2015. szeptember 27., vasárnap

KISPANNOLT ORSZÁG

Nem tudom, meddig bírja egy ember, ha egy sötét szobában ülve állandóan azt kell várnia, hogy valaki rátámad majd, legyilkolja, elveszi a hazáját, megbecsteleníti nőrokonait, elveszi a munkáját, nyomorba dönti.
Állandó fenyegetettségben élni igen stresszes állapot, az pedig, ha rosszul kezeljük, akkor különféle szervi megbetegedésekhez, de akár halálhoz is vezethet.
A magyar társadalom 1989 óta ül a sötét szobában, permanens rettegésben.
Először maga a rendszerváltás forgatta fel az életviszonyokat, majd a nagy remények meghiúsulása, aztán a csodavárás időszaka során kiosztott pofonok adtak okot az elkeseredésre.
Megrendült a családok stabilitása, lassan elkoptak az illúziók, ezzel egy ütemben a tartalékok, a társadalom nem hitt már senkinek:
Nem maradt kapaszkodó a túléléshez, miközben láthatta, hogy tehetségtelen, de gátlástalan senkik merülnek fel a menet közben elmocsarasodott közéletből, meggazdagodnak, elpofátlanodnak és elkezdik kioktatni a kádári kor kisemberét erkölcsből, tisztességből.

És akkor felbukkan a szartengerből a Messiás, aki tisztának tűnik, magyarember meg sietve elhiszi ezt.
Két oka van ennek.
Egyik az, hogy magyarember nem ért a gazdasághoz és nem tudja elképzelni, hogy hogyan lehet ellopni egy palota árát, nem tudja elképzelni, hogyan lehet az első állami támogatásból Boss öltönyöket venni, hogyan lehet kőbányát venni apunak úgy, hogy a végén ne kerüljön szinte egyetlen fillérbe se.
A másik, hogy magyarember ha hinni akar, hát akkor hinni fog akkor is, ha a józan ész fejreáll, mint liba a cefréshordó megdézsmálása után.
Így aztán a nagymamák igaz könnyeket ejtettek, a nagypapák elismerően bólogattak, jöjjenek a fiatalok.
Pedig amikor a kocsmában a cigánnyal húzatták, akkor még tudták, hogy a zenész meghatározó ismérve nem a kora, hanem a tehetsége, de valamiért ezt a politikusra nem tekintették érvényesnek.

Akik ilyen előzmények után hatalomra jutottak, azok meg akartak gazdagodni, de tudták, hogy ez az ország végzetesen ki van véreztetve, a nép tűrőképessége is a végét járja, tehát nem elég szépeket mondani, kell valami egyéni plusz is, ami egységbe kovácsolja az ostobákat.
Nem mai találmány - ellenséget kell felmutatni, mely létében veszélyezteti a nemzetet. Ha található ilyen, akkor a többség hajlandó elfeledkezni saját sorsáról és hajlamos emelkedettebb célok érdekében fegyvert ragadni - sokszor nem is csak képletesen.
Hogy a felmutatott elleségkép hamis?
Kit érdekel, ha már ott van, akkor közdeni kell ellene, méghozzá lelkesen és ha lehet, jelmezben.
Merthogy hátha megretten az ellen a sok alakzatban masírozó potrohos vitéztől, vagy a karikásostorral csattogtató műcsikóstól, akik a csődörtől fejt kancatejtől megmámorosova ijesztgetik a békés járókelőket.

Az ellenség ellen pedig gyűlöletet kell érezni, és ebben nincs is hiány.
Rákosi börtönőreinek mai utódai értik a hajdani feladatot, melyet a börtönkörletekben plakátoltak ki, nehogy elfelejtse a börtönőri állomány: Ne csak őrizd, gyűlöld is!
Persze eleinte próbálkoztak pozitív üzenetekkel is, de nem tudtak akkora Szentkoronát rakni a hajóra, nem tudtak annyi zászlót osztani, ami el tudta volna takarni tolvajlásaikat, jóllehet, akkor még voltak gátlásaik - no persze, csak mai önmagukhoz képest.
Amikor kipottyantak a hatalomból, rájöttek, hogy ez kevés lesz, és megindult az ellenség-képzés.
Ellenség lett a szocialista kormány, ellenség lett Mefdgyessy, aztán rátaláltak a legfőbb ellenségre, Gyurcsányra.

Könnyű volt belőle ellenséget csinálni, hiszen annyira különbözött a suttyótól és szavazóbázisától, hogy ha el tudnám zongorázni a különbséget, jobb lennék, mint Arthur Rubinstein valaha is volt.
Mindenesetre az ország egyik fele ezzel volt elfoglalva, a másik fele meg azzal a reménytelen feladattal hogy megpróbálja meggyőzni őket arról, hogy nincs igazuk.
Nem sikerült, visszatértek a hatalomba és folytatták, csak már sokkal bátrabban és tudatosabban, még gátlástalanabbul, megteremtve az egzisztenciális félelem légkörét.
Aki állásban van, azt félti, aki meg nincs az a segélyt, a közmunkát, a kenyerét.
Megmérgezték a lelkeket is, neveletlenségük és bunkóságuk lett a viselkedési etalon az országban, emberi selejtekkel, nemegyszer manifeszt elmebetegekkel töltöttek fel fontos kormányzati pozíciókat.
Ha a Vezér lengetheti a nyelvét, akkor a Nemzeti Bank elnöke bátran lehet formabontó.
Talán gyerekkoromban volt divat a "nem telefontéma" hangoztatása, ma Lagzi Lajcsi tudna mesélni arról, hogy ez ma is mennyire indokolt elővigyázatossági szabály.

Aztán ellenség lett a cigányokból - ne mondd, hogy az a Jobbik - a Jobbik a fidesz radikális szárnya, ölbéli magzatja, a bármikor felhasználható nyers erő.
Ellenség lett az Unióból, ellenség lett a tuggyukkikből, és most ellenség lett a menekültekből is, akik nem a háború elől menekülő szerencsétlen emberek, hanem úton Szíriából idefelé terroristák lettek, akik majd felrobbantják a spejzodat.
És ellenség lett mindenkiből, aki idegen, aki nem olyan ősmagyar, mint őseink, akik innen-onnan idekeveredtek - ki fegyverrel kért letelepedési engedélyt, kit a földesúr telepített be, ki meg egy ekhósszekéren érkezett, hóna alatt a hegedűjével.
Aki ezzel nem ért egyet, az vagy idegenszívű, jelentsen ez bármit is, vagy hazaáruló.
Miközben gyűlölködtünk, oda lett a jogállam.
Sikerült mára elfelejteni a költő sorait is: Haza csak ott van, hol jog is van, S a népnek nincs joga...

Szóval, a társadalom fél és gyűlölködik, az enberek már képtelenek őszintén megnyilatkozni egymás előtt, az ország egyetlen nagy színház, s színész benne majd mindenki, aki félti a kenyerét.
A kérdés csak az, hogy mennyi ideig lehet fenntartani egy ilyen állapotot, merthogy a történelmi tapasztalatok szerint a végtelenségig nem megy.
El kellene spekulálni azon is, hogy nem lehet egy húrt a végtelenségig feszíteni, egyre könnyebben pattanhat el.
A mi suttyó Cipollánk ezt nem ismeri fel, vagy azt gondolja, hogy ellenséget mindig lehet találni, és ha éppen nem találunk, akkor lehet csinálni.
Téved. 

Eljöhet az a nap, amikor belőle csinálnak ellenséget, talán éppen azok, akik ma támogatják ámokfutását.
Hogy hamar vagy csak nagysokára, az rajtunk is múlik.
Nem igaz az, hogy minden jobboldali ember náci, vagy hogy mindegyikük imád diktatúrában élni, hát össze kellene fogni azokkal, akiknek szemében érték még a demokrácia.
Nem okvetlen egy pártban, de nem elképzelhetetlen egy program mentén, melynek kidolgozásában minden demokrata részt vehet.

Talán illúzió, nem vitatom.
De az élet mégis ki fogja kényszeríteni, mert elemi érdekünk, hogy ebben az országban béke és nyugalom legyen, hogy véget vessünk ennek a permanens elmebajnak, a tásadalom feszültségben tartásának, hogy végre tudjunk foglalkozni fontos és lényeges ügyeinkkel is, nem ötletelgetve, nem emlegetve hazát és Istent, egyszerűen csak gondolkodva és dolgozva.

El kellene mennem utópista szocialistának...

:O)))  
                           

41 megjegyzés:

góbé írta...


... Naagyon melyenszanto, naagyon politikus es meg a tortenelmi husegnek is megfelel... Tenyleg nagy a baj, ha már a liba is az alkohol felé fordul..

Erzsébet Kovács írta...

