BÜFÉ

Reform van.

Csak nem így hívják, mert ezt a szót Gyurcsány már kiejtette a száján egyszer és így az igazhitűek számára tisztátalanná vált, kiejteni pedig olyan sértés, mintha a meztelen talpad mutogatnád a mohamedánnak, miközben ebnek titulálnád.

Viszont a mi Rózsikánk beszabadult a felsőoktatás porcelánboltjába, és most dönt-borít mindent, tologat karokat és szakokat és miközben a felsőoktatás rendszerét piszkálja, ennek ürügyén egykoszból szétveri az érettségi jelenlegi rendszerét is, ha már arra járt.

Gyönyörű tervek, széles látókör, tág horizont – ha sikerül véghezvinni, akkor a magyar közoktatás levegős és tágas pusztáján néhány szerzetes terelgeti majd szűrhímzéses csuhában megrémült hallgatók kisded nyáját, kik Orbán nevét zsolozsmázva vonulnak a boldogság felé – keletre természetesen!

A cél – mint Viktor társadalom-átalakításainál általában magasztos és egyszerű.

Négy lényegi eleme van:

- vegyük el az összes pénzt, ami még elvehető anélkül, hogy a rendszer kívülről is láthatóan összeesne,

- amit nem lehet elvenni, azok felett a pénzek felett mi rendelkezzünk

- aki a rendszer része, az féljen, hogy egy zabszemet gőzkalapáccsal se lehessen a fenekébe verni

- és aki ott halljakend lesz, az min-mind a mi kegyes kezünkből nyerje a stallumot.

A felsőoktatás területén még egy sarkalatos követelmény van: a Corvinusnak nevezett patkányfészket, - ahol nem átallottak pódiumot ácsolni a kimondhatatlan nevű fertelemnek, akinek felesége ott hinti a veres liberális mételyt – le kell rombolni porig és a helyét be kell hinteni sóval (apropó, kellene egy sóbánya is a családnak…).

És azt a komcsi rektort is ideje már világgá zavarni, persze előtte be kell lengetni neki a remény halványrózsaszín keszkenőjét, hadd higgye, hogy megússza.

Hogy ezek az értelmiségiek milyen ostobák is tudnak lenni, látszik, még soha nem hallottak se köténycselről, se technikai faultról…

A terv szerint egyetemnek minimálisan négy kara kell legyen, de azt már tudjuk, hogy a Corvinus jelenlegi négy karából egyet hozzácsapnak a most alakuló, újonnan is patinásnak számító Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez, így hát Viktor és vazalluscsordája csodálkozó tekintettel csapja majd össze a kezét: Jéééé – hát akkor ez a Cornavin, vagy mi is, akkor ez itt most micsoda?

Vagy megy valahová?

Hogy az egyik legszínvonalasabb – ha nem a legszínvonalasabb - magyar közoktatási intézményről van szó, az nem jelent semmit, belevele a levesbe, ha a Vezér nem kedveli!

Szerintem Fleto kezdheti tanítgatni, főzni Klára asszonyt, akinek ideje lenne belekezdeni a „Sopszka-saláta és más mesék” című könyvébe, addig, míg nem lesz a könyvkiadás is állami monopólium, mert annakutána csak Anikó asszony receptje szerint főzhet az igaz magyar ember, már ha tudja olvasni a rovásírást.

A tervek szerint  megváltozik a finanszírozás struktúrája: a képzési normatíva a jelenlegi 64 milliárdról 2014-re 15 milliárdra csökkenne, míg a fenntartói normatíva 32 milliárdról három év alatt 72 milliárdra emelkedne.

Kilenc milliárdocskát már meg is spóroltunk, ki a kicsit nem becsüli, ugye…

A hallgatónak meg kuss, nála jobban csak az oktatói gárdának kell befognia a lepénylesőjét, merthogy joga annyi lesz, amennyit a Miranda. formula biztosít neki, de ez is csak szóbeli ígéret alapján.

El lehet dobi a bolognai rendszert is, majd mi csinálunk sajátosan magyar felsőoktatást, a világ a csodánkra fog járni, merthogy ilyen barmok, mint amilyenek a mi oktatás.irányítóink, csak a harmatos magyar pusztán teremnek, közvetlenül a vadliba fészke és a túzok mellett, a racka és a mangalica társaságában.

Köztudott, hogy nálunk nincs tandíj, ezért hát minden második diák költségtérítést fizet, de már folynak a kísérletek arra is, hogy nálunk ne legyen prostitúció, hívjuk a lányokat ezentúl vigalmi dámáknak, természetesen bevezetve számukra az élvezeti adót, - az élvezi, aki szedi.

