Medvemamát is felingerelte a sok hülyeség a Tusványosi Úrfelmutatáson, meg is harapta aki éppen arra járt, de ezzel még nincs vége a drámai napoknak Mackóéknál - a két bocs, mikor meglátta a Fidesz vezérkarát, a vonat elé vetette magát.
És ekkor még nem is tudták, hogy megjelennek majd a szocialisták is, merthogy a hülyeség határtalan.
Ennyi erővel - hadd legyek kissé rusztikus - szocialistáink kinyalhatták volna Orbán seggét a Hősök terén is, megspórolva az utazási és szállásköltséget, lehetett volna az árán nyelvlengető gyógyszert venni, az a Vezérnek is bevált, persze ő minden defektje mellett tudja, mit akar.
Lehet, a szocik is ezt gondolják magukról, de tévednek - hiába akar az elefánt felreppenni az ágra a dögkeselyű mellé, soha nem sikerülhet, és ha az Úr tenne is egy csodát, akkor sem lenne elég, kellene egy másik is, hogy az ág ne törjön le a trampli állat alatt.
Fideszes interpretációban az történt, hogy a szocialisták elnöke nem vállalta a pódiumbeszélgetést, helyette két nehézgyalog tolta oda a képét valamiféle mazochista felindultságában...
Ha egy párt elnöke nem mer vállalni egy pódiumbeszélgetést a politikáról akármikor, bárkivel, akkor ne legyen pártelnök, de még elnökségi tag se!
Már nem azért, de tudok baloldali politikust, akit jobbról nem mernének megkínálni ezzel a lehetőséggel, ugye...
Ez az egész ügy jól szemlélteti, hogy mennyire ostobák szocialista politikusaink ehhez az egészhez.
Kezdjük talán ott, hogy a szocialista pártelnöknek semmi keresnivalója nincs a szekta gyűlésén, eleve butaság volt ezt forszírozni, ebből ott nem lehet jól kijönni, hiszen a baloldali ember abban a társaságban olyan, mint apáca a kuplerájban - a maximum, amire számíthat, hogy kitépik a kezéből a liliomot és formás seggébe dugják.
Az is kiderül, hogy mennyire nem értik szeretett balfék politikusaink ezt az egészet, hiszen ordít róluk, hogy azt hiszik, hogy ez egy politikai rendezvény, ahol politikai érveket lehet ütköztetni, jóllehet itt csak a feneküket ütköztethetik Viktor cipőtalpával, namármost ezért még helybe is menni...
Tusványos nem politikai, hanem hitéleti rendezvény, annak remekül be is válik, jól szervezett, magas propagandaértékkel bír, a hívek várják, mint kisgyerek a nyuszit, de nem is hiába, Viktor menetrendszerűen tojja nekik a piros tojást, emberfia nincs a résztvevők között, aki ne lenne elégedett, mikor hazatér.
Nem disznóság ez - a disznóság az, hogy ma már gátlásai sincsenek a Lőrincnek álcázott Viktornak, minap magáévá tette a Club Aligát, a hajdani pártüdülőt, mind a negyvenhét hektárjával - lassan a hetesre kitehetik a sorompót: Magánterület, belépni csak engedéllyel, nyakkendőben, megneretválkozva!
Tusványos csak egy hatalomtechnikai kérdés, ez segít egyben tartani a tábort, mint ahogy a kollektív hegymászás is Csíksomlyón, mely rendezvény sikere egyébként közös érdek a katolikus egyházzal.
Ha jól belegondolunk, a búcsú a bűnösök számára ad lehetőséget, hogy megússzák az Úr haragját.
Mit mondjak, ennyi bűnöst egykupacban ritkán lát az ember, megjelenésük viszont érthető, hiszen egybevág mindennapos tapasztalataikkal, hogy Orbán rendszerének kulcsa a korrupció, hát fizessük le az Atyaúristent is, ötletek fentebb, a Wikipédián......
Az ember azt hinné, a búcsúcédulákkal való trükközések ideje lejárt, de mindig kiderül, hogy az ember semmit sem okosodik, sőt...
Persze lelki okoknál fogva kellenek az ilyen rendezvények,.
Kellenének a mi oldalunkon is, hiszen ilyen rendezvényeken a részvétellel mindenki úgy érzi, hogy tett valamit, és ez nagyon fontos.