Igen PuPu,egy pártot kellene már alakítanod, a BÉKE pártot,amolyan O kilóméter kővet,aminek az emberi tisztesség lenne az első szabálya, és akkor már nem is kellene több bekezdés.Aki tudja, az mit jelent, annak nem kell még a Tíz parancsolatra sem felhívni a figyelmét, mert az emberi tisztességben benne foglaltatik.Szerintem Te alkalmas lennél erre a posztra.Csak arra ügyelj, hogy lemezlovasok és a népszerűség hullámain szörfdeszkázó politikushölgyek ki ne verjék a kezedből a vezérkari pálcát.Mert mostanság annyi a pártszédelgő, hogy egy szüreti muri után sem tántorognak többen jobbról balra és balról jobbra, attól függően hol van jobb muzsika szó és finom illatú etnikai pecsenye.Ha harcostársakat keresel,kétkezi munkásokra számíts,azokból van a legtöbb, és Őket dobálta meg a legjobban a rendszerváltások sora, az önérzetes szakmunkásból sokan váltak alkalmi közmunkássá,Ők azok, akik a leg nagyobb szenvedéseken mentek át, és Ők azok, akik a méltó megbecsülésért megbecsülnék magukat.Ajánlom figyelmedbe a munkásokat,akik nagyon fegyelmezett, tisztességes emberek.Előbb utóbb győzniük kell, mert az igazságot nem lehet a végtelenségig a véka alá dugni.Remélem, megérem.

morzsi írta...

Minden megállapításoddal egyet értek Pupu! Egy dologban nem. Nem én találtam ki, Csernok Attila írta a könyvében, hogy honnan tudnák a magyar emberek, mi az a demokrácia, hiszen soha nem éltek demokráciában!
Ha most az utcán megkérdeznénk kapásból tíz embert, hát valószínűleg azt válaszolnák erre, hogy hát a szólás szabadság. És az mi? Kis töprengés után a többség azt válaszolná, hogy azt a cigányt, vagy zsidót küldhetem a qrva anyjába, akit akarok...
Az iskolában nem tanítják, az 500.-Ft-ba kerülő Magyar Narancsot, ÉS-t nem olvassák, az M1, M2 és a többi nem arról szól.
Az ellenzéki politikusaink - kivétel nélkül! - tehetségtelenek.

Én csak egy dologban reménykedem, hogy ez a barom egyszer rálép valakinek a tyúkszemére, s aki aztán visszarúg. Mondjuk nyilvánosságra hozzák a külföldi bankszámláit a rajta lévő befizetésekkel. Hitelesen! Arra nem lehetne azt válaszolni, hogy "családi összefogásból keletkezett. Azt értenék az emberek!
Mert azt, hogy a Videoton stadionjának átépítésére most 15 milliárdot fognak áldozni, - a mi adóforintjainkból! - azt nem tudják felfogni. Sajnálom...

Erzsébet Kovács írta...

Morzsinak:
Kedves Morzsi, sajnos vagy hál'Isten a bankügyintézői tanulmányaim során az akkor keletkezett Számviteli Törvény minden egyes cikkelyét tananyagként tanulmányoztam.Ezek alapján mondhatom, hogy 1 ember nem tud lopni.
Ezt csak bűnszövetségben tudják elkövetni.
A legritkább a kétkezi tevőleges, a leg nagyvonalúbb és legtöbb számjegyből álló az a törvénykezési szinten,rendeleti úton elkövetett hibák lásd Pszáf felszámolása kiherélése,
ellenőrzési rendszerek alá fölé rendeltségének megszüntetése, egy kézbe adása.Egy valakinek nem lehet a lábára lépni, mert minimum 100 lába van minden szinten szinte minden.Amire sokszor hivatkoznak a sarokszámok kérdése, ha azt szóról szóra betartották volna,nem lehetett volna eladni olyan kötvényt, ami nem volt kibocsátva,mert nem volt ellenőrizve napra készen a kibocsátottak összértéke.Az alkotmánnyal kezdődik minden újítás, és Deák Ferenc szavaival HA VALAMIT ELRONTOTTUNK A MELLÉNY GOMBOLÁSÁNÁL, ÚJRA KELL GOMBOLNI.
Ezt kéne újra gondolni, a haza bölcse nem véletlenül Deák Ferenc volt, és még ma is érvényesek a meglátásai.

Kapat írta...

Kedves PuPu, sokadjára is tökéletesnek érzem a helyzetértékelésedet. Egyetlen baj van. Mi már tudjuk, hogy az utópia a beteljesíthetetlen vágyak birodalma.
Aki ilyen realista módon gondolkodik mint Te, sajnos tisztában van vele, hogy ebben a gengszterektől terhes világban a lehetőségeink igazán korlátozottak.
Saint-Simon és társai nem tudták, hogy elképzeléseik csak szépek, de megvalósíthatatlanok. Nagyon is hittek benne, hogy a már akkor is nagyon sok ellentmondással teli kapitalizmus valami jobbra változtatható. Ezt a szemléletet nem igazolta az élet. Tehát az utópiát már azzal kilőtted, hogy tudod, van ilyen.
Én is várom a csodát, de tudom, hogy ez a velejéig romlott banda a hatalom minden eszközével rendelkezik és megtartásáért semmilyen aljasságtól sem riadnak vissza. Csak abban bízhatunk, hogy nagyot hibáznak. Vagy abban, hogy a mérhetetlen becsvágy egymás ellen fordíthatja őket.
Olyan sok embercsoport életébe belegázoltak már, nem is értem, hogy még mindig mire ez a kollektív vakság?!
Remélni szeretném, hogy igazad lesz és valóban:
"Eljöhet az a nap, amikor belőle csinálnak ellenséget, talán éppen azok, akik ma támogatják ámokfutását.
Hogy hamar vagy csak nagysokára, az rajtunk is múlik.​"
Úgy legyen! ​

Geza írta...

Kedves PuPu, en is szeretek almodni (foleg, ha az nem remalom, hanem rugalmasan puha es sima), de azert erdemes lenne felebredni, mert hogy a neep meeg egy ideig nem fog, az biztos. Nem hiszem, hogy jo, hogy az ember azt varja, "hogy majd egyszer eleguk lesz belole, es majd akkor lesz csihi-puhi". Nem lesz, mert a csoorookaim SOHA nem fognak kimenni es "felkelni" [legjobb emlekezetem szerint egy forradalom sem a "szegeny neep" szintjen kezdodott]. A "kozeposztaly" [+ a nemkozep is - a B-kozepet kiveve] olyan fszan megvan, mint mikor en egy szeep noet latok [szoval csak neez - mondjuk szerintem bambabban, mint mikor en latok egy jobb noet]. Meeghogy azert nem csinalnak semmit, merthogy "el vannak butitva" ees hogy "meg vannak felemlitve". Az utolso (EGYELORE) BIZTOS, hogy NEM IGAZ! Kit gatolt valna meg egy tanart, hogy pl. az utolso, az Egyutt 2014 altal szervezett tuntetesen ott legyen? SENKI! Voltak vagy paar ezren (szoszerint) beekes mindenfajta emberke, akik a szep delutanon setaltak egyet. Az elbutitasrol meg csak annyit, hogy persze, ha valaki meeg elvezi is (hiszen egyetert vele) azt aztan nem nehez ebutitani. NEM SZABAD A KISEMBER VALLAROL LEVENNI A FELELOSEGET! Ami most itt van, es amely terhet az ungarishe people-ok meeg sokaig fogjak cipelni, azert CSAK MAGUKAT hibaztathatjak. NINCS MENTSEG.

Wolk írta...


"Mészáros Lőrinc, Habony Árpád, Andy Vajna, Tiborcz István, Garancsi István, Simicska Lajos, Vida Ildikó, hogy csak pár név ugorjon elő az emlékezetből. Ott van az államadósság, a munkabérek, a vasárnapi boltzár, az útdíj, a termékdíj, az adóemelés, Paks, a devizahitelesek, az autóhitelesek, a külföldön melózó magyarok, a közbeszerzések. Hogy néhány majdnem feledésbe merült cselekedet is megmaradjon a terítéken."

A teljes íráshoz szólt hozzá -melyet ide másoltam- egy vélhetően fidesz szavazó vagy provokátor.

András József Fazekas
17 órája
A saját téveszméi áldozatává vált a szerző.

Ne nagyon csodálkozzon azon, ha érzékelhető méretű csoportosulás nem fogja követni.

Szavazatgyűjtésről ne is álmodozzon …

A baloldal, a hat évtizednyi mocskos múltjával és magvalósított politikai gyakorlatával a háta mögött ezt a kormányzatot negatív kampánnyal soha nem lesz képes megborítani.

A szavazók nagy többsége egyébként se kedveli a sunyi szándékkal, nettó hazugságokból, szándékos félreértelmezésekből összetákolt téveszméket


Kicsit később még hozzátesz Fazekas hozzászóló:

Bocsi, de a bolsevista tükörbeszéd nekem nagyon régóta nem jön be, de 2006 ősze óta a már a magyar szavazók többségének se.

