nagy tisztelője már magától a látványtól is elaléltam.

De ami sós, az sós, és bár a család hozzáállása visszatükrözte sokévtizedes nevelőmunkám eredményét és mindenki dicsérte, magába gyűrte, majd utána kiitta a Dunát - mégis, éreztem, hogy talán lehetne ennél tökéletesebbet is alkotni.
Eljátszadoztam a betérés gondolatával, de hát ebben a korban bizonyos testrészeken már minden milliméter kincset ér, így elvetettem az ötletet, és az időre bíztam a megoldás kikristályosítását, remélve, hogy nem sókristályok lesznek azok…

Ki az Úrban bízik, sosem csalatkozik.
Elolvasva a Zsidó Nyári Fesztivál programját, és elkerekedett a szemem – a mai napra Sóletfesztivált ígértek a rendezők a Kazinczy utcában, a Gozsdu-udvar mellett.
Némi pszichikai ráhatást kellett alkalmaznom, hogy a családnak kedve kerekedjen harminchárom fokban egy kis könnyű sóletet enni.
Ennek következtében egy idő után bevallották - mint a KGB által vallatott teve, hogy ő a keresett oroszlán – ők sóletre vágynak, mondjak én bármit is a napsugárzás erejéről meg az ózonlyukról.
Ki is vonultunk hát testületileg a Gozsdu udvarhoz, melyen keresztül megközelítettük a Fesztivál színhelyét.

Az akció közben felfedeztük a rokon-nagylányt az árusok sorában, asztalkáján kötött (horgolt?), újszülött pamutcicák  üldögéltek egy kosárkában, továbbá hasonló eljárással alkotott kaktuszok.
Mint mondta, voltak vevői, és ezzel megerősítette bennem a macskásokról alkotott, kiérlelt véleményem.
Kislányom kutyája is velünk volt, mondtam neki, hogy ugassál, de nem fogadott szót, további idomításra szorul – pedig már a minap megkergette a szomszédasszony vörös nyárimacskáját, ami nagyobb volt nála.
Ki is tüntettem a Hős Macskafogó Érdemjellel, lehet, ennek hatására kényelmesedett el, mint Orbán az uniós támogatások begyűjtése után…

A fesztivál színhelyén emberek hosszú sora várt bennünket - alig érte kétszer körbe a
Földet – azt előadás címe az volt, hogy „Kuponra várva…”.
A címválasztás stílusos volt, kupon sem jött soha, így aztán bánatosan körbelejtettünk, megtekintettük az egyetlen fellelhető sóletes tálat, majd naivan azt képzeltük, hogy ha az utcán nem is, de a zsidó-negyed szívében valamelyik vendéglőben csak hozzájutunk a vágyott eledelhez.


Naiv voltam, fesztivál volt, sólet nem volt.
Így aztán kénytelenek voltunk más ételt keresni, én nagy mérgemben két fagylaltkelyhet kapcsoltam sorba, de csalódásom határtalan volt, jóllehet élveztem a forgatag látványát, a sokszínűséget.
Legfőképpen azt, hogy tudtam, ma nem a bolondokháza lakóiról fogok írni, hanem a hétköznapi életről, arról, hogy de jó is lehet minden marhaság dacára fiatalnak lenni, sörözgetni a barátokkal, tervezgetni a kivándorlást, az értelmes életet.

Ameddig én sólet után lóstattam, a Jobbik megnyerte a tapolcai időközi választást, de ezen ma csak csendesen szomorkodom, írni róla majd máskor, talán.
Viszont ha legközelebb sóletfesztiválra megyek, akkor viszek magamnak kislábasban egy adagot.
Utálok csalódni, mégis, évek óta csak csalódás, csalódás hátán.


Legalább a sóletben ne csalódjak…

:O)))

11 megjegyzés:

Erzsébet Kovács írta...

Aki Téged olvas, nem csalódik.
Nagyon kedves írás, amolyan ünnepi hangulatod átsugárzik minden gondon bajon.
Így kell élni,szépen okosan,felülemelkedni a bajokon.Sokáig tartson még ez a hangulatod.
Szükséged lesz rá, hogy mi az olvasóid is kibírjuk valahogy.

talalom írta...

Bab, (apró, fehér), gersli, füstölt libamell mellett kellene még füstölt marhaszegy: ez a rendszerváltással egyidejűleg tűnt el. Pedig a legfinomabb, szaftos része a múú-nak, és olcsó is - volt. A közepébe meg beágyazni pár mosott nyers tojást, héjastul - ez a művelet végére keményre fő. Ez a néhai sógorom receptje, aki ugyan nem tartotta a regulát, de a fontos receptet megőrizte.

talalom írta...

