Egy kutatás rámutatott: a románok szerint Magyarország „el akarja szakítani” tőlük Erdélyt
Mi mindig magunknak keressük a bajt - most sincs ez másként.
Még a magánéletünkben is óriási könnyebbséget jelent, ha jóba vagyunk szomszédainkkal, hát még az államközi kapcsolatokban!
Ha a társasházban, mely valamikor - tulajdonjogilag és névleg - az ükapánké volt, s melyben a lakók megszerezték az általuk lakott lakások tulajdonjogát elkezdünk a hajdani viszonyokra hivatkozva hepciáskodni a szomszéd ketrecharcossal, annak jó vége nem szokott lenni.
Most sem lesz jó vége, a tetejében nevetséges és értelmetlen is akkor, amikor az Unióban jöhetsz, mehetsz, állást vállalhatsz és lakhelyet változtathatsz, a gyereked ott járathatod iskolába, ahol akarod, megőrizheted nemzeti identitásodat, mindössze el kell fogadnod azt, hogy attól, hogy te magyar vagy, nem érsz többet - igaz, kevesebbet se - mint más nemzetek fiai.
A szörnyű ebben az egészben az, hogy a román közvélemény nem téved nagyot.
Mi soha, semmiből sem tanulunk...
Végleg kiszabadították az Ever Givent, helyreállhat a forgalom a Szuezi-csatornán
Nagy az öröm, egy hétig állt csak a forgalom, de mire normalizálódik a helyzet, eltelik még darab idő.
Gondolom, a szuperhatalmak öntelt vezetői átgondolták, hogy békeidőben is mekkora károkat okozhat, ha homokszem kerül a gépezetbe, hát még háborús helyzetben...
Mégis, ma a világ egy új háború felé tart, és azt csak a nagyonostobák képzelhetik, hogy adott esetben egy eljövendő háborút csak számítógépes szimulációk jelentik majd.
Nagyon nem.
Ha háború lesz, akkor azt meg fogja érezni a világ - és Amerika is.
Ha eszünkbe jut az ikertornyok elleni terrortámadás, akkor az is eszünkbe kell, hogy jusson, hogy az gyermekek játszadozása volt a tűzzel ahhoz képest, amit a szembenálló felek képesek lennének tenni egymás hadi potenciáljának megsemmisítése érdekében.
:O)))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése