„A nemiség, a párkapcsolatok, a házasság és a család témakörben még mindig igen sok a káros és nem igaz nézet szinte az egész társadalomban, és ezen változtatni érdemes. Itt nem értékpluralizmusról van szó, hanem a jó és a rossz, az érték és a károkozás, az erkölcsös és az erkölcstelen, az emberséges és az embertelen, a szabadság és a hazugság összekeveréséről”
Ezt írja a Tudomány a Családért Egyesület utódszervezete, a tegnap megalakult Magyar Családtudományi Társaság küldetésnyilatkozat-tervezetében.
Az Egyesület célja „a család, a házasság és a nemiség témakörének széles körű tudományos kutatása, a témakörben a helyes irányvonalak kijelölése, a káros folyamatok feltérképezése, a káros jelenségek optimális csökkentésének, a hasznos folyamatok optimális növelésének kidolgozása, erősítése és az eredmények terjesztése”, és szándéka szerint ezt fejleszti tovább a Társaság, népünk nagyobb dicsőségére.
Igazuk is van.
Nincs akkora baromság, hogy nagyobbat ne lehessen elképzelni, hát felelősen gondolkodó polgárok lennénk, ha nem élnénk a lehetőséggel és nem hoznánk létre Társaságot e nemes küldetésre?
Lószart Mama, mondaná a klasszikus, beemelve ezzel Katus nénit az örökkévalóságba - ha egy gyermek csak ennyit is megtett az anyjáért, már nem állt hiába politikusnak!
Azért eltöprenkedtem, mikor elolvastam a hírt: mennyit kutattam hajdan a nemiség témakörében, milyen széleskörűek voltak a kutatásaim, hányszor és hányszor találtam meg a helyesnek vélt irányvonalat, mígnem rátaláltam az igazira!
Már a középiskolában is intőt kaptam, mert kutatni jártam a leányosztályokba - a koedukáció áldásai velünk kezdődtek, de az osztálytársnőink külön kutatási teameket hoztak létre idősebb iskolatársainkkal, így nekünk kellett felvállalnunk az alsóbb évfolyamoknál a hasznos folyamatok optimális növelésének kidolgozását, erősítését és az eredmények terjesztését.
Érdekes, bár igen alaposan vizsgáltuk a kérdést, próbálkoztunk a káros folyamatok feltérképezésével, de ilyeneket nem találtunk, így aztán a káros jelenségek optimális csökkentését nem tudtuk végrehajtani.
Lehet, az is bejátszott a sikertelenségbe, hogy nem határozta meg a felsőbbség egzaktul, hogy mi is számít konkrétan káros jelenségnek, a petting, az orál, vagy a jujjistenemmicsinálszott, és azt sem tudtuk, hogy az erotika és a perverzitás között az a vízválasztó, hogy valaki egy libatollal izgatja magát vagy egy élő libával.
De forradalmi társadalmunkban nincs helye a hezitálásnak, a fülkeforradalom nem tűri a kilengéseket, meg kell annak az ostoba fiatalnak mutatni a helyes irányt, mely felé az új társaság ki is tűzte az irányjelző táblákat, ellenszavazat nélkül elfogadott alapszabályukban leszögezvén: Káros jelenség egyebek mellett a házasság előtti szexuális kapcsolat, az élettársi kapcsolat és a nem heteroszexuális viszony, - ez maga az iszony.
Hát bizony, barátaim, nagy az Istennek az ő állatkertje, de - hála néki - úgy intézte, hogy a kiemelkedően kártékony állatfajtákat társaságoknak nevezett csordákba terelte, nehogy az épeszű emberek közéjük keveredjenek.
Mintha a középkorban élnénk, ahol az egyházi méltóságok állandóan az asszonyok szoknyája alatt turkáltak, mert ottan voltak az izgalmas finomságok, melyek úgy vonzották őket, mint cukorbeteget a franciakrémes, és aki nem fért hozzá az istentelen kísértés forrásához és céljához, az bizony Kleofás testvérrel élt vadházasságban, nagy ínségében, vagy ösztöneinek engedve.