Kipusztult Magyarországon az a réteg, akit ezzel még meg lehetett téveszteni.

Úgyhogy az olyasmivel való rágalmazás, mint amit csináltál és csinálsz, manapság nem működik Magyarországon.

Úgyhogy amit itt előadtál, az egyszerű "bolsevista pofátlankodásnak" minősíthető, és el lehet vele menni a sóhivatalba.

Egyébként a kritikus tömeg a lényeg.

Hat évtizednyi hazudozást és bolsevista pofátlankodással elkevert gazdasági kontárkodást egalizálni öt év – pont az előbbiek miatt kikényszerített – vészkormányzásával teljesen esélytelen.

Azért gyúrjál tovább.

Bár a föntebb leírtak miatt semmi esélyed sincs …

http://gepnarancs.hu/2015/09/a-kerites-mogott-az-orszag-kirablasa-zavartalanul-folytatodik/comment-page-1/#comment-45767

A fenti hozzászólás adaptálható akár a PuPu mai írásához is. Ha nem akkod miért nem?

peti írta...

Ismét kitűnő írás!

Aki tudja, olvassa el az ÉS-ben a maffiaállam jellegzetességeiről és a társadalom fogadókészségéről szóló tanulmányt is. A szerzők szerint az eltorzított nyilvánosság és választási rendszer sem ad kielégítő magyarázatot arra, miért kapta a 2014-es országgyűlési választáson ismét a Fidesz–KDNP a legtöbb szavazatot. Olyan országban, ahol néhány év leforgása alatt szinte minden társadalmi réteg és csoport súlyos károkat és megaláztatást szenvedett el, ahol szerzett jogok, egyéni megtakarítások, sok éve sikeresen működő vállalkozások, szakmai autonómiák, a tudomány és a művészetek szabadsága lett semmivé, ahol állami gyámság alá került az oktatás és papírosjoggá lettek a szabadságjogok, a társadalom mégsem kelt fel kellő mértékben és kitartással a felelősökkel szemben, majd demokratikus jogukkal élve a választáson sem küldték el őket a hatalomból...

Halmai Tamás–Sebestyén Eszter: Megvédünk az önállóságtól

Kapat írta...

Kedves Wolf! Ha a hozzászóló véleménye egyezik a Tieddel, miért nem vállalod fel bátran? Szívesebben olvasnám, így csak találgatok.
Azt írod, hogy a komment PuPu írásához "adaptálható". Miért? Ha ez a véleményed, miért nem írod le egyenesen, miért vársz cáfolatot arra, amit csak sejtetsz?
Csak konkrétan megfogalmazott véleményt lehet cáfolni, de nem okvetlenül szükséges.
Ha vitát indikálsz,nem célszerű más vagdalkozásával példálózni.
Az általad idézett hozzászólás primitív, lapos, tele előítélettel. A dolgok nem ilyen egysíkúak, a gyűlölködő megállapításokkal pedig nem érdemes vitázni.
A durva, bárdolatlan kommentek csak mélyítik a már szinte jóvátehetetlen gyűlölködést. Ez lenne a cél? Normális ember viszolyog ettől.

Kapat írta...

Bocsánat, elírtam a címzést Wolk! Micsoda különbség! :-)

morzsi írta...

"peti"-nek tisztelettel!
Csak egy magyarázat lehet arra, hogy a 2014-es választásokat miért ezek nyerték. Az, hogy csaltak a számolásnál! Mi soha nem fogjuk megtudni, hogy külföldön, - meg a "honosítottak" közül hányan és merre szavaztak.
Nekik ez létkérdés, mert egy esetleg "rosszul sikerült" szavazás, a szabadságukba kerülhet...

asta írta...

Tegnap elgondolkodtam egy piszlicsáré problémán, ami a napokban történt itt a mi kis városunkban. Turul szobrot akar egy csoport felállítani és megy a kampányolás, köpködés, ahogy ilyenkor kis hazánkban történni szokott.Volt is népgyűlés, nem tudom mi lett az eredménye. Elgondolkodtam azon, mit mondtam volna én, ha elmentem volna. A véleményem persze ismert... egy randa, giccses szobor sérti az ízlésemet, meg egyébként is nekem soha nem volt szükségem, hogy az identitásomat vagy az érzelmeimet bármiféle szimbólumokkal fejezzem ki. Nekem ez nem fontos. Mégis mióta a világ világ, emberek szobrokat emeltek, zászlót, koronát egyebeket tiszteltek: tehát nem mindenki gondolkodik így. Van akinek ez fontos. Ugye milyen semmi probléma ez? Mégis képesek egymást vérig sértegetni - ezért! Pedig csak meg kéne érteni a másikat. Tudomásul kéne venni, hogy a Turul, a magyar zászló, a szent korona mind a magyarok szimbólumai, függetlenül attól, hogy bizonyos korokban bizonyos rettenetes emberek ezeket rettenetes célokra használták. Hozzáteszem: sokkal helyesebb lenne ezeket a szimbólumokat tisztára mosni és visszavenni azok kezéből, akik most is ezt teszik velük.
És mégis hogy jön ide ez a turul? Hát úgy, hogy még ilyen apró és lényegtelen kérdésben sem tudunk egyezségre jutni és elfogadni az eltérő nézőpontot. Kifogni a szelet a vitorlából. Beismerni azt, hogy ez a fajta igény évtizedeken keresztül el volt nyomva és mikor elmúlt a nyomás, akkor sokszoros erővel tört felszínre. Nem lehet ezt sem elnyomni és nem elismerni, hogy nekik is igazuk van abban, hogy diktatúrában éltünk akkor is meg még az előtt is. Pont ilyen megnyomorító diktatúrákban, csak más-más előjellel, amit még az sem igazol, hogy emez a tömegek érdekében történt...mert még csak nem is igaz. Csak akkor mást hazudtak érdeknek.
Végül, hogy a társadalmi béke és egyben az igazi értékek felismerése egyetlen úton jöhetne létre: ha az un. baloldali értelmiség belátná, hogy vannak milliós tömegek, amelyeknek más az érték szemlélete. Nem az állandó letorkolás az, ami célravezető, hanem annak a felvállalása, hogy ez teljesen normális dolog. Vannak emberek, akik az álmaikban élnek, és vannak, akik a realitásban... el kellene tudni gyűlölködés nélkül elfogadni egymást.
Így aztán engem egyáltalán nem zavarna, hogy áll egy kis turul szobor ott valahol... elfér a többi között. Akkor legalább el lehetne magyarázni a valódi jelentését és lehántani róla azt a mocskot, amit a történelem ráfröcskölt. Tán ez lenne a megoldás.????

kekec írta...

morzsi
Nem értek egyet (vagy veled, vagy Csernokkal) Bár a jelzős szerkezet mindig ront, de igenis éltünk demokráciában! NÉPI demokráciában. Ahol mindenki egyenlőnek érezhette magát, ahol a munkás is ki merte nyitni a száját, mert nem érezte a létbiztonságát ezért veszélyben.
A kapitalizmus szabadsága meg az erősebb kutya kefélési joga, osztálytagozódással. Boldogabb országokban már rájöttek, hogy a szabadrablást korlátozni kell, de előtte átestek a "Munkásosztály helyzete Angliában"-on. Érdemes elolvasni, és nem meglepődni Ferge írásain.
Most még itt tartunk.
A körtében alul levő tömegek meg "királyfiak" és még hisznek a mesében. Hogy akit ők választanak, az alatt majd jobb lesz - és sajnos a jobboldal tehetségesebb a mesélésben.
Az meg némi időt vesz majd igénybe, hogy a mesék és a valóság közötti távolság robbanásig feszüljön.
És pont a mesehívők miatt nem nyerő a józan hang, amely nem ígér kolbászból kerítést, hanem erőfeszítést igényelne.

Névtelen írta...

Pár Ember emberkedik. -Öregek nyugdíjaskoruak- Tenni egyik sem tesz semmit. Mindenki a másiktól várja a kezdőlépést.Ezért vagytok és lesztek is továbbra is ebbe a pozicióba bebetonozva. Viktor lépet nyert.Senki segítségét nem kérte.Éveket agyalt.Most gondoljátok ,hogy demo szabályaival meggátoljátok tündöklését.

Geza írta...

