SZEREPZAVAR

Ringatózik a hajó a Bermuda-háromszögben, a hídon áll a kapitány, mellette a fedélzetmester.
A kapitány buzgón kiabál a szócsőbe: teljes gőzzel előre! - a gépházban a fűtők érdeklődve hallgatják az óbégatást.
Csodálkoznak, hiszen az utolsó kikötőben éppen a kapitány adta el a hajó összes maradék szénkészletét, nincs mit a kazánokba lapátolni.
Nincs pénz szénre, nem is vesz senki, ezt a kapitány rezsicsökkentésnek hívja.
Nem ég a tűz, már a kabinok felaprított berendezései is elhamvadtak, elfogyott az élelem, a matrózok az ágyukon haldokolnak, aki még járni tud, az vadul fosztogat – nagy kár, hogy az értékpapírokat nem lehet megenni.
Az elsőtiszt egy csapot teker vadul, felette tábla: fenékszelep, mielőtt kinyitod, vedd fel a mentőövet!
A Magyarország nevű hajó egyhelyben áll, csak a kapitány hangja és valami csendes bugyborékolás hallatszik a ködben, a kapitány az elsőtisztet dicséri, gyors munkája okán.
Kezében egy hajszárító, azzal biztosítja a menetszél illúzióját, arcát a légáramba tartva büszkén hirdeti: haladunk!

Egyre idegesítőbb a helyzet, egyre pofátlanabb a kormányzat, egyre kártékonyabbak azok a maffiózók, akiket valamilyen téves beidegződéssel közjogi méltóságoknak hívunk, mellesleg már csak bánatosan röhögünk a dumájukon mindahányan.
Minap például az Országgyűlés elnöke futtatta az eszmét, miszerint a devizahitelesek ügyében gyáva döntést hozott a Kúria.

Kultúrállamokban az ilyesmi elképzelhetetlen, ott a bíróság döntését egyetlen másik hatalmi ág képviselője sem szokta kommentálni, hiszen a demokratikus jogrend alapja az a megegyezés, hogy a bíróság döntését a társadalom minden szereplőjének vita nélkül el kell fogadni.
Nem így nálunk, ahol a végrehajtó hatalom feje éppúgy, mint a törvényhozás első embere jogot formál arra, hogy belepofázzon a bíróságok dolgába, ha nem tetszik nekik egy ítélet.
Merthogy a Kúria legutóbbi döntése nem tetszett nekik, mert nem oldotta meg helyettük a devizaadósok problémáját, nem hárította a bankokra az adósok terheit, ebből kifolyólag nem lehet most két féltéglával verni a mellüket a választási kampányban.
Hallatlan impertinencia, a bíróság nem mondta ki a sokévezredes jogelvvel szemben azt, hogy a szerződéseket nem kell betartani, hanem érvényben tartotta azokat.

A parlament elnöke egyébként jogvégzett ember, de mégcsak bírói szakvizsgája sincs, így aztán a konkrét ügyben - szakmai szempontból - csak a szél himbálja az állkapcsát.
Azt mondta, hogy „nem szabad elfeledkezni a bankokról, amelyeket az extraprofit hajt, és tulajdonosaikról, akiket az mozgat, hogy mennyi pénzt szivattyúzhatnak ki Magyarországról, és mindegy nekik, milyen áron.”
Kövér László azt is mondta, hogy az igazságszolgáltatás tagjai példát vehetnének a környező országokról, ahol a hasonló ügyekben a bíróságok a saját polgáraik oldalára álltak, nem pedig az idegen kézben lévő bankokéra.
Azt gondolom, hogy ha a demagógia fájna, akkor ezek a Rákosi-érát idéző szavak nagy üvöltésekhez társítva hagyhatták volna csak el a nagybajszú demagóg száját.

Amúgy még csak igaza sincs, hiszen egy bank nem abból él, hogy a megszerzett hasznot kivigye az országból, hanem abból, hogy a betétesei tőkéjét úgy helyezze ki, hogy annak eredménye megfelelő hozadékot biztosítson számukra, a bank ugyanis hitelt árul azoknak, akik pénzszűkében vannak.
Nem, nem a szegényeknek, hanem azoknak, akiknek valamely céljuk eléréséhez nincs elegendő mobil tőkéjük, viszont van fedezetük arra az esetre, ha hiteleik visszafizetésével bármilyen okból gondjaik lennének.
A bank elsősorban betétesei pénzére vigyáz, míg az adós vigyázzon a saját pénzére – és ez így a helyes, jótékonykodást meg a Máltai Szeretetszolgálattól lehet várni, de ettől a szervezettől is csak módjával…

Ha Magyarországon lenne megfelelő befektetési lehetőség, akkor a bank dehogyis vinné ki a pénzét, sőt, ha kell, még hozna is be tőkét, de a befektetések ügyét a Házelnök Úr szerelmetes haverja már régebben elcsellózta.
Ki az a marha, aki a jelenlegi viszonyok között ide tőkét mer hozni, vagy akár csak tárgyalni is róla egy Sukoró vagy egy Sávoly ismeretében, a bankok megnyomorítása és a különféle brutális einstandolások után?
Ki merne pénzt hozni egy olyan országba, ahol a kormány mindenhez hozzápiszkál, amiben pénzt lát, ki hozna pénzt oda, ahol a kormány egy szövetkezeti tulajdonban levő bankot lazán átjátszik baráti kezekbe?

Így aztán azon siránkozni, hogy a bank kiviszi a nyereségét az országból, minimálisan is nevetséges, kapitalista körülmények között pedig egyenesen szánalmas.
Azt is elmondta a nagyeszű politikus, hogy a "posztkommunista-balliberális" kormányok bűneként Magyarországon nincs magyar tulajdonú bankszektor, és az ország ki van szolgáltatva a nemzetközi bankvilág kényének-kedvének.”
Na, ilyet normális ember nem nagyon ejt ki a száján, ugyanis az tudja, hogy bankot alapítani nem elszántság, hanem pénz kérdése, és aki belegondol, hogy az OTP nincs benne Európa legnagyobb bankjai között, az tudja azt is, hogy ehhez nálunk hiányzik a tőke.
A nép fülének persze kedvesen hangzik az ilyen baromság, másrészt pedig egy banknál nem a tulajdonos nemzetisége számít, hanem a rendelkezésre álló, kihelyeztető pénz, meg a betétállomány.