Úgy látszik, ma is vannak jónéhányan, akiknek az Úr nem adja meg a kielégítő szexuális élet lehetőségét, ők viszik tovább az általuk mindközönségesen csak erkölcsnek nevezett idiótaságot.
Ha egy mai fiatalnak azt mondanák, hogy a házasság előtti szexuális kapcsolat káros jelenség, halálra röhögné magát, amelyik meg komolyan venné a problémát, az megkérdezné az erkölcs honi bajnokától, hogy ugyan, öltönyt szokott-e anélkül vásárolni, hogy fizetés előtt felpróbálná - hogy a nők ruhapróbáiról most szó se essék.
De a fiatalok legtöbbje értetlenül nézegetné a kérdés feltevőjét, hogy akkor az most kóstolgatni akarja őt, vagy csak bolond, majd egy lesajnáló mosoly kíséretében megkérdezné tőle: Közöd?
Igen furcsa számomra az is, hogy ezek a derék erkölcs-csőszök nem veszik észre, hogy a mai társadalmakban egyre több a házasság nélküli együttélés, melyből gyermekek származnak, és melyben évtizedekig élnek együtt a családok szeretetben és megértésben.
Talán, ha az elmúlt korok nem csináltak volna a nőkből semleges nemű rabszolgákat, akkor több becsülete maradt volna a házasság intézményének, így viszont valószínűleg vonzóbb a nők számára az Uram megszólításnál a Párom, míg a férfiaknak is megmarad egy csipetnyi illúzió a szabadságról, még ha a póráz nem is lett sokkal hosszabb számukra…
Ebben a helyzetben értekezik arról a honi Ökör-kör, hogy „a házasságon kívül született gyermek és szülei is családot alkotnak, azonban az ilyen családok létrejötte elsősorban a közvetlen részvevők számára nagy teher, az ember méltósága és értéke miatt sem a szüleik sem a gyermek nem ezt érdemlik.”
Hogy ők mit érdemelnének, azt most ne is taglaljuk, mindenesetre ez a társadalom nem érdemli meg őket, szenvedett ez már az elmúlt időszakban annyit, mint homoszexuális az egyházi esküvőn, hű arája mellett.
Hogy honnan veszik a torságot ezek az emberek, hogy más ember magánszférájába beleormótlankodjanak, az maga is megérne egy kutatást.
Pedig a tagság nem ostoba, csak végtelenül korlátolt, elődeik működtethették az inkvizíciót.
Ami pedig a homoszexuális kapcsolatok olyan tudományos kutatását illeti, ahol a kutató-szervezet feje egy fizikus, ott igen hamar el lehet jutni a megfelelő eredményig.
Természetesen a Társaság már rácuppant az Uniós pénzekre és szép terveik vannak a pedagógusok nyári táborokban történő oktatásáról, merthogy jövőre indul a családi életre nevelés.
Hát, a fene tudja, - nem szívesen lennék egy ilyen kutatónő férje, de gyerek sem abban a családban, ahol ilyen idióta a kedves papa.
A Népszabadság azt írja: Az alakuló ülésre egyébként egy állami intézményben, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium háttérintézményeként működő Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézetben került sor. Tóth Tibor, az intézet főigazgatója szoros együttműködést ígért, ami már csak azért is kézenfekvő, mert a társaság alelnöke Farkas Péter, aki egyben az intézet családpolitikai igazgatóságának megbízott vezetője. (Az alakuló ülésen részt vett Rónaszékiné Keresztes Mónika fideszes országgyűlési képviselő is, az egyik alapító tag pedig Téglásy Imre, a radikális magzatvédő Alfa Szövetség elnöke.)
Úgyhogy mindenki - ameddig még lehet – válasszon magának partnert ízlése szerint, mert könnyen lehet, kis idő múltán már Viktor választ neki párt, oszt megnézheti magát…
:O)))
