2021. március 31., szerda

KÍSÉRLETI KOMMENTEK 0331

 Orbán kezdeményezésére létrejött az Üzbég-Magyar Burgonyakutató Központ

A nagymama még a földeken kutatott a felszedni elfelejtett krumpli után, és annyit lopott csak, amennyi a szoknyájába varrt zsebbe belefért.
Az unoka szintet lépett.
Na mindegy, csak a kromplileves legyen kromplileves, a tolvaj meg legyen tolvaj...



Nem nagyon értem - a kínai meg az orosz vakcina ellen vadul háborgott az ország, jóllehet nem voltak halálesetek, nem voltak negatív tünetek.
Most senki sem háborog, pedig már régen le kellett volna állítani a hazai alkalmazását.
A németek a hatvan év felettieket oltják vele, értünk már nem kár - arrafelé sem...
Érdekes nemzet vagyunk.
Úgy vagyok ezzel, mint mikor a két rabbi beszélget:
- Nem értem, nem értem...
- Megmagyarázzam?
- Megmagyarázni én is tudom, de nem értem, nem értem...

:O)))

2021. március 30., kedd

EGÉSZSÉGÜGY A PRÉS ALATT


Az autódnál sem akkor jönnek elő a hibák, amikor alacsony terheléssel használod, az akkumulátorod is télen adja meg magát, a kuplung is a lakhelyedtől távol, a nyári családi kirándulás során kezd el csúszni, a kapcsolataid is akkor romlanak el, amikor egyéb életviteli - munkahelyi, egészségügyi problémáid támadnak.
Szóval, a terhelés nem tesz jót semmi olyannak, ami valamilyen oknál fogva nem működik tökéletesen.
Ami azt illeti, a magyar egészségügynek sem tesz jót, hogy a járvány csúcsra járatja, és ebben az a borzasztó, hogy az ostor azokon csattan, akik már évtizedek óta a hátukon cipelik ezt a rendszert.
Viselik az aktuális hatalom ötleteléseiből - manapság csillapíthatatlan pénzéhségéből - származó terheit, a fejetlenséget, a nyunyókákat, a szenilis, koszoskörmű, de küldetéstudatos professzorokat, a politikusok gátlástalanságát.
És azt is, hogy a szavukat gyakorlatilag semmibe veszik, leinasozzák őket, jóllehet iskolai végzettségét tekintve az az ember, aki egy hályogkovács magabiztosságával veri szét a még úgy-ahogy működő rendszereket is, saját terminológiája szerint maga is inasnak számít, saját tanult szakmájában is.
Persze lehet, hogy titkon elvégezte a Fagin - egyetemet is, mely a Twist Olivérből közismert tudományokban ad jártasságot...
A szakdolgozók, meg a technikai személyzet is áldozata ennek a helyzetnek, aki pedig ezt nem hiszi, menjen el egy Covid-osztályra takarítónőnek, vagy adminisztrátornak egy felvételi triázs mellé, hamar megtapasztalhatja azt a hihetetlen nyomást, mely fizikailag-pszichikailag egy egészségügyi dolgozón van napjainkban.


Nem akarok én minden gondot a mai egészségügyi vezetés - már, ha létezik egyáltalán ilyen a mai magyar egészségügyben - nyakába varrni, de az sajnálatos tény, hogy konzisztens egészségügyi koncepciója utoljára ebben az országban szegény néhai Molnár Lajosnak volt.
Őt aztán ki is nyírta a Fidesz fedőnéven tevékenykedő Orbán, leginkább azért, mert a professzori maffián túl az ő maffiájának sem volt érdeke a tiszta, átlátható viszonyok megteremtése az egészségügyben - a zavarosban jobban lehetett halászni.
Orbán és köre érzékelte az egészségügyben rejlő anyagi lehetőséget, Kékessy Dezső volt nagykövet és Lévai Anikó már az idők hajnalán boldogan kavart a szegedi egészségügy magánosításának kísérlete körül, de az igazi lehetőség 2010 után nyílt meg, amikor Orbán az egészségügyet is a nevére vette.
Már nem volt fontos az állami egészségügy, ma meg már a látszat sem az.
Eleinte lopakodó privatizáció nyitotta meg az utat a vállalkozó szellemű orvosbárók és a törekvő politikusok előtt, a labor-diagnosztika és a képalkotó eljárások terén sikeresen kiszorították az államot a pályáról, utána meg már könnyed ujjgyakorlat volt a magánkórházak és szakrendelések létrehozása.
Ma már nincs szükség arra, hogy az állami ellátás bázisán működtessék a magánpraxist, jóllehet azért a takarékosság mára sem tűnt el a rendszerből - amit lehet, azt azért elvégeztetik az állami szférával.


Mindenesetre ha az átlag magyar számára egy CT-t, MRI-t készítenek, már duzzad is valamelyik orvos-báró, NER-lovag vagy lovagina zsebe, ami nem azért baj, mert irigyek vagyunk, hanem azért, mert ezzel párhuzamosan elfelejtették fejleszteni ezeket a területeket az állami ellátásban.
Ez így van, ha nem magánúton rendeled meg a szolgáltatást, hanem ha beutalóval mész, akkor is.
A magánszolgáltató szerződést köt ugyanis a társadalombiztosítással, és annak nevében eljárva végzi a vizsgálatot, állami pénzért - a te pénzedért..
Természetesen, ahova az állam és a szolgáltató közé beékelnek egy céget, ott máris drágább az ellátás, amit aztán majd a szükséges vizsgálatok számának csökkentésével ellensúlyoznak, ha tudnak...
Merthogy a siránkozás évek óta azon folyik, hogy az intézmények túllépik a költségvetésüket és eladósodnak beszállítóiknál, de azt senki nem szokta hangsúlyozni, hogy a költségvetés egy - jobb esetben nem hasraütés által - mesterségesen kialakított szám, melynek nagysága már akkor eldől, mikor az állam meghatározza, hogy bevételeinek hány százalékát költi az egészségedre.
Hát mit mondjak, nem olyan nagyvonalú, mint például az élsporttal kapcsolatban, sőt, minden egyes élsportoló csak előled eszi el az ellátást, mert mire húszas évei végére kiöregszik, addigra már minden baja van, az izületeinek annyi, a kokszolás miatt oda a mája, a túlterhelés miatt a szíve, a tüdeje sem egészséges, viszont pontosan tudja, milyen vizsgálatok segítségével és milyen eljárásokkal lehet összedrótozni annyira, hogy ötven éves korában ne essen ki a kerekes-székből.


Az állam intézményeket finanszíroz, ahelyett, hogy - biztosítási alapon - a betegséget finanszírozná.
Így aztán ha intézményvezetőként jó vagy az elöljáróságnál, hát nem nyirbálják meg az előző évhez képest a költségvetésed, és várhatod, mikor jut eszébe valamelyik csókosnak, hogy a te intézményed felújítását végezze el dupla áron, mely természetesen nem nálad jelentkezik, ellenben beleszólásod sincs sok abba, hogy mire lenne szüksége az intézménynek.
Nem azt mondják, hogy ha kitöröd a lábad, akkor jogosult vagy százezer forintot elkölteni a gipszre, a műtősfiúra meg a doktorra, és ha ezt az állami egészségügyben költöd el, akkor is százezer forint a térítés, meg ha a magánszférában, akkor is jogosult vagy rá ha gazdag vagy, ha csóringer, hanem mindenféle trükkökkel a magánellátás felé terelnek, mert abból a pénz a baráti zsebekbe csordogál, és azt te csak álmodod, hogy az a pénz a gazdag páciensek zsebéből származik.
Az ellátásnak ára van, azt akkor is te fizeted, ha a magán-egészségügy szerződéses alapon az állami feladatot látja el.
Az már csak hab a tortán, hogy senki nem tudja, hogy mennyibe kerül, ha a bal lábad töröd el, azt meg végképp nem, hogy mennyi a te törött lábad ára Alsódobszán és mennyi a tizenkettedik kerületben.
Takarékoskodunk.
Kihajigálunk egy csomó embert az ellátottak közül, miközben a focira kidobunk az ablakon nyolcszáz milliárdot, katonai festéssel kormánygépeket vásárolunk, meg repülőgépet a vakcina szállítására  magán-légitársaságunk részére, mely remekül prosperál a kinyiffantott Malév tetemén.
Dubajozunk, a szállodáinkra milliárdok mennek vissza nem terítendő támogatásként, miközben boldogan rárepülünk az egészségügy intézményrendszerére, elvesszük a hajléktalanok kórházát, hogy az OGYÉI épületét - ahogy mondani szokás - szarér-húgyér megszerezhesse a miniszterelnök kifliképű  főtanácsadója, nehogy elmenjen a kedve a gyűlöletkeltéstől.