Amúgy természetesen voltak az országban tisztán magyar tulajdonú pénzintézetek is, Takarékszövetkezeteknek hívták őket, megmentésük éppen folyamatban van, éppen most kerül haveri zsebekbe a színmagyar betétesek pénze feletti rendelkezés joga, szerintem a joggal való visszaélés segítségével.
Szóval, a pénzügyi szektornak annyi, a takarékszövetkezetek bamba népe meg beengedte a „csakegypohárvizet” kérő tolvajt a lakásába, de még nem vette észre, hogy kifosztották.
Az Orbán Viktor Tanyabokor Ócsán fél házzal megy, a devizaadósok meg várják a csodát, és annak bekövetkeztéig – biztos, ami biztos - nem fizetnek.

Naponta köpik szemen a jogállamot és ezzel az állampolgárokat ezek a félnótás tolvajok, akikkel kapcsolatban nem azt kellene találgatni, hogy lesz-e kétharmaduk, vagy nem, hanem azt kellene találgatni, hogy harmadolják–e majd a büntetésüket?
Ennek lenne értelme, meg naponta elmondani, hogy ha ránk szavaztok, visszavesszük a földbérleteket és igazságos pályáztatással osztjuk az állami földeket újra, meg kinyitjuk a dohánypiacot ismét, kivizsgáljuk a kiemelt adózókkal kapcsolatos vizsgálatok ügyét.
Visszaadjuk az elrabolt magánnyugdíj-pénztári pénzeteket, a demokráciát, a jogállamot.
Ha kell, megtanítjuk azokat, akik erre rászorulnak, hogy hiába hívják az abc-t cba-nak, ez kevés ahhoz, hogy törvényfelettiek legyenek.

Megszüntetjük a holtig tartó kinevezéseket, kivizsgáljuk egyes állami vezetők vagyonosodását, elkezdjük helyreállítani a Rendőrség tekintélyét és a közrendet.
Visszaállítjuk az önkormányzatiságot, a választók demokratikus intézményeit és demokratikus jogait, megszüntetünk egy kazal titkosítást,  ügynöklistáktól (inkluzíve az egyházi ügynökök listája) a közpénzek felhasználásáig,  mert jogotok van tudni, mi folyik körülöttetek!
Aztán két év múlva kiírjuk a választásokat és a pártok elindulhatnak, még a Fidesz is, kivéve azokat, akiket eltiltottak a közügyektől.

Kaptok új, igazságosabb adórendszert, mely a jövedelmekkel arányos terheket jelent, a gyerekesek adójóváírás helyett családi pótlékot, és mindaddig beszüntetjük a nemzeti színekre festett égigérő rézfánfütyülők telepítését, mindenféle templomok meg Makovecz tervezte gyufavárak építését, ameddig egyetlen éhező gyerek is van az országban.

Már csak az a kérdés, hogy többre akarunk e menni, vagy tönkre.
Van a demokratikus oldalon vagy száz ember, akik kezében ott a döntés lehetősége, no meg a felelősség is.

Vajon érzik ezt? 

:O)))                                             

A CÉDA

Az ember már valóban nem tudja, hogy sírjon vagy röhögjön, aztán csak legyint egyet és megy tovább – az emberi ostobaság határtalan.
Hogy ezt a szép tulajdonságát dicső nemzetünk el ne veszítse, erről intézményesen gondoskodik a hatalom - mostanában egy a tábor, kettő a tankönyv, három a magyar igazság, meg négy lenne a kerék, ha ezeknek ki lenne minden kereke.
De nincs.
Ennek most is szép bizonyítékát adták.

Azt írja az Origo internetes portál, hogy évek óta tartanak parlamenti gyerekkarácsonyt hátrányos helyzetű gyerekek számára, az elmúlt három évben X-faktoros előadók is felléptek ezeken. …Idén ez meghiúsul, mert a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat attól tart, hogy a konzervatívabb, vallásos vendégek (tanárok, egyházi személyek, szülők) közt akad majd olyan, akinek értékrendjébe nem fér bele, illetve akit zavarna, hogy Krasznai Tünde a műsor előtt pornófilmekben szerepelt, így felkérték a csatornát, hogy őt semmiképp ne hívják el a fellépésre.”

Ez az ország valaha normális volt, és bár a pornó a szocialista erkölcsbe éppúgy nem fért bele, mint ma a valláserkölcsbe sem, de valahogy az álszent prüdéria nem volt jellemzője a társadalomnak, hogy csak Kádár elvtárs látogatására hivatkozzak a Habselyem Kötöttárugyárban, ahova magam is szerettem volna akár csak egy hónapra is bekerülni a szocialista brigádok gépei mellé, beállítónak.
Most meg itt forgatja a szemét a dicső magyar jobboldal, (tanárok, egyházi személyek, szülők) és Kövér László elvtárs, a Szolgálat Magyar Egyesületének elnöke, feledve a nevezetes kollégiumban rendezett kedves és szórakoztató orgiákat.

Az ember csak néz és álmélkodik, hiszen ez a rendezvény vélhetőleg nem úgy működik, hogy a fellépők Kövér és bandája valláserkölcsi alapon lebonyolított rablásairól, tolvajlásairól énekelnek, hiszen ezek nem váltanák ki a konzervatívabb, vallásos vendégek (tanárok, egyházi személyek, szülők) rosszallását, mint ahogy a klérus egyes tagjainak nemi eltévelyedései és a gondjaikra bízott báránykák megpedofilkózása sem.
Arról meg már szó sem eshet, hogy a bővérű püspök hittérítő íróasztalán nyögdécselő szépasszonyról énekeljen a Bytheway…

Ami meg a pornográfiát illeti, ki művelni szereti, ki meg nézni – ízlés és lehetőségek dolga.
Különben is, oly elmosódott a határ az erotika és a pornográfia között, - gondoljunk csak bele a klasszikus példába!
Ha egy libatollal izgatod magad – az erotika, ha a libával, akkor az pornográfia – oly könnyű eltévedni…
Ha arra a rengeteg asszonyra, férfira, meg a szinglihordákra gondolunk, akik magányosan, vagy társas magányban élnek, de a vágy, a fantázia még nem halt ki belőlük, akkor tekinthetjük a pornográf filmeket akár mentálhigiénés szolgáltatásnak is.
Ami azt illeti, nekem sokkal jobban tetszik az az ember, aki egy pornófilm ütemére kényezteti magát a televízió előtt, mint az, aki az éjszakai utcán hajkurássza a nőket, esetleg a lebukástól rettegve meg is öli némelyiket.