Mégis, a mi oldalunkon még a százéves tradícióval rendelkező rendezvényeket is kinyiffantják zavarosfejű pártpolitikusok, lásd például a május elsejéket.
De megölték a Millát, megölték a Demokratikus Charta rendezvényeit is,és még a politikusok legjobbjai is azt hiszik hogy elég nagy okosságokat pofázni, pedig hát a cselekvésnek - legyen bármilyen is, de erősítse az összetartozás érzését - nincs párja.
Nem az ellenfél rendezvényéhez kell odatörleszkedni, odasunnyogni, hanem a saját akcióinkat kell megszervezni.
Persze ehhez olyan politikusok kellenének, akiknek van érzékük a tömegek meggyőzéséhez, mozgósításához, ezek meg - kis "e"-vel - ehhez antitalentumok, de ezt nehezen hiszik el magukról - csupa kis polihisztor, csupa kis Einstein, csak az az ein stein a fejükben van, ott, ahol más az agyát tárolja....
Nagyjából ezzel a mentalitással fogják nullára írni a Szocialista Pártot, oszt mehetnek vissza karosszérialakatosnak, nagy kár, hogy nem csak a saját jövőjükkel játszanak, hanem a gyerekeink jövőjével is.
Na, akkor ma is hánytam egy szívlapátnyi borsót a falra, miért is nem vagyok elégedett?...
:O)))
2018. július 26., csütörtök
2018. július 21., szombat
HELYBENJÁRÁS
Pató Pál |
Persze azért még vannak utómunkálatok, el kell terjeszteni a hírt a DK-n belüli harcokról, de ezek már csak olyan mozdulatok, mint amikor a sírásók a felhantolt sír oldalát lapogatják a lapátjaikkal, jöhetnek a koszorúk és a kegyeleti brigádvezető mehet részvétet nyilvánítani a bánatos családnak...
Közben a magukat ellenzékinek tartó népek azon törik buksi fejüket, hogy minek köszönhető a Nemzetvezető sikere?
Vezéreik éppen azt a taktikát követik, mint Orbán, aki - mikor a kormányprogramról kérdezték azt válaszolta: Folytatjuk!
De be is tartotta ígéretét, és olyan szorgalmasan lopott, hogy ma már gazdagabb, mint hajdan Esterházy herceg volt, és nagyobb a hatalma, mint Rákosinak, akire legalább Sztálin rá tudta hozni a sikítófrászt - erre a nyalka gömböcre viszont csak Putyin tudná, de ő meg bolond lenne hatástalanítani.
Az Unió meg úgy lehet vele, mint az értelmiségi férj, mikor rájön, hogy csalja az asszony - feldolgozza a traumát, jóllehet Bunkó Józsi módszere - aki pofánvágja - hatékonyabb...
De valóban - mi is a primitívizmus diadalának oka?
Azt hiszem, hogy leszámítva magyarember közismert tulajdonságait, leginkább ott kell keresnünk az okot, hogy az ellenzék nem értette meg, hogy ez az évszázad politikailag a kommunikációról szól, a magyar választó (is ) magasról tesz az ideológiákra, bonyolultabb mondetszerkezeteket meg sem ért, idegen szavakat ugyan alkalmaz, de nem érti - vagy félreérti.
Régi történet, hogy a választóval a hetedik osztályos gyerek színvonalán kell kommunikálni, és érzelmileg kell megfogni.
Mikor először hallottam az általam egyébként kedvelt politikust narratívákról beszélni, megütött a guta, mert tudtam, a választó azt se tudja, hogy a narratívát eszik avagy isszák, ő a székely góbés történeteket kedveli, például a székely menyecskéről, aki megkérdezi az őt lovaskocsiján fuvarozó székelyt: Bátyám, aztán szeret-e b@xni? Szeretek hát, mondja felcsillanó szemmel a székely, mire a menyecske: No, hát akkor b@xon bátyám a lovak közé, mert sietős a dolgom!
Na, ezt érti Józsi tetszik is neki, de a narratívát biztosan a migrácsok hurcolják be és védőoltásal meg chemtraillel terjesztik, ugye.
Persze jó lenne, ha értelmes észérvekkel el lehetne magyarázni, hogy ha ez így megy tovább, akkor a nemzet a jelenleginél is ostobább lesz, a cseléd gyereke cseléd kell, hogy maradjon, és örökre szegény marad, míg a gazdag egyre gazdagabb lesz, és már fél egy van...