Nevtelen @ 2015. szeptember 28. 11:47:

(Nagy) reszben IGAZAD van (barmennyire is idegesito - meg lenezo, amit irsz). Valoban, miert nem megyunk ki az utcara es kezdunk tiltakozni, vagy barmi mas, sokkal hataasosabb dolgot csinalni, minthogy itt ezerszer (persze magas szinten es kulturaltan) megegyezunk abban, hogy ez a rendszer mennyire (vagyis milyen vegzetesen) el van bszva. Megint csak azt kell mondanom, igazad van. De haat tudod mi is esendok vagyunk es azonkivul krvara nem birnank az utcasarkon allni egymagunkban, egy "BUDOS A RENDSZER" tablaval a nyakunkban. Ez eleg nagy blamazs lenne, es persze baromira hatastalan. Egyebkent meg szerintem az ide irogato emberek igen nagy resze elment oda ahova kellett es kifejtette a velemenyet, ahol tudta. Abban egyeterthetunk, hogy itt csak egy olyan trahoma tudnaa (talaan) az embereket felraazni, amely a nemetekkel a masodik vilaghaboru vegen tortent.

góbé írta...


Névtelen 11.47.!

Azt irod, pár ember emberkedik,... öreg nyugdijasok,... egyik sem tesz semmit,... Ebben tévedsz.
5-6-százezer már itthagyta viktorod szemétdomját s ugyanannyi menni készül és fog is menni.
Fél év óta hallani hogy már nemcsak orvos és nővérhiány van.

A maradék tényleg nem tud annyit adózni amennyit loptok. Ha nem tudjátok magatokat fékezni és tovább csavarjátok morálisan, anyagilag a társadalmat, könnyen eljuthattok oda hogy a többségnek már egyáltalán nem lesz vesztenivalója.

Ahagy faszolnak,.. nem! tökölnek... ja, PÖCSölnek éppen most a pedagógusokkal, úgy vélem ez egy teszt. Ha ott bejön és nincs ellenállás, kiterjesztik a teljes közszférára....

Nemzetvezetőd lassan határt nem ismer, túlfesziti a húrt. Ne kivánd hogy egy-kétszázezer emberben, - merthogy vesztenivalója már nincs, - egyszerre szakadjon el a cérna és beinduljon. 3-5 millió fogja követni!

Ne feledd! G viktorod úgy nyert 2010.-ben, de főleg 2014.-ben, - ráadásul - kétharmadot, hogy kevesebben szavaztak rá, mint a 2006.-os buktájakor. Majd tiz év alatt legfeljebb szinten próbálja tartani hiveit, láthatóan kevés sikerrel.

Ceausescu hatalom-bitorlását is eltürték vagy húsz évig, mi lett a vége. Jobb lenne viktorkádnak is valami féle társadalmi-konszolidációs folyamatot inditana el, ahelyett hogy a fél országot kirekeszti, megalázza, az árokba rugdossa az út széléről.

A "...demo szabályait..." ne becsüld le. - Jegyzem ez is súlyos hiba részetekről, - Ez lesz az jogi és morális alapja a felelősségre vonásnak. Azt te sem gondolhatod komolyan hogy tartósan le lehet xarni Európa közepén 500 millió ember kulturáját, hagyományait, elkötelezettségét, fasisztoid, soviniszta kirohanásokkal.



Kibic37 írta...


Kedves asta!

Nem vitázni kívánok Veled, mert mélységesen egyetértek azokkal a gondolatokkal, amiket felvetsz, csak nem látom a kiutat a problémából. És cseppet sem vigasztal, hogy nem vagyok egyedül.

Az Általad és PuPu által felvetett problémák érzésem szerint közös gyökerekkel rendelkeznek, és ezek a gyökerek valahol igen-igen mélyről indulnak. Gyakran elhangzik - szerintem is jogosan, - hogy bennünk van a hiba. Az evolúció teremtett bennünket ilyennek. Richard Dawkins óta tudjuk, hogy az önző gén - saját túlélése érdekében - igyekszik kiiktatni minden olyan tényezőt, amely veszélyt jelent rá. És ez nem csupán a biológiai génekre, hanem a szerző által mémeknek nevezett, az emberi gondolkodás termékeiként megjelenő "alapegységekre" (gondolatok, eszmék, ideológiák) - melyek alapvetően a biológiai génekhez hasonló viselkedésmintákat mutatnak - is igaz. Ez képezi ideológiai alapját a vallási fanatizmusból eredő tömegmészárlástól kezdve (inkvizíció, iszlám szent háború, stb.) a nemzeti öntudatra építő kirekesztésen át a pitiáner pártcsatározásokig, és még sorolhatnám.

A túlélés szempontjából legsikeresebbek azok a mémek, amelyek a biológiai gének túlélési érdekeire hatnak valahol a tudatunk legrejtettebb zugaiban (mennyország vs. pokol, idegengyűlölet, szomszéd tehene, stb.) életre keltve olyan ösztönöket, amelyekkel jobb társaságokban nem szokás dicsekedni, de mindenkiben ott szunnyadnak valahol.
Az azután már kulturáltság, intelligencia, és számos egyéb civilizációs tényező függvénye, hogy ha egy ilyen mém befészkeli magát a tudatunkba, szerencsétlen esetben még a kognitív disszonanciával is párosulva, hogyan tudunk megszabadulni tőle. És hogy akarunk-e egyáltalán!!!???

És itt van az a pont, ahol a megoldás egyre inkább utópisztikus álommá válik. Mert a kulcs szerintem az lenne, ha az egész társadalom neveltetése során csecsemő korától kezdve olyan környezetben nőne fel, amely elsődleges értéknek tekinti ezeknek az ösztönöknek az optimális keretek között tartását (és most nem a szocialista embertípusra gondolok, amely szembement az evolúció törvényeivel), és a racionális gondolkodást helyezné előtérbe mindenfajta irracionális filozófiával szemben. És igen, lehet a szimbólumokat elfogadni, tisztelni, de mindenképpen helyén kell kezelni őket. Be kell vallanom, én a különböző szimbólumok nevében sokkal több gyalázatot láttam elkövetni, mint pozitív tevékenységet, de elfogadom, ha valaki minden áron tisztelni akarja őket.

pleinair írta...

Kedves Asta,

Jól értem? A baloldalt figyelmezteted béketűrésre, az embertelenség pártján álló orbán-hívekkel szembeni megértésre?!
Minket figyelmeztetsz, hogy legyünk nagyvonalúak és elfogadóak? Fogadjuk el a miénktől eltérő "érték" szemléletüket? Fogadjuk el a kis turul szobraikat, majd a békesség jegyében abból se csináljunk ügyet, ha valahol egy icipici Hitler emlékművet emelnek? Fogadjuk el azzal együtt, amit a jelképeik jelentenek?
És mi ne gyűlölködjünk?!
Hát ki gyűlölködik ebben az országban, ki viszonyul embertelen módon a menekültekhez, a rokkantakhoz, a szegényekhez, és kik támogatják ezt az aljas mentalitást?

Ha akarnék, se tudnék elnéző, pláne megértő lenni velük szemben.
Óriási veszteség számomra, hogy az azelőtt szeretett és tisztelt rokonok, barátok emberileg teljes mértékben devalválódtak, miután kiderült, hogy korlátoltak, lelketlenek, önzőek.
Ha nincs orbán, minderre soha se derült volna fény. Most a szeretet helyén űr tátong, helyette maradt az udvarias gesztusok mögött rejlő mély szomorúság.







asta írta...

Plainernek:
Megértem a felháborodásodat. De talán félreérthetően fogalmaztam. A hívők nem gondolkodnak. Nekik istenük van, aki tévedhetetlen... az ilyeneket nehéz lenne bármiféle más érzelemre rávezetni, megfordítani. Még akkor sem, ha ez az isten a legalantasabb célokból az ő megalázásukra is törekszik. Agyatlan masszaként degradálja őket rabszolgává. Az ilyeneket még olyan borzalmas tragédiák sem zökkentenek ki, mint a világháború összes rémsége, hanem minden korszakban újra termelődnek. Ezekkel nincs mit tenni.
Én mégis, örök optimista lévén, azt gondolom, hogy van egy ennél szélesebb réteg, amely alapjában demokrata, jó érzésű ember, akik másképp élték meg a vészkorszakot és a rákosista-kádári diktatúrát, mint a ma magukat baloldalinak vallók többsége. Itt viszont lehetne közös hangot találni, ha nem lenne egy kirekesztő és teljesen elutasító attitűd velük szemben. Ez is a kirekesztés egy formája. Amíg ezen nem lehet enyhíteni, addig ez a réteg is keményen szemben fog áll, mert szinte nem is tehet mást...ahogy egyébként a baloldalnak a kemény magja is.

Névtelen írta...

Kedves Góbé 15 41
Kissé zavarba .vagyok. Semmit nem értetek meg ov tevékenységéből.Proli csak útban van.
Mo mg ország.Mai technikával csak pár traktorosra van szükség,máris virágzik a mg._A pár 100e hektáros tulajoknak csak kiszolgáló személyzet kell.Ha elmentek csak nekik jó.Mivel tudja hogy így gondolkoztok és segítetek neki nem gördít akadályt a távozástok felé-"tisztelt hazafiak"-.,

Erzsébet Kovács írta...

