2018. február 27., kedd

CÉLTALANUL

Nagyon sokan fintorognak, fanyalognak ha megemlíti valaki, hogy a hódmezővásárhelyi győzelem azért jöhetett létre, mert a győztes mögött faltól-falig összefogás jött létre, nevezetesen az összefogás kiterjedt a Jobbik szavazóira is.
Most számítsuk le olyan barátainkat, akik képesek felülemelkedni a matematika törvényein is, és azt hirdetik, hogy a negyvennél több a harminc, ha jól kihúzza magát, de ha nem több, hát szégyellje magát, és szorítkozzunk csak épeszű, de a szélsőjobbal való összefogástól zsigeri ellenszenvet érző barátainkra, akik egy ilyen szituáció beláthatatlan következményeitől tartanak.
Ők azok, akik elmondják, hogy milyennek ismerték meg a Jobbikot, igaz, azt nem teszik hozzá, hogy anno milyennek ismerték meg a Fideszt, oszt lám, mi lett belőle, de ezt talán a liberálisokról és a szocialistákról is elmondhatjuk.
Azt pedig, hogy a DK milyen lett, talán még megfogalmazni se könnyű....

El lehetne azon is töprenkedni, hogy a szavak és a tettek egysége mely pártoknál valósul meg, s melyek azok, melyek demokráciát kiáltva diktatúrát építenek, meg azon is, hogy némelyik demokratának csak az a demokrácia tetszik, melyben ő mondja meg a frankót.
De ez meddő dolog, hiszen a becsípődésekkel nem lehet mit kezdeni, aki a kommunistáktól akar rettegni, az ma is az MSZP- t szidja, jóllehet ha Marx látná, milyenek a mi szocialistáink, akkor sírvafakadna, merthogy egy vöröshagymában is több az osztályöntudat, mint a mai szocialistákban.
Természetesen az emberben benne él a kollektív múlt, és akinek felmenőit megölték a nácik, az soha nem fog bízni még abban sem, aki liberális létére az orra alatt kefebajuszt visel, nemhogy abban, aki szellemi állapotának következményeként rasszista vagy antiszemita szózatokkal szórakoztatja környezetét.



Ettől még a tény tény marad, a legszélesebb ellenzéki összefogáskell ahhoz, hogy a maffiát le tudjuk győzni, mert azt eddig már sikeresen elintéztük, hogy az államból viccet csináljanak, az eszközöket és erőforrásokat szinte teljesen maguk alá kotorják és megszállják a médiát.
Utóbbi felöltötte klasszikus formáját, ugyanis majd' minden modern eszköz a bűnbanda kezében van, a demokraták meg kiállhatnak a fórumra, ahogy a főtereket hívták az ókori Rómában, és érces hangon próbálhatják eljuttatni üzeneteiket a plebshez.
Hatékony...
De az is tény marad, hogy aki egész életében igényes volt politikai hovatartozására, annak nehéz lenyomni a torkán ezt a keserű falatot anélkül, hogy vissza ne öklendezné.
Egymásközt szólva, már a sajátjainktól is öklendeznie kell, ami bizony nagy kár.
Meg kell hát teremteni a feltételeket, melyek biztosítékot nyujtanak minden demokratának arram hogy nehogy csöbörből-vödörbe essék, és immáron napokkal a választások előtt ezen kellene dolgozni a diktatúraellenes ellenzéknek, ha már az elmúlt majd háromezer napban nem dolgoztak semmin.



Ehhez konkrét megállapodások kellenek, melyekben rögzíteni kell az elérendő célt, és a cél eléréséhez szükséges feladatokat.
A megállapodásokat egyrészt a pártokkal kell megkötni, másrészt a kiválasztott képviselő-jelöltekkel, kemény anyagi szankciókkal, a pártok vezetői tekintetében is.
Ki kell kötni, hogy viták esetén mi legyen az eljárásrend, ki, vagy mely testület töltse be a döntőbíró szerepét, de semmiképpen ne a Bíróságok, mert ezek már csak részben függetlenek.

Úgy gondolom, elérendő célként az Orbán-rendszer megdönrtését és a bűncselekmények elkövetőinek felelősségrevonását kell megjelölni, elsősorban a legfelsőbb szinteken.
Technikailag lehetetlenné kell tenni a döntésképtelenséget, az obstrukció lehetőségét és a megállapodás megszegését.
A kommunikációnak ezt kell középpontba állítani, éppenséggel érvanyagért nem kell messzire menni.


