REAKTORMÉRNÖK PAKSRA - EGY HÉT ALATT…

 „egyhetes bírói ítélkezési felkészítő tanfolyam büntető ügyszakban 2012 január első napját követően kinevezett, korábbi bírósági gyakorlattal nem rendelkező bírák számára.”

Újabb magaslatokra hágott Magyarország, a siker hona, a jogállamok mintaképe – gyorstalpalón képzett bírák fognak ítélkezni a büntetőügyekben.

Gyönyörű elképzelés, kétségtelenül emelni fogja a magyar igazságszolgáltatás színvonalát.

Talán a jogi egyetem elvégzése is teljesen felesleges, hiszen a helyzet fokozódik, országunk nyakig a bóvliban, körülöttünk mindenfelé ellenséges erők összehangolt támadása folyik Matolcsy miniszter és főnöke, a Nagy Közgazdász ellen.

Nem engedhetjük meg magunknak azt, hogy eme vihederes időkben a külső ellenség mellett a belső ellenség is felüsse mocskos fejét, le kell azokat a fejeket mielőbb csapkodni, ehhez pedig nem egyetemi végzettség, hanem bolsevik elkötelezettség, nemzetünk és annak vezetője iránti feltétlen és szilárd hűség, vasbeton eszmei alapok kellenek.

Mit nekünk a szakértelem, a gyakorlat, a szakvizsga és annak feltételrendszere?

A szakértelemről már régebb óta tudjuk, hogy bolsevista trükk, másrészt meg, ha a nemzet miniszterelnöke lehet valaki jogi szakvizsga nélkül, akkor egy csóró település lepukkant bíróságán miért ne ítélkezhetnének feletted nyeretlen kétévesek, vagy sikertelen, kiskeresetű de eszmehű válóperes ügyvédek?

Volt már ilyen a világtörténelemben, a világháború után is ült már a bírói székben gyorstalpalót végzett bíró, igaz ugyan, hogy az a képzés egy évet ölelt fel, de akkor is – nem precedensnélküli az ügy.

Igaz, akkor egy világháború után voltunk és küzdenünk kellett a lopakodó fasizmus ellen, de erre ma már nincs szükség, a fasizmus már nem lopakodik, hanem döngő léptekkel masírozgat, tehát aki jó a Vezérnek, az jó kell legyen az országnak is.

Vannak bírósági fogalmazók, majd ők elvégzik a munkát, tudják, miről van szó, hiszen évek óta készülnek a szakvizsgára, a frissen kinevezett, egyhetes képzésen túlesett bíró meg rálehel a pecsétre és ráüti az ítéletre – jobb esetben.

Rosszabb esetben ő hoz ítéletet, oszt annyi neked, ha a kezei közé kerülsz.

A kapkodás indokoltságát az adja, hogy jövőre a bírói kar jelentős része kötelezően nyugállományba vonul, merthogy a helyi ügyekben sem mindegy, hogy valaki a törvényt szereti vagy minket, és jobb elkerülni a kellemetlen meglepetéseket már elsőfokon is.

Még a végén ellenünk ítélne a megátalkodott vénember azzal a harminc éves gyakorlatával – nekünk jobb az, ha a bíró harminc éves, de úgy ítél, ahogy kell.

Azzal nem is kell bajlódnia, hogy azon morfondírozzon, hogy hogyan kell, majd mi megmondjuk neki pontosan az ítéletet jóelőre, hogy be tudja gyakorolni a nehezebb szavak kimondását az ítélethirdetésre.

Remek elképzelés, és ez még csak az első a sorban.

Szerintem égető probléma a rengeteg rezidens letétbe helyezett felmondólevele meg a szakorvosok nevetséges bére is, mert igen könnyen elképzelhető, hogy rövid időn belül csak az adrenalinfüggők maradnak meg a magyar egészségügyi intézményekben, de erre is lehet találni megoldást!

Operáljon a portás, diagnosztizáljon a kórház villanyszerelője, ha azt el tudja dönteni, hogy melyik fogyasztó zárlatos, akkor innen már csak egy lépés felállítani egy sima vakbélgyulladás tüneteit is.