Névtelennek, aki Góbé 15:41-el levez:
Ma láttam egy kisfilmet, amelyben Vágó István átvágja egy mentalista.
Arra gondoltam, ez egy nagy átverés.Ha nem, akkor meg nincs mit tenni.
Akkor talán mi is egy ilyen globális átverésnek vagyunk az áldozatai.
Mert már a közmondások sem érvényesek, sok embert sokáig is lehet telje-
sen hülyévé tenni.Mert itt már lassanként minden szó is mást jelent.
És OV tevékenységében is sok az illogikus elem.Mintha egy nagy kísérlet
bábjai volnánk, az észérvek teljesen süket fülekre találnak.Ez egy nagyon
rossz játszma.Rejtő Jenő azt írná,hogy az ellenség keze betette a lábát.
Én csak azt tudom mondani, itt aztán magyarmiskásan jól át lett mindenki
" dimenzionálva".Úgy hogy az általam normálisnak tartott világ mintha új
paramétereket ismerne csak el, és a lézer Lázár szavajárása a titok, a
lakmusz papír:" Mindenki annyit ér, amennyije van." Hát, ez van.

pleinair írta...

Asta,

Orbán is az evolúció ártatlan terméke? Az ő esetében is csupán az eszmék és ideák nélküli "önző gén" gátlástalan túlműködéséről van szó?
Mi, magyarok meg - ellentétben a franciákkal, németekkel - az orbáni hamis mémek együgyű áldozataiként, tudatunk legrejtettebb zugából is száműztük a túlélési érdekeinkre ható mémeket?
Nem vagyunk számon kérhetőek, mert "az evolúció teremtett bennünket ilyennek"?
Ilyen önkontroll nélküli, felettes én nélküli, ostoba, morálisan gyenge népnek?

Donáto írta...

Ma ki kellett mennem a Farkasréti temetőbe, mert egy ismerősöm édesapjának volt a temetése.
Ahogy ott menet közben nézelődök, hát látom Gobbi Hilda, vagy Gyarmati Dezső és Móna István sírhelyét.
Puskás Ferencnét, - alias "Bözsi nénit" - a Bazilikába temették... Na ja. Futbóliában ez a szokás...:)

morzsi írta...

Kedves "kekec"!
Ahogy olvasom soraidat, azért nem vagyunk olyan kibékíthetetlen ellentétben egymással...

pleinair írta...

Astának

Ne haragudj, az előbb véletlenül Neked címeztem a Kibicnek szánt válaszomat.
Nem tudom, hogy lehet javítani.

Ez már Neked szól:

Arról van szó, hogy megélni és lassan 30 év után rálátni a rákosista-kádári diktatúrára , két különböző dolog. Akik megélték, vagy csak a megélők közvetlen élményeit olvasva ítélik meg azt a kort, azoknak is ideje lenne történelmi összefüggéseket is figyelembe véve, reálisan látni. Sokan még ma is vélt, vagy valós sebeiket nyalogatva, világfájdalomtól elborult tekintettel komcsiznak. Ezek lehetnek alapjában demokrata,
jó érzésű emberek, csak kártékonyan felületesek.

asta írta...

Hát így:)

Ami meg nekem szól: a magam nevében tudok csak nyilatkozni, Én megéltem és úgy érzem át is látom. Ma már elfogultság nélkül, köszönhetően annak, hogy meghallgattam mások véleményét is és hajlandó voltam el is gondolkodni rajta. Egyébként is -naivan- a rendszerváltás után ezt lezártnak tekintettem.
Ezt vagy elhiszed, vagy nem... de én tapasztalatból mondom, amit mondok, és tudom miről beszélek. Nem egységes massza, akikről beszéltem. Egyáltalán nem seb nyalogatásról van szó. Részemről biztosan nem. Mi a diktatúra kemény felét tapasztaltuk meg, ezért a mai jeleket is nagyon gyorsan felismerhetnénk, ha sokakat nem gátolna ebben a kirekesztő attitűd. Én rugalmasan álltam hozzá kezdettől fogva, de sokan nem tudták ezt megtenni és elfelejteni sem. És a feloldás biztosan nem a kölcsönös gyűlölet.

PuPu írta...

Kedves Névtelen 17:01!

Orbán nem proli, nem kellene sértegetni a prolikat.
Én proli környezetben nőttem fel a Ferencvárosban, de közöttünk inkább a szolidaritásra és a gyengébbek segítésére láttam példákat, mint a mindent legyűrő önzésre, a gátlástalan tolvajlásra, mások letaposására.
Orbán egy falusi suttyó mentalitásával rendelkezik, a gazdag parasztok által lenézett önérzetes és gátlástalan nincstelen mentalitásával, egy kocsmai krakéler lelkületével, aki csak az erőnek hódol be, de annak is csak akkor, ha nem tudja előrántani a bicskát.
Beszéde a gagyiárús meggyőző dumája, a kiszidolozott rézkarika eladójának lehengerlő stílusa, a lótolvaj ravaszkodása.
Magyarország nem mezőgazdasági ország, a pár sázezer hektárt feldughatja magának a tulajdonos, ha nincs megfelelő technológiája. vagy nincs fizetőképes kereslet az árujára.
A mai állapot pünkösdi királyság, egyszer vége lesz a területalapú támogatásnak is, és ha addig nem találja fel valaki a parlagfű és a pipacs hasznosításának módját,. hát nagy bajban lesz a magyar mezőgazdaság.
Azok az emberek, akik elmennek, visznek magukkal egy nem elhanyagolható vásárlóerőt is...
El lehet ezen spekulálni...

:O)))

góbé írta...

Kedves Névtelen,/17.01.

A zavarod nem véletlen. Az a bizonyos mg. tevékenység, amelynek egyedül üdvözitő voltáról biztositasz bennünket, miszerint - "... (a) mai technikával csak pár traktorosra van szükség, máris virágzik a mg._A pár 100e hektáros tulajoknak csak kiszolgáló személyzet kell..." momentán épp ellenkezik pártod - a plebsz felé - fennen hangoztatott indokaival, miszerint a családi gazdálkodást kivánja helyzetbe hozni, ennek okán osztja szét napjainkban, a 380.000 ha. állami tulajdonu földeket a haveroknak.

Áruld már el, felkészületlenségedre, butaságodra, avagy mire vezethető vissza, hogy a központi direktiva helyett, a valós, általunk is több mint aggályos, sőt gusztustalan, nemzethy szinü mázzal eltakart tolvajlással, a MAGYAR falu, a MAGYAR föld elárulásával, kiárusitásával kérkedsz, és még büszke is vagy rá?!? Szerintetek tényleg az a jövő, hogy a földhöz értő, a korábban abból élő földmüvest zsellérként, napszámosként csicskáztatjátok?

Jegyzem, ez a fennhéjázó önhittség lesz a vesztetek.

No ennyit a te konkrét felvetésédre.

Azt viszont hiányolom, hogy az általam felvetettekre ugyan reagáltál, de ahogy részetekről megszoktuk, a túl bonyolult, vagy kellemetlen kérdéseket meg sem halljátok, e hiányt mellébeszéléssel, vagy emelt hangerejü hőbörgéssel pótoljátok. - Ebből csak a téged illető részt vedd magadra, nem belőled fakadóan, hanem tapasztalatból általánositok.

Az hogy a proli, - szerintem olyan már nincs, én inkább plebsz-ként definiálom - csak útban van viktorodnak, nem újdonság, mondhatni triviális. A magát közgazdászként definiáló homo seggicus, - alias bogárlászló - ebbéli, viktoroddal egyeztetett nézeteit már évekkel ezelőtt közzétette.

Mivel ismétlés a tudás anyja, újfent megpenditem, nem is csupán neked. Elmenni nem mindenki tud. Sokan maradnak, s egyszer vélem megkérdezik, ti tényleg nem hallottátok Dózsa György hirét?



Kibic37 írta...


Kedves pleinair!

Első kérdésedre a válaszom az, hogy igen. Sajnos! Te is, én is :(((
Bármennyire is szégyellem, hogy ugyanannak az evolúciónak a terméke vagyok én is, mint a nemzeti szaporítóanyag, de nem volt választásom. Ahogy Neked se ...

Hozzászólásod további része már bonyolultabb kérdés. Szó sincs róla, hogy "tudatunk legrejtettebb zugából is száműztük a túlélési érdekeinkre ható mémeket". Sőt! Talán éppen az a probléma, hogy a magyar történelem során túlságosan is sok olyan időszak volt, amikor a túlélés feltétele a behódolás volt. Több, mint a franciák vagy a németek esetében. És cseppet sem vagyok róla meggyőződve, hogy a mai magyar társadalom jelentős részének tudat alattijában nem ez a mém munkálkodik ma is. ("Fortélyos félelem igazgat ...")