És az a nő is jobban tetszik, aki hasonlóképpen elábrándozva életén festett egekbe néz, mint aki tönkreteszi környezete életét kielégítetlenségéből következő házsártosságával, hisztériáival.
Amúgy meg nagyon kell röhögni a papok említésén, akik természetesen az átlagpolgárnál sokkal jobban ki vannak hegyezve a szexualitásra, hiszen a tiltott gyümölcs igen zamatos tud lenni, és nincs mindegyiküknek házvezetőnője, sajnos.
Ha van kereslet valamire, hát támad kínálat is, ami pedig a dolog erkölcsi oldalát illeti, a magam részéről erkölcsösebbnek tartom azokat, akik ilyen filmekben nyíltan munkát vállalnak, mint azokat, akik fülledt éjszakákon lihegve nézik őket, majd reggel felveszik munkaruhájukat - az elítélő pofát, majd felmásznak az erkölcsi piedesztálra és a pokol kénköveivel ijesztgetik őket.
Undorító.

Undorítóbb, mint Krasznai Tünde pornós szereplése, aki élete egy szakaszában úgy vélte megoldani életét, hogy beszállt ebbe a nem könnyű iparba, mely az átlagosnál lényegesen magasabb jövedelmet biztosított neki az addig megélt anyagi nyomorúság helyett.
Egyébként messze jobb énekesnő, mint pornószínésznő volt, jól tette, hogy váltott.
Ne ítélj, hogy ne ítéltess – mondja a Biblia (Máté 7:1) de persze az igét könnyebb hirdetni, mint ragozni.
Ha Mária Magdolnára gondolunk, neadjisten arra, hogy a Biblia szól ugyan József foglalkozásáról, de egy szót sem ejt arról, hogy miből élt Miriam a József előtti időkben (mindenesetre Jóshua kétségtelenül házasságon kívül született), akkor elég neccesnek tűnik a valláserkölcsi alapú siránkozás és követelőzés.

De ejthetünk néhány szót az emelkedett erkölcsű civilekről is, akik között elég szép számmal találunk egyéni vállalkozókat, akik a pornófilmek mutatványait a gyakorlatba átültetve fizetnek az eltartásukért, vagy akár csak egy gyűrűért, egy szép kabátért, kosztümért, miegyébért, - számukra a pornófilm maga a színvonalas továbbképzés lehetősége, ezt pedig még a tanárok is csak helyeselhetik.

De van ennek az ügynek azért komoly tanulsága is, nevezetesen az, hogy egyre többen sokallnak be ebből az ökörcsordából.
Olyanok is, akiknek van veszítenivalójuk, akik sokáig hallgattak.
Ilyen volt a Kúria, bizonyítva, hogy talán még helyre lehet állítani a jogállamot, és ilyen most az RTL magyar csatornáinak vezetése, hadd idézzem ide a nyilatkozatukat:

„Az RTL Klub szerint az X-Faktorban nem az az érdekes, hogy ki honnan jött. „Fontosnak tartjuk, hogy nem különböztetjük meg a versenyzőket előéletük alapján: nem számít, ki volt ismert korábban, ki mit csinált, csak az a fontos, hogy itt és most hogy szerepel" – jelezte a csatorna.
Az RTL Klub úgy látja, hogy a nézők akaratával ellentétes, és erkölcsi szempontból is elfogadhatatlan, hogy egy tehetségkutató dobogós helyezettjét a múltja miatt diszkriminálják.

„Ahol az X-Faktor bármely szereplője nem kívánatos, ott az egész X-Faktor, annak összes szereplője is az. Ezért az idei karácsonyi ünnepségen nem tudunk részt venni. Sajnáljuk, hogy kérésükkel megfosztottak több száz szegény, hátrányos helyzetű gyereket attól, hogy személyesen találkozhassanak azokkal, akiket ezen az őszön valószínűleg a legirigyeltebb sztároknak tartanak, akik a számukra példát mutathatnak, hogy érdemes nagyszerű teljesítményt nyújtani, mert azzal elérhetik céljaikat.

Különösen fájó, hogy mindez pont egy olyan versenyző miatt történik, aki néhány évvel ezelőtt ugyanúgy ott ünnepelhetett volna, hiszen maga is szegény, hátrányos helyzetű gyermek volt" – közölte az RTL.

Talán még nem hülyült el teljesen az ország, talán van még remény…

:O)))

SALÁTABLOG

Hadd legyek ma kicsit lusta, hadd írjak ma arról, ami éppen eszembe jut!

A saláta különben is nálam maga a tavasz, tojásos nokedli mellé legelészve nincs az a teve, aki ellen tudna állni neki!

   Elsőként egy apró megjegyzést szeretnék tenni Gyurcsány Ferenc Facebook bejegyzésének befejezéséhez:
„Utánam fut egy fiatal nő. Megállít. Kérdezi, hogy nem ismerek-e egy jó ügyvédet. Visszakérdezek: miért van szüksége ügyvédre? Elváltam hat éve – mondja. Annak idején vettünk egy lakást hitelre, de csak nekem volt pénzem, a bank viszont csak úgy adott pénzt, ha mindkettőnket bevon a hitelezésbe. Így közös lett a lakás, de én fizettem a saját részt is, és hat éve csak én fizetem a részleteket – meséli. A volt férjem mégis magának követeli a lakás felét, mit csináljak? – kérdi. Nem vagyok jogvégzett – szabadkozom. Őt nem érdekli, segítsek – válaszolja. Elkérem a telefonszámát és mondom, hogy egy héten belül felhívom. Tanácsot kellene neki adnom, de hogy tehetném, mekkora felelősség.
Mit mondjak neki?" – zárul a tanácstalan exkormányfő jegyzete a Népszabadság beszámolója szerint.