A járványnak előbb-utóbb vége lesz, addigra a magyar egészségügy  romokban fog heverni, viszont ami elérhető, az addigra már a csüngőhasú bandájának tulajdonában lesz, te meg örülhetsz, ha a faludban marad még legalább egy orvos, mint a régi szép időkben, a múlt század ötvenes éveiben.
Ő majd diagnosztizál, ha meghaltál: beteg voltál...
A járvány utáni helyzet meglehet, még a mai helyzetnél is súlyosabb lesz, mert a gyógyultak is hosszú utókezelésre szorulnak majd, az ehhez szükséges gyógyszereket meg továbbra is
ezek fogják beszerezni valahonnan a fejlődő világból, patkányszarból desztillálva.
A beteg meg pirulánként gazdagítja majd a saját lábon álló férgeket.
A magyarbasi ma üzent Türkmenisztánból: megoldódott minden gondunk, hiszem a megerősödött magyar gazdaság vállalatokat fog létrehozni a világban, és az ott termelt profitot hazahozza, ebből fogjuk helyreállítani a magyar gazdaság pénzügyi helyzetét.
Szeretett Vezérünk állapota napról-napra romlik, már csak ezért is ideje lenne végre rendbetenni az egészségügyet.
Azt is mondta, hogy fél szemünket a gazdaságon kell tartani.


Bakker, meg ne próbáld, szorosan hunyd be mindkét szemed, mert ha lankad az éberséged, azonnal kilopja!


:O)))

2021. március 29., hétfő

KÍSÉRLETI KOMMENTEK 0329

 Egy kutatás rámutatott: a románok szerint Magyarország „el akarja szakítani” tőlük Erdélyt


Mi mindig magunknak keressük a bajt - most sincs ez másként.
Még a magánéletünkben is óriási könnyebbséget jelent, ha jóba vagyunk szomszédainkkal, hát még az államközi kapcsolatokban!
Ha a társasházban, mely valamikor - tulajdonjogilag és névleg - az ükapánké volt, s melyben a lakók megszerezték az általuk lakott lakások tulajdonjogát elkezdünk a hajdani viszonyokra hivatkozva hepciáskodni a szomszéd ketrecharcossal, annak jó vége nem szokott lenni.
Most sem lesz jó vége, a tetejében nevetséges és értelmetlen is akkor, amikor az Unióban jöhetsz, mehetsz, állást vállalhatsz és lakhelyet változtathatsz, a gyereked ott járathatod iskolába, ahol akarod, megőrizheted nemzeti identitásodat, mindössze el kell fogadnod azt, hogy attól, hogy te magyar vagy, nem érsz többet - igaz, kevesebbet se - mint más nemzetek fiai.
A szörnyű ebben az egészben az, hogy a román közvélemény nem téved nagyot.

Mi soha, semmiből sem tanulunk...

Végleg kiszabadították az Ever Givent, helyreállhat a forgalom a Szuezi-csatornán

Nagy az öröm, egy hétig állt csak a forgalom, de mire normalizálódik a helyzet, eltelik még darab idő.
Gondolom, a szuperhatalmak öntelt vezetői átgondolták, hogy békeidőben is mekkora károkat okozhat, ha homokszem kerül a gépezetbe, hát még háborús helyzetben...
Mégis, ma a világ egy új háború felé tart, és azt csak a nagyonostobák képzelhetik, hogy adott esetben egy eljövendő háborút csak számítógépes szimulációk jelentik majd.
Nagyon nem.
Ha háború lesz, akkor azt meg fogja érezni a világ - és Amerika is.
Ha eszünkbe jut az ikertornyok elleni terrortámadás, akkor az is eszünkbe kell, hogy jusson, hogy az gyermekek játszadozása volt a tűzzel ahhoz képest, amit a szembenálló felek képesek lennének tenni egymás hadi potenciáljának megsemmisítése érdekében.

Az emberiség persze elég ostoba ahhoz, hogy saját maga alatt vágja a fát...


:O)))

2021. március 28., vasárnap

KÍSÉRLETI KOMMENTEK 0328

Nem mai a szándék, szegény Bessenyeinek lehet, még a csontvázát is reptetnie kell, hogy szeretett vezérünk biztonságban érezhesse magát.
Jelenleg ugyanis Bessenyei Péter gyakorlórepülőtere a Felcsút melletti terület, de egy tisztességes nehézbombázónak, vagy egy Airbusnak azért össze kellene kapna magát a hibátlan le és felszálláshoz. Ezért kell az új reptér, ahol már nem ugrál a fűcsomókon a gép.
Vezérünk a repüléshez is vonzódik, első regnálása idején az Adriáról is a Honvédség AN-26 típusú szállítógépe hozta haza a kis családot, mondhatni az Ancsa hozta haza Ancsát, sajnos vele jött a férje is.
Páratlan látvány volt, ahogy lesétáltak a hátsó rakodórámpán, ausztrál tehenészetről készült filmeken lehet ilyen jelenetekkel találkozni.
A fejlődés ezzel nem áll meg, a hatvanpusztai birtok mélyéből alagút épül majd a repülőtérig, a földalatti hangárig, melyből fenyegetettség esetén elreppenhet majd paranoiás Reménységünk, mindannyiunk nagy megkönnyebbülésére.
Utána már csak a Budai Vártól kell kiépíteni egy alagutat Alcsútig, első a biztonság!


EU-biztos: Nem lesz kötelező az uniós oltási útlevél

Leginkább azért, mert nyárra elérjük a kollektív immunitást, ehhez már csak négyszázhúsz millió adagot be kell oltani az európai karokba, aztán jöhet a dínom-dánom.
Vagy kisnyúl.
Esetlege egy új mutáció, a fene tudja, mi várható, de persze míg élünk-remélünk.
A világ pedig egyre idegesebb.
Vegyetek kutyát, az valamennyit hoz az ember állapotán!

2021. március 27., szombat

KÍSÉRLETI KOMMENTEK 0327

A Jobbik kedveskedett ezzel a megállapítással a kormányfőnek.
Nem értek egyet vele, a suttyó fiatal embert jelöl, ellenben szeretett Vezérünk egy leharcolt, lepukkant középkorú tahó, aki a népszerűségét azzal akarja felturbózni, hogy a hajdani alcsúti kocsma törzsközönségének stílusában mond bölcsességeket, népies okosságokat, zsidó vicceket álcaruhában - székely viccnek álcázva.
Van, amikor bejön, máskor nem annyira, mindenesetre a kocsmák népének legalább annyira tetszik Jakab Péter vaskos odamondogatása, mint a potrohos műmatyó idétlenkedése.
Sajnos, a nép legostobábbjai még mindig nem értik: azért nyelik az éhkoppot - annak dacára, hogy az Unió egy Marshall-segélynyi pénzt küldött nekik - mert a csüngőhasú, enyveskezű ellopja.
Mindegy - a kölyökmacskának is idő kell hozzá, hogy kinyíljon a csipája, de a végén azért kinyílik...



A Nyugat - sajnos, az Európai Unió is - lelkesen lökdösi Oroszországot Kína karjaiba.
Nem mai történet ez, a nyugati politikusok és közemberek jelentős része russzofób, köszönhetően az évszázadokra visszanyúló propagandának, mely már az első világháború idején is virult, de a hidegháború éveiben érte el csúcspontját.
Természetesen a kétpólusú világban ez valamelyest érthető is volt, csak hát a világpolitika kényes szerkezet, ha valahol belepiszkálnak, akkor más területeken is problémák jelentkezhetnek.
A Szovjetunió felbomlasztásával a Nyugat felértékelte Kínát, mely egyébként potenciálisan képes a világ vezető hatalmának szerepét betölteni, ha nem is azonnal, de néhánytíz éven belül mindenképpen.
Oroszország és Kína viszonya nem felhőtlen, de - mint tudjuk -, a politika nem az érzelmi kérdések, hanem a kőkemény érdekérvényesítés területe.
Perspektívában minden elképzelhető a kiegyezéstől az atomháborúig terjedő skálán, de jelenleg mindkettejük első számú problémája a keménykedő Amerika.
Ha összefognak, az ezer sebből vérző amerikai társadalom könnyen ráfizethet.
És az idő megy előre, a prognózisok szerint a XXI. század Kína évszázada lesz, de a XXII. század Indiáé.
Oroszországnak egyetlen esélye van státuszának megtartására: olyan erős katonai potenciált kell fenntartania, amely elveszi a kedvét minden szereplőnek a kalandoktól.
Európa egyetlen esélye Oroszország Unióba integrálása lenne, gazdaságilag, katonailag és társadalmilag egyaránt.
Európa mai állapotában egy szép, nagy, erős ökör, nemigen alkalmas saját érdekei érvényesítésére.
Sajnos...