A remek terveket sem érti a magyar, minden marhasággal be lehet vezetni az erdőbe, remekül ki lehet használni a korlátoltságát, XIX. századi nacionalizmusát, genetikailag kódolt beképzeltségét, és még az olyan hülyeségekben is hajlamos hinni, mint hogy a horvát labdarugás a magyar foci kutyájának kölyke, inkluzíve Luka Modricot is, aki a legügyesebb kutyakölyök volt a világbajnokságon.
És nincs vége az ellenzéki ostobaságnak, pedig rájöhettek volna már, hogy évek óta olyanok, mint a népi zenekarban a kontrás, aki viszonylag egyszerű, monoton dallamot csalogat elő a száraz fából, jóllehet, aki mulatni akar, az virtuóz játékot akar hallanai, nem azt ahogy a kontrás nyekteti a hebegőt...
Éveken át Orbán idiótaságaihoz kontráztak, - ők ezt úgy mondták, hogy a Fidesz tematizálta a közbeszédet, amit magyarember szintúgy nem értett meg, így fel se merülhetett benne, hogy esetleg nem is a nagyfarkú migráncs az igazi veszély az országra, hanem Orbán politikája, mert így könnyen kimaradhatunk Európából, oszt akkor majd lehet migrálni innen elfele, hacsak addigra körbe nem ér a kerítés.
Pedig voltak itt okos emberek, akik értették, hogy mi lenne dolog, csak éppen vagy nem hittek nekik, vagy - szokás szerint - fontosabb volt nekik a pénz meg a hatalom, mint az ország jövője.
Itt volt például Hankiss Elemér, aki mozgalmat indított, hogy találjuk ki Magyarországot, az ellenzék mégse találta ki, hanem egyik napról a másikra élt - még hatalmon is, ma meg éppen örül, hogy él.
Pedig a jelenlegi helyzetből ez az egyetlen kivezető út - meg kell találni azokat a témákat, melyek az embereket igazán foglalkoztatják, és kidolgozni egy olyan társadalomképet, mely vonzó a társadalmi középosztálynak, az alsó középosztálynak, meg a szegényeknek is, sőt, a kilátástalan nyomorultaknak is.
Be kell mutatni, milyen társadalmat akarunk, ehhez kell megszerezni az Unió támogatását, különösen a média-hozzáférhetőség tekintetében.
Nagy kár, hogy egy lókupec-mentalitású ember ezt felismerte, a mi rengeteg zsenink meg nem, pedig sok seggberúgástól kímélték volna meg saját magukat is.
Szóval okokat és megoldásokat kellene keresni, de itt már az európai választásokra se készül senki, hogy az önkormányzati választásokról ne is beszéljünk.
Hej, ráérünk arra még - nem igaz?
:O)))
2018. július 15., vasárnap
SÜRÜ NAPOK
Holnap vége a labdarúgó világbajnokságnak, drukkolunk a horvátoknak, akik voltaképpen a mi kutyánk kölykei, sikereik a mi sikereink is, mégha a mi kutyánk koszos, girhes, rühes, tetves, és szopornyicás is, de a kölyke...
Van mire büszkék lennünk, és még nincs itt a vége, a világ egy lépésre van a csodától, a magyarok világbajnokságot nyernek, kiköszörülve a hajdani berni csorbát!
Aki nem hiszi, nézze meg nemzeti érzelmű honfitársaink autóit, rajtuk van a hajdani Nagy-Magyarország térképe, melyről egyértelműen kiderül, hogy Horvátország tulajdonképpen Magyarország, csak a hülyének nem világos ímmár, hogy mire is kell büszkének lennünk a NER felülmúlhatatlan sikerein túl.
Természetesen a Kormányzó ott fog ülni a díszpáholyban, jobbján az orosz elnökkel, akivel menet közben megejtenek egy hivatalos találkozót is.
Ezt a szituációt a mi boldogságunk ismerheti még katona korából, mikor tartótisztjének be kellett számolnia a legénységi állomány hangulatáról - csak most az EU csúcs titkairól kell beszámolnia, ami nem lesz könnyű, habár Merkel és Macron kitüntetett figyelmet szenteltek neki...
A világbajnokság győztese ki lesz, az még nem tudható, de hogy Putyin a nyertese, azt már tudjuk.