Más kérdés, hogy előző hozzászólásomban nem is konkrétan a magyarságra utaltam, hanem az emberiségre úgy általában. Akikkel azért lehet elhitetni a túlvilág létezését, mert a túlélési ösztön ragaszkodik a halál utáni lét folyamatosságához. Emiatt tud kialakulni emberek százmillióiban az a vakhit, amely fittyet hány a Hubble űrtávcső felvételeire az univerzum távoli galaxisairól. Akiket adott esetben rá lehet venni, hogy öngyilkos merényletben áldozzák fel magukat, mert ha ezzel egy csomó rumi kutyát küldenek a gyehenna tüzébe, akkor a hetedik mennyországba kerülnek. Ott pedig azok az örömök várnak rájuk, amiket PuPu néhány poszttal korábban oly szépen ecsetelt, hogy én inkább nem próbálkozom vele itt és most.

Ja, és a felháborodásodban teljes mértékben osztozom ...

pleinair írta...

Aszta, ha azt hiszed, hogy egy komcsi család sarja szól belőlem, mérhetetlen nagyot tévedsz. Minimum egy cipőben járunk.
Családom idős tagjain és lassan 50 év körüli gyerekeiken keresztül látom a nemes pózt, ahogy áldozati szerepben, kívül és felülállónak érzik magukat. Megvetik a baloldalt, mert egy kalap alá veszik a Rákosi rendszer kommunista pártjával. Egytől egyik fideszesek, de vannak köztük tanárok, akik (gyűlölködő) jobbikosok.
Nem lehet őket tényekkel szembesíteni, csak azt látnak, amit akarnak. Reménytelen társaság.
Újra nyakunkba fogják szavazni orbánt. Pedig ezeket az embereket nagyon szerettem. Rájuk (is) céloztam, mikor veszteségről beszéltem.

pleinair írta...

Igazad van Az emberiség öngyilkosságra hajlamos faja a Föld élővilágának.
Az a népcsoport, melyet magyarnak neveznek, kiváltképp önsorsrontó, különösen az utóbbi években. A rendszerváltás óta nem kényszerülünk behódolással biztosítani túlélésünket, ezért aztán magunk vágjuk magunk alatt a fát. Lehet, hogy ezen a fán kövér mici is rajt' űl, de ha zuhanunk mát örülni se tudunk majd, hogy kitöri a nyakát.

asta írta...

Pleinair:
A helyzet nálunk sincs különben:) Én már nem vitatkozom, mert minek...ők tartoznak a reménytelen kategóriába... szerencsére nem mindenki ilyen,és én róluk beszéltem. Egy kis esti csevegésként elmesélem, hogy volt olyan 95 éves rokonom, aki aztán tényleg megjárta a poklokat és élete végéig méltatlanul alacsony pozíciókban dolgozta végig az életet... de még 95 évesen is megkérdezte tőlem, mit gondolok a mai történésekről és végig is gondolta, amit mondtam. Mintha az apám hangját hallottam volna. Pedig neki tényleg volt oka, hogy gyűlölködjön... de nem tette. Ezekben az emberekben volt tartás és gerinc. Én ezt megtanultam becsülni.... különösen most. Mindig is becsültem azokat az embereket, akik a rendszerváltás után is vállalták a korábbi meggyőződésüket... Ezt emberi minőségnek hívják, ami nélkül nem érdemes élni... csak ezt nem tudják azok, akik most mindenen keresztül gázolnak... és ha nem lenne hatásuk a mi életünkre is, azt mondanám: az ő bajuk, ők fognak megfizetni érte. Hát erről beszélek. Én ezt láttam.

Névtelen írta...

Pupunak és góbénak a n 17.01
Nagyon sajnálom ,hogy ez jött le nektek.Én az összefogás hiányát próbáltam Veletek megértetni. Azt hogy pl.: nem lesz nővér aki az ágytálat elveszi alólatok.Pár ember- jó 100 kimegy hangoskodni a többi a Tv-n várja a fejleményeket.Ezért építi fel ov a birodalmát. semmi szüksége ennyi emberre.Bocs hogy későn vettem észre a bejegyzéstek.
üdv n 17.01

peti írta...

Halmai Tamás–Sebestyén Eszter: Megvédünk az önállóságtól c. cikkéhez adtam tegnap egy linket. De csak az olvashatja, aki az ÉS előfizetője, vagy megveszi a lapot. Megpróbálom a lényegét összefoglalni, mert fontosnak érzem.

A szerzők arra keresik a választ, hogy a befolyásolási technikák milyen eszközeivel sikerült Orbán hatalmi elitjének elérnie, hogy négy év kormányzást követően a mélyen megbántott és anyagilag megkárosított emberek is – a saját érdekeik és mindennapi tapasztalatuk ellenére - 2014 tavaszán ismételten a Fidesz–KDNP-re szavaztak, illetve akik nem, azok nem voksoltak ellenük. Miképpen voltak rávehetők választók tömegei arra, hogy jónak vagy legalábbis elfogadhatónak lássanak valamit, ami nekik és családjuknak súlyos sérelmet és hátrányt okozott?

A kormányzati kommunikációt vizsgálva megtalálták azt a központi nyelvi motívumot, amely minden esetben megjelent azoknál az intézkedéseknél, amelyekkel az emberektől elvettek valamit: a földjüket, a megtakarításaikat, szerzett jogukból eredő bevételeiket és így tovább. Minden ilyen esetben Orbánék előszeretettel a megvédeni főnévi igenév különféle alakváltozatait használták. Amikor tehát ravaszul előbb törvényessé tett eszközökkel elvettek valamit, például járandóságot, ingatlant vagy megtakarítást, akkor minden esetben védelmet kommunikáltak, azaz a valóságban lezajló eltulajdonítást (Einstandot), a szavak szintjén, a papagájkommandó által a fejekbe bemesélt álvalóságban, a védelemmel párosították. Így lett ebben a rezsimben az elvenni–megvédeni kettőssége a maffiaműködést kísérő kormányzati kommunikáció és cselekmény fő szervezőelvévé.

Orbán maffiaberendezkedésének másik meghatározó és rendező elve a patriarchális családmodellből eredeztethető „patriarchális családfő” meghatározó szerepének a hangsúlyozása. A zemberek vevők erre is, mert nálunk széles rétegek meghatározó élménye az, hogy a mindenkori hatalom képviselői gyermekként kezelik őket. Ezt az évszázados történelmi múltra visszanyúló jellegzetességet az utóbbi években Orbánék tudatosan erősítgették tovább. Ebben kezükre játszott az is, hogy hazánkat külső hatalmak a középkor óta leigázták, meghódították és kiszolgáltatott helyzetbe hozták. Ennek következtében a magyar társadalomban elterjedtté, széles körben meghatározóvá vált a kisebbrendűség érzése, ami miatt a magyar társadalomnak az elmúlt évszázadokban is vezérre, apafigurára volt szüksége. A politikai család feje egyrészt működteti az üzleti alapokon álló maffiát, másrészt védelmet nyújt a külső támadásokkal szemben. Orbán ezért használja oly gyakran a „harcban állunk” és „megvédünk” kifejezéseket. Ezekre van szüksége, hogy segítségükkel legitimálni tudja a hatalmát. Mivel pedig maffiájának valódi célja az, hogy minél tovább teljes társadalmi csoportokat tartson uralma alatt, ezért igyekszik azt a látszatot kelteni és fenntartani, hogy az általa kiépített rendszer az alávetettek érdekeit szolgálja, sőt manipulatív módon ezt úgy állítja be, hogy uralma számukra hasznos, helyes és igazságos. Orbán sajnos ügyesen rezonál a társadalom és csoportjainak elvárásaira is. Gyorsan idomul a társadalom aktuális közérzetéhez, meghatározó kollektív élményeihez, történelmi tapasztalataihoz, érzéseihez és indulataihoz. Csak így képes az érzelmekre építve felülírni a fejekben a megtapasztalható valóságot, s elkendőzni a lakosság súlyos elszegényedését, a nagy társadalmi alrendszerek működésének egyre csökkenő hatékonyságát és kormánya a nemzetközi elszigetelődését. Így tarthatja fenn azt hitet, amely szerint ő, Orbán Viktor a nemzet egyetlen alkalmas vezetője, akinek politikája a magyarok érdekeit szolgálja. Maffiaállama kommunikációjában ezért már 2010 óta meghatározó a harc, a küzdelem toposza...

peti írta...