:O)))

2021. március 26., péntek

KÍSÉRLETI KOMMENTEK 0326


Konkrétan a hajléktalanok számára fenntartott kórházról van szó.
Határtalanul dühít, hogy ez a tolvaj banda állandóan a leggyengébbek rovására akar tovább gazdagodni, jóllehet lassan már belefulladnak a saját zsírjukba, beledöglenek a rongyrázásba, az urizálásba.
A Főváros által fenntartott speciális intézmény kiesése esetén nagy biztonsággal prognosztizálható a hajléktalanok között a halottak számának megugrása, ez pedig további terhet jelentene az így is ezer sebből vérző egészségügynek.
Persze az intézmény fenntartását rá lehetne hagyni a kormányra, akkor lehet, a probléma megoldódna, végtére is a középkorban is össze tudták zsúfolni a leprásokat egy-egy kisebb szigetre.
Technikailag megoldható, erkölcsileg - erkölcs híján - ezeket úgysem érdekli semmi, a társadalom pedig visszafejlődésében már csak egy lépésre van a középkortól, és a járvány kezelése is egyre inkább a hajdani pestisjárványok kezelésére hasonlít.
A kormányzat még mindig azzal van elfoglalva, hogy Kínában szaladgál új vakcinák után, meg a kínai hadsereggel való szorosabb kapcsoltokról tárgyal, és berzenkedik a tavalyi olasz járványügyi helyzettel való összehasonlítás miatt.
Most éppen mindenért Brüsszel a hibás, ez azért bizonyos tekintetben előrelépés, hiszen nem Sorosra, mégcsak nem is Gyurcsányra mutogatnak, de hát ez érthető is, nem kutyák ők, hogy megugassák a tükörben látható képet, nem igaz?


Ideiglenesen, természetesen.
Az ok: a fiolák zárókupakjainak egy része nem megfelelően zár.
Van ilyen, gyártás nincs selejt nélkül, de ez esetben úgy érzem, egyszerű törlesztésről lehet szó, hiszen nem a vakcinával van gond, hanem egy kiszerelési hibáról.
A hibás szállítmányt ki lehet cserélni, de a megrendült bizalmat nem egykönnyen lehet visszaállítani.
Szomorú, hogy a vakcinák körüli cirkuszba az államok vezetőinek egy része is beszállt, mert nem igaz, hogy a vélt nemzeti érdek felülírhatja az emberiséggel szembeni kötelezettségeket.
Természetesen Magyarország ebben is jól teljesített, emberfia nincs már ebben az országban, aki megbízna az állami intézményekben, aki oltakozik, az fatalista, ha túléli örül, ha nem, a halálos ágyán legyint egyet: Karma, nem igaz?
Szomorú ügy ez is...

:O)))

2021. március 25., csütörtök

KÍSÉRLETI KOMMENTEK 0325

Petíciót indított a Momentum, hogy egy miniszterelnök maximum 8 évig lehessen hatalmon

Hurrá!
Kellene másik petíciót is indítani, melynek értelmében egy politikus se lehessen korrupt, egy miniszterelnök se adományozhassa senkinek sem az adódat ostoba célokra, egyetlen ifjú titán se mondhasson véleményt a történelemről, ha ismeretei hiányosak, és senki ne moshassa össze Kádár nevét Horthyéval, Orbánéval.
Per tangentem jegyezném meg, hogy Oroszországban létezett hasonló törvény, és létezett egy Medvegyev nevű politikus is, aki segített megoldani a hatalom problémáját...
Annyi értelmes célt lehetne kitűzni - hogy akkor a Momentum mégis miért ezt?
Aggasztó, aggasztó...



Gazdasági téren, természetesen.
És szerintem felesleges a címben a kérdőjel...

2021. március 24., szerda

KÍSÉRLETI KOMMENTEK

0324 számú komment


Magyarország jobban teljesít.
Másodikok vagyunk a halottak tekintetében a járvány teljes időszakát figyelembe véve, de  leszünk még elsők is. 
Jelenleg tizenhatezer halott az eredmény, de egyes prognózisok szerint lesz ez még harmincezer is a közeljövőben, és ez a szám még a legelszántabb oltás-szkeptikusokat is megriasztja.
Ehhez képest a fidesz-propaganda sikerekről regél, ami csak azért vicces, mert már régen előzetes letartóztatásban kellene lenni azoknak, akik a lélegeztetőgépeket meg a feladatukra alkalmatlan arcvédő maszkokat megrendelték, meg annak is, aki még most is kerülgeti a járványügyi korlátozásokat, mint gyalogos a kutyaszart, a sportra való hivatkozással.
Igen, a csüngőhasúra gondolok.
Már csak rezignáltan figyelem a történéseket, és várom, hogy a nép agyáig eljusson, hogy éppen patkányként szerepelnek a Nagy Kísérletben: mennyit lehet egy halotton nyerni pandémia idején?
Hogy ez a bánatos hülye, akinek egyelőre lenyúzatlan bőrét a Vezér pénztárcaként használja, menet közben egy kocsirakomány pénzből - a te pénzedből egyébként - nemzeti színekkel világíttatja meg a Burdzs Kalifa 828 méter magas felhőkarcolóját, hogy imponáljon a számára friss puncinak, majd ezzel még dicsekszik is, az jellemző erre az egész bagázsra.
Most persze folyik a szerecsenmosdatás, költségmentes gesztus volt országunk felé, mondja a Külügy - de tudjuk: ahogy ingyenleves sincs, úgy ingyen díszkivilágítás sincs a világ legmagasabb épületén...
Persze, hogy hazudoznak - az se nóvum, talán már ha a nevüket kérdezik, akkor is azt mondják, ami a menekülésre összekészített útlevél-csomagjukban van...

Ügyvédje szerint romlik Navalnij egészségi állapota

Hát igen, rövid távon ez mindenképpen így szokott lenni, az áldozat elspekulál azon, hogy hol és mikor cseszte el, és ez egy fájdalmas önvizsgálat szokott lenni.
Később persze javul a helyzet, az alkohol 
és a drog megvonásának hatására a kis beteg orcája kipirul, a korlátozottan szabad levegő jót tesz a tüdejének, a rendszeres életmód  pedig az idegeinek.
A neves senkinek most éppen a lába bénul, előtte hátfájásra panaszkodott, holnap pedig várhatóan bejelenti: ha hüvelykujja hegyével a szemét nyomja, akkor az fáj.
Ha erősen nyomja, akkor nagyon.
Erre Európa felhorgad, aztán kisvártatva lehorgad - menetrend szerint.
Nemmellesleg ártatlan és mérgezett, vagy mérges, vagy hogy is - nem is csodálom.
Ez a szerencsétlen - legalább részben - a nyugati titkosszolgálatok kreatív tervezőinek áldozata, majd ha kifacsarták belőle az összes propaganda-levet, utána eldobják.
Szinte sajnálni kezdi az ember...
Putyin meg beoltatja magát, de ez nem lesz média-esemény.
Mint mondta: nem kíván a kamerák előtt majomkodni...