Azt is rögzíteni kell, hogy a pártok a pártlistákon elért eredményeik alapján kapjanak helyet a kormányban, egy-két kulcspozíció sorsát akár nevesíteni is lehet- például nem kaphatja a Jobbik a belügyi tárcát, a miniszterelnököt pedig meg kell nevezni - konszenzussal.
Olyan miniszterelnök kell, aki kormánya megalakulásának másnapjától kezdve határozott és egyértelmű intézkedéseket hoz, beleértve az azonnali személycseréket is.
Az a cél, hogy mindenki - a Jobbiktól a liberálisokig (és itt nem a pártokra vagy párttagokra gondolok) bízhasson abban, hogy ez a parlamenti ciklus a jogállam és a normális gazdasági-politikai élet helyreállításáról fog szólni.
Lehet ezt-azt kilátásba helyezni, például a dohány-koncessziók és a földbérletek felülvizsgálatát, az elkonfiskált  nyugdíjak visszaadását, egy-két bűncselekmény (Welsz-ügy, Váradi ügy, Simon-ügy stb.) kivizsgálását, ezekhez meg kell találni a jogtechnikai megoldásokat is, mint ahogy az Alkotmány hatálybaléptetésére is, kivizsgálva egyúttal az Alaptörvényhez kapcsolódó fülkepuccsot.

És kilátásba kell helyezni a strómanok és gazdáik felelősségrevonását, a stadion-program azonnali leállítását, a TAO pénzek teljes nyilvánosságát.
Szóval kell egy tökös kormányprogram, mert ha a nép nem azt látja, hogy aki lopott, annak levágjuk a kezét ( copyright by Pokorni Zoltán...)  akkor aki még mozgásképes, azonnal világgámegy, aki meg itthon marad, az kisvártatva ismét a Gömböcöt nézegetheti, hacsak addigra meg nem üti a guta...


Szóval, tiszta helyzetet kell teremteni, melynek első lépése az lenne, hogy ellenségként nem egymást, hanem a maffiaállamot és az állami szintre emelt korrupciót kell megjelölni, átmenetileg fel kell függeszteni egymás ekézését.
Nem nagyon bízom ebben, a mi politikusaink túlzottan hozzászoktak a zavarosban halászáshoz és a rettegéshez, hogy mi lesz, ha fordul a kocka.
Persze ez is benne van a pakliban, de apukám mindíg azt mondta, hogy amelyik halász fél a víztől, nem zabál kecsegét.
Azt hiszem, ez ebben az esetben is érvényes.
Fel kell hívjam még valamire a figyelmet: a Jobbik szavazói nem homogén politikai csoport, vannak köztük normális emberek, akiknek mi nem tudtunk politikai otthont adni, és vannak szélsőségesek is, akik a dolgok rendjéből adódóan a leghangosabbak. De a Jobbik ma Magyarországon komoly politikai erő, és ők éppen annyira tarthatnak kiszorításuktól a politikai térből, mint a  mieink a Jobbik szélsőségeseitől.
Talán lehetne egy lehetőséget adni kölcsönösen, szakítva a gyűlölködéssel. 

Egyedül ettől fél Orbán, az ő terepe ugyanis a társadalmi megosztottság, egész élete egy ilyen helyzetek előállításáról szól, és ez érvényes a saját pártján belüli viszonyoktól a magyar és a nemzetközi politikai szerepléséig egyaránt.


Nehéz bizalom nélkül dolgozni, volt nyolc évünk ezt megteremteni, nem éltünk vele, de nem biztos, hogy a következő négy-nyolc évben erre lesz egyáltalán lehetőségünk.
Nincs időnk, nem lehet tökölődni.
Tessék ezt végiggondolni...


:O)))

2018. február 26., hétfő

A MATEMATIKA DIADALA

Elnézegetem, amint mindenki ünnepli magát, merthogy Hódmezővásárhelyen sikerült lenyomni egy sallert Orbánnak és bandájának.
No lám, mondják most azok, akik idáig hülyeségnek tartották az összefogást, nyelvészkedtek meg értelmetlennek nevezték, ezzel elbizonytalanítva a baloldali és a liberális népséget, miközben azzal traktálták őket, hogy majd ők, egyedül, majd akkorát durrantanak a nulláslisztbe, hogy elfújják a maffiaállamot, dagadt vezérével egyetemben.
Most mindenki úgy tesz, mintha vak lenne, jóllehet mindenki tudja, hogy ezt az eredményt a Jobbiktól a Balfácánokig terjedő együttműködés eredményezte, aminek előfeltétele egy mindenki számára elfogadható jelölt volt.
Erről most sem esik szó, csak a dicsőségről, meg gigászi győzelmünkről.