Nem kellene tanácstalankodni, - minap értesültünk arról, hogy a Nagy Polihisztor ügyvéd is lett. Ezt személyesen ő jelentette ki, hát éppen itt lenne az ideje, hogy ismerkedjen a tárgyalóteremmel, később úgyis még sok időt kell majd ott töltenie.

De tanácsolhatta volna azt is, hogy keressen egy erre specializálódott jó szakembert, mert ő is állandóan arra fázik rá, hogy amatőrökkel dolgoztat, holott az öltönyét meg szakemberekkel varratja, ugye.

És a "mit mondjak neki kérdésre" a válasz szerintem az, hogy semmit, mert nem kell mindenben segíteni, egy nőnek különben is általában elég, ha meghallgatják és elmondhatja a barátnőjének, hogy Gyurcsány is egyetértett azzal, hogy ez a szemét Lajos egy tróger, egyébként meg keressen magának ügyvédet pénztárcája teherviselő lépessége és egyéni rokonszenve szerint. 

   A Corvinus Egyetem ügye is belém tette az ideget, ez ugyanis az egyik – ha nem az egyetlen – magyar egyetem, melynek diplomája nyugaton is csereszabatos, értékes, elfogadott, az oktatás színvonala magas és az itt végzett fiatalok előtt remek lehetőségek nyílnak meg.

Akkor miért ez a nagy erőlködés, mellyel Orbán meg szeretnél szüntetni ezt az egyetemet?

Komoly érvek híján ötleteim vannak:

Mert ez az egyetem adott lehetőséget Gyurcsánynak, hogy a legkritikusabb környezetben tartson diákjai és oktatói számára előadást, mely komoly sikert aratott?

Vagy, mert ezen az egyetemen oktat Gyurcsány felesége?

Esetleg – erre egyébként gondolni sem merek – mert nem kell, hogy a fiatalság olyan környezetben jusson a tudáshoz, mely gondolkodásra – a tetejében egyéni gondolkodásmódra nevel?

Netán-tán nem kellenek a kiművelt emberfők? 

Jogászból is elég annyi, amennyi van, (túrót kapnak jövőre, nem állami támogatást…) ezekkel a közgazdászokkal is csak a baj van – minek belőlük annyi, míg Matolcsy él?

Kíváncsi vagyok, mikor szakad el a diákoknál a cérna…

   Aztán itt van a távközlésre és az internetre kivetni tervezett adó, meg – internet tekintetében - a gyors hátramenetbe kapcsolás.

A cél természetesen nem az adóbevétel növelése, mert van egy pont, amelynél azért még a legsötétebbek, akár még az Orbán – Matolcsy duó is kénytelen belátni, hogy vannak intézkedések, melyek az adott problémán nem segítenek.

Ilyen például a Titanic süllyedése esetén a hajó éttermének kávéskanalaival meregetni a bezúduló vizet.

Csak félnek az internetes társadalomtól, amelyik igen könnyen, gyorsan és hatékonyan mobilizálható.

Ne tévesszen meg ez senkit, a telefóniával kapcsolatban nem visszakoztak, mert úgy látszik, nem tudják, hogy a mobiltelefonos népség úgyszintén igen könnyen, gyorsan és hatékonyan mobilizálható.

A cél itt is a társadalom atomizálása lehet, a közösségeknek, de még az egyéneknek is rengeteg butaság juthat eszébe, ha nem a Vezértől hallják csak a frankót meg a tutit.

   Aztán az lepett meg, hogy hadbíróság elé állítottak egy Afganisztánban szolgált katonát, aki nem vállalta a bevetést olyan géppuskával, mely többszörösen bizonyítottan alkalmatlan volt hadihasználhatra.

Azon álmélkodtam, hogy miért is ő és miért nem az a parancsnoka áll bírái előtt, aki katonai esküjével és tiszti fogadalmával, az érvényben levő szabályzatokkal ellentétben használható fegyver hiányában esetlegesen a halálba küldte volna beosztottját.

Nincs szó többről, mint ötven géppuskáról, de ebben már benne van az is, amelyikkel a Honvédelmi Miniszter Urat kellene seggbelőni, mert engedélyezte ezt a szánalmas bohóckodást.

A géppuskák ára bőven kijönne a nyugatra kalandozni küldött autentikus huszárok napidíjából, hogy a menázsiról szó se essék...

Merthogy azért azt jobb tudni, hogy Afganisztánban nem pattogatott kukoricával lőnek katonáinkra – dugóspuskából.

Ez nem kardlengetés a tisztavatáson, ez véresen komoly harchelyzet, és aki az első jelzések után nem cseréltette le a fegyverzet használhatatlan részét, az katonai bűncselekményt követett el, - ha tetszik, tekintse ezt az írást az Ügyészség feljelentésnek.

Az illetékesek a saját gyerekeik életével játsszanak, ne olyanokéval, akik már bizonyították, hogy nem a bátorság hiányzik belőlük, de nem szeretnék azt sem, hogy az ellenség olyan kedélyesen szórakozva lövöldözzön rájuk, mint Semjén a libákra a körvadászaton.

   Aztán még Kövérről egy szót.

Pártpolitikusként sem a simulékony modoráért szerettük, de úgy képzelem, hogy amit abban a minőségében megengedhetett magának, azt ideiglenes államfői, de még házelnöki minőségében sem engedheti meg.

Azt találta nyilatkozni, hogy az lenne jó, ha a szocialisták egyáltalán nem lennének a parlamentben, mivel "morális értelemben egy botrány, hogy ők ott vannak". 

Lehet, hogy a Fidesz megmondóembere ezt képzeli, de Magyarország Köztársasági Elnöke – még ha csak átmeneti is a megbízása – nem engedheti meg magának, hogy kritizálja vagy kétségbe vonja a választók döntésének helyességét, még ha a választók valóban sokszor hibáznak is, mint a jelenlegi parlamenti helyzet bizonyítja.

Aztán majd korrigálnak, remélhetőleg, - reménykedjen ő is ebben, mi is ebben reménykedünk!

:O)))

HÁZMESTERSIRATÓ

Fennforgás van a Nemzeti Elmegyógyintézetben, hármaska átült a protokoll egyes ülésre, ettől mindjárt el is kezdte tényezőnek érezni magát és beindult.