...Orbán valódi szándéka: a hatalmi pozíciók és az anyagi források teljes ellenőrzése, amelyet érthető okokból nem mondhat ki nyíltan. A nem valóságnak megfelelő tartalmak elfogadhatóvá tételéhez Orbánnak érvénytelenítenie kellett a valóságot: be kellett beszélnie a zembereknek, hogy az általa kézivezérelt Fidesz nem egyszerűen választást nyert, hanem szabadságharcot vívott, amelyben legyőzött mindenkit, s ez egyben egy új kor kezdetét is jelenti. Ennek során meg kell szabadítani hazánkat az elnyomóktól. Orbánék a fülkeforradalom fogalmát is használták. Ez a szókép velejéig hamis és abszurd, hiszen a forradalom lényege éppen az, hogy a tömegek, felháborodásuktól vezérelve, a demokratikus utakat megkerülve, erővel döntik meg a fennálló politikai rendet. Egy demokratikus keretek között tartott parlamenti választás ugyanis sohasem lehet forradalom. A fülkeforradalom kifejezés csak az orbáni manipulatív kommunikációt szolgálta: ravaszul épített arra, hogy a forradalom fogalma a közgondolkodásban általában lelkesítő tartalmakkal társul. Funkciója az, hogy a társadalom különböző rétegeiben széles körben pozitív, romantikus képzetek társuljanak az ország választást követő fideszes lerohanásához. A forradalom fogalma Orbánnak azért is jó volt, mert egyben kiemelt, különleges állapotot is jelentett, ahol a korábbi törvények és szabályok érvényüket vesztik. Ez, mint trükk, az ország hivatalos elnevezésétől kezdve, annak alkotmányán keresztül bárminek az át- és felülírására, illetve átnevezésére úgymond feljogosította őket. Orbánék narratívája szerint bár forradalomban vívtuk ki szabadságunkat, de azért továbbra is „harcban állunk” a „bukott baloldallal”, amely kollaborál, meg a haza önállóságát korlátozó Európai Unióval, meg a pénzéhes bankokkal, meg a migráns invázóval. Ha pedig harcban állunk, akkor nincs idő és mód hosszadalmas racionális mérlegelésekre, demokratikus egyeztetésekre – erős és határozott apai kézre van szükség. Az orbáni maffiaállam vezetői, úgy tűnik, sikeresen teremtették meg azt a látszatot, hogy védelmeznek bennünket, a fenyegetett népet a külső-belső agresszorokkal szemben.
Orbán, aki projekción – mint elhárító mechanizmuson – keresztül saját agresszióját és hatalomvágyát vetítette és vetíti ki a külvilágra, ezért örökös harcban áll a környezetével. Emiatt sokszor beszél védelemről és védekezésről, közben pedig álszent módon meglepőnek, sőt, felháborítónak érzi, hogy folyamatosan ütközik másokkal, miközben valójában ő az, aki megszegi a szabályokat és ezzel előhívja a konfrontációt. Orbán a viccbéli sofőrhöz hasonlít, aki megdöbbenve állapítja meg, hogy minden autó szembemegy vele az autópályán – miközben ő halad szemben a forgalommal. Mivel pedig az agresszió és a hatalomvágy világunkban antiszociális indulat, amelynek nyílt kifejezése az emberekből félelmet, visszatetszést vagy bosszút vált ki, ezért Orbánnak és körének érzelmi alapú befolyásolási technikákra van szüksége. Rábeszélés és manipuláció segítségével el kell hitetnie az állampolgárokkal, hogy őt nemes célok vezérlik. A hatalom monopolizálása és a folyamatos vagyongyarapítás mint valóságos cél úgy kendőzhető el, ha manipuláció segítségével elhiteti a zemberekkel, hogy kormányának szakadatlanul védekeznie kell minden és mindenki ellen. Szemléletes példa erre a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások elvétele. Orbánék első lépésben közellenségnek tüntették fel a magán-nyugdíjpénztárakat, amelyek „eltőzsdézik” és külföldre viszik (értsd: idegen hatalmak kezébe adják) a megtakarításainkat, majd védelmet kínáltak fel ezzel a veszedelemmel szemben. Látszólag megvédték tehát a tulajdonosokat azáltal, hogy valójában elvették megtakarításaikat. A fenti módszer, azaz a tulajdonosoktól történő elvétel védelemmel való kommunikálása egyébként a szerzők szerint tipikusan a maffiák tulajdonsága...

peti írta...

...A patriarchális családfőről írva a szerzők kimutatják, hogy a maffia mintájára kialakított állami intézményrendszer jól jellemezhető a kormányzati politikai szereplők nyelvi megnyilvánulásaival. Az új hatalmi elit alapvetően különbözik más autoriter rendszerektől. Mindenekelőtt abban, hogy – mint a maffiában szokás – alapvetően családi, illetve a közös üzlet által megpecsételt fogadott családi kapcsolatrendszer révén épül fel. A szervezethez rokoni és lojalitási szálakon keresztül újabb és újabb családok kapcsolódnak, amelyek a fogadott politikai család fejétől kiinduló, erősen hierarchikus, piramisszerű engedelmességi rendbe tagozódnak. Orbán a maffiahatalmát, mint a patriarchális családfő az állam megszállása útján terjesztette ki az ország egészére, mialatt a demokrácia intézményrendszere maffiaállamában mindinkább puszta színházzá válik.
Orbán 2010 után nemcsak hívei körében vált Szülővé (egész pontosan apafigurává), hanem úgy tűnik, ezt sikerrel terjesztette ki a társadalom széles rétegeire is. Láthatóan komfortosan érzi magát ebben a szerepben. Kommunikációja – és általában a maffiaállamé – a főbb pontokon követi a Szülő–Gyermek tranzakcióként leírt jellegzetességeket. Amikor Orbán a szélsőséges, vele szembeszegülő csoportokat pár pofon után hazazavarná, az ellene protestálókat bohócoknak vagy nagyobb hatalmak által megvezetett, lefizetett eltévelyedetteknek tekinti, akkor világos, hogy szülői szerepből beszél – szándéka szerint – gyermekeknek. Érvekre, racionális megfontolásra, azaz Felnőtt–Felnőtt viszonyulásra nincs szükség, hiszen az ellenfél nem lehet egyenrangú vele, csak szellemileg kiskorú. Orbán külső-belső veszélyre, válságra hivatkozva szülői szerepet vesz fel, és bölcs, erőskezű apaként igazgatja, felülről elrendezi a megcsalt, meghurcolt, gyámoltalan nép tagjainak (Gyermek) sorsát. Ezért hivatkozik oly gyakran „az elmúlt nyolc évben teremtett romhalmazra”, a világgazdasági válság pusztító hatására, a devizahiteleseket és más csoportokat ért igazságtalanságokra. Világos, hogy ebben a narratívában a társadalmi csoportok védtelen, gyermeki áldozatok, akikről a korábbi kormányok (értsd: rossz Szülő) nem gondoskodtak, sőt, szándékosan megvezették, megkárosították őket. A kormányváltással régi szüleik végre „lecserélődtek” olyanokra, akik valóban az ő érdekeiket nézik és vigyáznak rájuk. Mivel a magyar társadalom jelentősen terhelt kisebbrendűségi komplexussal, ezért Orbán ebből is igyekszik úgymond kiemelni a nemzetet. Egy középkor óta elnyomott nép számára megalkotta a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, amelyben minden nemzeti, még a cigaretta és a foci is, implikálva ezzel, hogy a miénk. Azaz ami az enyém, az a tiéd is. Ezzel szemben a nemzeti jelentése – éppen a maffiaállam működése miatt nála gyors jelentésátalakuláson ment keresztül. Ma a nemzeti gyakorlatilag azt jelenti náluk, hogy fideszes, mert legtöbb jelentésében az orbáni maffiához kapcsolódik. A jelentés ilyen átalakulását az apátiával sújtott, gyermekként kezelt állampolgárok nagy része feltehetően nem érzékeli, a többségre ezért úgy hat, ahogy azt Orbánék eltervezték: bennük az összetartozás érzetét kelti. Az összetartozás érzését erősíti kommunikációjuk azzal is, hogy a rajtuk kívülállókból mindig aktuális gyűlöletcsoportokat alakítanak ki. Ennek segítségével élesen megkülönbözteti és kötelezően kijelöli Orbán a szerethetőt a gyűlölendőtől, illetve jókra és rosszakra osztja a társadalmat. Azt sugallja, hogy „ők” a rosszak – ezért „mi”, akik nem tartozunk hozzájuk, mind jók vagyunk...

peti írta...