Nem tudom, Hódmezővásárhelyen hogyan folyt a választási mozgósítás, de azt tudom, ha felénk a mostani helyzethez hasonlóan folytatódik, akkor itt győzelem soha nem lesz.
Tegnap voltam a helyi piacon, ahol a piac minden bejáratánál dolgoztak az LMP aktivistái, ott volt a Jobbik és talán még az Együtt is, de se a szocialistákkal, se a DK aktivistáival nem lehetett találkozni.

Hihetetlenül jól van ez az LMP eleresztve - már anyagilag, de én persze a jelölőlistáikért sem aggódom magam halálra, meglesz az is, kétségkívül...
Ez a körzet Pest-megyei, tradicionálisan baloldali körzet, itt a jobboldal soha nem tud nyerni, itt csak a baloldal tud veszíteni - úgy tűnik, ezen dolgoznak most is éppen.
A közös jelöltről nincs kint plakát, a neve sem ment át a köztudatba, a halásztelkieken kívül kevesen ismerik, kevés lesz ez egy választási győzelemhez egy olyan körzetben, ahol a települések a Duna két partján fekszenek, és a legközelebbi híd Dunaújvárosban van...
A Jobbik természetesen mindenhol ott van, és miután radikális párt, hát nagy a vonzereje, hiszen annyi mindent kínál a nép egyszerű gyermeke számára: ellenségképet, aktivitási lehetőséget, ideológiát, dicső múltat - nosztalgiát az idősebbjének a sohasemvolt Magyarország után és csillámló jövőt a felnövekvő ifjúságnak,.
Ehhez persze meg kell fegyelmezni a cigányt, a zsidót, a migránst és a pirézt is, lehetőleg tettlegesen - ez persze tetszik a magyarnak, megfegyelmezni mindig nagyon szeretett, főleg, ha a fegyelmezendő eleve gyengébb volt...


Aki azt hiszi, hogy Hódmezővásárhely után a Fidesz összerogyott, az nagyot téved.
Lehet, ez a pofon kellett is nekik, még időben, és hogy nem fogják kímélni a pénzt meg az energiát, arra mérget lehet venni.
Lesz bográcsgulyás meg libacomb, remek igéretek, diadal-jelentések, érzékeltetni fogják az erőt, mely velük van.
A Sötétség Ura pedig hetente fog nemzetiszínű homokot szórni a választók szemébe, megvédve minket mindentől és mindenkitől - kivéve saját magát...
Várható, hogy egyre aktívabbak lesznem azok a pártok is, melyeket eleve abból a célból hoztak létre, hogy szavazatot zsákmányoljanak és zavart keltsenek, nem szólva a magányos harcosokként tündöklő fodorgáborokról, lengyellászlókról és számos társukról, akik majd fintorognak és büszkén hirdetik, hogy számukra legfontosabbak az elvek, és legyen inkább Orbanisztán, mint az összes diktatúra-ellenes erő összefogása.
Olyanok ők, mint a vakok, és rettenetesen hasonlítanak ellenfeleikre, akik szerint a liberálisok a legnagyobb veszedelem, pedig ma a dolgokat éppen nem a liberalizmus-fasizmus síkon kellene értelmezni, hanem a diktatúra-demokrácia síkján, vagy mehetünk mindahányan a mohácsi síkra, már képletesen, persze,


Némelyik politikusunk egyébként is olyan, hogy inkább a busójáráshoz passzol, mint  politikához.
Legutóbb Bokros Lajos dühített fel, akit eddig tiszteltem és kedveltem, de infantilis kirohanása inkább hajzott egy bánatos kurvára, akinek nem fizették ki a fuvart, mint felelős politikusra, akire akár a gyerekeim jövőjét is bízhatom.

De elmondhatnám ugyanezt Lévai Katalinról is, aki sokáig emekül adta a vörös dáma szerepét, csak mostanában szilikatalinosodott el...
Mindenesetre most kell észnél lenni, befejezni az alibizést és odatenni magát minden pártnak, demokratikus csoportosulásnak, és jelen kell lenni mindenhol, főleg vidéken!
Nem szabad elhinni, hogy akkor most már hátradőlhetünk, mert megfordult a trend.
Megfordul hát, ehhez mindössze hatvankét százalékos részvételi arány, meg egy mindenkinek elfogadható jelölt kell.


Van miért és van min dolgozni, reméljük hát a legjobbakat...
Orbán felavatta a Nemzeti Lovardát, a Tattersallt,  valaki összeszámolhatná, hogy a lelkesítő aktus után minden ló megvan-e?



