A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Gyöngyöspata. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Gyöngyöspata. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. november 29., kedd

USZODA - CSAK FEHÉREKNEK

Gyöngyöspatán már felsejlik a szép új világ - kicsiben már alakul, ami az egész országra vár, ha nem vigyázunk.
Ma kezdődött a per, melyet az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekekért Alapítvány egy hónapja indított a gyöngyöspatai önkormányzat ellen.

Véleményük szerint a gyöngyöspatai iskola és a fenntartó önkormányzat évek óta elkülönítve oktatja a roma és nem roma diákokat. Az ombudsmani vizsgálat szerint a földszinten csak roma, míg az emeleti tantermekben nem roma diákokat tanítanak.
A vizsgálat szerint a roma diákok nem használhatják az iskola uszodáját, számukra nincs napközi és csak külön mehetnek ebédelni.  
Szánalmas ügy egy szánalmas országban, a XXI. században, Európa közepén.
Igaz, ilyen esetekben az ember elgondolkodik, hogy nem-e mégis Metternich hercegnek volt igaza, amikor azt mondta: Európa a Lajtánál végződik.
Sajnos, egyre nagyobb a gyanúm, hogy igaza volt.
A bírósági tárgyalásra elment néhány roma szülő, szegények azt várják, hogy a bíróság majd igazságot szolgáltat nekik, holott én még abban sem vagyok biztos, hogy jogot fog szolgáltatni.
Ez egy sunyi ország, a ravaszkodó, lapítva gyilkoló suttyók országa, egy olyan ország, melyben rasszista bűncselekményért ezidáig még csak cigányokat ítéltek el, ez – mai állapotában, megkockáztatom, nem Európa, és lassan a Balkán is kikérheti magának az összehasonlítást.
Gyöngyöspata rövid időn belül már másodszor kerül a figyelem középpontjába, mindkétszer a cigánykérdés miatt.
Első alkalommal azért, mert bevonult a Magyar Gárda és segédcsapatai, megvédeni Pista bácsi Libus névre hallgató libáját, amit ugyan nem lopott el senki, de a büdös cigányok sóvár szemeket meregettek rá, látszott rajtuk a gyilkos ösztön, érezni lehetett, hogy nem is libát, hanem pörköltet látnak benne – jobb az ilyesmit megelőzni.
Ennek legjobb eszköze a kollektív séta a cigánysoron, karikásostor csattogtatásával és fokospörgetéssel egybekötve, továbbá a cigány kisgyerekek demonstratív kísérgetése az iskolába, hadd szarja össze magát a purdé!
Hadd tanulja meg idejekorán, hogy a Nagy Fehéremberhez képest ő csak egy pondró, egy féreg, egy senki.
Most meg a dél-afrikai modellel hívta fel magára a figyelmet a helyi közösség, az apartheid bevezetésével az iskolában, - külön szinten, szegregáltan tanítják a rajkókat, akiknek apja – anyja még a közmunkában sem keveredhet a gádzsókkal.
A közösség meg csendes egyetértéssel figyeli a fejleményeket, ha megkérdezik róla, hogy mi a véleménye, akkor a fogatlan, lepukkant csóró is buzgón ismételgeti a fejébe vert idiótaságot, miszerint ha nincs cigány az osztályban, akkor a gyerekek gyorsabban haladnak.
Hova?
Vagy csupa kis hófehér zseni üldögél a padokban, akik egy év alatt kettőt végeznek el?
Meg az, hogy a cigánygyerekeknek nincs is igényük az iskolai uszodára, azért nem látogathatják azt.
Értelmes érv, kétségtelenül.
Kár, hogy az ember hányingert kap tőle.
