2015. szeptember 25., péntek

MESEAUTÓK

A képet a Kanadai Magyar Hírlaptól loptam...
Már megint győzött!
De hát ki is gondolhatta azt, hogy nem ő kerül ki győztesen a csatából, ahol ő emelte magasra a hit keresztjét a határainkra támadó iszlám hordákkal szemben, mint egy református Kapisztrán János, mint egy végvári hős, egy XXI. századi Móré László!
Többet mondok, ő az egyedüli Európában, aki felismeri a veszélyt, ami ma már nem is csak leányaink, asszonyaink erényét fenyegeti, hanem az életformánkat, a piát, a bikinit, a női autóvezetőket is.
Mecsoda kár, hogy ezt a korszakos személyiséget, ezt az európai léptékű politikust külhoni kortársai nem imádják ájult csodálattal, mint megérdemelné, sőt.
Némelyik hálátlan nem átallja kétségbevonni elképzeléseinek helyességét.

A németek elbizakodott Brünhildája (ha ez egy valkűr, kíváncsi lennék, milyen egy pedikűr…) egyenesen azt mondta, hogy a kerítés nem megoldás a menekültkérdésre.
A volt NATO főtitkár, Javier Solana pedig – miután méltatta a magyar kormány tevékenységét - azt mondta: nem akarok többet beszélni Magyarországról, mert rosszul vagyok tőle.
Pedig nem is itt él.
A horvát miniszterelnök pedig így nyilatkozott: „Megmondtam neki, hogy az én nevemben nem kell megvédenie a kereszténységet, nem kell, köszönöm.”
A hálátlanság ilyen mértékén felháborodva nem is csoda, hogy megsértődött, úgyhogy az Úr legyen irgalmas az osztrákoknak, de a németeknek is – nem tudják ezek, hogy a bosszú kódolva van a sejtmagban, erről Gyurcsány tudna beszélni.

Persze mindenkit érhet baleset, és nem mindig lehet tudni, honnan indul a parasztlengő, mely megrendítheti a hőst.
A pofon jöhet akár az autógyárak környékéről is, a Volkswagen-botrány elérte már a BMW-t, és könnyen elérheti a többi német autógyártót is – ki tudja, hányan trükköztek a károsanyag-kibocsájtással.
Az viszont biztos, hogy az autóiparra nehéz időszak következik, és ha a német autóipa bajban van, akkor bajban van Magyarország is.
A magyar ipar gyakorlatilag az autóiparral egyenlő, exportunk húsz százalékát adják a magyarországi német cégek, nincs mivel kompenzálnunk esetleges kiesésüket.  

Ha például a német autógyártóknak csökkenteniük kell a termelést a visszaeső kereslet miatt, akkor nem a német üzemek lesznek az elsők, melyeket átmenetileg bezárnak.
Szijjártó aggódott egy sort már így is a határok lezárása miatt, éppen a német autógyártók termelésének a szállítási idő kiszámíthatatlansága miatt bekövetkező esetleges visszaesését vizionálta.
Még a feje tetején hordott vécékefe is felborzolódott a nagy aggodalomtól, pedig a mai állapotok olyanok, mint a méznyalogatás a fénykorában lévő Monica Belucci hasáról, ahhoz képest, ami egy autóipari összeomlás után vár ránk.
Talán lehetett volna az Unió által ideöntött pénzt ésszerűbben és célirányosabban is elkölteni, ehelyett az állam azt csinálta nagyban, mint amit az Országos Cigány Önkormányzat kicsiben – szétlopta a pénzt.

Persze lehet szerencsénk is, és ez azt jelenti, hogy lehet akár szerencséje a Nemzeti Ivarsejtnek is, de én ebben azért nem nagyon hiszek, mert Magyarország gazdasága jelenleg olyan, mint a bal lábára mozgáskorlátozott Julcsa a bálban, akit mindenki elvitt egy fordulóra, de aztán mindenki otthagyott a fának döntve, az udvaron.
Nem hiszem, hogy amilyen népszerűek vagyunk, akadna legény, aki visszavinne minket a bálterembe.
Ért ma még egy meglepetés.
Előtte egy találós kérdés: Ki Magyarország legnagyobb gázszerelője?
Na?
Na?
Nem nyert.