A rektorok kinevezéséhez meg állami hozzájárulás kell majd, nanehogymár valami büdös libsibolsi kerüljön egy ilyen fontos pozícióba, azok menjenek taligázni a stadionokba.

Szóval boldog ez az magyar viktoriánus kor, formáljuk a társadalmat az Ő képére és hasonlatosságára, legyen az a kép bármennyire is csúf és a hasonlatosság bármennyire is gusztustalan.

Nekem azért legjobban a büfék ügye tetszik.

„A kollégiumok, menzák és büfék központi irányítására a törvény lehetővé teszi egy állami cég létrehozatalát”, áll a javaslatban.

Már látom lelki szemeimmel, amint a Vezér gondterhelten ül a valószínűleg addigra már a Kupolacsarnokba átköltöztetett új irodájában, oroszlánkörmös íróasztalánál, fején csálé a korona, mert időnként meg kell vakarnia a homlokát, hogy el tudja dönteni, mi is legyen a jövő heti menü a menzán:narancsos-libamájas szendvics, vagy fekete kenyér Hitler-szalonnával…

Az még nem egészen tisztázott, hogy mi lesz az egyházi felsőoktatási intézmények sorsa, hogy ha az állam az agyháznak adja a pénzt és nem közvetlenül az intézménynek, akkor az a Nemzeti Felsőoktatás Rendszer (NFR) részét képezi-e, de jelenleg úgy tűnik, hogy nem, és abba nem kér beleszólást az állam, hogy ki lesz ott a rektor – végtére is a római pápa megbízható…

Annak idején az egyetemek autonómiát élveztek, a hatóságok csak a rektor engedélyével léphettek a területükre, volt önkormányzatuk, rangjukat meg az ott tanuló diákok adták.

De ennek a slamposságnak itt most egyszer és mindenkorra vége, rangot itt csak egy ember adhat, mindenki másnak kuss!

És még mindig vannak, akik ábrándosan nézegetnek – itt diktatúra?

Ugyan!

:O))))

RÓZSAILLAT

Nincsen rózsa tövis nélkül, mondja a közmondás, és aki nem hiszi, nem kell messze mennie a bizonyítékért.

Ismét szúrt egyet közoktatásunk szépséges virága, habár egyelőre csak koncepcionális szinten, mikor kiszivárgott, hogy a magyarországi állami fenntartású egyetemek felét be szándékozik csukni a kormány.

Isten a megmondhatója, hogy Orbán szövetségi politikája felülmúlható lesz e valaha is.

Mikor hatalmon volt anno, akkor a magyar mezőgazdaságot sikerült letarolnia a kisgazdák segítségével, most úgy látszik a közoktatásnak lesz annyi.

A mi Viktorunk úgy ad oda egy-egy ilyen jelentős ágazatot bambaképű szövetségeseinek, mint a nagymama, aki a kisgyerek kezébe nyomja a meisseni porceláncsészét és elégedetten szemléli, mikor a kis imposztor letöri a bögre fülét – milyen ügyes a kis büdös!

Azt gondolta volna az ember, hogy tanul első kormányzata kudarcaiból és nem engedi, hogy vicces lázálmok megvalósításán serénykedjenek beosztottai, de nem.

Ha áldozatot kell hozni, akkor az legyen nagy – ezt az elvet valószínűleg Gyurcsánytól koppintotta, aki szintúgy képtelen volt féken tartani az idióta szövetségest, aki egy jó célt igen rossz módszerekkel akart elérni, így aztán az egészségügy ma is abban a posványban dagonyázik, mint annak előtte.

Pedig azt hittük, hogy Torgyánnál nincs alább, de aztán most mégis kiderült, hogy van, a differencia hozzávetőleg annyi, mint amennyivel Ádert múlja alul Lázár, pedighát Györgyi Kálmán eltávolítása óta tudjuk, hogy Áder sincs az erkölcs Csomolungmájának tetején, ami azt illeti.

A tizenkét megmaradó egyetem vezetőivel már konzultáltak, ellenben a kinyiffantásra szánt áldozatok csak a sajtóból értesülhettek az örömhírről, így elvileg nem maradt más lehetőségük, mint tapsolni a koncepcióhoz.

Ami a helyzetet legjobban jellemzi, az a Corvinus Egyetemmel kapcsolatos döntés.

Magyarország egyik legsikeresebb, legeredményesebb egyetemét verné szét a tárca, tekintet nélkül a tradíciókra, végzett hallgatói iránti keresletre, a nemzetközi kapcsolatokra.