:O)))


2021. március 23., kedd

KISÉRLETI KOMMENTEK

0323 számú komment

Addig nem tudunk nyitni, ameddig minden hatvanöt év fölötti regisztrált nincs beoltva, mondá Isten Ostora, aki leginkább a magyar népet veri.
És, hát hol is mondta volna máshol, mint az Egyszülős Központ budapesti épületében, ahol  családvédelemmel foglalkozó 
- szerinte - reprezentatív szervezetek vezetőivel, meg a miniszterelnökkel szemben  közismerten kritikus Varga Judittal találkozott, igazlátás céljából.
Én ugyan szívesebben láttam volna a résztvevők között például L. Ritók Nórát és hasonlóan hiteles társait, akik tudják is, miről beszélnek, de lássuk be, nem lehet valaki egyszerre hiteles és orbánimádó, szelektálni kell, mint lassan a covidosok és egyéb betegek között a kórházakban.
Hogy mikből élnek emberek itt, ebben a nagybani tolvajok paradicsomában, ahol képesek komolyan gondolni azt, hogy hazafias tett a magyar nemzeti színekkel kivilágítani egy tornyot Dubaiban, hacsak nem az a cél, hogy magyar sáskák lófejű kurvái el ne tévedjenek a sivatagban megpróbáltatásaik idején...
Ez az egyszülős család is, ugye...
Mint mikor a Dunából a Petőfi hídnál kiemelkedik egy szőröspofájú sellő, odakiáltva a horgásznak:
- Édesapám!
- Édesapád ám a Dajcstompi! 
- Debizonyhogy!
Ezelőtt tíz évvel is itt horgászott, közben a Nagydudájú Julcsára gondolva, egyszülős családot alapított! A Nap keltett ki, hát öleljen a kebelére!
Miután mindenki csak önmagáról tudja biztosan, hogy regisztrált-e avagy sem, így aztán Orbán úgy játszik a számokkal, ahogy akar.
Meg, ahogy a céljai diktálják, és ezek között a célok között nemigen lehet felfedezni az átlátható, demokratikus, empatikus társadalmat, mint elérendő célt, a Szentkorona a legméltóbb fejen mint cél,  valamivel közelebb van...


Végleg szakított Oroszország és Brüsszel Lavrov szerint

Nem egy örvendetes hír, egy kis ország számára végképp nem.
Afrikai a népi bölcsesség, miszerint nem jó ott fűszálnak lenni, ahol az elefántok b@ßnak.
Illúzióim nincsenek, a magyar külpolitika hamarosan előáll majd valamilyen remek ötlettel, mellyel mindkét felet vérig sérti.
Ami meg az orosz - kínai kapcsolatok szorosabbra fűzését illeti, ez várható ilyen esetben, logikus is és könnyen kivitelezhető, hiszen mindkét félnek vannak olyan értékei, melyek cseréje jövedelmezővé teszi az élettársak egybekelését.
Drága lesz a nászajándék, te is fizetni fogod...


:O)))

2021. március 22., hétfő

KÍSÉRLETI KOMMENTEK


0322 számú komment

Orbáné a legdrágább kormány az EU-ban, miközben egészségügyre, oktatásra, nyugdíjakra keveset költ

Természetesen a kormány ezeket az adatokat másként kommunikálja.
Éppen olyan, mint hajdani kollegám a Határőrségnél, akit elszámoltattak a Pártbizottságon, hogy az a hír járja, miszerint X elvtárs titkárnőjét abuzálja, mire is ő azt felelte, hogy lehet, hogy abuzálja, de az nem igaz.
Pedig - sajnos - ez a hír is igaz.
Aki baki nélkül el tudja mondani a "Vörösboros boros kóla, Soros vörös, koros róka!" mondókát, abból államtitkár-helyettes lesz, azonnal.
Szép feudális szokás szerint a hűbérúr gondoskodik vazallusairól, a vazallusok pedig fennen lobogtatják uruk zászlaját, míg csak el nem jön a mindent eldöntő csata, ahol ha veszít a rablólovag, hát keresnek maguknak új nyalnivaló páncélnadrágot - napjainkban kevlárbugyit, amilyet Nagyurunk is visel, nehogy seggbemerényeljék Őmagasztosságát.
A baj az, hogy a vazallusai számára kiosztott rénusi magyar forintokat az egészségügytől, az oktatástól és a gyenge érdekérvényesítő-képességű nyuggerektől vonja el.
Az egészségügy tiszta sor, fel kell turbózni a magán egészségügyet, neki hízik a kisded, az oktatás meg ott dögöljön meg, ahol van, a mi gyerekeink már az általánost is Londonban végzik, a pedagógusoknak pedig ha esernyőkre meg kockás ingekre futotta, akkor ne panaszkodjanak.
A nyuggereket meg úgyis elviszi a covid, az utcán heverő halottak eltakarítása meg az önkormányzatok feladata lesz.
Mikor tizenkettőt huhog a kuvik, Semjén beterjeszti az erről szóló törvényjavaslatot, másnap gombot nyomnak a legbátrabbak, oszt jónapot!
Hát, jól megszoptuk, de kit érdekel, míg a Haza Görcsét boldognak látjuk!


Mélyponton az Unió és Oroszország közötti kapcsolatok

Az Európai Tanács vezetője, Charles Michel telefonbeszélgetést folytatott Putyinnal, a sok hűhó semmiért jegyében.
Az Unión nagy az amerikai nyomás, Biden, mikor éppen feltisztul kis időre, akkor eszébe jut, hogy ő a Marlboro Man, a tökös, kemény cowboy.
Ilyenkor izmozik egy sort, aztán hálistennek visszasüpped jól bejáratott apátiájába, ilyenkor a szakemberek teszik a dolgukat, söprögetik a lószart, melyet maga után hagyott a nemzetközi prérin.
A szertartás része,. hogy Európa úgy csinál, mintha egyetértene vele, miközben ha arra gondol, hogy az amerikaiak elérik oroszokkal közösen épített új gázvezetékük ellehetetlenítését, akkor egy zabszemet gőzkalapáccsal se lehet beleverni a fenekébe.
A nagy handabandázás közben mindenesetre elsikkadnak az olyan tények, mint az, hogy például Navalníj ügyében a német vizsgálatok anyagát kifejezett kérés ellenére sem adták ki Oroszországnak, ami azért minimálisan is ciki, hiszen erre hivatkozva vádolják személyesen Putyint is gyilkossági kísérlettel.
Kicsit gyermeteg ez az egész eljárás, a minszki megállapodással kapcsolatban csakúgy, mint az emberi jogokkal kapcsolatos érzékenység ügyében egy szíriai, iraki népirtás után.
Hajdan az Omega együttes állt a színpadon, és beborította a füst a bandát, semmit nem lehetett látni, csak a zenebona szűrődött ki.
Mintha csak a nemzetközi politika folyt volna a színpadon, de a tömeg kétségkívül tapsolt...

:O)))

2021. március 21., vasárnap

TANÁCSTALAN KÖZTÁRSASÁG

 



Hát, nem bánik valami bőkezűen a média a Tanácsköztársaság emlékével, pedig ez a rövid periódus is a magyar történelem része, mint ahogy a leverését követő bosszú is, melyhez képest az 1956-ot követő megtorlás bátran babazsúrnak minősíthető.
Az átkos negyven év sem kényeztette a korszak szereplőit, igaz, nem is ócsárolta őket, jóllehet voltak ott még a legsilányabbaknak is jó percei és a legjobbak is produkáltak történelmi vétkeket - Rákosi Mátyás és Lukács György remek illusztráció ehhez a gondolathoz.
De maga a Tanácsköztársaság haladó jelenség volt egy szerencsétlen korban, győzelmének lehetősége eleve irreális volt, mintha egy féllábú hajótörött kezdett volna úszóversenybe a viharos tengerben egy rakás cápával.


A Tanácsköztársaság a kétkezi munkást és a földnélküli parasztot akarta felemelni, sajnos úgy, hogy ehhez a forrásokat a gazdagok vagyonának újraosztásával szándékozott megteremteni. 
Számtalan intézkedést hoztak, melyek a társadalmi igazságosság megteremtését szolgálták volna, nyaraltatták a szegény családok gyermekeit, megnyitották a Margitszigetet a lakosság számára, nagypolgári lakásokba költöztettek szegény családokat - szóval elkövettek egy sor olyan dolgot, mellyel leginkább csak belső ellenségeik számát szaporították.
Külső ellenségeiket nem kellett szaporítani, hiszen abból volt elég.
Az Antant eleve ellenszenvvel figyelte Szovjet-Oroszország potenciális szövetségesét, és a maga részéről mindent megtett megfojtása érdekében, a  királyi Magyarországból kiszakadó utód-államok elsősorban vele szemben határozták meg saját magukat, a belső helyzet pedig még rosszabb volt.
A polgárság rettegett, javait féltette - nem minden alap nélkül, a földbirtokosok rettegtek attól, hogy földjeik magántulajdona megszűnik, és nekik is volt alapjuk a félelemre.
Ilyen helyzetben jutottak hatalomra a szociáldemokraták, akik a sokkal radikálisabb kommunistákkal kötöttek szövetséget az ország kormányzására.