A legnagyobb magyar gáz-víz-villanyszerelőt Galambos Lajosnak hívják, aki összetrombitált egy vagyont, ám a tanyájához és a lakóparkjához az energiát állítólag a közműszolgáltatók közbejötte nélkül vételezte, ezért ma már vezetőszáron ballaghatott a rendőr után.
Azt mondja, valakinek a tyúkszemére léphetett, hát ezért kell jól megnézni, milyen társaságban forgolódunk.
Fél az esze, arca csupa derű…
Ott van például a Quaestor elnöke, aki százötven milliárdot pattintott el – tényleg, az a pénz hol is van? – mégis éppen most indítványozták házi őrizetbe helyezését.
Ha kis szerencséje van, házi őrizetben rághatja a libacombot, aztán majd tíz év múlva esetleg eljut az igazságszolgáltatás az elsőfokú ítéletig.
Ő például – csakúgy, mint Kulcsár bróker – jó társaságban forgolódott, és ez nagy, bár kései tanulság lehet Lakodalom Lajosnak is.
Vagy legyél jó emberismerő, vagy legyen a kezedben néhány terhelő adat, akkor esetleg megúszhatod az ilyen apró tolvajlásokat, meg a nagyobbakat is.

Mindenesetre a legjobb, ha a pénzed valahol Tongán landol, akkor már a kutya sem ugat utánad.
Ha szegény vagy, akkor itthon sem…

:O)))

13 megjegyzés:

Wolk írta...

Sperhakni • 14 órája
Lajosokra rájár az idén a rúd Simicska Lagzi hmmmm Kósa felkészül .......

hello írta...

A hasonlataid ezúttal is zseniálisak - legalább ennyi örömünk legyen, ha már a közállapotainkat illetően oly kevés adatik.

Kibic37 írta...

A bal lábára mozgáskorlátozott Julcsán én is dobtam egy hátast :)))

morzsi írta...

Kedves PuPu!
Ne haragudj, hogy személyes problémámmal zavarlak. Mintha böjtölnék... Már egy napja nem tudok enni, inni. Rágyújtani sincs kedvem. Kirúgták Répássy Répát, - akarom mondani, - Róbertet.
Az Igazságügyi Minisztérium igazságügyért (!) felelős államtitkárát!
Mond meg, de most őszintén. Van igazság?

első a munka, s aztán a szerelem írta...

Ha púpos Pista sánta Julcsát táncba vihette volna - az én mesém is tovább tartott volna...
https://www.youtube.com/watch?v=NSgXQG5J8T4

Wolk írta...

skembecsorba • 12 órája
A bulgáriai Ataka párt szorgalmazza, hogy építsen Bulgária, -aki nem is tartozik a schengeni szerződés országai közé- a görög határon kerítést mivel onnan sok illegális határátlépő özönlik át.

A bolgárok egyébként hosszú kerítést építettek a bolgár-török határon.

Clara Nefelejcs írta...

Kedves Mindenki!
Világgá kell ordítanom az örömömet. Bevettek a Mindennapos Éneklés Bizottságába. Persze nem kapok fizetést. Csak tisztelet díjat, Nem sokat, csak havi bruttó 422.000-t.
Az lesz a dolgom, a bizottság többi tagjával együtt, hogy megújítsam a magyar emberekben az éneklés örömét.
Ha például valakinek éppen nincs állása, mert mondjuk kirúgták a munkahelyéről, ahhoz én elmegyek, felkeresem az otthonában és ráveszem, hogy együtt énekeljünk. Ilyeneket, hogy ... sej rigó rigó, részeges ló, együtt isszuk a zab árát...
Vagy ha valakinek minden pénze elveszett a Quaestor ügy kapcsán, akkor beidézem az Emberi Erőforrás Minisztériumba és együtt énekeljük, hogy ...csini baba szeress belém.
Lehet, hogy egyiküknek sem lesz azután állása, pénze, de szolmizálni megtanulnak remekül!

Wolk írta...

A legújabb híradást elhihetjük-e?

"A Bors birtokába került egy aláírt vételi szándéknyilatkozat, amely szerint a Quaestor-ügyben híressé vált Orgován Béla 17 millió forintért venné meg egy cég tulajdonrészét."

http://borsonline.hu/20150925_a_quaestoros_orgovan_17_millioert_vesz_ceget

Ebben az országban miért ne?

peti írta...

Tóta W.: Ének az esőben

peti írta...

fsp:Erőszakik

...ne feledd: hihetővé válhat egy hazugság, de igazsággá soha...

peti írta...