A rendezvény jól sikerült, zökkenőmentes volt, habár a brit kutatók megállapították, hogy az orosz válogatott dopping nélkül nem lett volna képes ilyen teljesítményre, valószínűleg marokszám ették a herbált és a Csernobil mellett, a Pripjaty mocsaraiban gyüjtött varázsgombát.
A magyar válogatott persze hiába rágta a mákgubót, egyedül Orbánon látszik meg a pszichedelikus befolyásoltság, de ez részben állam, részben meg családi titok, néhány nap múlva nem is említhető, mert a gatyánkat is lepereli rólunk a miniszterelnökség...
Putyinnak egyébként lesz egy kisebb jelentőségű találkozója is a VB döntőt követően. Donald Trumppal találkozik, aki pávatáncol neki egyet, és megpróbálja rávenni, hogy segítsen Iránt eltávolítani Szíriából.
Ez a project Trumpnak Izrael miatt fontos, merthogy felmondta az iráni atomalkut.
Izrael meg Irán úgy útálják egymást, mint Harangláb a kukoricagölödint.
Izraelnek van már atombombája, Iránnak meg ha lesz, lehet, képes lesz le is dobni, -Trump meg ezt nem hagyhatja.
Putyin meg azt nem hagyhatja, hogy Trumpnak ne legyenek égető gondjai.
Szíria a térség kulcsa, az irániak ott nyujtanak testvéri segítséget Aszad elnöknek, Amerika meg nem akarja vállalni a szárazföldi erők bevetését, mert fél egy esetleges Irak-Afanisztán szindromától.
Rájár a rúd az amerikaiakra, szépen eltervezett hatalomcseréjük a közel-keleten totális kudarcot vallott, a megszokott diktátorokat kiismerhetetlen figurák váltották, semmi nem zárult le, nyugalom meg végképp nincs.
Kína egyre erősebb, az oroszok fegyverek tekintetében technológiai fölényben vannak, Amerikát a világ minden táján utálják, egyre több helyen, egyre több konfliktussal kell szembenézniük, a tetejében Európa sem a régi már, lásd az import-vámok ügyét, melynek kapcsán világosan kiderült, hogy Amerika lehetőségei korlátozottak.
Legutóbbi fenyegetőzése a NATO kapcsán nevetséges.
Azt mondja, hogy Amerika védőernyőt tart Európa felett, de az igazság az, hogy egyszerűen nem lenne képes egy valóságos orosz támadást hagyományos háborúban feltartóztatni, a nukleáris fegyverek bevetése meg maga az öngyilkosság - ne feledjük a megváltozott orosz katonai képességeket sem...
És akkor még ott van Kína is, nem lehet nem számolni vele.
Trump fenn akarja tartani az orosz fenyegetés rémképét, ehhez persze az érintett országokban partnerei is akadnak, és hát egyre nehezebb bebizonyítani, hogy Oroszország fenyeget, lévén inkább Amerika kavirnyászik folyvást az orosz határok környékén...
Szóval, nagyon jó megállapodást kellene kötnie Putyinnal, mert túl sok idő nincs már hátra a következő elnökválasztásig.
Európának sincs már sok ideje a vacillálásra, mert távlatot kellene adni a népnek, nem pedig terméketlen szócsépléssel múlatni az időt.
Az Unió vagy elkezd végre államszerűen viselkedni, vagy oda jut, hogy senki nem veszi komolyan - lásd Sztálin kérdését a Pápáról - hány hadosztálya van?
Amerika hanyatlóban van, Kína emelkedőben, ez a száz év az övé, a következő száz év Indiáé.
Ma realitás Oroszország ereje, és a világ kihívása Afrika.
Európának a globális versenyben csak egységes államként van esélye, értve ezen pénzügyi, külpolitikai, katonai képességeit is.
És hadd fantáziáljak egy jót: Kínával, az USA-val, Indiával szemben csak akkor van esélye, ha végre valaki ránéz a térképre, és rájön, hogy Oroszország is Európához tartozik.
Erre most jobbak az esélyek, mert a Brexittel az angolszász imperializmus gyengébb pozicióba került.
Trump nem véletlenül adja elő az elefántot a porcelánboltban - de hiába, a világ megváltozott és ahogy hajdan Róma sem tudott versenyezni a barbárokkal, úgy Trumpnak sincs sok esélye...
A mi jövőnk, vagy halálunk Európához kötődik, az nemigen segítené a túlélést, ha menet közben agyonvernénk egymást.