Ez nem szokott jót hozni erre a sorsüldözte kis országra, mely akár maga a Kánaán is lehetne, ha nem csúfítaná el istenáldotta rónáit, hegyeit és lankáit a mindenhol fellelhető vörös métely, mely eléggé el nem ítélhető módon betette mocskos mancsát a Nemzet Házába is, melyet valami hanyagság folytán még mindig Országháznak hívunk.

De adott is nekik a nagybajszú főméltóság, hogy a fal adta a másikat!

Hiába, ha egyszer elkezd szalajtani a Házelnök és Ideiglenes Köztársasági Elnök Úr, olyankor nincs megállás, olyankor jön a kötél emlegetése, meg a többi nehézsúlyú tahóság, melyet kinevelni senki nem mer belőle, ami végül is igennagy kár.  

Tegnap is vártam, majdcsak felpattan valamelyik frakcióvezető vagy pártelnök és tart neki egy rövid illemtan órát, melynek keretében elmondja, hogy a Főméltóság vagy bényakalt és megártott neki Viktor házi főzésűje, a rézelejét kaphatta, - vagy csak egyszerűen elmekórtani eset, - az elsőt aludja ki, a másodikat meg kezeltesse.

Sajnos a bajuszkirály elfelejtette, hogy a baloldali képviselők sem az Auróra ágyúszavára kerültek a Parlamentbe, hanem őket is a választópolgárok juttatták ebbe a szégyenletes helyzetbe.

Oda, ahol olyanokkal kell együtt üldögélniük, akik a legelemibb udvariassági szabályokat se ismerik, viszont agresszív pofátlanságukat akármelyik rendes kocsmában azonnal kiutalt hatszázhuszonkét nehéztüzérségi pofonnal jutalmaznák, a bajszával meg feltörölnék, amit odahányt.

Szerintem nagy hiba volt világgá küldeni Görög Ibolyát, legalább azt megvárhatták volna, míg kiokosítja ezeket, hogy nem illik az ebédlőasztalnál az orruk kifújását a terítőbe hangos szellentésekkel kísérni - ez a lecke már nem kerülhetett sorra…

Sajnos a baloldali politikusok finnyásan betartják az illemszabályokat, holott mindenki tudhatja aki akarja, hogy pofátlanság ellen nem lehet szerény és szégyenlős mosollyal fellépni, itt nem elég a kivetítőről felolvasott, ezerszer átrágott és mérlegre tett mondatokkal operálni, ide egy Szanyi kell, aki el tudja az ő szintjükön is érthetően magyarázni, hogy miért is kell nekik ledérnek feltételezett életű felmenőjüket felkeresni, gyorsan, ámde lábujjhegyen.

Talán nem gondolták át, hogy ezzel ez a modortalan alak nem csak őket, hanem alapvetően azokat a százezreket sértette meg, akik őket a Parlamentbe juttatták.

Ma persze nem ezzel a modortalan tahósággal van tele a sajtó, hanem azt taglalják átszellemülten és elégedetten a baloldalon, hogy azért – bár áttételesen és virágnyelven, senki által nem hallott módon, de állítólag – elnézést kért.

Ha lenne egy komoly profi baloldali politikus, akkor az valószínűleg javasolta volna neki, hogy a Fidesz kedvenc kecskéjének hátsó lábait eressze bele a gumicsizmájába, majd markolja erősen a két szarvát, azok között kérjen elnézést, miközben szerelmi életét éli a szerencsétlen bakkal.

Azt hittem, ettől a bátor kiállásától a mi kedvenc házmesterünk majd kisidőre megnyugszik, de nem – az embert az ellenfelei is minősítik, így hát nekiment az Uniónak és az IMF-nek is.

Azt mondta a Le Monde-nak nyilatkozva, hogy játszanak velünk, meg akarnak alázni bennünket.

Ha az IMF tud kölcsönt adni Nigériának vagy Csádnak, Magyarországnak is hitelt kell nyújtania - mondá Kövér László a Le Monde című liberális francia lapnak.

Hát igen, a baromság határtalan és független az éppen betöltött állami tisztségtől.

Ha valaki meg tudja nekem magyarázni, hogy miért kellett Nigériát és Csádot  pejoratív kontextusban emlegetni akkor, amikor ezek az államok nem lehetnek összehasonlítási alap számunkra semmiféle tekintetben, akkor leborulok a nagysága előtt.

Mellesleg Nigéria területe tízszerese Magyarországénak, lakossága 88 millió, igen jelentős kőolajkinccsel és ritka ásványokkal rendelkezik.

Egyszerűen érthetetlen, hogy hogyan engedheti meg magának egy magas állami tisztség betöltője ezt a stílust.

Afrika az emberiség bölcsője és valószínűleg jövőjének záloga is, itt estek le a fáról a Főméltóságaink elei, sokszáz évvel a normális emberek ősei után, tán ezért is vonzódnak annyira az őserdei stílushoz.

Mindenesetre az Unió sem fogja jónéven venni, ha a feltételek teljesítése helyett ilyen ostoba mellébeszélésekkel és ezzel a színvonallal kell beérni.

Mekkora hisztit rendeztek a Fideszesek annakidején, mikor Gyurcsány meggondolatlanul viccelődött az arab terroristákról, most akkor miért nincsenek felháborodva, mikor Afrika legnépesebb országát sértegeti a nemzet – remélhetőleg csak átmenetileg első – embere?

Hogy miért nem követelte a tegnapi Kövériáda után senki a lemondását, azt se nagyon értettem, hogy milyen alapon mer követelőzni az Uniótól, azzal sem vagyok másként, de hát nem is kell nekem mindent érteni, elég nekem, ha a libamellhez értek, párolt vöröskáposztával…

Az Unió meg az IMF akkor ad hitelt, amikor akar, konkrétabban, mikor a kockázatelemzői azt mondják, hogy vélhetően vissza fogjuk tudni adni, mert az ország gazdasági-társadalmi élete olyan állapotban van, hogy megbízható adósnak számítunk.

Mindenesetre, ha Magyarország olyan, mint Kövér, – ha én bankelnök lennék – akkor kapna pénzt a bankomtól, mikor a lányok örömszerzésre rendelt testrésze dalra fakad.

Márpedig – mégha csak átmenetileg is – ez az ember képvisel bennünket a világ előtt, ami eléggé húzós állapot, konkrétan vérciki, - talán még Plagi bácsi is jobb volt, és nincs kétségem, hogy a választékos modorú Áder még jobb lesz.