A bíróságtól nem sokat várnék, hiszen amikor már heteken keresztül provokálták a romákat, majd az egyik nagyeszű jól berúgva odahugyozott a házaikat és családjaikat védő cigányemberek elé, majd oda is ment hozzájuk, merthogy bátor volt, mint a cigány lova, akkor nem azt ítélték el, aki századmagával provokálta és fenyegette a kisebbséget, hanem azt a cigányt, aki pofánverte azt, aki helybe ment a pofonért.
Merthogy garázdálkodott, ami ugye azt jelenti, hogy olyan viselkedést tanúsított, ami felháborodást és megbotránkozást váltott ki az esemény szemlélőiből.
Igaza is volt a bíróságnak, oda kellett volna tartania a fejét is, hogy ha már huggyantani tetszett, akkor talán ide lehetne szarni!
Nagyon csodálkoznék, ha a bíróság nem találna valamilyen megoldást arra, hogy a helyzet ne változzon – talán egy fal jelentene előrelépést az ügyben, amely mögé be lehetne zsúfolni a cigányokat, erre van is kész receptje a jobboldalnak, csak elő kell venni a jól bevált terveket.
Nagy baj ám ez az országnak, hiszen ha nem változik semmi, akkor nem is olyan sokára vérfagyasztó állapotokkal nézhetünk szembe.
Az erőszak erőszakot szül, ami ma még csak egyéni erőszak esetenként, de ha a cigányság megszervezi magát és militáns eszközökkel harcolni kezd a jogaiért, akkor nemigen lennék a gyöngyöspatai önkormányzat helyében.
Időzített etnikai bombán ücsörgünk, melyet hatástalanítani csak a gyermekek nevelésével-oktatásával lehetne.
Éppen itt nem lenne szabad erőszakoskodni, szegregálni, hanem velük kellene megkezdetni a beilleszkedést a többségi társadalomba, ami nem is lenne olyan túl nehéz, hiszen a kisgyerek formálható, és ha adunk neki piacképes tudást, az ország meg munkát, akkor a problémák többségét már meg is oldottuk.
Nem hiszem, hogy kellemesebb mulatság télvíz idején éjjel a libaól mögött hasalva várni, míg a gazda elalszik, mint bemenni a boltba és venni két kiló dagadót töltöttkáposztának a fizetésből.
Ehhez persze kellene bölcsőde, meg óvoda, kellene étel és megfelelő ruha a gyerekeknek, horribile dictu az önkormányzat vehetne a cigánygyerekeknek száz fürdőgatyát a kínai piacon, hogy a cigány kisgyereknek is támadhasson igénye az úszástanulásra.
És ha minden úszás előtt el kellene mennie zuhanyozni, vagy az iskolai focicsapat edzése után is, akkor egy idő után  a tisztálkodás természetes igénnyé válna - mindenesetre többet fürdene, mint az igényes Józsi bácsi, aki kéthetente egyszer mossa meg a seggét és több a füle, mint a foga.
A gyerekek.
Ők a cigánykérdés megoldásnak a kulcsa, akik ha bölcsődébe, óvodába járnak, akkor nem kell őket felzárkóztatni, mert lesz szókincsük, megszokják a fegyelmet, a kollektív munkát, ellesik egymástól a jó és rossz szokásokat, hát Istenem – legfeljebb a magyar kisgyerek is megtanul egy-két szaftosabb beszólást – az életnek tanulunk, nemde?
Természetesen továbbra is lennének bűnöző cigányok, mint ahogy bűnöző magyarok is vannak, de legalább lenne lehetőség kiemelkedni abból a végtelen nyomorból, melybe ez az ország - mely nekik is hazájuk – taszította őket.
Erről kellene szólnia ennek a bírósági eljárásnak, de félek, hogy a végén megint az ostobák diadalmaskodnak.
Szép jövő vár ránk…