Minden ellenkező híresztelés dacára a kormányban - a Forradalmi Kormányzótanácsban a szociáldemokraták voltak többségben, de a hatalmi körülmények következtében mégis a kommunisták kezében volt az irányítás.
Tudja ma valaki, ki volt Garbai Sándor?
Pedig ő volt a Forradalmi Kormányzótanács elnöke, a Tanácsköztársaság miniszterelnöke, a pártegyesülés előtt szociáldemokrata politikus.
Ma mégis mindenki Kun Bélát hiszi a Tanácsköztársaság vezetőjének, jóllehet, ő csak külügyi népbiztos - külügyminiszter - volt.
De kétségkívül ő volt a Tanácsköztársaság "erős embere", a tetejében még zsidó is volt, ami már akkor is megbocsáthatatlan bűne volt a nép egyszerű gyermekének.
Az ország területi egységét ilyen körülmények között kellett megvédenie az államnak, melyet ha nem tesz meg, akkor Debrecen ma román város, Szeged esetleg szerb, és Esztergom, Vác és Mi
skolc is csatlakozhatott volna a szlovák városok sorához.
A frissen szervezett Vörös Hadsereg, a felfegyverzett munkások felvették a harcot, vezetőik között valódi hazafiakat is találhattunk a kor legtehetségesebb katonatisztjei közül, mint például Stromfeld Aurél, Werth Henrik - ugye, milyen érdekes párosítás?
Közben azért akadt ludovikás felkelés, monitor-lázadás a Székely Hadosztály vezetésének árulása - utóbbit ma vadul tagadják, hiszen, ha valaki kiejti a száján a székely szót, akkor népünk egy részének taknya-nyála összefolyik a meghatottságtól, de ettől a tények még tények.


Szóval egy tárgyilagos megemlékezést azért megért volna ez a kor, melyben katonáink estek el a haza védelmében, mely igazságosabb társadalomért küzdött - megengedem, időnként az utópiák világába menekülve, esetenként rossz eszközökkel, de jó célért.
Talán egyszer eljön még egy világ, melyben a tárgyilagos értékelés nem lesz hazafiatlanság.
De lehet, addigra majd megnyitják még a Balatont is a munkásgyerekek előtt...


:O)))

KÍSÉRLETI KOMMENTEK

 

Naponta - estefelé - kiválasztok egy belpolitikai és egy külpolitikai hírt, és néhány sorban kommentálom, - a normál posztokon túl, kérlek fogadjátok türelemmel...


0321 számú komment

Fene tudja, melyik tulajdonsága tette alkalmassá arra, hogy hivatalból belekotyoghasson a családok ügyeibe, talán az orbáni családmodell iránti vonzódása, hisz így a kiemelkedő javadalmazáson túl még egy fél arcot - legfőképpen a szeme alját - eltakaró szemüvegre is szert tehet, mielőtt keresztülesne a vak komondoron.
Most például felsorolta, hogy mit kaptak a pártalan szülők a kormányoktól a honfoglalás óta, továbbá bejelentette a Páratlan szülő díj megalapítását, merthogy el kell ismerni valahogy a gyermeküket keresztény nemzeti szellemben nevelő házvezetőnők érdemeit a plébániák közösségein belül és a külvilág előtt is.
Igazságos kezdeményezés, kis probléma csak, hogy Novák Katalin nem szereti a tiszta fogalmakat, magyar helyett leginkább fideszül beszél, aztán értsen rajta mindenki, amit akar.
Egyszülős család nincs.
Az elvált szülők jelentős része közösen nevelgeti gyermekét, egy részük vadászpuskával a kézben őrzi gyermekét volt házastársa elől, sok helyen a gyermek csak túsz, melyért váltságdíj követelhető - talán nem a szemforgatás lenne a helyes megoldás az ilyen hátrányok felszámolására, ellenben egy színvonalas, előítéletektől mentes gyámügyi rendszer sokat hozhatna a konyhára.
A tartásdíj megállapítása ezidáig is hatékony volt, lévén ez nem a kormányon múlt, hanem a bíróságokon, behajtása pedig ezidáig is szabályozott volt, és nem lenne jó, ha ezt a feladatot a fideszes körzetvezetőre bíznák, merthogy a fizetés elmaradásának ezer oka lehet, és ebből úgy a harmada méltányolható is. 
Azon persze el lehetne spekulálni, hogy a gyermektartás képezheti-é az ex önfenntartásának fedezetét - de ez sem egy egyszerű probléma.
Talán ezek a szabályozási anomáliák is okai, hogy a fiatalokat csokokkal kell becsalogatni a házasság szentségébe, ahelyett, hogy a házasság alapfeltétele egy profi házassági szerződés lenne.
Novák Katalin pedig talán jobban tenné, ha a családi pótlék pofátlanul magas emelését sürgetné, mert az államnak nem dolga a családokat a gyermekek rovására támogatni, jóllehet ma ezt teszi.
A gazdag családokat támogatja, ahelyett, hogy a rászoruló gyermekekkel tenné ezt, méghozzá normatív módon.
Mintha csak rendes, keresztény középosztálybeli gyermekek lennének, mint például Novák Katalin csimotái lennének.
A mai iszonyok között a Fidesz családtámogatási rendszerében Szűz Mária éhen veszne, Jézus Krisztus meg mehetne árokpartot kapirgálni, üres gyomorral...


Ilyen velünk nem fordulhatna elő, hiszen mi nem is ratifikáltuk ezt az egyezményt, mely védi a nőket az erőszaktól, sőt, még azt is leszögezi, hogy egy nő éppen annyit ér, mint egy férfi.
Hát!
Jól is néznénk ki!
Habár ha elnézegetem a Varga Judit - Novák Katalin  kettőst, tényleg kissé elkapkodottnak tűnik ez a libernyák aktivitás.


:O)))



2021. március 20., szombat

KÍSÉRLETI KOMMENTEK

Naponta - estefelé - kiválasztok egy belpolitikai és egy külpolitikai hírt, és néhány sorban kommentálom, - a normál posztokon túl, kérlek fogadjátok türelemmel...


0320 számú komment

PDSZ: vágóhídra fognak bennünket terelni

Kásler Miklós szerdán a parlamentben azt mondta, a kormány nem tervezi soron kívül beoltani a tanárokat.
Ellenben az iskolákat ki akarják nyitni.
A hatalom tudatában van annak, hogy mit kockáztat, és nem tegnap tudta meg, hogy milyen helyzetet hozhat felelőtlen viselkedése.
Ezelőtt két órával b
eszélgettem egy óvónővel, aki már túl van egy fertőzésen, de retteg, mert kolleganője, aki egyszer már szintén túlesett a fertőzésen, most újra megbetegedett.
Nem egyedi esetekről van szó, náluk például tizenhatan betegedtek meg egyszerre, és mindenki aggódik, mert a gyerekek csak terjesztik a vírust, és ezt nem lehet a jelenlegi helyzetben a rendelkezésükre álló eszközökkel és módszerekkel észlelni.
Ez csak egy példa, de a rengeteg iskolás óriási kockázat azok számára, akik kényszerből, vélt hivatástudatból ellátják feladatukat, kitéve magukat akár a halál kockázatának is.
A pedagógusok Káslert hibáztatják, jóllehet a koszoskörmű egészségvédő csak eszköz Orbán kezében, a másik hozzá kísértetiesen hasonló eszközt akkor szokta a kezébe venni, ha rájön a szükség.
A pedagógusok gondolkodásra nevelik tanítványaikat, de talán nekik sem ártana elgondolkodni azon, mire tartja őket ez a kormány...



Érdekesen megy előre a világ, olyan helyeken hoznak haladó törvényeket, ahol az ember talán legkevésbé várná.
Például Spanyolországban, egy erősen vallásos, katolikus országban.
Valószínű, hogy arrafelé értelmesebbek a katolikusok is, mint a mi tájainkon, ahol a nép szemrebbenés nélkül elviseli, ha mások elviselhetetlenül szenvednek, szenvedésük értelme nélkül.
Persze errefelé az állam eddig is tudott rendelkezni a halálunkról. például évente úgy száz ember számára engedélyezte, hogy saját kezébe vegye a döntést sorsáról és halálra fagyjon, igaz, ez az euthanazia passzív formája...
Nálunk sem lenne baj, ha az ember tiszta tudattal, méltósággal rendelkezhetne élete befejezésértől, de ettől úgy tűnik, egyelőre még száz évre vagyunk.