Mecsoda szerencsés népek is vagyunk, ennyi szuperalkalmas vezetőt tudunk adni népünknek és a világnak - Rákosi óta nem volt ilyen jódolgunk!

Oszt mégse vagyunk képesek megbecsülni.

Miért???

:O)))) 

A HÁTSÓ KAPU HŐSE

Merthogy ott lógott ki a repülőtérről ünneplői elől a mi helyiérdekű popsztárunk...
Nos, hát akkor Plagi bácsinak annyi, én már csak annak drukkolok, hogy a magárahagyott, és állítólag önjáróvá vált álamfő döntsön - borítson, kezdjen el úgy viselkedni, mint az elszabadult hajóágyú, de erre persze kevés az esély, hacsak nem akarják az anyagi juttatásait is elvonni valamiféleképpen.

Ami azt illeti, Viktortól kitelik, a róla szóló jellemző vicc szerint már nyugodtan sütögetheti az aranyhalacskáját, a három kívánságon már túl van.

Volt a televízióban egy nagyon érdekes jelenet, mikor a doktori cím visszavonására vonatkozó döntésre váró, tüntető diákok mellett megállt egy autó és egy láthatóan igen frusztrált állapotban levő úr azt kérdezte a diákoktól, hogy akkor ez most jobb?

Mi lesz így az ország tekintélyével, ha rajtunk röhög mindenki?

Érdekes közelítés, szerintem annak kellene feltenni a kérdést, aki ilyen helyzetbe hozta ezt az országot, pedig a jelölt szakmai életútjáról igazán tájékozódhatott volna.

Szerintem ezért is utazott Bulgáriába, ahonnan betegágyából képeslapon tudatta jelentéktelen személyi döntését csicskásaival: Schmitt legyen az elnök!

De az is lehet, hogy a közismerten kegyetlen bolgár titkosszolgálatnak köszönhetjük a döntést, melynek ügynökei egy esernyő végébe rejtett injekciós tűvel megszúrták Nemzetünk Reménységének bokáját, aki a szérum hatására írta meg az ominózus képeslapot, melyre – ha a Semmelweis Egyetem rektorának kezébe kerül - azonnal kaphatott volna akár egy nagydoktorit is.

Ő igazán megérti az Emberek Elnökének indítékait az ügyben, hiszen őt is csak egy kunkori kis szőrszál választotta el attól, hogy nyilvánosságra kerüljön a bostoni Tufts Egyetem számlája a díszdoktori cím áráról, az utolsó percben kapta be Szijjártó és rágta péppé, majd nyelte le.

Hányatott a doktorok élete, a vége felé már hányt is szinte mindenki, mert ugyan a plagizálást meg a diszgráfiát és a kóros aláírási kényszert kedélyesen kezelte a nép, de azt már mindenki nettó pofátlanságnak tartotta, hogy ha már így esett a dolog, akkor miért nem mond le?

Pedig nem ő tehet róla, hiszen ő csak egy báb volt, melyet madzagon rángattak.

Máig.

Mert a Nemzeti Forradalmi Alaptörvény szerint Schmittet nem lehet lemondásra kényszeríteni, csak ő maga mondhat le a Köztársasági Elnöki címről, márpedig ha megmérgelik, akkor könnyen megbokrosodhat – már elnézést Lajostól, akit milyen buzgón ekézett annakidején a Fidesz panamai tanulmányai miatt…

Bokrost mostanság is megpróbálták hírbe hozni, mert a jobboldalnak ez a szokott harci stílusa: ha valaki azt mondja, hogy helyteleníteni kellene az inkvizíció által kiirtott komplett földrésznyi lakossággal szembeni hajdani bánásmódot, akkor azonnal kiderül, hogy a libák a volt Szovjetunió felett hat időzónán keresztül repültek, míg végre megpihenhettek, és imígyen, ha Sztálin száznegyvenmillió embert irtott ki, akkor a szaldó a jobboldal számára kedvezőbb.

Vagy ha szóba kerülnek a pedofilbotrányok, akkor kereszténydemokrata barátaink fájdalmas arccal fogva feneküket kijelentik, hogy a komcsik meg kisdobosnak állni  kényszerítették a fiatalokat, tönkretéve ezzel halhatatlan lelküket, örökre.

Viktor pedig meghirdette a Köztársasági Elnök sérthetetlenségét, mely kijelentés - ha kicsit is eldurvul a helyzet, - felségsértési perek ezreit helyezi kilátásba, ami számomra sem túl nagy öröm, mehetek a stadionokhoz földet taligázni…

Mindenesetre, ha valami csoda folytán Plagi bácsi megszerzett javaival együtt (húsz százalék leadva a Keresztapának…) szedné holnap a sátorfáját, ismét érvényesülne a népi bölcsesség igazsága: jobb sosem jön.

Ez esetben ugyanis Kövér jön, amíg nincs megválasztott Köztársasági Elnök.

Ő nem kerülhet persze ilyen helyzetbe, ő a doktoriját a jogi egyetemen szerezte, ahova szochazás rokonsága juttatta be, elvégzése után pedig MSZMP alkalmazottként sem volt semmiféle pluszra szüksége, végzettségével nyugodtan felcsaphatott világmegváltónak.

Persze az igazi kérdés: ki jön Schmitt után?

Szerintem még nem érett meg az idő arra, hogy az eredeti tervet – Orbán trónralépését – lehessen abszolválni, kell még egy átmeneti figura, olyasvalaki, mint Csernyenkó volt a hajdani Szovjetunióban, de pápát is tudnék éppenséggel mondani, aki csak átmeneti figura volt, majd a megfelelő időben nem felejtett el meghalni.

Érdekes idők ezek, közben mindenki panaszkodik, a lépcsőházakban pedig megjelentek a dohányzást tiltó tacepaók, meg a virágelhelyezési tilalom megszegőire váró halálbüntetés részletező leírása, mint a korunk fő kérdéseinek megoldására irányuló kormányzati törekvés örökbecsű dokumentumai.

Japán a mosoly országa, ez az ország meg kész röhej.

