Gondolom, a neves televíziós csatorna elérkezettnek látta az időt arra, hogy egy kicsit feszegesse a baloldalon kétségtelenül meglévő törésvonalakat, és ehhez aktuálisan a Medgyessy nevű pajszert látta a legalkalmasabbnak.
Nem vitás, jó volt az elképzelés, hiszen adott volt a helyzet: Oszkó Péter ex pénzügyminiszter egy nyilatkozatában Medgyessy időszakának gazdasági teljesítményét eléggé markáns kritikával illette, ami azt illeti, egy elismerő félmondatra se futotta.A lemondatása óta vérig sértett politikus meg kapott az alkalmon, hogy végre van megint egy fórum, ahol magyarázhatja a bizonyítványát és rúghat egyet kedvencébe, Gyurcsány Ferencbe.
Ami azt illeti, nem sokat változott a helyzetmegítélése azóta, hogy az egyik lábukról a másikra álló szocialista pártvezetők a mai második legnépszerűbb baloldali rádiós műsorvezető társaságában bejelentették, hogy a selyemzsinórt méretre szabva elküldték a miniszterelnöknek, megvonva tőle támogatásukat.
Az áldozat meg a mai napig meg van győződve arról, hogy őt anno megpuccsolták, méghozzá az a Gyurcsány, aki nem átallott harcba indulni a miniszterelnöki posztért, ahelyett, hogy cukorspárgával hozzákötözve magát együtt vetették volna le magukat a Rózsadombról.
Ezzel persze utólag visszaigazolja, hogy őt is elérte Parkinson törvénye, miszerint mindenki addig emelkedik a ranglétrán, míg el nem éri azt a beosztást, amelynek betöltésére már teljességgel alkalmatlan.
Pedig gyanakodhatott volna, hiszen Gyurcsány nem a pártvezetés jelöltje volt a miniszterelnöki posztra, őt a mezei párttagok hozták helyzetbe és választották meg a pártelnökség legnagyobb bánatára, akik olyan képpel vették tudomásul a helyzetet, mintha citromba haraptak volna.
Mindegy is, - fóbia ellen nehéz orvosságot lelni az érdekelt közreműködése nélkül, főleg, ha a puccs számára ezerszer kedvezőbb opció, mint akárcsak az ágya szélén üldögélve bánatos ábrázattal elmormogni: hát elküldtek, de tulajdonképpen igazuk volt, - elqrtam én ezt - nem kicsit, nagyon!...
És akkor még ez az Oszkó is, akinek a fenekén még ott volt a tojáshéj, mikor ő már pénzügyminiszter, sőt, miniszterelnök helyettes volt.Pedig hát a helyzet az, hogy a dolog az ő hibás helyzetértékelésén bukott.
Egyrészt a választások után azonnal meg kellett volna szüntetnie a Fidesz által csak neki és csak most odaajándékozott finanszírozhatatlan lakástámogatási rendszert, másrészt a közalkalmazotti béremelést sem kellett volna egyszerre az érdekeltek nyakába zúdítani.
Ez volt a tipikus eset, mikor a kevesebb több lett volna.
Az érintettek két-három évvel a béremelés után már el is felejtették a nemakármilyen gesztust és ott rázták a vekkereiket a Kossuth téren, másrészt meg a költségvetést ezzel sikeresen a padlóra is küldte.
Nem szeretném sértegetni, de pont olyan volt, mint ma Orbán, - teljesen irreális feltételezésekre építette gazdaságpolitikáját, - nevezetesen arra a reményre, hogy majd a felpörgő gazdaság kitermeli az intézkedés fedezetét.
Mint az egyszeri ember, aki utolsó filléreiből vesz egy tojást, ráül, és költés közben azon elmélkedik, hogy a kikelő kisliba majd tojik tíz tojást és akkor belátható időn belül gazdag lesz és sikeres és mindenki tapsol, aztán leszédül a tojásáról és éhenhal...
Ami azt illeti, természetesen erre is megtalálta az ideológiát – szegény ember az, aki még csak meg se tudja magyarázni, hogy miért siker tulajdonképpen a bukás – nevezetesen azt említette fel a műsorban, hogy amikor őt felállították, akkor csak 5.2% vagy mennyi volt az államháztartás hiánya, és csak a következő években ugrott fel majdnem tíz százalékig, majd aztán a Bajnai kormány alatt esett vissza megint.
A riporter kérdésére, hogy akkor ki is felel a magas költségvetési hiányért, sejtelmesen mosolygott - mintha csak Viktort láttam volna - sosem hittem volna.
Medgyessyt úriembernek tartottam, de már nem tartom annak, - igaz, ettől ő még remekül fog aludni.
Azt gondoltam róla, hogy ugyan haragudhat valakire, de a szakmai reputációja sokkal többet ér ilyen olcsó bosszúnál, hiszen nyilvánvaló, hogy makrogazdasági szinten az intézkedések hatása nem azonnal jelentkezik, - mint ahogy ha elvesszük valakitől a vizet, idő kell hozzá, mire beledöglik.
Gyurcsánynak volt másfél éve az ő pályafutásának befejezése után, ez alatt semmiféle olyan intézkedést nem hozott, amelyik indokolta volna az általa említett államháztartási hiány majd duplájára emelkedését, ez folyamat bizony bele volt kódolva a rendszerbe, és ezt nem illik még akkor sem elfelejteni, ha Gyurcsányt még Oszkónál is jobban utáljuk.Aztán az se nagyon tetszett, hogy elfelejttette, hogy az államháztartás hiányát Gyurcsány konvergencia-programja hozta le 3.8%, majd ő biztosította a feltételeket az IMF szerződés aláírásával ahhoz, hogy Bajnai viszonylag nyugodtan tudja tartani ezt a szintet a válság végéig – már ha vége van, ugye…
Amikor a riporter az elképesztő számú korrupciós ügyet emlegette, akkor meg csak nézett ki a fejéből bánatosan, ahelyett, hogy megérdeklődte volna, hogy hány jogerősen lezárt korrupciós ügyről tud a riporter, és ez mennyivel haladja meg az első Orbán – kormány idején jogerősen elítéltek számát.
Nem védte meg szerencsétlen közpénzügyi államtitkárát, Kellert sem, akit egyébként ezeknek az ügyeknek a közelébe sem lett volna szabad engedni, - egyrészt alkatilag alkalmatlan volt a feladatra, másrészt meg nem is értett a dologhoz.Nevezte volna ki Puch Lászlót, lett volna ő is olyan jó ebben a funkcióban, mint Simicska volt az APEH élén…
A magán-nyugdíjpénztárak ügyében is csak maszatolt, sehol semmi markáns állásfoglalás, sehol egy szó arról, hogy ami itt történik éppen, az rablás maffiamódszerekkel.
De az kétségtelen, hogy szokás szerint elegáns volt, szerintem a logopédusát is nyugdíjazhatja, a modora pedig továbbra is kifogástalan, - Görög Ibolya a könnyeit törölgethette, ha nézte a műsort.
Nagy kár, hogy az úriember további kritériumaiból éppen csak az úriemberség nem lelhető fel újabban nála…
:O)))
A bejegyzés a http://bolcspupu.blogspot.com mai bejegyzésének másolata.