:O)))

2011. augusztus 2., kedd

NAPOSCSIBE ÉS HÁZATÁJA

Fejlődik és izmosodik a Nemzeti Együttműködés rendszere.
Nem veszetek kárba a fülkékben, súlyos nyögések közepette hozott áldozatok, a forradalmi hevület – az ország olyan lesz éppen, mint amilyennek forradalmárai megálmodták.
Virágzik a jogállamiság, erősödött a jogbiztonság, eljött a jogegyenlőség aranykora.
A Központi Nyomozó Főügyészség - bűncselekmény hiánya miatt – elutasította azt a feljelentést, amit Gyöngyöspata jobbikos polgármestere, Juhász Oszkár tett Balázs József fideszes képviselő ellen.
Ami azt illeti, tán én lettem volna az utolsó, aki könnyet ejt, ha véletlenül nem Juhász Oszkárt választják a település első emberévé, de ha már így esett, akkor tiszteletben kell tartani a választói akaratot, és a hatalom emberének nincs joga fenyegetni sem őt, sem az általa irányított községet.
A helyi fideszes képviselő ezt másként tudhatta, ezért aztán egy telefonbeszélgetés során – forrás oda megy ebben a térségben, akit én jóváhagyok. Akit nem hagyok jóvá, oda nem megy forrás- nyilvánvalóvá tette, hogy amennyiben a választáson a jelenlegi polgármester győz, úgy a településnek fejlesztési források helyett az jut, ami a hetedik gyereknek, márpedig annak az atyai gondoskodáson túl más nemigen jutott.
A feldühített – időközben politikussá avanzsált - faluvezető feljelentett és pártja segítségével nagy lármát csinált, erre a Fidesz rugalmas elszakadásba kezdett, de nem lépett ki óvatlan képviselője mögül.
Az ügyészség meg tette a dolgát, megszagolta a feljelentettet, majd megérezve rajta a mára azért már kissé lottyadt narancs illatát, azonnal tudta, mi a teendője. 
Világgá küldte az izgága polgármestert a feljelentésével együtt, melynek archiválásának módszerére tán még javaslatot is tett neki.
A Központi Nyomozó Főügyészség azzal indokolta döntését, hogy nem egyértelmű: a Juhász Oszkár szerint Gyöngyöspatát megfenyegető fideszes Balázs József „milyen minőségében járt el” és „milyen konkrét támogatás” megvonását helyezte kilátásba. 
Bűncselekmény azért sem állapítható meg az ügyészség szerint, mert a fenyegetés „a jövőre vonatkozott”.
Hát, szerintem ugyan egy országgyűlési képviselő letolt gatyában, a forradalmi fülkéből kikiabálva is képviselő, de persze nem kizárt, hogy a polgármestert a források elvonásával a katolikus leányegylet kurátoraként fenyegette meg – van nekem is olyan fantáziám, mint az eljáró ügyésznek…
A képviselő úr egyébként konkrétan minden támogatás megvonását helyezte kilátásba, és a fenyegetés egyáltalán nem a jövőre, hanem az adott szituációra vonatkozott, mondhatni a képviselő úr ominózus kijelentésével megvonta Gyöngyöspata népétől a jogot, hogy szabadon választhasson polgármestert, legyen az bármilyen is.
Ezt a történetet józan paraszti ésszel végiggondolva bárki beláthatja, úgy látszik az ügyész vagy nem volt józan, vagy nem volt paraszt, vagy nem volt esze – esetleg mindhárom előfeltétel együtt hiányzott.
Viszont elindult Gyöngyöspatán a közmunkaprogram, mely akár a Nagy Nemzeti Boldog Együttmunkálkodás olvasópróbájának is tekinthető. 
Igaz jelenleg még nem százezreket mozgatunk, csak negyven embert, de a magyar közigazgatás ezzel is nehezen birkózik meg, egy jó kis bevagonírozás azért flottabbul lenne szervezhető és a tradícióknak is jobban megfelelne...
De hát ez a rohadt Európa, ugye, emiatt nem lehet rendesen kibontakozni, de majd jól ki is lépünk belőle!