Mikor az ember választ keres a miértre, a rostán szinte minden kihullik, és nem marad más, mint eredendő bűne – húsz évvel ezelőtt még Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemnek hívták.

Aztán mosolygunk egyet – hát ennyire bornírt már csak nem lehet ez a banda, de aztán csak rázzuk a fejünket – akkor hát miért?

Miért rosszabb vagy haszontalanabb egy közgazdászokat, a magyar gazdaság jövőbeni irányítóit képező iskola, mint a még csak tervekben létező, Rendészeti Egyetem nevű, kissé a pupostevére hajzó műintézmény?

Nincs válasz és gyanítom, hogy nem is lesz.

Mint ahogy azt is gyanítom, hogy a törvény beterjesztésére majd csak a vizsgaidőszakok befejeztével kerülhet sor, mert azt azért nem hiszem, hogy Viktor megkockáztatna egy diáklázadást, - viszont, ha a diák nyaral, akkor nem lázad, ugye…

Nemigen tűnik fel a Fidesz egyéb vargabetűi között, hogy a felsőoktatással kapcsolatos elképzelései milyen radikális változáson mentek keresztül az utóbbi hónapokban.

Éppen a Fidesz-kormány volt az, amely lehetővé tette, hogy fiatalok ezrei kezdhessenek tanulmányokat olyan szakokon, melyekről már alapításukkor tudható volt, hogy piacképes terméket kibocsájtani soha nem fognak, ahol a diák teljesen feleslegesen töltött el éveket, hiszen a diplomája senkinek nem kellett..

Nem véletlen a rengeteg vicc a ruhatár-műköröm szakon végzett diplomásokról, akik a multinál polcmenedzseri beosztásban az üvegeket rendezgették a hűtőkben – a magyar valóságról szóltak ezek a viccek.

A diákokat IC-professzorok oktatták, akik nevüket az Intercity szerelvényekről kapták, merthogy azoknak a felsőoktatási intézményeknek, melyek alkalmazták őket nélkülük nem lett volna meg az akkreditációhoz szükséges oktatói gárda, de a helyzetet nemigen lehetett piszkálni, mert különféle – elsősorban helyi - érdekeket sértett.

A képviselő egyszerűen nem szavazhatja meg a választókerülete felsőoktatási intézményének bezárásáról szóló törvényt, ha még valaha is képviselő szeretne lenni, - nem lesz ez egy egyszerű menet a Fidesznek sem.

Viszont ha már lépni akar, akkor lehetne átgondoltabb is, de nem az.

Ötletelés folyik minden szinten, ilyen-olyan koncepciók születnek, a nagy kocsirúd-faragásban már éppen az evőpálcikák készítésénél tartunk, pedighát állítólag a Fidesz fel volt készülve a kormányzásra.

Látható.

Ha a libák így készülnének a költözködésre, akkor már az első ötven kilométer után változatos serpenyőkben sisteregnének, kellemes illatokat árasztva.

Itt még az illat sem kellemes – a mi Rózsánkat legfeljebb Orbánnak kellemes szagolgatni – igaz, ő szakajtotta, hát így járt.

Mindenesetre egyre több a baki és a melléfogás a Vezér házatáján, talán egyetlen területen lett  vitathatatlanul sikeres: a Magyar Labdarugó Szövetség elnöke lett idén a leggazdagabb magyar,  vagyona a tavalyi évhez képest közel 30 százalékos növekedést mutat, - 155 milliárd forint.

De a mögötte levő 99 legvagyonosabb magyar sem panaszkodhat…

Ügyes ember, - ezt kellene utánacsinálnia Kovács Jóska targoncásnak és társainak, meg a tanároknak, orvosoknak, csakhát azt azért beláthatjuk, hogy a lejtőn lefelé csúszva nemigen érnek rá a vagyon növelésére – el vannak foglalva azzal, hogy valahogy meg tudjanak állni, még mielőtt jön a szakadék…

A fiatalok most nézegethetnek ki bambán a fejükből – mi lesz velük a középiskola befejezése után?

Merthogy az iskolák számának csökkentésével a hallgatók száma is csökkenni fog, ugyan, mit kezdjenek majd a gimnáziumi érettségijükkel?

Hol vannak azok az intézmények, melyek felszívják majd ezt a tömeget?

Na mindegy, majd meglátjuk, mire fut ki ez a szép elképzelés, de nagyon érdekes lenne egy államtitkári-oktatói - hallgatói párbeszéd, remek műsor lenne.

Egy TV csatornát sem érdekelne a dolog?

:O))))