...Orbán maffiaállamának kommunikációja tudatosan épít a biztonságérzetre is. Folyton azt hangsúlyozza, hogy megvéd, szeret, mint egy jó szülő vagy Isten, s ha úgy tetszik transzcendens és vallásos szerepet is betölt. A maffiaállam Orbán személyére épül, rajta áll vagy bukik a tömegek rendszerbe vetett bizalma. Személyének, hátterének és lelki alkatának tehát meghatározó szerepe van a kormány kitartó népszerűségében.
Ha ismételten azt tapasztaljuk, hogy bármit teszünk is, rossz helyzetünk nem fordul jobbra, előbb-utóbb felhagyunk a próbálkozással, mutatnak rá a szerzők. Feladjuk, beletörődünk abba. hogy a helyzet nem javítható. Fokozatosan megszokjuk kiszolgáltatott helyzetünket és sajnos még akkor is egykedvű passzivitásban maradunk, amikor már erőnk és lehetőségünk lenne javítani állapotunkon. Ebben a helyzetben is azt nyugtázzuk majd, hogy mindez megoldhatatlan, keserű, mi pedig gyengék és szerencsétlenek vagyunk. A szakirodalomban „tanult tehetetlenségként” leírt jelenséget illetően különösen veszélyeztetettnek tűnik a magyar társadalom. Egy örömtelen országról írva a szerzők felvetik azt a kérdést is, hogy ebben a helyzetben miért nem képes hatékonyan fellépni a magát demokratikusnak nevező ellenzék, miért nem merül fel komolyan vehető demokratikus politikai alternatíva. Vajon hogyan lehetséges, hogy négy év maffiakormányzás után szinte büszkén, vállaltan program nélkül indult el a Fidesz–KDNP a 2014-es választáson? Elég volt pusztán azt kommunikálniuk, hogy „Folytatjuk!”, illetve „Magyarország miniszterelnöke Orbán Viktor”. A szlogenek valódi üzenete ugyanis ez: Nem szükséges megosztani veletek, hogy mit akarunk tenni az országgal, mi helyettetek is tudjuk, mi jó és hasznos nektek, azt csináljuk és kész!
A zemberek jelentős része vakon és bénán elfogadta ezt az autokrata rendszert, igazodott hozzá és nem protestált ellene. A társadalom széles, fiatal, tehetséges értelmiségi rétege pedig inkább elhagyta az országot, minthogy szembeszállt volna vele. Az itthon maradtak nagyobb része pedig passzív, nincs preferált pártja és nem mozgósítható a választásokon. A magát demokratikusnak nevező ellenzék pedig jelenlegi állapotában fényévekre van a kormányalakítás lehetőségétől.
Fásult, passzív, irritált, rosszkedvű és örömtelen társadalommá váltunk, amelyből rémisztő gyorsasággal vész ki az érzékenység, az empátia és a szolidaritás, miközben egyre inkább erősödik az a nemzeti karakterünktől amúgy sem távol álló általános lehangoltság. Ahogyan a depresszióban szenvedő beteg, úgy a magyar társadalom többsége is, elveszített valami fontosat, a megbízható szülőket, a biztonságot, a nyugalmat, a gondoskodást. A társadalom jelentős része érzelmi hiányállapotban van, s ahogyan a depressziós állapotban szokásos, kicsinek, tehetetlennek és kiszolgáltatottnak éli meg önmaga helyzetét. Tehetetlenül, dacosan és sértett önérzettel tekint az önmagánál jobbnak érzett nyugatiakra, „a gazdagokra” és „a sikeresekre”. Meghatározóvá vált körükben a kisebbrendűség érzése és ezzel párhuzamosan a vágy egy erőskezű, határozott apára, aki végre felemeli a nemzetet a régi rangjára. Így aztán sokan még akkor is kapaszkodnak Orbán jóságának illúziójába, ha azt kell konstatálniuk, hogy a vezér kivette a pénzt a zsebükből...-írják a szerzők.

talalom írta...

Mivel látom, Ti sem tartóztatjátok meg magatokat, én is feladom hallgatási fogadalmamat. Aki kádári diktatúráról hablatyol, nem fogja föl, hogy a hatvanas évektől fogva milyen erőfeszítések történtek a demokratizálásra, nem ismeri pl. az 1982-es szakszervezeti törvényt, amit pl. elsőként töröltek el, mivel nem lett volna tőkés, aki ilyen erős szakszervezeti jogokkal küszködni akart volna. De fontosabb az akkori magyar társadalom mobilitása: a lehetőség, hogy tanulhatsz, dolgozhatsz. Hogy mégis bepunnyadt a rendszer, annak gazdasági és társadalmi okai egyaránt vannak. Most a nemzetközi okait emelném ki. Valakinek el kellett vinni a balhét - hát a gyengébb, a szegényebb viszi el. De főként a butább.
A baloldalnak végig kell gondolnia, mit jelent a baloldaliság, a szolidaritás. Ami egyébként nem azonos a nyálas jótékonysággal. Nekem ne adjon a saját jóságától meghatott könnyes szemmel egy pár használt cipőt senki, mert rúgok. Zsebrerakja a munkám ellenértékének jó részét, aztán vet némi morzsát? Menjen a...! A szolidaritás a társadalom egyetlen hatásos önvédelmi eszköze a széthullás ellen. Ez pedig csak internacionalista (globális, nemzetközi) léptékben megy. Ahogy 300 évvel ezelőtt nem nagyon voltak nemzetek, úgy meg kell szűnniük - nem kulturális, hanem politikai, hatalmi értelemben - vagy egymást zabáljuk fel.

e-ticket írta...

Talalom 9:43
Nem éri meg hallgatni...
Ez a problémarendszerek észleléséről is leszoktat, hát még azok (közérthető) megfogalmazásától és azok felelős felvállalásától. Ezek nélkül meg nincs értelme az életnek!!!
A igazságot nem könnyű szemlélni+érteni+kibírni+megbeszélni, de előbb-utóbb megkerülhetetlen lesz és sajnos egyre fájdalmasabb, pont olyan ez, mint az önismeret...

Köszönöm Peti összefoglalóját!

Névtelen írta...

@talalom
re 2015. szeptember 29. 9:43

Mi éppen nem nevezzük a kádári kort diktatúrának a tanulmányban. De majd remélem, kint lesz a KMH-n is az egész írás, és akkor ott jól megbeszéljük :), most csak szóltak, h valaki itt hivatkozik ránk. -sebestyen-

peti írta...

Történelemtanárok 25. konferenciájának állásfoglalása a menekültkérdésről

1. A Konferencia elengedhetetlennek tartja, hogy széleskörű összefogással keressük a megoldást a menekülthelyzetből adódó társadalmi problémákra. Az adott helyzetben a politika minden résztvevőjének felelős magatartást kell tanúsítania, ugyanakkor az értelmiségnek, a szakemberek széles körének is együtt kell működnie a szükséges teendők kimunkálása, majd megvalósítása érdekében. Ebben az iskoláknak, a pedagógusoknak is megvannak a feladatai.

2. Amennyiben a probléma kezelése elmarad, annak tragikus következménye is lehet. A félelem talaján keletkező gyűlölet mérgező hatása kihathat egész köz- és mindennapi életünkre, különösen a kellő immunitással nem rendelkező fiatalokra. Ez még tovább gyengítheti – az amúgy is gyenge – szolidaritás-érzést.

3. A menekültkérdést, a humanitárius ügyeket nem szabad (párt)politikai csatározásokra felhasználni.

4. Egyértelművé kell tenni: a menekültek is emberek, nem dehumanizálhatók!

5. Az iskola feladatai

a./ A történelemórákon hiteles, tényszerű ismereteket kell adni diákjainknak a menekülteket érintő kérdésekben is. Fel kell hívni figyelmüket a tények és híresztelések közötti különbségre, a forráskritika fontosságára.
Meg kell ismertetni tanítványainkat
- az iszlám mai világával, és ennek fontosabb történelmi előzményeivel,
- az eltérő a kulturális diverzitás fontosságával és problémáival,
- kultúrák azonosságaival és különbségeivel,
- a migráció főbb okaival a különféle korszakokban, helyszíneken,
- a kérdés hatályos európai és magyar jogi szabályozásának alapjaival.

b./ Az ismeretek mellett fontosnak tartjuk az attitűdök formálását:
- a nyitottságot, kíváncsiságot a másfajta kultúrák (és képviselőik) iránt,
- a kultúrák egyenrangúságának fel- és elismerését,
- a sajátosságok megismerésével egyidejűleg a saját (nemzeti) identitás, sőt,
a segítés gesztusának átélésével a nemzeti büszkeség erősítését is,
- a pedagógiai munka erkölcsi hozadékaként a befogadó gesztus, a szolidaritás, a
közösségi tudat erősítését.

c. A menekült-témával való foglalkozás nem csupán a történelemtanár feladata. Minden pedagógus legyen nyitott a téma tárgyalására, legjobb tudása szerint válaszoljon a diákok ezzel kapcsolatos kérdéseire.

d. A fentiek megvalósítására a tanárokat a témához értő civil szervezetek, szakemberek bevonásával továbbképzéseken, tréningeken, s gyakorlati tapasztalatok szerzésével fel kell készíteni, majd szükség esetén a megvalósításban is segíteni kell őket.