Végig kellene ezt a dolgot gondolni, ha nem akarjuk, hogy mi legyünk e kor vizigótjai...
:O)))
Van mire büszkék lennünk, és még nincs itt a vége, a világ egy lépésre van a csodától, a magyarok világbajnokságot nyernek, kiköszörülve a hajdani berni csorbát!
Aki nem hiszi, nézze meg nemzeti érzelmű honfitársaink autóit, rajtuk van a hajdani Nagy-Magyarország térképe, melyről egyértelműen kiderül, hogy Horvátország tulajdonképpen Magyarország, csak a hülyének nem világos ímmár, hogy mire is kell büszkének lennünk a NER felülmúlhatatlan sikerein túl.
Természetesen a Kormányzó ott fog ülni a díszpáholyban, jobbján az orosz elnökkel, akivel menet közben megejtenek egy hivatalos találkozót is.
Ezt a szituációt a mi boldogságunk ismerheti még katona korából, mikor tartótisztjének be kellett számolnia a legénységi állomány hangulatáról - csak most az EU csúcs titkairól kell beszámolnia, ami nem lesz könnyű, habár Merkel és Macron kitüntetett figyelmet szenteltek neki...
A világbajnokság győztese ki lesz, az még nem tudható, de hogy Putyin a nyertese, azt már tudjuk.
A rendezvény jól sikerült, zökkenőmentes volt, habár a brit kutatók megállapították, hogy az orosz válogatott dopping nélkül nem lett volna képes ilyen teljesítményre, valószínűleg marokszám ették a herbált és a Csernobil mellett, a Pripjaty mocsaraiban gyüjtött varázsgombát.
A magyar válogatott persze hiába rágta a mákgubót, egyedül Orbánon látszik meg a pszichedelikus befolyásoltság, de ez részben állam, részben meg családi titok, néhány nap múlva nem is említhető, mert a gatyánkat is lepereli rólunk a miniszterelnökség...
Putyinnak egyébként lesz egy kisebb jelentőségű találkozója is a VB döntőt követően. Donald Trumppal találkozik, aki pávatáncol neki egyet, és megpróbálja rávenni, hogy segítsen Iránt eltávolítani Szíriából.
Ez a project Trumpnak Izrael miatt fontos, merthogy felmondta az iráni atomalkut.
Izrael meg Irán úgy útálják egymást, mint Harangláb a kukoricagölödint.
Izraelnek van már atombombája, Iránnak meg ha lesz, lehet, képes lesz le is dobni, -Trump meg ezt nem hagyhatja.
Putyin meg azt nem hagyhatja, hogy Trumpnak ne legyenek égető gondjai.
Szíria a térség kulcsa, az irániak ott nyujtanak testvéri segítséget Aszad elnöknek, Amerika meg nem akarja vállalni a szárazföldi erők bevetését, mert fél egy esetleges Irak-Afanisztán szindromától.
Rájár a rúd az amerikaiakra, szépen eltervezett hatalomcseréjük a közel-keleten totális kudarcot vallott, a megszokott diktátorokat kiismerhetetlen figurák váltották, semmi nem zárult le, nyugalom meg végképp nincs.
Kína egyre erősebb, az oroszok fegyverek tekintetében technológiai fölényben vannak, Amerikát a világ minden táján utálják, egyre több helyen, egyre több konfliktussal kell szembenézniük, a tetejében Európa sem a régi már, lásd az import-vámok ügyét, melynek kapcsán világosan kiderült, hogy Amerika lehetőségei korlátozottak.
Legutóbbi fenyegetőzése a NATO kapcsán nevetséges.
Azt mondja, hogy Amerika védőernyőt tart Európa felett, de az igazság az, hogy egyszerűen nem lenne képes egy valóságos orosz támadást hagyományos háborúban feltartóztatni, a nukleáris fegyverek bevetése meg maga az öngyilkosság - ne feledjük a megváltozott orosz katonai képességeket sem...
És akkor még ott van Kína is, nem lehet nem számolni vele.
Trump fenn akarja tartani az orosz fenyegetés rémképét, ehhez persze az érintett országokban partnerei is akadnak, és hát egyre nehezebb bebizonyítani, hogy Oroszország fenyeget, lévén inkább Amerika kavirnyászik folyvást az orosz határok környékén...
Szóval, nagyon jó megállapodást kellene kötnie Putyinnal, mert túl sok idő nincs már hátra a következő elnökválasztásig.