 



2021. március 19., péntek

KÍSÉRLETI KOMMENTEK

Naponta - estefelé - kiválasztok egy belpolitikai és egy külpolitikai hírt, és néhány sorban kommentálom, - a normál posztokon túl, kérlek fogadjátok türelemmel...

0319 számú komment

A Magyar Orvosi Kamara azt kéri, hogy az ellátási problémákból ne politikai tőkét akarjanak kovácsolni.

Az orvosi kamara ezt a politikusoktól kéri.
Ennyi erővel azt is kérhetné, hogy kussoljanak, merthogy ugye a politika a közéletet jelenti, a politikus pedig a  közélettel hivatásszerűen foglalkozó embert.
Mi lenne a mai közélet legfontosabb problémája, ha nem a járvány elleni küzdelem?
Erről kell beszélni, ezt kell figyelni és vizsgálni, és ha valami eltér a szabályostól vagy a kívánatostól azt jelezni kell a közéletnek, merthogy - minden ellenkező vélekedés dacára - a politika nem a politikusok belső ügye, hanem a mi életünk.
Mint ahogy az állam is mi vagyunk, és nem azt bíztuk a politikusokra, végképp nem adtuk nekik tulajdonba, hanem csak a működtetésével bíztuk meg őket, törvényhozói és  végrehajtói minőségükben is.
Ha az állam aktuális irányítói jól dolgoznak, akkor abból számukra képződik politikai tőke, ha rosszul, akkor az ellenzéküknek.
Ezt ideig-óráig lehet manipulálgatni a tömegpropaganda, a politikai marketing eszközeivel, de előbb-utóbb eljön az igazság pillanata, amikor a valóság legyőzi a népbutítást.
Ez a folyamat indult el mostanában.
A Magyar Orvosi Kamara meg ahelyett, hogy kenetes ostobaságokkal eteti a választókat, foglalkozzon inkább a szakmai kérdésekkel, például az oltási tevékenység szervezésének anomáliaival, a tevékenyég átláthatóságával, a hiteles tájékoztatással, a terjedő hírekkel, melyek szerint ötvenezerért ki lehet kerülni a sorokat - és így tovább.
Meg azzal, hogy a jelenlegi nem éppen parádés helyzet azért alakulhatott ki, mert nincs egy tekintélyes szakmai intézmény - ez akár egy orvosi kamara is lehetne - melyre az állampolgár bátran hagyatkozhatna.
Nyunyóka és a csontvázlegózó miniszter helyett.


Nem indul túl fényes kilátásokkal az első amerikai–kínai csúcstalálkozó, amit Joe Biden beiktatása óta tartanak

A népi bölcsesség azt mon
dja: jobb soha nem jön.
Mikor Amerika világgá küldte szellemi kihívásokkal küzdő elnökét ez jutott volna eszünkbe utoljára, erre itt van nekünk Trump helyett egy Biden, aki azonnal nekiment Oroszországnak és Kínának.
Putyint gyilkosnak nevezte, - ki tudja mire gondolt, miközben két lábbal tiporta a diplomáciai érintkezések szabályait, és közben talán igazolta is a demencia vádját, melyet ellenfelei fogalmaznak meg előszeretettel vele kapcsolatban.
Meg kellene ismerkednie a halottak számával, melyet az Egyesült Államok birodalmi politikája produkált a Irakban, Szíriában, Líbiában - szerte a világban.
Olyan benyomást kelt, mint aki elakadt valahol a múlt század közepén, pedig a világ menet közben óriásit változott, ez a világ már nem a szok kici kínairól meg a bunkó Ivánról szól, aki mellesleg még bunkó mivoltában is megnyerte a világháborút.
A világ ma arról az Oroszországról szól, melynek rakétáit nemigen képes ma az USA lelőni, és arról a Kínáról, mely állandó űrbázist tervez építeni a Holdon.
És akinél Amerika el van adósodva, mint Jóska a kocsmárosnál a faluszéli kocsmában.
Amerika nosztalgiázni szeretne, azt a helyzetet kívánná visszahozni, melyben a Szovjetunió felbomlásával oly vígan lubickolt, mint a Világ Ura.
Nagy tévedés ez, csak az a baj, hogy ez a tévedés ránk is hatással lesz, hacsak az USA észbe nem kap, még idejében.
Jobb lenne egy kiegyensúlyozottabb világban élni, ahol a politikai szereplők egymással szemben gazdasági-katonai ellensúlyt képeznének a valós konfrontáció esélye nélkül.
Hát - drukkoljunk egy ilyen kimenetelnek, és egyelőre tekintsük az USA izmozását a Biden-adminisztráció gyermekbetegségének...


2021. március 15., hétfő

ÓVAKODJ MÁRCIUS IDUSÁTÓL


Korunk embere, nemigen tudja, hogy mifene is március idusa, ez az Idus még mondana valamit (szőke, dúskeblű...), de hogy miért lenne éppen márciusé?
Ki tudja, nem rémlik egyetlen sorozat sem, melyből ez a kapcsolat eredeztethető lenne.
Így aztán leginkább az 1848-as forradalom emlékét ápoljuk március 15.-én, az mégis kézzelfoghatóbb valami és parádésan megfelel arra a célra, hogy nemzetünk történelmét dicsőségessé maszkírozzuk, kielégítve azon polgártársaink igényeit, akik egyéb kiválóságok híján magyarságukban vélik felfedezni azt az emberi többletet, mely tartást adhat nekik ebben a zűrzavaros világban.
Természetesen ezen a napon szó sem esik azokról a politikai folyamatokról, melyek elvezettek a Habsburgok és a magyarság egy részének szembenállásához, arról sem esik szó, hogy a Habsburgok Magyarország törvényes uralkodói voltak.
És arról sem esik szó, hogy ezekben a napokban léptünk rá arra az útra, mely aztán Trianon csúfos pofáraeséséhez vezetett.
Arról sem esik szó, hogy a márciusi ifjak meglehetősen perifériális szerepet játszottak a történetben, randalírozásuk idején már útban volt Bécsbe az Országgyűlés felirata a királyhoz, hogy klasszikus szófordulattal éljek, a mi márciusi ifjaink döglött lovat vertek.
De példaadásuk kétségtelen, hiszen a módszer száznegyven évvel később is alkalmazhatónak bizonyult, amikor egy szőrösképű nyizige krakéler bátran követelte a szovjet Déli Hadseregcsoport kivonását, mely művelet egyébként már javában folyt.
A többi meg a szokásos magyar politikai tehetség és tisztánlátás története, Kossuth a trónfosztással írta fel magát évszázada legtehetségtelenebb politikusainak listájára.
Hősies tettét aztán haláláig magyarázgatta, miután szakállát leborotválva, asszonyságnak öltözve, farokfelcsapva elpucolt, hóna alatt a koronával és az államkincstárral, hátrahagyva a döntés ódiumát és a felelősséget - továbbá értelmes népünk megvetését - Görgeire.
Kései forradalmár utódja Nagy Imre a Varsói Szerződésből való kilépés bejelentésével koronázta meg kanyargós pályafutását, aláírva ezzel saját halálos ítéletét.
Nincs nekünk szerencsénk a forradalmárainkkal, és a pechszéria a mai napig tart.