:O)))

KÖVÉRIÁDÁK

Szerencsés nép vagyunk, hogy olyan kaliberű politikus osztja nekünk az észt, mint Őfőméltósága, a Házelnök Úr.

Meg azért is talán, mert Guinness-rekorderek is lehetünk az egy parlamentre jutó pszichiátriai kihívásokkal küzdő közjogi méltóságok tekintetében, akik úgy akarnak demokráciát barkácsolni, hogy fogalmuk sincs annak mibenlétéről.

Ellenben a világról, és benne arról, hogy miként kellene működnie egy példásan fegyelmezett országgyűlésnek, arról nagyon is vannak vízióik, ami azért is fontos, mert ha már épkézláb elgondolásaik nincsenek, akkor legalább vizionáljanak ezt-azt néha.

A baj csak az, hogy egyeske és ketteske hatalma a többségi kórterem felett szinte korlátlan, ők osztják ugyanis az ebédet, és a többi idióta úgy véli, hogy nagy csúfság lenne a leveseskondér mellett éhendögleni, ezért aztán kussol rendületlenül.  

A Parlament illetékesei kiírták a pályázatot a Kossuth tér átalakítására.

Ennek egyik eleme a mélygarázs és földalatti látogatóközpont lenne, itt lehet majd tanulmányozni az épület szépségeit, itt lehet emléktárgyakat, továbbá narancsot venni és pisilni is, mert Bod Péter Ákos óta tudjuk, hogy vannak az embernek természetes szükségletei is - hát ne panaszkodjon itten a nép, ha meg akarja nézni az Országgyűlést alulról!

Csodálom azért, hogy ilyen szerény megoldással beérik nagyjaink, merthogy lehetne erre a célra például a Parlament egy másodpéldányát is megépíteni, kupolával a föld középpontja felé, unortodox megoldásként, az úgyis divatos mostanában.

Azt is mondja Kövér, hogy  a teret a "második világháborút követő kommunista szoborrombolások" előtti állapotnak megfelelően állítják helyre, ami dicséretes dolog, hiszen az, hogy eltelt közben háromnegyed évszázad, ugyan, kit érdekel?

Mellesleg nem azok a szobrok okozzák a gondot, melyek nincsenek, hanem azok, amelyek vannak, az csípi a túlhabzó párttitkár és szochazás csemeték szemét, világ röhejére.

Annyi lesz a kupolacsőszöknek is, a Köztársasági Őrezredet „betagolják” a rendőrség kötelékébe, merthogy ugyan eddig is ott volt, de most annyira, hogy a Köztársaság szó helyét is beszórják sóval.

Lesz helyette házőrség, merthogy "kell lennie egy olyan rendvédelmi szervnek, amely garantálja az Országgyűlés és a képviselők biztonságát, amelynek irányítási viszonyai speciálisak, elválnak a végrehajtó hatalomtól" - rögzítette a politikus.

Véleménye szerint, ha ma az Országházban bármi történik, amely kényszerintézkedést igényelne, arra csak a Köztársasági Őrezred vagy a rendőrség tudna reagálni.”

Hát ki a franc reagálna, ha egyszer ők látják el a fenti feladatot, igaz, hogy nem Kövér kommandírozza jelenleg őket, ami nagy hiba, hiszen így esély sincs arra, hogy ki tudja vezettetni az ülésteremből, mondjuk Gyurcsányt, ha neadjisten mégis meg tudja alakítani a parlamenti képviselőcsoportot.

Merthogy ugye, azt is szabályozni kell törvényileg mihamarább, - nem jó, ahogy ma van sehogysem, mindjárt lejár a határidő, oszt hallgathatjuk az okoskodásait szakmányban…

Bizonyára lesz szép egyenruhájuk az új darabontoknak, reményeim szerint libatollal a sapkájukon, - ezek imádják hagyományápolás címen a szolgáikat bohócnak öltöztetni, szánalmas egy banda.

De a legszebb, hogy a Népszabadság szerint az Országgyűlés elnöke megfontolandónak tartaná, hogy - a parlament részletekbe menő törvényalkotásának terhére - nem lenne-e hatékonyabb nagyobb teret adni a mindenkori kormánynak a jogszabályalkotásban.

Elmondta, hogy az alaptörvény készítésének időszakában felvetődött, hogy nem kellene-e azon országok a példáját követni, amelyek ismerik a sürgősségi kormányrendelet műfaját, vagyis, hogy adott esetben egy sürgető jogalkotási teendőt a kormány ideiglenesen elvégez, és utólagos jóváhagyásra terjeszt az Országgyűlés elé - fejtette ki. 

Ez az ember egyébként jogot végzett, kellett neki vizsgázni a jogállam felépítéséből, hallhatott valamit harangozni a hatalmi ágak elválasztásának elvéről, erre itt feltalál valamit, amelynél még a szépemlékű Elnöki Tanács intézménye is jogállamibb és demokratikusabb volt.

Kormányrendeletekkel kormányozni meglehetősen kényelmes dolog, a kormány gyakorlatilag azt csinál, amit akar, akkor változtat törvényt, amikor kedve szottyan rá, aztán majd jóváhagyatja, mikor úri kedve úgy tartja.

Remek ötlet, hétfőn eszébe jut Vitykának valami, oszt füttyent a kormánynak: Emberek! Sürgősségit alkotunk! Holnaptól visszamenőleg száz évre tilos lesz nagy orrot növeszteni, aki pedig mégis, azzal nehéz vasba ízibe – és már loholnak is a darabontok, kikapni a padsorból a tuggyukkit!

Hej, de szép is lesz, hacsak ez a Barroso ezt is meg nem fúrja!

Szólt aztán még néhány szót Plagi bácsiról is – szereti az öreget, tisztelettudó ember, őt is mindig előre szokta engedni az ajtóban, tudja a helyét, ezért is méltánytalan, ami vele történik, hiszen bár tudjuk, hogy a CtrlC – CtrlV virtuóza ő, bűnös nem lehet.

Mint kifejtette: „legyen bármilyen kimenetele ennek az ügynek, az nem Schmitt Pálról szól, még csak véletlenül sem szól Schmitt Pál tudományos teljesítményéről, az ennek a kormányzó erőnek a lejáratására irányuló szándékról szól".

Na ja, hát tudományos teljesítményről biztosan nem szól ez az ügy, és ennek a kormányzó erőnek a lejáratásához nem hiányzott a Nemzet Gojostola, ő már csak a porcukor a buktán.