:O)))

2018. február 22., csütörtök

ODA A HALSZAGÚ ROKONSÁG


Nagy kő esett le nemzetünk búmardosta szívéről - Kásler professzor szíves közlése értelmében Árpád vérei eurázsiai, és nem finnugor eredetűek!
Ahhh, mecsoda megnyugvás, ereinkből nem szardinia-rajok, hanem barnamedvék és ősbölények köszönnek vissza a XXI. század érdeklődő emberére, mely tényt csak kicsinyt árnyékolja be, hogy a finn-ugorok is eurázsiai génkészlettel rendelkeznek.
Még szerencse, hogy a Viktor-ház leszármazottaiban vélhetőleg nem sok eurázsiai gén van, így aztán a koronázás után biztosan nem kell szégyenkeznünk, büszkén nézhetünk a világ szemébe.
A probléma nem mai keletű, a huszadik század elejének nagy gondja volt ez, merthogy magyarember génjeiben hordozott és turulbanszületett önérzete nem tudta elképzelni Isten Ostorának népét, amint éppen az ostor végére kötött horoggal pecázgat az ezer tó patjain.
Magyarember őseinek vágtatnia illett a végtelen ázsiai sztyeppéken, leigázva mindenkit és meggyakva a szűzeket, de ez a halevés...
Mindenesetre tele van már a génkészletem a mai állapotokkal.


Kásler professzor nem történész, hanem onkológus, ami szintúgy gyönyörű hivatás, emellett az Országos Onkológiai Intézet főigazgató főorvosa, akinek hobbija a történelem - a wikipédia szerint "Kásler professzor onkológusi munkája mellett mindig nagy érdeklődést tanúsított a magyar nemzeti történelmi, történelemfilozófiai sorskérdések iránt, és számos szakértővel folytatott e témákban mélyreható beszélgetéseket. Az a véleménye alakult ki, hogy „a mai ember utat tévesztett, elveszítette értékeit. Majdnem azt lehet mondani, hogy morális interregnum alakult ki, amikor a régi klasszikus, az évszázadok által megszűrt értékek egy részét az emberiség elvesztette, és keresi a megoldáshoz vezető utakat.”[1]Ebből a felismerésből kiindulva az M1 televízióban a hasonlóan gondolkodó barátaival együttműködve beszélgetős sorozatműsort készített a nemzeti sorskérdésekről Nemzeti nagyvizit címmel. A tv-sorozat anyagát 2014-től kezdve a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány (PADA) 39 millió forintos támogatásával a Kairosz Könyvkiadó 6 kötetes könyvsorozatban jelentette meg. Kásler Miklós emellett a Pallas Athéné Domus Concordiae Alapítvány (PADOC) kuratóriumi tagja.[2]"


Ebben az úttévesztésben lehet valami, magam is morális csődnek tartom, mikor valaki a hobbiját - legyen az történészkedés vagy a foci akár - az adófizetők pénzét szórva gyakorolja.
Bármennyire szűklátókörűnek is lehet ítélni a véleményem, mégis, jobban örültem volna, ha Kásler professzor a daganatos betegségek gyógyításában alkot maradandót, vagy például az ország miniszterelnöke nem stadionokat építtet, hanem a ma már nyolcszázhetvenhatezer cigány  számára biztosít kiemelkedést a nyomorból, nem pedig szankciókkal fenyegeti azokat, akiknek nem jut pénze tüzifára.
Szóval, III. Béla - vagy akárkié is a csontváz - nem finnugor, vagy finnugor, vagy kisnyúl - nemzeti identitásunk nagy sorskérdése ez, hiszen fontos, hogy az árpádházi királyok ne valami halszagú népség legyenek, legyenek egytől-egyig színmagyarok, még a hetvenkettedik Béla is, ha mód van rá.
Még egy libának is dehonesztáló lenne, ha lekacsáznák, hát még egy Bélának a lefinnugorozás - piha!
Kis gondot még okozhatnak királyaink feleségei -elég szedett-vedett népség -  de hát ezekkel a nőkkel mindig csak a baj van.
A forgalomban levő pletykák szerint Turulbanszületett Százlábú Rasi hercegnő sem úszta meg a családi konfliktust, de aztán a zord atya elszórt néhány kokit és sallert, úgyhogy rend lesz a Viktorházi királyi családban is...

