PROJEKCIÓ

Projekciónak nevezik a pszichológiában azt a tünetet, melyet Kósa produkált.


A debreceni iparoslányok kedvence azt találta ugyanis találta mondani, hogy a Zuschlag-ügyben született jogerős ítélet után az MSZP-nek döntenie kell: megújul, és nem ad többet politikai szerepet Gyurcsány Ferencnek és Mesterházy Attilának, vagy továbbra is úgy gondolja, hogy a keresztapák mindig megússzák.

Merthogy szerinte a dolog akkor történt, amikor a minisztérium vezetői a – szerinte – keresztapák voltak.

Olyan érdekes, amíg befogta a száját, sokkal értelmesebb benyomást keltett – persze sokat hozott rajta a szemüveg is, ne feledjük.
Mióta Szijjártóval kéz a kézben bedöntötték a forintot, azóta viszont rákapott a dolog ízére, és elhitte magáról, hogy kiköpött Démoszthenész, csak a beszédkészségét javító kavicsot felejtette el kiköpni, ami nem is csoda, ha azt a kavicsot Viktornak hívják…
A projekció a pszichológiában azt a jelenséget jelenti, amikor valaki a saját maga nemkívánatos tulajdonságaival másokat ruház fel, mintegy rájuk hárítva saját problémáit, hibáit.
Ebből aztán érdekes dolgok szoktak kijönni, eklatáns példa erre, amikor a cigány vadul cigányozgat.
Kósa Lali szegény is ezeket a tüneteket produkálja, elfeledve azt, hogy neki, mint az Orbán Család caporegime-ének sokkal hasznosabb lenne, ha hallgatna.
Vagy, ha már megszólal, akkor előtte célszerű lenne hosszasan tanulmányozni az olasz maffia felépítését és jellegzetességeit, de ha nincs kéznél szakirodalom, a Fidesz szervezeti felépítése is megteszi.
Egy rendes maffiában ugyanis egyetlen Keresztapa van, mint ez Mario Puzo világhírű művének megjelenése óta köztudott.
Ő a megfellebbezhetetlen tekintély, ő dönt egyszemélyben minden lényeges kérdésben, ő emel fel és ejt el embereket, és az összes pénz felett ő diszponál.
Aki kedves neki, azt megjutalmazza, például odahajít neki egy stadiont, aki nem kedves, azt meg elnyeli a mocsár.
Mintha csak a Fideszt látnánk, már csak az van hátra, hogy ahogy Keresztapa megváltoztatta Andoliniről a nevét – szülőfaluja után – Corleonéra, úgy Orbán is megváltoztassa a nevét Alcsútdobozra.
Don Viktor Alcsutdoboz, - mecsoda veretes név lenne, reszketne, aki hallja!
Don Viktor egyébként ma igét hirdetett népének, szórta az igét, mint Juliska néni a kukoricát kedves libái elé, azok meg szemmel láthatólag elégedettek voltak, hogy egyelőre még kapkodhatják a padlóról és nem akaratuk ellenére tömik beléjük, de ennek is eljön majd az ideje.
Ott volt néhány prominens személyiség, Széles Gábor például, akiről ez a tény mindjárt bizonyította is, hogy nincs a belső körben, hiszen a két consiglieri, akik bölcs tanácsaikkal segítik, a Keresztapát a helyes döntések meghozatalában, ilyen helyeken nem mutogatja a fizimiskáját.
Nem nekik megtiszteltetés, ha Viktorral egy társaságban mutatkoznak, nanehogymár a befőtt tegye el a nagymamát.
És ott volt maga Pozsgay jellemóriás, hogy dagadt volna bele a feje a hajdani reklámfilmen a bukósisakjába...
Voltak ugyan olyan elképzeléseim, hogy majd milyen jókat fogok írni a mai szónoki bravúrteljesítményről, de be kellett látnom: a semmiről nem lehet semmit sem írni.
Don Viktor már megint megirigyelte a Magyar Népmesék kismadarának teljesítményét és gyönyörű, kacskaringós szófüzéreket eregetett – már attól tartottam, hogy kevés lesz erre a célra a szája, de megúsztuk.
Viszont megtudhattuk, hogy 2010 az összefogás éve volt, 2011 a megújulás éve, 2012 az elrugaszkodás éve, 2013 az emelkedés éve, míg 2014 – szerinte - a gyarapodás éve lesz.
Reményeim szerint meg a repülés éve, merthogy addigra a legostobább magyar is rájön, hogy mit művelt az országgal és személyesen vele Don Vittorio.
Persze azért leborulok szónoki képességei előtt, mert háromnegyed órát beszélni és közben nem mondani semmit – nem hétköznapi teljesítmény.
Hogy mit szólnak ehhez majd a Facebookon hülyére vett hívei, akik azt képzelték végtelen naivitásukban, hogy ezt a kóklert valóban érdekli, hogy ők mire kíváncsiak, az egyelőre még kérdés.
Mindenesetre – ahogy Virág elvtárs mondta a Tanú című filmben – a helyzet fokozódik, csapataink harcban állnak, most éppen az államadósságnak üzentünk hadat, amelyikkel talán békében is élhettünk volna, ha Kósa caporegime nem üzen hadat a forintnak, Don Viktor meg nem támadja meg a jegybankelnököt - de hát így megy ez háborús időkben....
A beszéd végén Don Alcsútdoboz éppen hogy csak el nem énekelte: Ez a harc lesz a végső…
Sőt, a végső stádium után vagyunk már és ő éppen most kaparja ki azzal a két dolgos kezével a hóttat a sírból.
Közben Bajnai és Oszkó szépen, szelíden és választékosan elküldték az egész bandát Keresztapástól - mindenestül  oda, ahova tulajdonképpen valók.
Ennek feltehetőleg nagyobb lesz a nemzetközi visszhangja, mint ennek a semmitmondó lefetyelésnek, amit előadójának volt képe évértékelő beszédnek nevezni…


:O)))

GYURCSÁNY-BESZÉD...

