Az első jelöltet az MDF-SZDSZ paktum adta, és csak a sors különös kegyének köszönhető, hogy ennek dacára egy arra méltó, rendes ember került a funkcióba, - a rendszerváltás zűrzavarában jelölői bizonyára nem ismerték jól a személyiségét...
Aztán jött Őexcellenciája Jellegtelen. Egérszürke, akit a jobboldal jelölt.
Ő aztán személyében kifejezte a nemzet egységét - már amennyiben a nemzeten a jobboldalt értjük - igaz, javára írhatjuk, hogy túl otromba sem volt.
Majd parlamenti többségünk birtokában megválasztottuk jelenlegi elnökünket, aki viszont meglehetősen sok borsot tört az orrunk alá és annyira jobbra júzott, hogy amikor ellépett egy díszzászlóalj előtt, állandóan nekiment az őt kísérő parancsnoknak...
Nem, nem írtam rosszul, - ezt az embert mi szabadítottuk az országra és a saját nyakunkra, - nélkülünk a Fidesz hiába alakította volna át nyílt szavazássá a Köztársasági Elnök megválasztását (v.ö: a nyílt magyar néplélekkel nem fér össze véleményünk eltitkolása...), ez a helyzet csak a mi szorgos együttműködésünkkel alakulhatott ki.
Nézegetem is itt mostanában a közkinccsé tett elméleti alapvetéseket meg a hibák nagyívű elemzéseit, de nem találok egy platformot vagy politikust, egy bánatostekintetű nagyasszonyt sem, aki a saját vagy másokkal aláíratott dolgozatocskájában leírná: emberek, ezt én qrtam el, nem más.
Ehelyett ezt is belesöprik a nagykalapba, - ezt is biztosan a Sátán helyi képviselője, Gyurcsány tette...
És akkor eljutottunk a mai napig, amikor politikai érzékünk, praktikus gondolkodásunk ismét diadalát ünnepelheti, - csak a vak nem látja, hogy rohamlétekkel megindultunk kifelé a gödörből.Köztársasági elnököt jelölünk rövidesen, ő lesz a mi kiválasztottunk a Nemzet Első Embere címre.
Nem kapkodtuk el ezt a választást, hosszasan hezitáltunk előtte, - mi is a helyes teendő, ki lenne az, akiben a zemberek felismerik az országot közösséggé formáló tekintélyt, a hazafit vagy honleányt, aki mögé bátran oda lehet állni valamennyiünknek, mert biztos, hogy nem valamely párt, de a haza érdekeit fogja szolgálni.Első kanyarban felmerült a Trianoni Páva ismételt jelölésének ötlete, de ezt hívei szomorú szívvel ugyan, de elvetették, hiszen egyelőre ( a tervezett alkotmánymódosításig, ugye...) nem férne össze a pártelnöki stallummal, melyre esélyessége vitán felül álló.
Így aztán - bármennyire kézenfekvő lett volna a javaslat - le kellett mondani róla.
Némi tanácstalankodás után a a főideológusi cím várományosa nagyot durrantott a nulláslisztbe: legyen a mi jelöltünk maga a Gonosz Hókuszpók, ugrasszuk ki ezzel a tapsifülest a bokorból!
Az ötlet azonnal megtetszett a párt korifeusainak, de a frakció ma még túl nagy ahhoz, hogy tagjai együttesen átüljenek a patkó másik oldalára, így az ötletet a párt vezetői a helyzet ilyen irányú változásának bekövetkeztéig elvetették, egyben megfogadták, hogy a probléma elhárításáért - magukat és minket nem kímélve - mindent meg fognak tenni.
És akkor a hegyek hosszan vajudtak és még hosszabb nyilvános tanácstalankodás és tökölődés után megszülték a kisdedet, mely itt cincog ma az orrunk előtt: legyen a mi jelöltünk a Köztársasági Elnöki címre Balogh András!Lett is zavar a Fidesz vezérkarában, - ebbéli állapotukban hirtelen felindulásból nyilatkoztak is néhányat, lenullázva az ország hat éven át kifejtett erőfeszítéseinek eredményét, mellesleg megemelve a kocsim törlesztőrészletét, melyért ideológiai ellenérzéseimtől függetlenül is minden jót kívánok nekik, és ha van macskájuk, annak is...
Balogh András az optimális jelölt.
Már maga a neve is a rátermettséget szimbolizálja, ezenkívül senki a világon - Kovács László kivételével - nem ismeri őt, de neki meg munkaköri kötelessége volt megismerkedni vele külügyminiszter korában.
Akit nem ismer senki, arról nehéz rosszat mondani, - persze a Fidesz azért majd leveri ezt a nehézséget is mint a forint árfolyamát, és néhány napon belül várható a bejelentés arról, hogy visszahívták bangkoki nagykövetünket, mert kiderült róla, hogy drogcsempész hálózatot irányított egy gyermeklányokat foglalkoztató masszázsszalonból, ahol maga a közismerten bővérű Kovács László is többször megfordult...Hogy a szocialistáknak ezeket a világraszóló ötleteit ki álmodja meg, ez általában rejtély, de most a hajdani külügyminiszter erős gyanúba esik, és bár nagy tisztelője vagyok, melyet a szebbik nem iránt tanusított érdeklődése csak elmélyített bennem, mégis azt kell monjam, hogy talán egy kicsit elhamarkodta ezt a dolgot.
Ebben a ciklusban a Fidesz fog köztársasági elnököt jelölni és választani is, ez a szomorú tény.A mi jelölésünknek szimbólikus jelentősége van, értelme csak akkor lehet, ha üzenünk vele a választóknak.
Ezzel a jelöléssel azt üzenjük, hogy egyetlen normális ötletünk sincs, nem is nagyon érdekelnek bennünket, elvagyunk a maradék kis homokozónkban, kelj ki pipiske oszt jónapot!
Ha már jelöltünk, akkor olyan személyiséget kellett volna jelölni, aki jelleménél és az azt hitelesítő életútjánál fogva nem tud a szó klasszikus értelmében megbukni, aki valamilyen üzenetet közvetít a társadalom számára.Egy nő aki sikeres, akinek a baloldali értékek melletti elkötelezettsége megkérdőjelezhetetlen, akit az ország véleményformálói ismernek, megkockáztatom szeretnek is, és akibe a Fidesz se merne belemarni, mert ezzel a társadalom jelentős hányadát kitevő szegényekbe és elesettekbe marna bele.
Hogy értelme legyen a jelölésnek, ilyen kaliberű jelöltet kellene - kellett volna - találni.
Félreértés ne essék, nincs énnekem semmi bajom Balogh Andrással, - hiszek Kovács Lászlónak, bizonyára kiváló szakmai felkészültséggel bíró és jellemes ember, nyersége lenne a szocialista pártnak, ha hamarosan esedékes kirugása után segítené nemzetközi kapcsolataink ápolását,- tartsa meg őt a szocialista atyaúristen bis hundert und zwanzig, ahogy a művelt francia mondja...
Ezzel a választásunkkal ismét egyel szaporítottuk a bizonyítványunkba bekerülő elégtelenek számát.
És nincs már sok idő a következő bizonyítványosztásig.
:O)))