Az orbáni embertelenség támogatói arra hivatkoznak, hogy a menekültek muszlimok. Iszlám terroristáknak tartják őket, pedig ezek az iszlám terroristák elől menekülnek. Az áldozatot a tettessel azonosítják. De ha nem, akkor sem szeretnék, ha muszlimok élnének Európában, mert azok nem “keresztények”. Ezzel csak az a baj, hogy a magyarok sem keresztények. Nem keresztény, aki a jövevényt nem fogadja be, aki az üldözöttet nem segíti. Hiányoznak a megtéréshez illő gyümölcsök. Aki az éhezőnek nem ad enni, a szomjazónak nem ad inni, aki elzárja a felebarátja elől a szívét, az nem keresztény...

Bartus László: Az a baj, hogy muszlimok?

Névtelen írta...

Lángok helyett szögesdrót kerítés öleli kis országunkat. A szögesdrót kerítés hazánk új jelképe akkor is, ha a hossza még csak százhetvenöt kilométer. Ez a ma még nem túl hosszú – a kormány szándékai szerint a határt fokozatosan körülölelő – szögesdrót kerítés azonban mindent eltakar, azok elől is, akik belül vannak, és azok elől is, akik kívül rekedtek. Mert a szögesdróton nemcsak az őzgida akad fenn és szenved kínhalált, hanem fennakad rajta a szárnyaló gondolat is. Fennakad rajta a remény, a szabadság utáni vágy. A szögesdrót kerítés nemcsak fizikai valóság, hanem a lelkekben megtestesült gonoszság, a fejekben megtestesült megalkuvás, az ösztönökben megtestesült gyávaság. Ezért válhatott jelképpé, kifejezve, hogy az itt élők tudtával, sokak támogatásával, még többek közönyével, kevesek elutasítása mellett valami olyasmi történik, amely már egyszer, a vészkorszakban megtörtént. Akkor Magyarország magára hagyta a határai között élő zsidó és cigány közösségeket. Akkor Magyarország eltűrte, hogy sárga csillaggal gyalázzák meg azokat, akik köztünk élnek. Azokat, akiknek egyébként ez az ország sokat köszönhetett. Akkor Magyarország összefogdosta, vagonokra rakta, haláltáborokba küldte és kifosztotta a kitaszítottakat. Ma pedig Magyarország elutasítja a feléje nyújtott, segítséget kérő kezeket. De vajon ki van a szögesdróton belül, és ki van a szögesdróton kívül? Melyik a hosszabb út? Mi a nehezebb? Megkerülni a lerakott pengéket vagy megszabadulni az előítéletektől, az idegengyűlölettől, a téveszméktől, az irigységtől? A mi utunk tűnik hosszabbnak, nehezebben járhatónak. A szögesdrót kerítés keretei között rabbá válik a dolgozó, aki munkájáért remeg. Rabbá válik az anyóka is, aki a sírok közt halkan sírdogál. Rabbá válik a bakter, akit körülvesznek a gyerekek. Mint ahogy rabbá válnak az iskolába sietők is, akik között minden bizonnyal ott van a jövő költője, hogy felnőve megénekelje korunkat...

Élet és Irodalom/Szüdi János: Én már semmit sem értek

Névtelen írta...

...A demokrácia elleni lázadás két alapformája leírható azzal is, hogy céljuk milyen viszonyban van a történelmi idővel. A fasizmus célja legmélyebb lényege szerint a kultúra előtti természetes kiválasztódás érvényesítése, a bolsevizmus célja pedig a természetes kiválasztódás jövőbeli megszüntetése.

Az első időlegesen tényleg megvalósítható: a barbárság világába vezet. A második megvalósíthatatlan: a kapitalizmus nélküli, megváltott világból mindig csak a próbálkozás önkénye és nyomora valósult meg.

Az első számára örökké ellenségekre van szükség, a célcsoportok tetszőlegesek. Vagy a „zsidók”, vagy egy másik nemzet, vagy egyszerűen csak a „nem a mieink”. Megpróbálják kiirtani őket, de az is lehet, hogy ezt azért „már” nem merik. A népnemzetet egyesítő gyűlölködést a kiválasztott célcsoporttal szemben mindenképpen fenn tudják tartani. Közben egy biztos: a célcsoport kárára megpróbálkoznak a vagyonok újraosztásával.

A másodikban is van ugyan ellenség, a burzsoá, de elég megdönteni a kapitalizmust, hogy többé se ellenség, se kizsákmányolás ne létezzék. Amiből a megdöntés látszatra olykor be is következik, a burzsoák mellett az értelmiség egy részét is kiirtják, és a kárukra szintén megpróbálják újraosztani a vagyonokat.

Aztán mind a fasizmusok, mind a bolsevizmusok előbb-utóbb önmaguk dugájába dőlnek. Olykor a katasztrófa se úszható meg...

Ungváry Rudolf: Egy helyzet-leírás