A szőrösképű kis krakélerből először megkérdőjelezhetetlen tekintélyt, majd szőrtelenített, derékban túldimenzionált fazonjában európai léptékű bajkeverőt faragtunk, ezzel párhuzamosan személyében Európa legnagyobb tolvaját segítettük világra, hogy lettek volna pici cápák a magzatvizében.
A nemzeti egység soha meg nem valósuló álma fényévnyi távolságban tűnt el a messzeségben, már a régi és sokak által igaznak vélt mondás - "magyar a magyart nem báncsa!" - is a múltba veszett. Ebből a hajdan békés, Európában tisztelt, viszonyítási csoportunkban irigyelt szép kis országból bátran állíthatjuk, afrikai színvonalú korrupt, lepukkant ország lett.
Azért afrikai a színvonal, mert a helyi elit ott is ellopja a nemzetek által adományként küldött pénzt, a segélyszállítmányokat, nem törődve sem az éhezőkkel sem a halottakkal.
Nálunk is képes az uralmon levő elit üzletelgetni vakcinával,  lélegeztetőgépekkel, gyógyszerekkel - tulajdonképpen az életünkkel, a csüngőhasú Vezér meg a repülőtérre szaladgál promóciós célzattal, kis hírverést és nagy kedvet csinálni a dupla áron beszerzett kínai vakcina felvételéhez.
Ezenközben persze tombol a nyomor, csak ezt a budai lankák mindenhez alkalmazkodó kispolgárai nemigen érzik, hiszen ők minden rendszer támaszai, a mindenkori bürokrácia hivatásos fejbólintói.
Ők nemigen találkoznak olyanokkal, akik közmunkából, vagy annak híján alkalmi munkákból vergődnek, és nem ők fagynak halálra a fűtetlen lakásban,  ellenben ők írják a magas erkölcsiségről tanúbizonyságot tevő kommentjeiket két édicica és cukimuki kutya között a közösségi médiában.
Talán egyszer majd eljutunk oda is, hogy a nemzeti egység világszép gondolatát kiterjesztjük  a nyomorgókra is, és azt a forradalmat próbáljuk meg ünnepelni, mely emberséget ad az embernek, biztos, kiszámítható jövőt és a javak méltányos elosztását helyezi előtérbe a húszmilliós karórák birtoklóival szemben.
Üsse kavics, ha jut miből, akkor azt sem bánom, ha azok mellett, de ameddig egy gyerek is éhezik ebben az országban, addig azokat a feldíszített kezeket, melyek a hatalomhoz kötődnek és lopnak, le kell vágni.
Ezt nem én mondom, hanem a Hegyvidék kalandos származású és nyílegyenesnek nem mondható politikai pályát befutó polgármestere mondta azok nevében, akiknek aztán eszük ágában sem volt az öncsonkítás.
Még azt is el tudom képzelni, hogy őszintén gondolta.


Március idusa a hónapot kettéosztó dátum, március esetében március 15. napja.
Julius Caesart ettől a naptól óvta a jóslat, ettől a naptól rettegett felesége, és nem ok nélkül, - jöttek a merénylők és a szépreményű politikust tésztaszűrővé lyukasztották, mert elveikkel nem fért össze, hogy egyszemélyi uralomra tört.
A merénylők egyébként az uralmon levők közül kerültek ki, akik abban különböztek mai utódaiktól, hogy voltak elveik, míg a mai legbátrabbak olyanok, mint Orbán lova - nem vakok, csak vakmerők, mikor fejjel mennek a szavazógombjaiknak.
Hogy ezek az emberek milyen emberi minőséget képviselnek, az nem is kérdés.
Mindenesetre nehéz elképzelni, hogy Németh Szilárd tőrt ragadna elvei védelmében, és Lázár Jánostól is inkább csak a fácánoknak van félnivalójuk...
Ha a zsarnokság felszámolásának napját ünnepelhetnénk március idusán, érdekes meglepetés lenne, ugyanis a történelem folyamán mi még soha nem segítettünk saját magunkon, ellenben többször fontuk saját kezűleg a kötelet, mely a nyakunkra került.
Üdítő kivétel lenne, ha most nem ez történne, de optimizmusom azért erősen korlátozott.
De ne zárjunk ki semmiféle eshetőséget, ünnepeljük hát március idusát töretlen hittel, és gondoljunk együttérzéssel azokra a márciusi ifjakra, akik abban az illúzióban adták életüket a szabadságért, hogy ezzel előreviszik a nemzet ügyét.


Éljen hát március 15.-e szép emléke, végtére kell nekünk is egy nap, amikor büszkék lehetünk önmagunkra!

:O)))

2021. március 10., szerda

UNORTODOX GYÓGYMÓD


Beteg az ország, megtámadta a szervezett bűnözés vírusa..
Hát, nem egy örömünnep, hiszen jelenlegi gyógyászai maguk a betegség előidézői, olyanok, mint amikor egy kórház összes dolgozója vírushordozó, kivéve a beteghordozót, mert az csomagolva szállítja a fertőzést.
Még szomorúbb, hogy a helyzet súlyosságával az érintettek tisztában sincsenek, fel sem képesek mérni, kinek - kiknek - kezébe került az ország.
A maffia szerencséjére az ő esetükben is megáll a népi bölcsesség: ki mint él, úgy ítél, és a nép ezt a helyzetet is besorolja az "ügyeskedés" kategóriájába, jóllehet ez már régen meghaladta ezt a szintet, hiszen lopás, csalás, rablás és megkockáztatom, talán még gyilkosság is szerepel a bűnlistán.
Józsi meg ezt úgy kezeli, hogy ő is elhozott egy tekercs drótot a műhelyből, a szerelő is okosba dolgozik neki, ha adót kell fizetnie, akkor azt a csecsemő elleni nemi erőszakkal sorolja egy kategóriába, pedig ő egy ártatlan báránya az Úrnak, még, ha a törvény a csínytevéseit különösen nagy értékre elkövetetteknek aposztrofálja is - ezekhez képest.



Mindenesetre ezt a társadalmat meg kell gyógyítani, a gyógyszer pedig a pénz, mert ebből ért a magyar ember, a többi meg politikai ködszurkálás, néphülyítés, szócséplés meg hazudozás, ilyenekkel meg a faluszéli kocsmák népe, a keményen dolgozó kisember nem foglalkozik, ha politikust lát köp egyet, ha kettőt lát, akkor kettőt.
Nem is lehet csodálni, hiszen ebben az országban sacc/kb. tízezer ember fontos, a többi meg rabszolga, vagy kísérleti fehéregér, ha elhullik, a kutya nem ugat utána, járulékos veszteség...
A keményen dolgozó - esetleg keményen munkanélküli - kisembert csak a pénz érdekli, és közülük csak néhányan képesek felérni ésszel, hogy a társadalom felszínen úszó, esetünkben barnás árnyalatú és igen büdös krémje az ő pénzét lopja, abból urizál, abból repül Dubaiba kikerülni a járványt, abból van a gyémántokkal kirakott karórája, kétszázhuszonhétezer forintos edzőcipője a saját lábára.
A nyugdíjminimum ebben az évben huszonnyolcezer ötszáz, az árvaellátási minimum huszonnégyezer kétszázötven forint, utóbbi tekintetében Kossuth Lajos, aki rossz nyelvek szerint átmeneti pénzzavarában lenyúlta az árvák pénzét, a kanyarban sincs Nemzetünk Fároszához, a Nemzetvezetőhöz képest.


Elitünk persze gondosan ügyel arra, hogy az átlagember ne tudja nyomon követni a saját pénzét, ezért a pénzügyi rendszert olyanra alakította, hogy a köd nagyobb benne, mint egy hajdani Omega-koncerten volt a színpadon.
A vissza nem térítendő támogatások, az ilyen-olyan adókedvezmények elfedik a pénz útját, a pénzügyek irányítói pedig varázslatosan alakítják a dolgokat, felhasználva trükközésükhöz a szép magyar nyelv gazdagságát, meg a statisztikai kimutatásokban rejlő határtalan lehetőségeket.
Sajnos, egy speciális Stockholm - szindróma következtében népünk simább agyfelszínnel, de jövedelemmel alig-alig rendelkező része maga is azt hiszi, hogy semmi köze sincsen az állam pénzéhez, talán nem is hallott még XIV. Lajosról - nem tévesztendő össze sem Simicskával, sem Kósa pénzügyi zsenivel - így nem tudja célszerűen ismételni annak örökbecsű szavait, mely szerint "L'état c'est moi!" 
Abban a hitben él, hogy ő az állam kegyelemkenyerén él, hiszen még egy rongyos Guccira sem telik, és ahogy a fácánhóhér megállapította, miután semmije sincsen, semmit sem ér, jóllehet ő is benne foglaltatik az adófizető állampolgárok csoportjában, csak az adónhízottak halmazából maradt valamiképpen ki.