Bab, (apró, fehér), gersli, füstölt libamell mellett kellene még füstölt marhaszegy: ez a rendszerváltással egyidejűleg tűnt el. Pedig a legfinomabb, szaftos része a múú-nak, és olcsó is - volt. A közepébe meg beágyazni pár mosott nyers tojást, héjastul - ez a művelet végére keményre fő. Ez a néhai sógorom receptje, aki ugyan nem tartotta a regulát, de a fontos receptet megőrizte.

panelproli írta...

Na és a halsli, meg a galef hol maradt abból a sóletből ? :-)
http://dibbuk.hu/2007/11/23/solet-es-kugli/
Sejtettem én, hogy nem kéne oda menni, mert ember nem jut ételhez, hát most legalább PuPu tudósításából kaptam egy kis virtuális sóletet.
Köszönöm, hogy egy kis vidámság költözött ide!

Névtelen írta...

A liba mellett előző este bé kellett volna áztatni, akkor a só nagy része kimegy belőle, és a sólet ehető lesz. :-)

pleinair írta...

Állítólag konzerv formában is lehet sóletet kapni.
Biztos nem olyan jó, mint a friss, de talán jobb a semminél.
Szavatosságát évekig megőrzi, és jobb híján a fesztiválra ígért sólet illúzióját
kelthetné.

Azon tűnődöm, milyen jó lenne egy harminc évvel ezelőtti korszakot tartalmazó konzervet elővenni, felbontani, és legalább az illatával vigasztalódni.
Szavatossága lejár 1989-ben - írja a ráragasztott tájékoztató, mégis fogyaszthatóbb a mai
romlott alapanyagból összehányt, ehetetlen, mérgező mosléknál.

Promenad írta...

Pleinairnak !

Igen,valóban lehet kapni slet-konzervet,jó nagyot,néha akciósan,féláron.
Persze nem nagyon hasonkít az igazira,például füstölt marhahhús van benne,gersli nélkúl,de azért a sólet illuzióját kelti és így is fogyasztjuk el,jó étvággyal.
próbáld ki egyszer,nem fogod megbánni ! Üdv : Promenad

panelproli írta...

Promenadnak és Plenairnak de Mindenkinek is mondom, a Sparban időnként féláron kapható a nagy (860gr) Glóbusz sólet konzerv, (származási hely Csehország), akkor szoktam bevásárolni belőle egy évre.
Inkább egy jobbfajta babfőzelék, de illúziónak megfelel (és tápláléknak is).

Jutka írta...

Ez az irásod Pupu, jó kedvre deritett. Nagyon kacérkodtam a gondolattal, hogy mi is elmegyünk, de a melegben inkább a hűvös szobát választottam.
Ha rám tör a vágy , a sólet után akkor a Kádár étkezdében szoktam megvenni és otthon elfogyasztani.1 adagot veszünk kettönknek, mert már egyikünk gyomra sem bírja, de legalább az illuzió megmarad.

Anikó írta...

Pupu, ha elfogadsz egy tanácsot, a sóletbe ne füstölt libamellet tegyél legközelebb, hanem füstölt libacombot, személyenként egyet, ahányan enni fogjátok annyiszor egyet, sokkal szaftosabb lesz majd meglátod.

Az én sólet receptem a következő:
http://zsanuaria.blogspot.hu/2010/02/solet-12kg-aproszemu-feherbab-1-nagy.html

Természetesen nem követendő példának hozom, mert ki-ki úgy készíti ahogy akarja, csak én így szoktam, nálam ez nagyon bevált.

Lenguyen Myhuong írta...

Thanks for sharing, nice post!

Chia sẻ thắc mắc cách đọc các chỉ số xét nghiệm máu như thế nào hay hiện tượng đom đóm bay vào nhà lúc nửa đêm có phải là điềm báo gì không hay mua muối biển làm đẹp thì muối biển mua ở đâu hay giải đáp thắc mắc rất nhiều người hỏi muối biển có phải là muối hột không hay về loại rau mùi tây thì sao rau mùi tây có phải là rau cần tây hoặc rau kinh giới thì còn gọi với tên khác là rau gì rau kinh giới có phải là rau tía tô không hay mua kem tươi làm bánh thì tìm hiểu heavy cream là gì mua ở đâu có tốt ko, giá bao nhiêu.