Európának sincs már sok ideje a vacillálásra, mert távlatot kellene adni a népnek, nem pedig terméketlen szócsépléssel múlatni az időt.
Az Unió vagy elkezd végre államszerűen viselkedni, vagy oda jut, hogy senki nem veszi komolyan - lásd Sztálin kérdését a Pápáról - hány hadosztálya van?
Amerika hanyatlóban van, Kína emelkedőben, ez a száz év az övé, a következő száz év Indiáé.
Ma realitás Oroszország ereje, és a világ kihívása Afrika.
Európának a globális versenyben csak egységes államként van esélye, értve ezen pénzügyi, külpolitikai, katonai képességeit is.
És hadd fantáziáljak egy jót: Kínával, az USA-val, Indiával szemben csak akkor van esélye, ha végre valaki ránéz a térképre, és rájön, hogy Oroszország is Európához tartozik.
Erre most jobbak az esélyek, mert a Brexittel az angolszász imperializmus gyengébb pozicióba került.
Trump nem véletlenül adja elő az elefántot a porcelánboltban - de hiába, a világ megváltozott és ahogy hajdan Róma sem tudott versenyezni a barbárokkal, úgy Trumpnak sincs sok esélye...
A mi jövőnk, vagy halálunk Európához kötődik, az nemigen segítené a túlélést, ha menet közben agyonvernénk egymást.
Végig kellene ezt a dolgot gondolni, ha nem akarjuk, hogy mi legyünk e kor vizigótjai...
:O)))
2018. július 13., péntek
TÖRÖK MONIKA EMLÉKÉRE
A Huppa.hu főszerkesztője, a baloldali újságírás intézménye tegnap örökre elhagyott bennünket.
Igen, intézmény volt ő, kiapadhatatlan humorával, sprőd, de az embert soha szem elől nem vesztő stílusával, biztos politikai érzékével.
Számtalan jó percet adott nekünk, köszönjük meg neki - legalább így, utólag.
Koránál fogva még sokág élhetett volna, de neki ennyi jutott.
Hiányozni fog.
Igen, intézmény volt ő, kiapadhatatlan humorával, sprőd, de az embert soha szem elől nem vesztő stílusával, biztos politikai érzékével.
Számtalan jó percet adott nekünk, köszönjük meg neki - legalább így, utólag.
Koránál fogva még sokág élhetett volna, de neki ennyi jutott.
Hiányozni fog.
2018. július 11., szerda
RÖFIT MEGESZI A PENÉSZ A SÁRGA IRIGYSÉGTŐL
Horvátország VB döntőben!
Hadd ne taglaljam, mi meg hol vagyunk.
És akkor még arról nem is esett szó, hogy mi a differencia Reménységünk, és a horvát elnökasszony között, de érdemes lenne lefényképezni mindkettejüket fürdőruhában...
Nem csak esztétikai a differencia...
Jómagam a horvátoknak drukkolok, tudjátok, Zrinyi, Frangepán,Jellasi - ja, ő nem...
Jó kis világbajnokság ez, tetszik!
:O)))
Hadd ne taglaljam, mi meg hol vagyunk.
És akkor még arról nem is esett szó, hogy mi a differencia Reménységünk, és a horvát elnökasszony között, de érdemes lenne lefényképezni mindkettejüket fürdőruhában...
Nem csak esztétikai a differencia...
Jómagam a horvátoknak drukkolok, tudjátok, Zrinyi, Frangepán,
Jó kis világbajnokság ez, tetszik!
:O)))
2018. július 9., hétfő
A MAGYAR BÉKA
A magyar politikában totemállatnak leginkább a béka felel meg.
Nem, nem a helyes kis levelibéka, inkább a varangyosbéka az, mely a célnak megfelel, hiszen randa, undorító, nyálkás, mérgező és gusztustalan, bátran azonosulhat vele hatalom és társadalom.
A hatalom számára a béka szerepének tanulmányozására bátran használható Phaedrus békája, mely a Rana rupta et bos című fabulájában lelhető fel.
A tanmese a békáról szól, mely elirigyelte az ökör délceg termetét, majd utánozni kívánva felfújta magát, mígcsak szét nem pukkadt.
Amikor Orbán Merkelnél járt, óhatatlanul ez a tanmese juthatott eszünkbe, hiszen eléggé vicces, ahogy a mi varangyunk emberkedik ott, ahonnan lepottyan a kenyérrevaló, és felfuvalkodottságában nem veszi észre nevetségességét.