Szóval, ha az ellenzék azt szeretné, hogy remélt győzelme esetén a változás tartós legyen, akkor elsősorban a pénzügyekre kell koncentrálnia.
Nem kell nagy dolgokat kitalálni és újrakitalálni, elég néhány egyszerű intézkedés.
Ezek közé tartozik az adórendszer rendbetétele, melynek legcélszerűbb módja valamennyi adókedvezmény eltörlése, mert ezek elfedik a valóságos folyamatokat.
Alap kellene, hogy legyen, hogy mindenki befizeti a sávos jövedelemadót, aztán a befolyt összegből lehet akár támogatásokat is osztogatni, de mindegyiket konkrétan, nevesítve és egyet se visszafizetés nélkül.
Vonatkozna ez az autóiparra éppen úgy, mint a magánszemélyekre, mert elképzelhető, hogy az államnak sokat jelent egy-egy új munkahely megteremtése, de még többet jelent egy átlátható adó és támogatáspolitika.
Meg kell szüntetni a vissza nem térítendő állami támogatások rendszerét, természetesen nem Hűbele Balázs módjára. Aki idáig ilyet kapott, az adózzon utána meghatározott ideig, hiszen bár nem jogalap nélkül, de meglehetősen igazságtalanul gazdagodott - ha jól megnézzük, a szegények elől elvont pénzből gyarapodott.
Nem kell elvenni senkitől semmit, ellenben meg kell szüntetni a családtámogatások jelenlegi rendszerét és vissza kell térni a jelentősen megemelt családi pótlékhoz, mely nem a gazdagokat gazdagítja, hanem a gyermekek neveléséhez ad támogatást a jelenleginél sokkal igazságosabban.
Azonnal meg kell szüntetni a TAO-t, mégiscsak tarthatatlan, hogy a te adód elosztását ne az állam végezze, hanem azok, akik egyébként haszonélvezői lesznek ennek az elosztásnak.
Példaként mondom, hogy a Puskás Akadémia fűtött gyepszőnyege és Makovecz-kazánháza helyett lehet, hogy a kis falvakban öltözőket kellene építeni a pályák mellé, azok működtetését kellene finanszírozni, testnevelőtanárokat fizetni tömegsport szervezéséért és így tovább.
De az is lehet, hogy minőségi étkezést kellene biztosítani edzések után, meg a hétvégeken.
És az iskolákhoz tornatermeket építeni, melyek alkalmasak a tömegsport-rendezvényekre, a helyi öregfiúk kosárlabda-bajnokságának lebonyolítására, az iskolai sportéletre.
Adni kell a nyugdíjasoknak, az egészségügynek, az oktatásnak, jó lenne ingyenes internetet adni az ország elmaradottabb településeinek, az iskoláknak, könyvtáraknak.



Tudom, a vagyonadó ördögtől való, mégis, NER-en gazdagodott vagyonosaink számára módot adna az ország építésében való részvételre, mégcsak valami rettenetesen magas adómértékre se kellene gondolni.
Ez nem jelentené az elszámoltatás pótlását.
És, hogy itt szerepet játszana az SI (Sárga Irigység) faktor?
Meglehet, de közelebb vinne egy mainál lényegesen igazságosabb társadalomhoz.
Viszont az adóhatóságot fel kellene ruházni mindazzal a jogosítvánnyal, mellyel a munkáját képes lenne ellátni.
Át kellene szervezni a pályázati rendszert,
 azonnal be kellene lépni az Európai Ügyészségbe, összehívni egy Alkotmányozó Nemzetgyűlést - lenne feladat ezer.
Vajon készül erre az ellenzék egy összehangolt tervvel?
Mert illúzióink ne legyenek, Orbán és csapata már évek óta dolgozik a vagyon és a politikai hatalom átmentésén.
Az út Európa felé vezet, még, ha göröngyös is.
De nem elég az utat látni, végig is kell menni rajta, tántoríthatatlanul.


:O)))

2021. március 3., szerda

ORBÁN IS... - LEFELÉ AZ ERESZCSATORNÁN


Végre kiderült a trükk, Szájer csak tesztpilóta volt abban a kísérletben, melyben Orbán a vészhelyzeti távozás legelegánsabb módját kereste.
Anya férfi, apa nő, csak úgy füstölt a lefolyócső, mikor a magyar Conchita Wirsli nagy megszorultságában lecsúszott rajta, hátizsákjában az anyaggal, mely általában vidámmá tette estéit, de jelen esetben csak élete megkeserítéséhez járult hozzá.
Viszont a feladatát teljesítette, megbízója számára egyértelműen kiderült, hogy a füstölő gatyaszár még azok számára sem kellemes, akik számára a gatyában tárolt koronaékszerek nem töltenek be  pótolhatatlan identitásképző szerepet.
Ami fáj, az fáj.
A teszt elkésett, a Tévedhetetlen és Emberfeletti eltaktikázta magát.
Azt gondolta, hogy a Néppárt a már megszokott módon még néhány évig töketlenkedik, de nem számolt azzal, hogy akiknek rendszeresen a küszöbjére szart, azok egyszer elfelejtik produktumát kikerülni és fintorgás helyett belelépnek, ezért aztán megmérgesednek.
Tulajdonképpen számíthatott rá, amikor ellenfeleit hülye mamlaszoknak, anyjukat bárcabitorlónak, feleségüket lotyónak, gyermekeiket meg kis faxkalapoknak becézte, hogy előbb-utóbb elszakad a cérna, csak azzal nem számolt, hogy éppen most fog bekövetkezni ez az előbb.
Utóbb még majd megbánja persze, de ezt soha nem fogja beismerni a faluvégi magyar macsó archetípusa, a kocsma réme, a mazochista nők bálványa, a két lábon járó
 magyar polihisztor, a mi Leonardo da Pincsink...



Az ereszcsatorna kiesésével egyetlen járható út maradt, azon se járni kell, hanem repülni, ebben pedig egyébként is nagy - merjünk nagyot repülni, hiszen csak csapkodni kell a kezeinkkel, otthon ez már hányszor bevált!
Persze Brüsszelben még a levegő is más, ott Soros 
- magyar hangja Gyurcsány Ferenc - szabja meg az összetételét, emiatt a landolás kissé keményre sikerülhet, de nem reménytelen, hiszen a pálya talaja  arra való, hogy legyen honnan feltápászkodni.
Maradt tehát a kilépés az ablakon, és itt kissé magasabbról kell megoldani az aláereszkedés feladatát, mint az Alaptörvényt formába öntő ereszhuszárnak kellett volt.
A helyzet most olyan, mint a vonatkozó viccben a százemeletes felhőkarcoló tetejéről kiugró koma helyzete, aki a hogylétéről érdeklődőknek a harmincadik emelet táján bátran felelhette: Még jól vagyok!
Persze a kommunikációban ismét győzni fog a Fidesz, Orbán meg olyan, mint az agresszív kismalac a viccben, mikor pofáraesik a bicikliről: Kuss! Én így szoktam leszállni a bicajról!
Már látom lelki szemeimmel a falvak kissé molyrágta szépségeit, akik örökké fiatal lelkük összes szerelmét a politika iránt feltámadt érdeklődésükkel ötvözve tudatják az emberiséggel, hogy éppen ideje volt kilépni ebből a moslék-frakcióból, mely csak lekötözte a mi egerészölyvünk szárnyait, majd keresünk magunknak új fészket, ahol megbecsülik a Nagy Turult, a Világ Megváltóját, a Mi Urunkat!



Nagy kár, hogy a számításba jöhető fészkek a legszélső ágakon találhatók, onnan ki se kell lépni, jön egy kis szél és lepotyoghat a szerencsétlen gatyásölyv, aki ott talált menedékre arra a kis időre, mielőtt átvenné a világ feletti irányítást.
Persze azért ne feledjük, ügyes azért Nemzetünk Megváltója, lehet, vakcinaügyben kapott még két olajkutat meg egy rizsföldet a Távol-Keleten, a bátor százharminchárom meg bármikor nekimegy fejjel a falnak, hiszen Orbán megmondta: nem vakok ők, csak bátrak.
Orbán már megbukott.
Megbukott itthon is, megbukott Európában is és a világpolitikai színpadról is sikerült  beleugrania a süllyesztőbe.
Hívei még nem tudják, hiszen még nő a szakálla, meg a körme, de a már nincs körülötte levegő, amit kapkodhatna, és egyre büdösebb is.
Tudom, most a politikai korrektség jegyében azt kellene írnom, hogy de sajnálom, hogy az ország hajdani reménysége, a hajdani fiatal demokrata ide jutott, de valahogy nem visz rá a lélek.
Pedig én még Ceausescut is megsajnáltam a fallal a háta mögött.
Igaz, ő kevesebb kárt okozott népének...


:O)))