Volt már baleseti oktatás, volt munkaruha-osztás, volt brigádszervezés – negyven roma kap munkát és ezzel havi hatvanezer nettót, ami mindenképpen több mint a huszonnyolcezer, majd meglátjuk.
Viszont az élet nem zökkenőmentes, mivelhogy a tervezett közmunkát nem csak a cigányoknak szánták, hanem az eredeti létszám fele a többségi társadalom tagja lett volna.
De láss csodát: ők a munka megkezdése előtt igazolták, hogy máshol foglalkoztatják őket és a jegyző szerint neki nem feladata az igazolások valóságtartalmáról meggyőződni.
Pedig nem lenne nehéz, csak ellenőrizni kellene a munkáltatónál a dolgozó bejelentését, meg hogy fizeti e utána a járulékot, ahogy illik, aztán az sem lenne baj, ha ők mostanában nem állnának be a segélyért a sorba.
Vannak indulási anomáliák, vannak nők, akiknek otthon kellett hagyni a kisgyerekeiket, van, aki nem tud hosszú távokat gyalogolni, mégsem engedték, hogy cseréljen a faluban közmunkáskodó fiával, de tekintsük ezt a kezdeti nehézségek részének, és drukkoljunk, hogy a tizenhat hektár tölgyerdő telepítése sikeres legyen.
Akik pedig itt dolgoznak, keressenek annyit, hogy jusson belőle tűzifára is, mert ha nem jut, akkor néhány év múlva ezt az új erdőt ugyanazok fogják feltüzelni, akik most majd telepíteni fogják…
Persze nem biztos, hogy ez az út vezeti a paradicsomba a magyar munkanélkülit vagy a cigányt, aki ugyan többek szerint nem magyar, csak a hazája Magyarország, meg az anyanyelve magyar, de abban mindenki egyetért, hogy a probléma az magyar probléma.
Nyilatkozott Orbán főtanácsadója, Hegedűs Zsuzsa, akiben – mint az interjúból kiderült - Illetékes Elvtárs reinkarnációját tisztelhetjük.
Ő az, aki magára vállalta a felelősséget Orbán összes intézkedéséért, kezdve a szociális népszavazástól, amit ő talált ki, a globális válság felismeréséig, melyről csak azért tudott Orbán már 2007-ben beszélni, „mert azt a dossziét én adtam a kezébe” – „két éve az elszámoltatást én találtam ki, mert ilyen rablás ebben az országban még sosem volt.”
És hát ő a szülőanyukája a Minden Gyerek Lakjon Jól alapítványnak, mely naposcsibéket oszt a nincsteleneknek, és azt számolgatja, hogy a kiscsirkék majd felnőnek, tojnak tojásokat és azokra ráül a gazdasszony és kikelti őket, és akkor Magyarország egy nagy, boldog csirkeól lesz előbb-utóbb.
Mondjuk a kiscsirkék felcseperedésében nemigen bízom, de hát annak, aki ezidáig verébpörköltet főzött, a kiscsirke maga a kényelem – ez legalább nem repül…
Én ugyan rosszallom, hogy nem kislibákat osztogat, mert akkor mindjárt lehetne utalni az eljövendő luxusra is, a majdani magyar munkanélküli boldog gyermekére, aki két pofára zabálja a libamájat.
Hegedűs Zsuzsa valamiért úgy képzeli, hogy ő ért a falusi élethez, - tipikus parasztasszony-külleme mögött egy agronómka lappang - míg, aki azt mondja, hogy amit csinál az egy tiszteletreméltó baromság, az mind hülye, - csak ő a gőzmozdony!
És szerény a végtelenségig.
„Az alapítványomon keresztül 15 ezer családot etetek és hozok helyzetbe, kevesebb, mint kétszázmillióból. Háromszáz kistelepülésen osztottunk először vetőmagot, aztán napos csibét, napos kacsát. Amit adunk, abból annyi teremhet, hogy azt el lehet adni.” –nyilatkozza.
Ez pedig azt jelenti, hogy egy családra tizenháromezer forint körül jut.
Aki pedig azt hiszi, hogy ebből el lehet indítani egy családi gazdaságot, az jobb, ha eljár a zöldségeshez, és ott elemzi az élelmiszertermelés buktatóit.
Ilyen tanácsadók mellett – nem vonva kétségbe saját adottságai kiemelkedő értékeit sem – miért is csodálkozunk Orbán Viktoron?