Más újság nincs, a kampány elindult - szerintem még négy évvel ezelőtt, a választást követő napon - stratégiánk kiérlelt, taktikánk cizellált és kidolgozott, a közvéleménykutatók szerint második az LMP - ezt onnan lehet tudni, hogy első a Ferencváros.
Deutsch Tompit a Fidesz címén idézték a bírósági tárgyalásra, melyben a Gyurcsány-céggel hadakozott volna, de a Fideszben sajnos nem ismerték a neves demokratát, így aztán lehet kérni az ítélet megsemmisítését, hálistennek.
Az idő nekünk dolgozik, gondolhatja az Európai Parlament jeles képviselője.

Érdekes, mi is éppen ezt gondoljuk...


:O)))

2018. február 17., szombat

A DK TIZENKÉT ÍGÉRETE

Gyurcsány Ferenc ígért néhány dolgot az ellenzék választási győzelme esetére, mindjárt az első napra.
Nem véletlen, hogy a médiában ezekról csak általánosságban esik szó, ugyanis csupa-csupa demokrata választó számára fontos és vonzó programpontról van szó, nemmellesleg végre elég konkrét formában.
Próbáljuk hát meg itt pontokba szedni, és ha ti is fontosnak találjátok, hát terjesszük a magunk lehetőségeinek megfelelően!
A dőltbetűs mondatok csak az én véleményemet tükrözik...

1.  A legelső feladat Polt Péter azonnali eltávolítása, csatlakozás az Európai Ügyészséghez.
Utóbbi azért lenne fontos, hogy a jövőben a hatalom ne befolyásolhassa a vádemelést büntetőügyekben, ne legyenek kivételezett személyek, ne bújhasson ki a felelősségrevonás alól senki sem.

2.
Másfélszeres béremelés az orvosokak és ápolóknak, és beszereznek százötven CT ls MRI készüléket.
Az orvosok külföldre vándorlását nem lehet megállítani, illetve a kint dolgozók hazatérését nem lehet megfelelő bérek és európai munkakörülmények nélkül serkenteni.
A százötven CT és MRI készülék mellé pedig kell vagy háromszáz szakorvos is, ezek képzését fel kell gyorsítani, a képzésben résztvevőket anyagilag is motíválni kell.


3. Választójogi törvény módosítása oly módon, hogy ne választhasson az, aki soha nem élt Magyarországon.
Ezt talán érdemes lenne úgy megalkotni, hogy a külföldön élő magyar állampolgárok országgyűlési ombudsmant választhassanak, akinek pontosan körülírt jogosítványai biztosítják jogát, hogy tolmácsolhassa a külföldön élő magyarok véleményét az ország időszerű problémáiról, elsősorban a határon túli magyarokat konkrétan érintő kérdésekben.

4. A bérmegállapodások módosítása oly módon, hogy a mindenkori minimálbér haladja meg a létminimumot.
A létminimum számításának módszerét talán érdemes lenne törvényben szabályozni, megakadályozva egyúttal a törvény kijátszását munkaidőcsökkentéssel és egyéb trükkökkel.

5. Véget vetnek az ukrán nyugdíl-biznisznek, kivizgálják az ahhoz kapcsolódó csalásokat és a résztvevők ellen eljárást indítanak.
Aki viszont valóban Magyarországon él életvitelszerűen, annak jogai ne sérüljenek, és érdemes megvizsgálni, hogy a visszamenőleges vizsgálatokat lehet, és érdemes-e lefolytatni, vagy csak elég elzárni a pénzcsapot.
Elsősorban az ukrán állammal kellene megállapodni.

6. Döntenek a nyugdíjkorrekciós programról, a nyugdíjak a gazdaság megfelelő teljesítménye esetén az infláció feletti mértékben növekednek, visszaállítják a szolgálati nyugdíjasok státuszát.
Nem lenne baj dönteni a korkedvezményekről sem, például az egészségre ártalmas munkakörök esetén, vagy a fegyveres erőknél, testületeknél.

7. Zár alá veszik a fideszes oligarchák vagyonát, ebből kártalanítják az Orbán rendszer kárvallottjait.
Mindenképpen a devizahitelesek ügyét is rendezni kellene, akiktől elvették lakóingatlanukat, azok számára kártérítést kellene kilátásba helyezni, ennek szabályait a kárvallottak képviselőinek bevonásával kellene megalkotni.

8. Ingyenessé teszik az alapvető internet-szolgáltatásokat, törvényben rögzítik az internethez való hozzáférés jogát.
A legszegényebb vidékeken is, az elérhető leggazdaságosabb technológiával a lehető legjobb minőséget, sebességet kell biztosítani, egyúttal ki kell dolgozni a legjobb pedagógusok bevonásával olyan oktatási anyagokat, melyek segítenek csökkenteni a társadalmi helyzetből fakadó hátrányokat.
Óvodákban, iskolákban egyaránt, nyelvtanfolyamok, szókincsfejlesztés, interaktivitás, stb...
Nem mutogatni, meg fintorogni kell a kátrányos helyzetű gyerekek láttán, hanem valós, elérhető segítséget kell nyújtani nekik...
  