Mikor az utat értékeli, elmondja, hogy amikor kifejtette álláspontját, akkor a német partner ezt is, azt is tudomásul vette.
Nem, nem értett vele egyet - tudomásul vette.
Ha máshonnan nem is, de kultúrájának ősforrásából, a kocsmai viselkedésből pedig ismerhetné a különbséget.
Mikor beszól a helyi erősfiúnak, az még inni akar egy sört, ezért tudomásul veszi a pofátlankodást, de felejteni azért nem felejti, és amikor az igazlátó kilép a kocsmaajtón, akkor először pofán veri, majd még kicsit meg is rugdossa, ettől csak az a megfontolás tarthatja vissza, hogy a cipőtalpát nem akarja összekenni Orbánnal.
Magyarország az Unióból él, onnan kapja a pénzt, és amikor arról beszél szeretett miniszterelnökünk, hogy a magyar gazdaság megáll a saját lábán, mint Rasi, akkor elfelejti hogy az a láb Kecskeméten és Győrben áll, nemmellesleg fehér strimfliben...
A magyar társadalom pedig bátran alkalmazhatja totemállatnak a forróvízben fődögélő békát, melyet hideg vízben dobtak a kondérba, és apránként, fokozatosan emelték a vízhőmérsékletet, mely eleinte felettébb tetszett az ostobatekintetű hidegvérűnek, egészen addig, mígcsak meg nem döglött.
A magyar társadalom éppen ilyen, apránként veszti el nemcsak jogait, de szabadságát is, és döngő léptekkel halad visszafelé, a múlt századba, a lovastengerész országa felé.
Már csak a ló hiányzik, de azt majd pótolja a család, nem lesz nehéz, erős a lovakhoz való affinitás, végtére is a nagypapa lófelcser volt, ha jól emlékszem - hogy visszább ne is menjünk a családtörténetben...
A mi varangyunk kétségkívül ügyes, nyaralási szezonban elintéz egy-két dolgot, mely esetleg ősszel már kellemetlen lenne, most viszont a kutya se figyel rá - nem a mi ügyünk. .
Kafateria, keresztény államiság, bírói függetlenség, a Miniszterelnök közigazgatási különbírósága, Kálmán Olga (igen, várhatólag megy a hírtévével a levesbe ő is, és ha szakmai szolidaritásra számít, akkor nagyot fog tévedni...), és még jó néhány dolog sorsa eldől, a táradalom békája alatt zubog már a víz a kondérban, de nem érdekli, - majd kihűl, nem igaz?
Szánalmas világ ez, szánalmas szereplőkkel, de mit tehetünk, - ezt az önképzőköri előadást olyan szereplőkkel kell előadnunk, amilyenek rendelkezésre állnak.
A hatalom szereplői megkapják a gázsijukat, a statiszták serege meg nyugodtan dögöljön éhen, és örüljön annak, hogy idáig is élhetett.
A magyar társadalom pedig hiszi, hogy ebben s színdarabban néző.
Téved, mint ahogy tévedtek az angolok is, akik a brexitről döntöttek.
Majd amikor mi is hasonló helyzetbe kerülünk, mi is megtudjuk.
Sosem tudtunk más kárán tanulni, nekünk úgy ötvenévente romba kell dönteni az országot.
Most sem lesz másként...
Inops, potentem dum vult imitari, perit.
A gyenge elpusztul, amikor utánozni akarja az erőset.
Nem, nem a helyes kis levelibéka, inkább a varangyosbéka az, mely a célnak megfelel, hiszen randa, undorító, nyálkás, mérgező és gusztustalan, bátran azonosulhat vele hatalom és társadalom.
A hatalom számára a béka szerepének tanulmányozására bátran használható Phaedrus békája, mely a Rana rupta et bos című fabulájában lelhető fel.
A tanmese a békáról szól, mely elirigyelte az ökör délceg termetét, majd utánozni kívánva felfújta magát, mígcsak szét nem pukkadt.
Amikor Orbán Merkelnél járt, óhatatlanul ez a tanmese juthatott eszünkbe, hiszen eléggé vicces, ahogy a mi varangyunk emberkedik ott, ahonnan lepottyan a kenyérrevaló, és felfuvalkodottságában nem veszi észre nevetségességét.