:O))))

2011. március 12., szombat

PITBULL...

Itt látható a mai magyar valóság, a magyar kultúrfölény és a szegényeket felkaroló, jóindulatú és empatikus magyar jellem.

A hülyeséghez persze nem kell toborzót tartani, mint legyek a friss trágyakupacra, úgy repül rá minden alantas, embertelen akcióra a magyar társadalom alja.
Jönnek nyomorult életük kisszerűségét, saját, önmaguk előtt is titkolt jellemtorzulásaikat, örökös vesztes állapotukat a náluk még szerencsétlenebbeken kiélni próbáló nyomorultak.
Jönnek a fekete ruhába öltözött, magukat Rambónak képzelő Bimbók, bár lehet, ha egy rendesebb ökör rájuk nézne, bánatosan bőgne, elszégyellve magát az összehasonlítás miatt.
Jön a szerencsétlen cinegemadár, vezeti félelmetesre dizájnolt kutyáját, ketten együtt talán megütnék súlyban és magasságban a katonamértéket, ha a kutyát a nyakába venné.
És jön az emberhegy, akiről ordít az intelligencia, lóbálja a karikást és láthatólag élvezi, hogy félelmet kelt a házaik előtt álló csenevész cigányokban.
A dzsekije hátán a kép egy koponyát ábrázol betyárkalapban, lehet, hogy a sorsát hordja a hátán….
A fiatal cigányok tehetetlen dühe pedig ordít az arcokról, szinte süt róluk a feszültség de némelyikük tartása, szeme nem félelemről, inkább a sarokba szorított ember elszántságáról is tanúskodik.
Baj lesz ebből.
Nem biztos hogy most és Gyöngyöspatán, lehet, hogy valamelyik más településen, máskor, de nem nehéz ezt prognosztizálni – nagyon egyszerű emberek állnak szemben hozzájuk hasonló egyszerű emberekkel.
Nehéz megjósolni, hogy egyszer kinél szakad el a cérna, ki nem bírja a pszichikai nyomást, ki nyúl elborult aggyal a bicskája után.
A Betyársereg jelenlevő képviselői közül legalább ketten minden bonyodalom nélkül lehetnének akár a másik halmaz tagjai is – a bennük rendetlenkedő gének hemperegnek a röhögéstől….
Ami igazán felháborító, az a Rendőrség némi eufémiával tartózkodónak mondható magatartása.
Ezidáig úgy tudtam, hogy az erőszak állami monopólium, most meg mást se lehet látni, csak olyan magukat csendőrnek nevező izgágákat, karikást forgató betyárokat, magukat polgárőrnek álcázó magyar gárdistákat, akik mind-mind jogot formálnak arra, hogy rendet teremtsenek abban az országban, ahol a rendetlenséget egyébként ők maguk képezik.
Ha valami a jogállam halála, akkor az az erőszak monopóliumának feladása – emlékezzünk csak a weimari Németország Stahlhelm Szövetségére, vagy az SA gátlástalan randalírozására, de a Rotfrontkämpferbund vagy a Spartacus Szövetség sem tett jót a polgári demokráciának.
Természetesen egy politikai szándékkal létrahozott paramilitáris szervezetnek ellenségkép kell, de miután a zsidóellenesség bizonyos kockázatokat hordoz, ezért úgy választottak ellenfelet, mint a harci kutyáknak – legyen a küzdelemben kis kockázat de adjon minél nagyobb sikerélményt és minél izmosabb önbizalmat.
A cigány -  ő a legmegfelelőbb ellenség, nem áll mögötte párt, nem áll mögötte anyaország, nem áll mögötte senki és semmi, legfeljebb a mérhetetlen nyomor, amelyikbe ez az olykor még nemlétező értékeire is oly büszke ország rugdalta és rugdalja ma is őket.
Fizikailag sem jelent többségük nagy kihívást.
Kenyéren felnőtt, ezer betegséggel megvert, alkoholtól, cigarettától lepusztult gyenge emberek, akik libasültet legfeljebb akkor tudnak enni, ha megveszik a know-how-t a rátóti legényektől.
Akik közülük meg erősek, azokkal ez a falkában bátor kocsmatöltelék népség úgysem mer ujjat húzni.
Mi az oka vajon annak, hogy a Rendőrség egy, a BTK –ban egzaktul körülírt magatartás, nevezetesen a csoportosan elkövetett garázdaság ellen nem lép fel?
Szolgálunk és félünk?
Nem hinném, a rendőr parancsra bátor és parancsra fél – már amennyiben nem arra kap parancsot, hogy hunyja be a szemét…
Miért van az, hogy Orbán a nagy pofája dacára semmit nem tesz a szélsőségek ellen?
Attól tartok, erre egyszerű a válasz - ha jobbról támad komolyan elszánt ellenfele, akkor igen hamar ugyanazokkal a módszerekkel fog találkozni, melyeket a szélsőjobbal kéz a kézben ő alkalmazott a demokratikus kormány ellen, csak mostő lesz az áldozat, a kutyapecért felfalják pitbulljai...
Ki miben vétkezik, abban bűnhődik, mondja a népi tapasztalat.
Nem én leszek az, aki majd sajnálni fogja öt.