9. 18 évre emelik a tankötelezettség korhatárát, visszaállítják a négy évfolyamos szakközépiskolákat ls és megszüntetik az egyházak kiváltságait. 
Ennek persze csak akkor van értelme, ha a tanuló tizennyolc éves korára piacképes tudást szerez, és itt nem kell csodákat vizionálni.
Legyen segédápoló. gyermekgondozó, kisgépkezelő, legyen jogosítványa teherautóra, legyen valamilyen OKJ-s végzettsége, ha nem alkalmas az iskolarenszerű képzésben való részvételre, bármilyen oknál fogva.
A képzés ne zártvégű legyen, hanem adjon lehetőséget a későbbiekben magasabb szintű végzettség elsajátítására is.
A szektorsemleges finanszírozás alapvető követelmény kell, hogy legyen, az egyházak persze bármikor megtámogathatják saját iskoláikat.
Jómagam nagy híve lennék az önkormányzati iskoláknak, ehhez persze szükséges lenne a források megfelelő biztosítása is.
Az egyházaktól elvont pénzeszközöket az oktatás színvonalának emelésére kell használni, kivonni a rendszerből nem lenne szabad.

10. Felülvizsgálják a vatikáni szerződést, és független bizottság részvételével kivizsgálják az egyházi  gyermekmolesztálási ügyeket.
Persze erre nem lesz szükség, ha a rendőrség, a gyermekvédelmi intézmények és az ügyészség teszi a dolgát, és mindenképpen el kellene kerülni, hogy negyven évvel ezelőtti történetekkel szórakoztassák a nagyérdeműt.

11. A családi pótlékot harminc, egydülállóknál ötven százalékkal emelik, felszámolják a gyermekéhezést.
Kimaradt, hogy a mértékét évente az inflációhoz igazítják, meg, hogy a forrása a gazdagok családi adókedvezménye lehetne.
A szegénység demoralizál, ha a legszegényebbeket ki akarjuk emelni a nyomorhoz köthető életmódjukból, hát meg kell teremteni annak anyagi feltételeit is - nem okvetlenül segély formájában...

12. Ingyenessé teszik az alapvető áram és gázhasználatot, illetve leállítják a paksi erőmű fejlesztését, helyette a magújuló energiákat támogatják.
Ezt ki lehetne egészíteni azzal hogy aki nem gázzal fűt, annak megfelelő mennyiségű fűtőanyagot biztosít az állam, ha lehet, a környezetszennyezést a minimálisra csökkentve - tehát a barnaszén eltüzelése kizárt és a fatüzeléshez megfelelő erdőtelepítések társuljanak, megvannak ma már erre a technológiák, csak éppen nem használjuk őket...
 
Szép elképzelések, persze lehetnének kidolgozottabbak is, idő éppen lett volna rá...
Viszont konkrétumok, és egy percig sem probléma, ha a hatalom támadja ezt a választási programot, még az sem talán, ha majd TGM finoman cizellált mondatokban rámutat a tervezett intézkedések és a gothai program között feszülő ellentmondásokra.
Ez legalább valami konkrét, nem túlelméletieskedett katyvasz - a kritikámat róla meg majd megírom a választások után.
Most első Orbán eltakarítása, minden más csak ez után jöhet.
Ezt kellene szem előtt tartani minden demokratának...


:O)))

2018. február 14., szerda

MEGRENDÜLT EGÉSZSÉG

„Váratlanul visszavonta a humán miniszter Tiba Sándor, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktató Kórház főigazgatójának megbízatását – tudta meg a Népszava. A fölmentését maga az érintett is egy tegnapi főorvosi értekezlet előtt tudta meg néhány perccel, amelyen Németh László, a kórházfenntartó hivatal főigazgatója bejelentette a döntést. Az indoklásTiba Sándor „megrendült egészsége” miatt nem tudja ellátni feladatát, ezért a kórházvezetést átmenetileg helyettesére, Papp Tibor orvosigazgatóra bízzák.”


