A következő címkéjű bejegyzések mutatása: GYURCSÁNY HÍVEI. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: GYURCSÁNY HÍVEI. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. április 14., csütörtök

MERÉNYLET

Végre értelmet kaptak az Orbán-testőrségre fordított milliárdok, végre kiderült, hogy nem az ablakon át szórták ki az adófizetők pénzét, fennforgás van emberek!
Mint a jobboldali média megtudta, meg akarják merényelni a Vezért!
Döbbenet!
És nem fogja senki elhinni, hogy ki áll az ördögi terv mögött az árnyékba húzódva, - na, ki?
Hát természetesen Gyurcsány, hiszen az ő hívei akarják ezt a fertelmes bűncselekményt elkövetni, az ő felügyelete alatt üzemeltetett internetes portálon tobzódnak a felbujtók, akik kommentjeikben nem átallják megszövegezni az ördögi tervet.
Mint a hajdani Kennedy gyilkosság idején Lee Harvey Oswald, úgy ma is fogékony lehet az ötletre ez a Lee Hervadt Ország…
Gyurcsány természetesen elhatárolódott a dologtól, mondván, hogy ő egy európai országért dolgozik, márpedig a politikai ellenfelek lemészárlása nem Európa konform viselkedés, de azért azt megjegyezte, hogy anno, mikor őt akarták a Dunába hajigálni a lelkes hazafiak, akkor Orbán azt sem mondta, hogy fapapucs.
Napersze, azok jogos felindulásukban vetették el kissé a sulykot, talán elég lett volna Gyurcsányt fellógatással fenyegetni, az teljesen jogos lett volna.
Az ember már valóban nem tudja, hogy sírjon vagy röhögjön, amikor meglátja a Hír tv-ben aggodalmas és komoly pofával ezen a témán rugózó komoly embereket, akik – pedig ez lenne a szakmájuk – sem a mai modern média világát nem ismerik, sem a politikai merényletek természetét.
Ez az ügy nem Gyurcsány híveinek elvetemültségéről szól, a célpont itt maga Gyurcsány, ami szép célkitűzés, csakhát ez a dolog gyenge, mint a nyári harmat.
Ez az ügy legalább olyan nevetséges, mint a Bajnai által halálba kergetett libatartók legendája, vagy az új alkotmány.
Az internetes portálok egyébként – beleértve a Facebookot is – nagy számban tudnak felmutatni mindenféle futóbolondokat, vegyes világképű megváltókat és – sajnos – remekül eléldegélnek a neten mindenféle szélsőséges eszmék hívei is.
Utóbbiak között egyaránt fellelhetjük azokat, akik nagyon egyszerűen csak ki akarják irtani a cigányokat, Dunába lövöldözni a zsidókat, felkötni a nekik nem tetsző politikusokat, aztán vannak olyanok is, akik megelégszenek bibliai átkok írásbeli elmennydörgésével, és utána darabidőre megnyugszanak.
Ami viszont bosszantó, ez a „Gyurcsány hívei” kitétel.
Talán rögzítsük le: hívei vallásoknak vannak, és ebben az értelemben van némi minőségi különbség Orbán hívei és azok között, akik egyet tudnak érteni a Gyurcsány által vizionált jövőképpel, nagyjából ugyanoda szeretnének eljutni, ahova ő és olyan országban szeretnének élni, mint amilyet ő vizionál Magyarország számára.
Számunkra, akik Gyurcsánnyal számtalan dologban egyetértünk és szívesen megyünk vele egy irányban, bár egyes dolgokban néha eltér a véleményünk az ő elképzeléseitől, de egyvalamiben ez   elképzelhetetlen - ez pedig az erőszakhoz való viszony.
Ő maga sem hirdetett soha erőszakot és mi, akik egyetértünk a célkitűzéseivel, mi sem szeretnénk azt, ha valaki elvakult indulatában merényletet követne el akármelyik politikus ellen.
A magyar baloldal békés népség.
Nekünk még a tüntetéseinken sem csurog a vér senki szája széléről, nem követeli senki politikai ellenfeleink életét, a magyar baloldal – talán éppen a múltjában előforduló erőszakos események miatt – nem híve semmiféle brutalitásnak.
Persze van olyan politikai forgatókönyv, amely szerint jól jönne valami kis erőszak, ha a Vezér mentális állapotához hasonlóan politikai állaga is romlásnak indul.
Lehetne például jó kis rendkívüli állapotot elrendelni, betiltani amiről eddig elfeledkeztek,  lekapcsoltatni a szervereket - néha az az érzésem, hogy a cigányok elleni jobboldali hisztériát ezért tűri el a jelenlegi hatalom, de persze, ebben az ügyben azért nem az én érzéseim relevánsak.
Szóval ez az ügy ugyan egy komplett marhaság, de némi tanulságot azért le kell vonnunk ebből is.
Mégpedig azt, hogy nem szabad megengedni magunknak, hogy elvigyenek az érzelmeink különféle szélsőségek felé, még viccből sem illik Orbán nyakkendőjének rendeltetésellenes felhasználását propagálni, vagy arra bíztatni embertársainkat, hogy a Vezért hajigálják a Dunába.
Persze azt nem szabad hagyni, hogy ilyen ócska trükkökkel megfélemlítsenek bennünket, ne feledjük azt, hogy amikor azt írjuk, hogy ideje lenne már ezt a bohócot seggberugni, akkor azzal nem merényletre bujtunk, hanem bár kissé rusztikus formában csak a véleményünket mondjuk el.
Ahhoz pedig jogunk van.
Még.
Egyelőre.
Mert aztán a sarkalatos törvények között feltűnik majd a felségsértésre vonatkozó jogszabály, és akkor törhetjük a fejünket, hogy hogyan is írjuk meg a véleményünk, ha lesz még hol…
Mindegy is, ha nem lesz, majd kihajtjuk a libánk a rétre, magunk is leülünk melléje, oszt megosztjuk vele magvas gondolatainkat, csak az fog fájni, hogy addigra minden szem kukoricán a vezér gazdagodik.
Rengeteget röhögtem anno a Tanú című filmen, aztán Bacsó megcsinálta a folytatását, de azért ez gyengébb lett az alapműnél.
Akkor még nem sejtettem, hogy a harmadik részt, mely talán még az eredetinél is jobb, majd Orbán rendezi és az ő főszereplésével kerül előadásra.
Gondolom, Semjén most aggodalmasan ül az asztalánál, - hát Puska elvtársat már meg sem akarják merényelni?
Szánalmas ez a mi kis filmszínházunk…

:O)))