:O))))

A bejegyzés megtekinthető a http.//kapcsolat.hu webhelyen is.

2011. március 7., hétfő

UTCASZÍNHÁZ...

Nem nyughatnak a nyilasok.


Miután a Parlamentben nemigen tudnak mit kezdeni magukkal (igaz, nem is oda valók…), úgy döntöttek, hogy visszatérnek régi, jól bevált harcmodorukhoz, az utcaszínházhoz.
Tulajdonképpen amennyire undorító és borzasztó is, hogy megvezetett ostobák felelőtlen idióták és politikai bűnözők vezetésével ezres csoportosulásban ijesztgethetnek szerencsétlen nincsteleneket, annyira nevetséges is.
Most éppen Gyöngyöspatán naggyűltek és fáklyás felvonulással mentek frászt hozni a szeptemberi árvíz által szétmosott házaikban rettegő cigányokra, ott masírozott alakzatban a Magyar Csorda is a jogállam és a miniszterelnök nagyobb dicsőségére.
Olyan emberek ellen mentek, akiknek a háza sarkán ki lehet látni, - nem csak átvitt értelemben, hanem a valóságban is, és akik segítségképpen klórmeszet kaptak a helyreállításhoz.
 Ha jóhiszeműek akarunk lenni, mert kis rosszindulattal azt is feltételezhetjük, hogy a majdani tömegsírhoz osztották, ha majd rakásra fagynak télvíz idején.
Ezek meg masíroznak, meg ordítják a szebb jövőt, közben vicsorognak és gyűlölködnek, merthogy állítólag decemberben a helyi főmagyar gyerekét eldöngették a cigánygyerekek.
Lehet, hogy így történt, a gyerekeknek még van büszkeségük és igazságérzetük, de most éppen márciust írunk, és ha én az igazság bajnoka akarok lenni, akkor ha decemberben verik el a nyilasfiókát, akkor én decemberben demonstrálok.
igaz, akkor hideg volt és magyarember hidegben az anyjáért se megy tüntetni.
Meg aztán a 70 éves, beteges Józsi bácsi is felakasztotta magát a közelmúltban.
Ismerősei szerint többször hangoztatta, hogy nem tud úgy élni, hogy egyre több cigány költözik az utcájába.
Mondjuk halottról jót vagy semmit, de esetleg akár el is költözhetett volna, ha már ennyire nem bírta a cigányszagot – persze mindenki maga választja meg a saját maga számára megfelelő megoldást.
Az öreg szegény akkor fog rácseszni, ha beköltözik a mennyországba, és – a régi vicc parafrázisával élve – kiderül, hogy az Isten egy jóságos kövér cigányasszony.
Ott áll majd bambán, öröklétre ítélve…
Szóval az is még a helyzet állítólag, hogy a pataiak amikor hazafelé tartottak a templomból, akkor sem lehettek nyugodtak, bár az nemigen derült ki, hogy miért kellett nyugtalankodniuk.
Ezen a helyzeten azért én az egyházi elöljáróság helyében erősen eltöprenkednék és kérném az Úr csodatételét, hogy a plébánost tegye képessé a fortyogó indultok lecsendesítésére, mellesleg a fenekén át toljon fel már neki egy gerincet.