Hát bizony, ilyen ez az egészség, hol kivirágzik, hol meg megrendül, az érintett pedig ez ellen nemigen tud mit tenni.
Tiba Sándor egyébként a térség fideszes országgyűlési képviselőjének testvére, amikor kinevezték az összevonásokkal létrehozott térségi gigamega-kórház élére, akkor éppen kivirágzott, hiszen nyugdíjas létére kapta meg a megbízást, akkor éppen Csiba Gábornak romlott meg az egészségügyi állapota.
Csiba Gábor nagyobb tapasztalattal rendelkezett, Tiba Sándor viszont megbízható rokonnal, és ez olyan volt, mint ultiban a piros ász.
Csakhát, szegény Tiba Sándor menet közben megbetegedett, elvesztette a józan eszét és olyan dolgokat kezdett csinálni, melyek Orbanisztánban a tiltott kategóriába esnek.
Azt hitte, rendet kell tennie, ahelyett, hogy bólogatott volna, mint műanyag kutya a Wartburg kalaptartóján hajdan…
Nekiállt a szerencsétlen felülvizsgálni az élő szerződéseket, a legkirívóbb disznóságokat megszüntette, míg – maga is érezve a büdösséget – a többi kétes hasznú, vagy gazdaságtalan szerződéssel kapcsolatban vad konzultációba kezdett, hiszen azért egyszemélyi felelős vezető egy kórházi főigazgató, hogy dönthessen, ha arra szükség van.


Persze, de ez nem azt jelenti, hogy dönteni-borítani kell, és itt ez történt.
Ahogy azt a népszavazás is megerősítette, ebben az országban az egészségügy nem lesz soha magánkézben, ezt maga Orbán Viktor ígérte meg, márpedig amit ő megígér, az úgy lesz!
Vagy nem.
Ma már a kórház olyan, mint az a konyha, ahol a gáztűzhely a szomszédasszonyé, a speiz a fűszeresé, a mosogató a tántié, a gazdasszonyé a gázszámla
 meg a gond, hogy mit adjon enni a családnak, de hát panaszra semmi ok, a lényeg – a felelősség – az övé.
A modern orvostudomány szeret belekukucskálni a betegbe, erre mindenféle modern eszközök és eljárások állnak rendelkezésére, CT, PET-CT, MRI, röntgen, ultrahang – ezek többsége magánkézben van a kórházon belül, államocskák az államban.
Ha szükség van egy vizsgálatra, akkor azt elvégzi a magáncég, a társadalombiztosítás pedig finanszírozza, elvégre ki várhatja el, hogy más ingyen dolgozzon?
Hogy maradjunk a konyhai hasonlatnál, a lábost bérbe vesszük, alkalmanként egy fél lábos áráért, aki eszik a főztünkből, úgysem tudja, hogy azért kap hétfőtől-vasárnapig paprikáskrumplit, mert a húsra szánt összeget elköltöttük lábosbérletre.
Ő csak szidja az egészségügyet, és elképzeli, ahogy a gaz kórházi dolgozó ül az íróasztala mögött és várólistákat gyárt, merthogy fogalma sincs arról, hogy a várólista azt jelenti, hogy nincs elegendő pénz a gyógyítására.


Lehet, hogy lenne, de az egészségügy nevű koldus zsebén ezer a lyuk, amit beletesznek, az kipotyog, - még szerencse, hogy vannak szorgalmas népek, akik felkapkodják…
Szeretett Vezérünk már évtizedek óta érdeklődéssel fordul az egészségügy felé, ami állapotát tekintve nem is csoda.
Már működése hajnalán Anikó asszony és Kékessy jóbarát ott kolbászoltak a szegedi egészségügy körül, de akkor még voltak gátlások, voltak ellenfelek – mára már csak az egészségügy roncsai meg a piac maradt.
Kórházak most is épülnek, csak éppen nincs bennük orvos és hónap felére elfogy az időarányos pénz, az egészségügyi rendszer is az Orbán-elvre épül: Kicsi vagyok, székre állok, onnan egy nagyot kiáltok…
Zöldmezős gigamegakórház kell, a fizetőképes keresletet meg át kell csatornázni a magánellátásba, mely itt - Orbán szerint és népszavazással megerősítve – soha nem lesz, csak van.
A beteg érdeke az, hogy meggyógyuljon.
Azok közül, akik a gyógyítással foglalkoznak nem mindenkinél ez az elsődleges szempont, az anyagi érdekek sokszor felülírják a betegek érdekeit.