Minek ez a rezidensképzés, minek a szakvizsga, minek a kötelező gyakorlat – végtére Sztálin elvtársat is a gyanús zsidó orvosok kiiktatása után egy állatorvos gyógyította, és nem a kezelésbe halt bele, hanem – állítólag – egy arcára helyezett és kis ideig rajta tartott párna okozta a tragédiát, szóba sem került a rezidensképzés.

Ellenben egy állatorvos Mein Vezéremnek is megfelelő lehetne, hiszen az általa elkövetett baromságok alapján ő lenne tán a megfelelő gyógyász a Mi Reménységünk számára.

Mindenesetre nagyon kellene iparkodni a kiválasztásával, mert állapota egyre akutabb, ő már most elrugaszkodott, pedig ezt az ország számára csak jövőre prognosztizálta.

Úgy szárnyal az illúziók tengerén, mint liba az óceán felett, csak az a baj, hogy ma már semmiféle irány nem kínál neki megfelelő pihenőhelyet.

Viszont az érdekes lesz, amikor – mikor eljön az ideje, nemsokára – egy általa kinevezett egyhetes képzést kapott bíró ítéli el, majd miután megállapította, hogy büntethetőséget kizáró okra – nevezetesen a vádlott elmeállapotára – bukkant, akkor majd az egyhetes képzést kapott kórházi kazánfűtő gyógyszerelné tovább…

Hát, majd meglátjuk, ez az ország egyre nevetségesebb, a Mi Fénylő Csillagunk a cserfalombbal, meg a Corvin-lánccal a nyakában bujdokol.

Ahelyett, hogy kiállna és bevallaná: hát ezt bizony elqrtuk, nem kicsit, nagyon!

Párt és kormány még ilyen böszmeséget az elmúlt huszonvalahány évben nem csinált, mint mi csináltunk, hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal, hazudtunk minden kilométerkőnél meg a kettő között is!

Polgárok, zemberek, meg tudtok bocsátani nekem?

Ami azt illeti, én nem.

De én csak egy vagyok a tízmillióból, akiket egymás ellen fordított, akiknek tönkretette a jövőjét.
Ő az, aki több kárt és ostobaságot követett el az elmúlt másfél évben, mint a szocialisták és Gyurcsány nyolc év alatt.

Talán, ha annak idején a szülésznő is egy hétig tanulta volna a szakmát, most nem lenne semmi gondunk.

Lám, ide vezetett az átkos túlképzés…

:O)))

ÍTÉLET

A bírák bírája, a Legfőbb Hadúr egy cseles mozdulattal világgá zavarta a bírósági szervezet vezetőit, velük együtt azoknak a bíráknak nagyrészét is, akik sok évtizedes szakmai munkájukkal társaik és a közvélemény előtt mérhető tekintéllyel rendelkeztek.

Indoklás nem volt, csak hazudozás, az is annyira színvonaltalan, mint Viktor egész „kormányzása” és a lépés célja is ugyanaz volt, mint idáig – szinte kivétel nélkül – az összes döntésé: az Orbán rezsim bebetonozása a hatalomba és az összes olyan állami tisztségviselő eltávolítása, akik valódi befolyással tudnának lenni az államszervezet működésére.

A bírák kétségkívül ilyenek, rengeteg kellemetlen percet tudnak okozni egy kormányzatnak, hiszen ítéleteikkel a társadalom viszonyait, kezdve a tulajdonviszonyokon és befejezve a politikai viszonyokkal sok mindent tudnak befolyásolni.

Ezt ők tudják is jól, hiszen az elmúlt nyolc évben rengeteget tettek azért, hogy a számukra kedves politikai irányzat kerekedhessen felül.

Az ítélet ugyanis mérlegelés, és mérlegelni sokféleképpen lehet, lehet adott esetben a legegyszerűbb ügyből, mondjuk egy előzetes letartóztatás elrendeléséből a választások előtt ütős politikai adu-ászt csinálni.

Lehet ítéleteket évekig húzni-halogatni, lehet a titkosszolgálat vezetőjének megfigyelését jogszerű tevékenység rangjára emelni, lehet asszisztálni politikai ügyek kriminalizálásához – csak akarni kell.

