A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Illés államtitkár. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Illés államtitkár. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. október 17., vasárnap

HADMÉRNÖKÖK

Osztrák hadmérnökök vizsgálják a megsérült ajkai zagytározót.


Illés Zoltán kérte fel őket, bizonyságát adva annak, hogy az alkalmatlanság és a küldetéstudat a szervilizmussal keveredve micsoda képtelen eredményekre vezethet.
A hadmérnökök azt vizsgálják, hogy megsérült 10-es kazettánál milyen módszerrel lehetne megállítani a repedezett északi gátfal további süllyedését, és miként lehetne lezárni a kiszakadt tározót.
Állítólag azért kellettek az osztrák hadmérnökök, mert ők igen járatosak az erődépítésben, de lehet, hogy majd az izraeli hadmérnököket is fel fogja kérni, amihez ezek között a politikai közállapotok között nagy bátorság kellene, ez kétségtelen…
Azért az államtitkárnak vannak saját elképzelései is, - a tározó elé védőfalat akar építeni, illetve betondarabokat dobáltatna helikopterről a tározó kiszakadt sarkához, hogy azzal is gátolják a tározóban lévé sűrűbb állagú vörösiszap kiömlését.
Nagyon meglepődnék, ha hamarosan nem derülne ki, hogy van ennél gazdaságosabb megoldás is, - a betont ki lehet váltani a jóval hatékonyabb és helikopterről dobálásra sokkal alkalmasabb dolomittal, így bizonyítva itt is a kőbányászat fölényét az iszapszínű alumíniumipar felett!
Illés a magyar politikai élet üde színfoltja, szegényebbek lennénk nélküle.
Személyében testesül meg a magyar politikus, - semmihez sem ért, ostobaságával csak agresszivitása vetekedhet – ellenben kinyilatkoztatásai majdnem annyi kárt szoktak okozni, mint amennyit az intézkedései.
Ha Magyarország jogállam lenne, akkor most éppen mélyen a zsebébe kellene nyúlnia, hogy kifizesse az általa rapid módon, némi - az európai stílustól kissé távol álló - ordibálás keretében, jogalap nélkül leállított útépítés kártérítését, - munkások állásideje, kiesett gépórák díja, őrzés költségei, az éppen bedolgozásra váró anyagok megsemmisülésének költségei, ezek eltávolításának és deponálásának költségei, stb.
És ha ezzel végzett, akkor a rendőrségen ülne és vallomást tenne az ellene rémhírterjesztés miatt indított büntetőeljárás keretében, megmagyarázhatná, hogy miért keltett indokolatlan pánikot mindenféle Csernobilhoz mérhető radioaktív sugárzás hirdetésével a károsultak között.
Aztán - ha ez egy európai ország lenne,- akkor ez a kétlábon járó tehetségtelenség már a gátszakadás utáni naptól kezdve nem lenne államtitkár.
Ha a Shinkanzen nevű szuperexpressz Japánban két percet késik, lemond a közlekedési miniszter, leborotválja a haját és buddhista szerzetesnek áll.
Ha kisiklana, akkor a tokiói állomás peronján letérdelve wakizashit ragadna és egy határozott mozdulattal felvágná a hasát.

Nálunk meg ez a pojáca - mintha mi sem történt volna - osztja az észt és invitál labanc hadmérnököket igazlátni, jóllehet vannak egyetemeink, vannak nagy tapasztalatokkal rendelkező mérnökeink, horribile dictu még hadmérnökeink is vannak, a labanc eleddig meg még csak várakat robbantgatni járt hozzánk, építeni nemigen…
Tulajdonképpen ez a helyzet maga Orbánia.
Amikor a szocialista miniszter gépkocsivezetője közlekedési balesetet okozott, az egész jobboldali sajtó halálhörgéseket hallatott, női publicistái úgy sikongattak, mintha éppen szerelmi életük jobbrafordításán munkálkodtak volna, a miniszter monnyon le! - most meg kuss van.
Szinte senkit nem izgat azon az oldalon, hogy az IIlés által felügyelt hatóság a tragédia előtt jegyzőkönyvezte a klasszikus Ferenc Józsefi gondolatot: minden natyon szep, minden natyon jo, mindennel natyon meg fatyok elegedve!
Még a hatóság érintett vezetőjéről sem hallani, hogy felajánlotta volna a lemondását, nemhogy a főnöke kínálta volna fel Orbánnak ezt.
Tulajdonképpen ez az, ami a Balkánra csúsztat bennünket a térképen, - a politikai kultúra teljes hiánya.
Az a kettős mérce, amely lépten-nyomon tettenérhető - „mi nem tudunk hibázni, mi makulátlanok vagyunk, mi ezt annyiszor ismételjük, mint a klasszikus viccben a kistörpe, hogy akkor most bepisilünk, hogy a végére már magunk is elhisszük…”
Normális erkölcsi érzékkel egy kempingben, ha a szerelmi életet élsz, próbálod visszafogni magad, ha emberek mozgását érzékeled a sátrad környékén, ezeknek viszont nincsenek gátlásaik, - trappolhat körülöttük egy apácák vezette cserkészcsapat, ők akkor is bíztatják Viktort: Még! MÉg! MÉG! Mostfinom! Mostnehagydabba!
Beszélgetek Fideszes ismerőssel, aki szerint most hihetetlen jól mennek a dolgok, és minden nagyon rendben van, végre el lesz kapva azok mogyorója is, akik itten nyolc éve csak loptak, raboltak.
Kértem, mondjon egy példát Zuschlagon kívül, akit jogerősen elítéltek volna, - nem sikerült választ kapnom.
Ha meg Illés randalírozásait, Orbánnak a Tanú Bástya elvtársát idéző megnyilatkozásait emlegetem, vagy a svájci frank árfolyamával való ócska trükköket, akkor csak hümmögés a válasz…
Ezenközben persze a mai napig nincs válasz arra, hogy ugyan, mi is volt a közvetlen oka a gát leomlásának, ellenben háborítatlanul folyik tovább a népek hülyítése a mindjárt kiömlő vörösiszappal, jóllehet a gáton akkora kapu nyílt, hogy ha a ma már szinte csak csákánnyal bontható üledék ki akart volna önteni, akkor már régen nyakig ülne Orbán is, Illés is a trutymóban.
De nincs hír arról sem, hogy ki rendelte el és milyen tervek, számítások alapján, a falu közepén ormótlankodó dolomit-gát megépítését, ki szállította hozzá a követ, kinek a tulajdonában levő kőbányából.
És a lakosság által összegyűjtött pénz és anyagi segítség körül sem tiszta a kép…
Mindegy, - az idő megy, és ha okosak vagyunk, akkor nekünk dolgozik - de azért illúziókba ne ringassuk magunkat.
Darabideig még nézegethetjük őket…


:O))))