Regisztráltam, aztán közbejött valami és mégsem mentem el a Körcsarnokba.
Nem nagyon hiányoztam, a korosztályom igencsak felülreprezentált volt.
Gondolkodtam, mi lehet ennek az oka, aztán arra jutottam, hogy a közép - korosztály valószínűleg kenyérféltésből mellőzi az olyan baloldali rendezvényeket, ahol televízióközvetítés van, a legfiatalabbak meg inkább a radikális eszmék hívei.
Mivel jelenleg baloldalon éppen senki nem akar páncélvonatot vezetni meg burzsujt akasztgatni sem, kénytelenek a jobboldalon kiélni vonnzódásukat a problémák fizikai megoldásához, - ott aztán vannak ötletek dögivel e tekintetben.
Emellett egy nyugger szavazata éppen annyit ér, mint a tizennyolc éves adrenalinfüggő utcai harcosé, - nekem teljesen megfelelne, ha az MSZP besöpörné a hátommillió nyugdíjas szavazatait...

Node Gyurcsány.

Elsősorban is meg kell állapítani, hogy a politikai vereség nem hagyott maradandó nyomot rajta, valahogy nem keltette a megtört ember, a bukott politikus benyomását, a tehetsége nem kopott meg, tiszta és világos gondolatokat tolmácsolt olyan módon, hogy hallgatói azonosulni tudtak vele.

Ez a beszéde is alapvetően a hazugság elleni beszéd volt.
Azok ellen szólt, akik ellopták az országtól a sikereit, elhazudták eredményeit és romhalmaznak nevezik azt az országot, amelyik az ő országlásuk óta rengeteget fejlődött.
Elmondta, hogy 2001 és 2006 között három kormány több mint 1.500 milliárd forintot költött el "tisztességes, elfogadható, vitatható, de a többség által szerethető célokra", - ennek az összegnek a feelét Medgyessy, egyharmadát Orbán és egyhatodát az ő kormánya költötte el.
Érdekes, ezzel a Fidesz nemigen szokott dicsekedni...
Szólt az autópályákról, a szociális intézkedésekről, a rászoruló gyermekek étkeztetéséről, a családtámogatási rendszer fejlődéséről, a felépült lakásokról, a fejlődő országról.
Aztán beszélt a kudarcokról és azok okairól.
Önkritikusan is, - elmondta, hogy nem lehet a nép nélkül reformot keresztülvinni, bármennyire jó is a szándék és bármekkora is az elszántság, és hogy ő itt követte el a hibát: rosszul mérte fel a magyar társadalom elszántságát és reformképességét.
Aztán szólt a rendről és a rendbontókról is, akikkel szemben elvárható, hogy a rendőrök megvédjenek bennünket, a társadalomtól meg az várható el, hogy védje meg a rendőrségét a rendbontókkal és a pártjukra állókkal szemben.
Szólt néhány keresetlen szót a Fideszről és Orbán Viktorról, elmondta, hogy attól még nem lesz egy párt középen, hogy van nála szélsőségesebb is, és felrótta Orbánnak azt a kíméletlen uszító politikai háborút, amit a hatalom megszerzése érdekében folytatott.
Beszélt még a Jobbikról is, - nem lesz olyan könnyű a szélsőséges indulatokat lecsillapítani, mint amilyen könnyű volt felszítani.
Nagy elismeréssel méltatta Bajnai és Lendvai Ildikó munkáját is, - a csarnok közönsége lelkesen megtapsolta őket. 

Beszéde  végén felszólított minden demokratát, hogy szavazzon a Mesterházy Attila által vezetett szocialista listára, ő is így fog tenni..

Ma is azt állítom, hogy kár volt elengedni őt a Szocialista Párt éléről, a kvalitásai meghaladják bármelyik mai szocialista politikus képességeit, és ezzel nem azt szeretném mondani, hogy Mesterházy tehetségtelen, hogy Molnár Csabában nincs ott a jövő ígérete, vagy Lendvai Ildikó ne lenne okos, de Gyurcsány éppen a legmegfelelőbb korban van, felkészültsége megkérdőjelezhetetlen, vitakészsége kiváló, szónoki képességei a legjobbak között vannak a mai Magyarországon.

Már megjelentek az első találgatások arról, hogy készül Gyurcsány új pártja, - én mégis azt szeretném hinni, hogy politikai jövője a Szocialista Párton belül lesz.

Meggyőződésem, hogy ez a szocialisták érdeke is.
A Fidesz nevében Navracsics nyilatkozott, miszerint Gyurcsány "önkényes évértékelő beszédet tartott"...
Viccesek ezek a fiúk, milyen az az önkényes beszéd? Egyébként meg mi közük hozzá, hogy Gyurcsány hol tart beszédet?
Ameeddig van hallgatósága, addig akkor beszél, amikor akar.
Mellesleg van a Demokratikus Charta is annyira alkalmas szervezet egy felkérésre, mint a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület.
Felrótta Navracsics a Szocialista Pártnak, hogy időről időre azonosul Gyurcsánnyal.
Igencsak érdekes egy demokrácia lenne az, amelyikben az ellenzék mondja meg, kivel vállalhat közösséget a kormánypárt, kivel nem.
Nekik nem tetszik Gyurcsány, - ezt mondjuk meg is értem.
Valamiért azt sejtem, Gyurcsánynak sem tetszenek ők.
Szerintem ettől politika a politika...
:O)))