Mondjuk, Isten szája ezután talán elmondhatná híveinek, hogy az Úr embert teremtett, és a teremtés során sem természetes, sem mesterséges ételszínezéket nem használt fel, eleinte minden ember fekete volt és csak később fakultak ki a népek, úgyhogy ez ne legyen emberek megítélésének alapja, merthogy aki így osztályozza az embereket az egy címeres kosztromai ökör.
Ha lenne Gyöngyöspatának egy szilárd jellemű és értelmes plébánosa, akkor bizony nem tűrné el, hogy a kétezerpárszázas létszámú nyája körül farkasok ténferegjenek.
A keresztet, amit az egyik bátor cigány emelt magasba, neki kellett volna tartania, de hát mit tegyünk, a mai plébánosok inkább hajaznak Lagzi Lajcsira mint Kapisztrán Jánosra.
Aztán ez a cigányozás is kissé unalmas már, hiszen az esetleges lopások oka nem a cigányokban rejlik, hanem abban az élethelyzetben, ahova a többségi társadalom szorította őket.
Mellesleg aki nem cigány, az is lop ha az élet rákényszeríti, a szegény, de becsületes magyarember az pont olyan, mint az igazmondó politikus, - elméletben ugyan nem kizárt a léte, de a gyakorlatban azért – önfenntartási ösztönétől vezérelve - inkább életrevalónak hívja magát és lop, mint a szarka.
Akárhogy is spekulálok, de a nóta úgy szól, hogy a rátóti legények, libát loptak, szegények – de nekik persze a hajuk szála sem görbült.
Ellenben megfogták a rendőrök az Icát, mert feketén árulta a libát, - perc kétségem nincs Ica származása ügyében, de a liba tepsi épségének megóvása érdekében követelem az egyenlő elbírálás elvének maradéktalan betartását!
Azon töprengtem, hogy ez a mostani helyzet vajon robbanás előtti állapot, vagy nem?
Arra jutottam, hogy egyelőre valószínűleg nem.
Ameddig a cigányságnak nem lesz egy olyan vezetője, aki képes lesz megszervezni politikailag, önvédelmileg azt a népet, amelyiknek hatvan éve minden vágya a többségi társadalomba való beilleszkedés volt, amelyik leginkább az asszimilációt tekintette célnak, de amelyet ez a társadalom elutasított és húsz éve csak üt és vág.
Büdöstalpú szemétemberek miatt kellene kisebbrendűnek éreznie magát tanult, művelt és okos, vagy nem is annyira okos, de normális életet élni vágyó cigányoknak, - ez sem fog örökké elviselhető lenni.
Orbán számára meg eljött az a perc, amikor színt kell vallania – tovább sunnyogni már lehetetlen, hiszen a dicső csorda már zengte Gyöngyöspatán, hogy monnyon le - megérheti ezt még a Kossuth téren is.
Egyébként bizonyára erről a problémáról beszélgetett a belügyminiszter, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, meg a legfőbb ügyész is a Pozsonyi úti kiskocsmában…
Remélem, a három pofont, amelyekkel Orbán majd elzavarja a nyilasokat egyenes adásban fogja közvetíteni a közszolgálati.
Gondolom, eddig csk azért nem került adásba, mert most éppen Horthy gesztusait gyakorolgatja tükör előtt a Vezér…
Kivételesen sok sikert kívánok hozzá és kíváncsian várom a fejleményeket.


:O))))