Vagy lehet a jogalkotó szándékát figyelmen kívül hagyva nyelvészkedni egy politikus befolyással való üzérkedése és pofátlan tolvajkodása esetén a taggyűlés – tagok gyűlése problematikáján, lehet pártosan és pártatlanul ítélkezni, de egy értelmes embernek egy dolgon nem lehet: csodálkozni, mikor az általa felnevelt hiéna leharapja a karjait.

Márpedig most ez történt, és a bírói kar krémje most csodálkozik és szót emel.

Pedig tudhatták volna, hogy amikor kiszolgálják a felcsúti Hókuszpók érdekeit, akkor saját maguk alatt is vágják a fát, hiszen ezerszer kiderült már, hogy a hála nem politikai kategória.

Ameddig ők el voltak foglalva azzal, hogy tizennégy éves gyerekeket csukjanak börtönbe, meg hogy példás büntetéseket osszanak ki a faluszéli libatolvajokra, addig lassan de biztosan kialakult a lopakodó önkényuralom.

Bíráinknak ez sem lett volna ellenére, hiszen egyetlen egy erre illetékes bíróság sem merte kimondani azt, hogy a kétharmadnak nincs sem joga, sem felhatalmazása az alkotmány hatályon kívül helyezésére és egy nevetséges fantazmagória erőszakos eszközökkel történő bevezetésére.

Nem merték, talán nem is akarták, merthogy úgy képzelték, hogy őket nem fogja a golyó, velük nem történhet semmiféle kellemetlenség, hiszen ők a társadalom felkent bírái, ők extra védettséget éreznek.

Hát most felkente őket Viktor, és ha érdekelné esetleg őket, hogy milyen krizmával kente fel őket a kettéfűrészelt Nagy Magyar Akarat, akkor csak simítsanak végig a fejük tetején, aztán szagolják meg a tenyerüket.

Csak utána ne nagyon fintorogjanak, ennek a balzsamnak az alkotóelemeit ők is keverték, ebben vastagon benne van, hogy a magyar bírói ethosznak nem része az elfogulatlan pártatlanság.

Inkább az írott jog csűrése-csavarására való képesség az, mely egy bíró pályaívét bearanyozhatja.

Mikor a 2006-os zavargások idején nem a demokratikus államhatalom, hanem a Fidesz által kivezényelt fasiszta csőcselék mellé álltak, mikor az államhatalom védelmével szemben előnyben részesítették az

álszent  jobboldali nyáladzást, mikor nem azt kérdezték a vádlottól, hogy miért verte kapanyéllel a televízió székházát védő rendőröket meg miért hajigálta őket kockakővel, hanem azt firtatták, hogy miért okozott a vádlott csuklóján bevágódást a szíjbilincs, akkor választottak.

Ma már talán tudják: rosszul.

Mi meg tudjuk, hogy ugyan lehet még egy kis kitérő, de a demokratikus államrend úgyis helyreáll, és akkor a ma világgá zavartak pártelkötelezett utódainak – mint Gyurcsány meghirdette - nem lesz bocsánat.

Most a bírói kar vezetői Európához fordultak.

Előre megjósolom – nem sok eredménye lesz petíciójuknak, és nem is nagyon tudom sajnálni őket.

Lenne ugyan még egy lehetőségük - ha az új Alkotmány kihirdetése után a teljes magyar bírói testület, alkotmánybírástól-mindenestől kimondaná annak érvénytelenségét, de ezek az emberek nem erre lettek szocializálva.

Elballagnak majd nyugdíjba, és ha sokat pofáznak, még a nyugdíjalap számításának módját is megváltoztatja visszamenőleg Vityka, aztán számolgathatják a három kiflit, amit venni tudnak majd a hűségpénzükből.

Ezt is megérdemlik, hiszen akkor sem emelték fel a szavuk, mikor Viktor gátlástalanul lenyúlta hárommillió ember nyugdíjra félretett pénzét, amikor a hárommillió nyugdíjastól most elveszi a valóságos nyugdíjemelés lehetőségét, nem emeltek szót semmiért, csak boldogan üldözték a falusi ólak libatolvajait, meg a bolti szarkákat.

Hát legyen sikerük Európánál, de ha nem lesz, akkor se csodálkozzanak: csak azt kapják, amit megérdemeltek.

:O)))