Mikor az utat értékeli, elmondja, hogy amikor kifejtette álláspontját, akkor a német partner ezt is, azt is tudomásul vette.
Nem, nem értett vele egyet - tudomásul vette.
Ha máshonnan nem is, de kultúrájának ősforrásából, a kocsmai viselkedésből pedig ismerhetné a különbséget.
Mikor beszól a helyi erősfiúnak, az még inni akar egy sört, ezért tudomásul veszi a pofátlankodást, de felejteni azért nem felejti, és amikor az igazlátó kilép a kocsmaajtón, akkor először pofán veri, majd még kicsit meg is rugdossa, ettől csak az a megfontolás tarthatja vissza, hogy a cipőtalpát nem akarja összekenni Orbánnal.
Magyarország az Unióból él, onnan kapja a pénzt, és amikor arról beszél szeretett miniszterelnökünk, hogy a magyar gazdaság megáll a saját lábán, mint Rasi, akkor elfelejti hogy az a láb Kecskeméten és Győrben áll, nemmellesleg fehér strimfliben...
A magyar társadalom pedig bátran alkalmazhatja totemállatnak a forróvízben fődögélő békát, melyet hideg vízben dobtak a kondérba, és apránként, fokozatosan emelték a vízhőmérsékletet, mely eleinte felettébb tetszett az ostobatekintetű hidegvérűnek, egészen addig, mígcsak meg nem döglött.
A magyar társadalom éppen ilyen, apránként veszti el nemcsak jogait, de szabadságát is, és döngő léptekkel halad visszafelé, a múlt századba, a lovastengerész országa felé.
Már csak a ló hiányzik, de azt majd pótolja a család, nem lesz nehéz, erős a lovakhoz való affinitás, végtére is a nagypapa lófelcser volt, ha jól emlékszem - hogy visszább ne is menjünk a családtörténetben...
A mi varangyunk kétségkívül ügyes, nyaralási szezonban elintéz egy-két dolgot, mely esetleg ősszel már kellemetlen lenne, most viszont a kutya se figyel rá - nem a mi ügyünk. .
Kafateria, keresztény államiság, bírói függetlenség, a Miniszterelnök közigazgatási különbírósága, Kálmán Olga (igen, várhatólag megy a hírtévével a levesbe ő is, és ha szakmai szolidaritásra számít, akkor nagyot fog tévedni...), és még jó néhány dolog sorsa eldől, a táradalom békája alatt zubog már a víz a kondérban, de nem érdekli, - majd kihűl, nem igaz?
Szánalmas világ ez, szánalmas szereplőkkel, de mit tehetünk, - ezt az önképzőköri előadást olyan szereplőkkel kell előadnunk, amilyenek rendelkezésre állnak.
A hatalom szereplői megkapják a gázsijukat, a statiszták serege meg nyugodtan dögöljön éhen, és örüljön annak, hogy idáig is élhetett.
A magyar társadalom pedig hiszi, hogy ebben s színdarabban néző.
Téved, mint ahogy tévedtek az angolok is, akik a brexitről döntöttek.
Majd amikor mi is hasonló helyzetbe kerülünk, mi is megtudjuk.
Sosem tudtunk más kárán tanulni, nekünk úgy ötvenévente romba kell dönteni az országot.
Most sem lesz másként...
****
Rana rupta et bos
Inops, potentem dum vult imitari, perit.
In prato quondam rana conspexit bovem
et tacta invidia tantae magnitudinis
rugosam inflavit pellem. Tum natos suos
interrogavit, an bove esset latior.
Illi negarunt. Rursus intendit cutem
maiore nisu et simili quaesivit modo,
quis maior esset. Illi dixerunt bovem.
Novissime indignata, dum vult validius
inflare sese, rupto iacuit corpore.
A szétpukkadt béka és az ökör
A gyenge elpusztul, amikor utánozni akarja az erőset.
Egyszer a béka a réten meglátta az ökröt
és megirigyelvén hatalmas termetét
felfújta ráncos bőrét. Ekkor megkérdezte
porontyait, hogy nagyobb-e az ökörnél.
Ők azt mondták, hogy nem. Ismét megfeszítette bőrét
nagyobb erőfeszítéssel és újból megkérdezte,
hogy ki a nagyobb. Ők azt mondták, hogy az ökör.
Megint méltatlankodott és amikor erősebben fel akarta fújni magát, szétpukkadt testtel elterült.”
:O)))
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)