Valahol itt kapcsolódik a dologhoz Geréb Ágnes ügye, akit évek óta próbálnak kiirtani még a szülészet környékéről is – rontja a boltot.
Ha egyszer itt még valaha normális ország lesz, az első feladatok egyike lesz ennek a területnek a rendbetétele, de ahogy elnézegetem, ennek még a környékéről is el kell hajtani az orvosokat, mint libát a vetésből, ugyancsak a különféle lobbykat, és tiszta helyzeteket kell teremteni.
Ehhez nagy elszántság és koncepció kell, ilyenje utoljára szegény Molnár Lajosnak volt, ki is nyírták sebesen…
Hogy mikor lesz változás ezen a területen?
Nehéz megjósolni, de az biztos: sokan halnak meg addig olyanok, a
kik akár még élhettek is volna. 
Gyilkosaik ennek a rendszernek a képviselői – talán mégsem kellene rájuk szavazni…

Tiba Sándor egyébként jól érzi magát és értetlenkedik, ebből is látszik, hogy nincs magánál.
Kellene beszélgetnie kicsit a testvérével, hátha gyógyulni kezdene utána?

:O)))

2018. február 8., csütörtök

VÍRUS

Most nem a számítógépem a szenvedő áldozat, hanem én...
Elkapott ez a rohadt vírus, ágynak döntött, pedig lázam alig volt, és az se magas, mégis megviselt rettenetesen.
Fájt a fejem, köhögtem, mikor köhögtem, fájt a mellem, náthás lettem, olyan vagyok, mint egy üveggyapottal kitömött fejű plüssteve, a teve egyetlen normális életfunkcióját se tudom produkálni, Hogy leköpjem az ellent, az is nagy nehézségekbe kerül.
Írni meg aztán végképp.
Napját nem tudom, mikor voltam ilyen beteg, de már szedem össze magam, lassan megpróbálok visszarázódni a megszokott rendbe, remélem, sikerülni fog!


Mindenesetre nagy megnyugvást adott, hogy láttam, olvasóim remekül feltalálják magukat nélkülem is, a kommentek adtak olvasnivalót azoknak is, akik nem szeretnek írni.
Szeretem, hogy ide nagy többségükben értelmes emberek járnak beszélgetni, Abrakadabra meg arra jó, hogy mindenki el tudja képzelni, milyen lenne, ha a khmmmm... - mondjuk nem annyira szofisztikált gondolkodásúak is ideszoknának - brrrrrrrr...
Az is megnyugtatott, hogy nem kell aggódnom a politikai viszonyok viharos, forradalmi jellegű változásaitól, merthogy egy hete legalább nem történt semmiféle változás,  a választókra borított szar szintjének növekedése is megfelelt az előre jelzettnek, hajóvonták találkozása tilos!
Mára megnyugodhattam atekintetben is, hogy a politikai élet megőrizte egészséges humorát, végre megszólalt Fodor Gábor, kinek csapata lassan már olyasmi, mint a Kétfarkú Kutya Párt, ők az Egyfarkú Kutyaütők, mínusz Bősz Anett, aki teljes sikerrel adja a liberálisok Kunhalmi Ágnesének szerepét.
A liberálisok megtartották soros választmányi ülésüket Bősz Anett spejzában, minekutána Fodor Gábor bejelentette, hogy azt kérték a szocialisták választmányától, hogy a liberálisok választmányának tagjai (Bősz Anett és Sermer Ádám) felszólalhassanak a szocialista választmányi ülésen.
Amennyiben kérésüknek a szocialisták nem tesznek eleget, úgy a Liberálisok (Bősz Anett és Sermer Ádám) egyedül indulnak a választáson.

Azért lássuk be, kell ahhoz egyfajta mazochizmus, hogy egy sokrahivatott pártvezér választásról-választásra csak szopjon, még akkor is, ha hívei (Bősz Anett és Sermer Ádám) kitartó támogatásukkal megédesítik napjait.
Lassan felmerül a kérdés: az öregedés amúgy is szörnyű körülményei közepette kell ez neki tulajdonképpen?
Persze abbahagyni sem szabad, hiszen pártja olyan az LMP mellett, mint Thürmer pártja a szocialisták mellett, emellett erre a Gazda még nem adott erre utasítást.
Fodorra sokszor mondták, hogy alaptulajdonsága a lustaság, én mégis azt mondanám, még ez a szorgalom is túlhajtott...
Már csak az a kérdés, hogy miért kellett csodálkozni azon, mikor a szocialisták vezetői körbeálltak és egymásra mutogattak, mutatván, hogy ki Orbán ügynöke.
Kedvelem Molnár Gyulát, valószínűleg békeidőben jó pártelnök lenne, csak most éppen nincsenek békeidők...


Megyek, nyögök még kicsit, tipedig ne felejtsétek, mikor indultok cseresznyét szedni: Sapka, sál!
Ezeken meg már dühöngeni se lehet, inkább csak szánakozva mosolyogni...

:O)))