Imádom, ha Kövér megszólal, mindig tisztul kicsit a kép…

GESTAPÓT HOZ A TÉLAPÓ?

Olyan jól áll az ország, hogy másra már nincs is szükségünk, talán három futballstadionnal meg egy új, hiper-szuper titkosszolgálattal komplett lesz a haza.

A stadionokon kár is kérődznie a választópolgárnak, azok kellenek, oszt jónapot!

Meg különben is, ha már vannak beléptetőrendszerek, azok remek gombok arra a célra, hogy lehessen hozzájuk kabátként varrni három kis stadionocskát, egyet, hogy Kósa Lali pofáját betömjük vele, egyet a Fradi köménymagjának hálából a televízió-székház felgyújtásában kifejtett áldozatos tevékenységükért, egyet meg már csak megérdemel a Vezér!

Végtére is, ha a Puskás labdarúgó-akadémia névre hallgató gladiátor-képzőt ő tartja óvó karjai között, akkor ahhoz már csak megjár egy rendesebb stadion is.

Ez a rongyos régi meg annyira irritáló, hiszen Puskás ide, Puskás oda, ez már csak Népstadion maradt, de majd most legyaluljuk – le a földig!

Tűnjön minden el, ami Vezérünket arra emlékezteti, hogy honnan jött – őt csak azt akarja látni, hogy hova tart!

Talán jobb lenne neki, ha ez utóbbit se látná, minek idegeskedjen rajta?

Apropó, hol lehetnek a beléptetőrendszerek?

Tán Deutsch megírhatná a twitteren…

De ez az új titkosszolgálat, ez aztán már tényleg több a kettőnél.

Az lesz a neve, hogy Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központot (NIBEK) és olyan lesz, hogy Orbán mind a huszonegy ujját megnyalhatja örömében.

Hol vannak már azok a régi szép idők, mikor a titkosszolgálat tisztjei nagy röhögve ott futottak Kőszeg Ferenc mellett, vagy üldözték a stencilgépet lopó (nanehogymár ellenállási kiadványok sokszorosítása miatt cipelő…) Demszkyt - a kisipari módszereknek leáldozott.

Maga a Gestapo, sőt a KGB is megirigyelhette volna azt a lehetőséget, melyet most kíván kezébe adni Orbán ennek a vadonatúj társaságnak, ez ugyanis maga a társadalom feletti totális ellenőrzés.

A terv az ugyanis, hogy olyan számítógépes hálózatot hoznak létre, mely felöleli az összes titkosszolgálat, a Rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a repülőterek, az utazási irodák, az idegen rendészeti és a menekültügyi hatóság, a katasztrófavédelem, a bűnügyi és a szabálysértési, valamint a népesség-nyilvántartási, az OEP, a közlekedési hatóság, de még a kötelező biztosítások adatait és adatbankjait is.

Hogy a bankok adatállományával mi a helyzet, erről egyelőre nem esett még szó, csak a langyos szar maszatolása közben értesülhettünk arról, hogy minden szervezet minden adatát köteles lesz kiszolgáltatni az új gigaspionnak, így az sem kizárt, hogy ezzel a banktitok is kipipálható lesz ebben a felettébb demokratikus jogállamban.

A titkok jogállami kezelésére semmiféle garancia nincs, praktikusan nem is lehet, hiszen, a garancia a hivatalos források szerint azon kellene, hogy alapuljon, hogy hiszünk a kormánynak.

Nem hiszünk.

Ha kérdez, még akkor sem.

A fő gond, hogy megszűnik az ügyhözkötöttség, megszűnik a külső felügyelet, majd a feddhetetlen és bizalomgerjesztő belügyminiszter odafigyel titkosszolgáira, nem kell itt ezzel annyit szenvedni.

Idáig, ha valakiről adatot akartak gyűjteni, akkor azt megfelelő indokokkal lehetett megtenni, ha valakit titkosszolgálati módszerekkel megfigyeltek, ehhez bírói engedélyre volt szükség, vagy az UD rt.-re…

Ennek most vége, nem kell senkitől sem engedélyt kérni, nem kell indokolni sem, hogy miért van szükség az összes Magyarországon vezetett bankszámlád adataira, egyenlegére, adott esetben bőr és nemibeteg-gondozói kezelésed adataira.

Elég lesz, ha bármilyen szempontból – és ez a szempont lehet akár politikai magatartásod is - látókörébe kerülsz az éber szemnek, márpedig azt ne hidd, hogy te kivétel leszel.

Bármikor tárgya lehetsz egy átfogó ellenőrzésnek, melynek során éppencsak, hogy ki nem fordítják a bőrödet, de amelynek a végén biztosan csupaszabb leszel, mint Ciccolina a lóval előadott művészi szerelmi nagyjelenet során.

Kimész társaiddal tüntetni?

Úgy jársz, mint a gánti libák a ködben, keresztülrontanak rajtad, mint a kamionok, aztán a végén ottmaradsz, kissé megviselten, kiszolgáltatva a rókáknak…

És ne képzeld, hogy beleolvadhatsz a tömegbe, nem fog sikerülni...

Tudni akar rólad Viktor mindent, és ez a tudás hatalmat adhat feletted, zsarolhatóvá, irányíthatóvá tesz, önálló, szabad és független személyiség helyett zombi leszel Orbán horrorjában.

A terv még az amúgy a titkosszolgálatokba beleszerelmesedett másik szociopatát is megviselte, nem is hagyta szó nélkül és talán első ízben fordult szembe nyilvánosan is a Vezérrel, akivel idáig szinte összes vitájukat házon belül tudták tartani.

Kövér több módosító javaslattal szinte teljesen átírná, gyakorlatilag kiherélné Pintér Sándor előterjesztését.

Elsősorban is nem adná meg a titkosszolgálati státuszt az új szervezetnek és elvetné az elképzelést, amely közvetlen elektronikus adatkapcsolat kiépítését írná elő a központtal együttműködő szervek adatkezelési rendszerével.

Érvelése szerint az adatbázis külső támadhatóságának megelőzése érdekében lenne szükség erre, gyakorlatilag viszont nem nézné jó szemmel, ha az eddig az ő homokozójának számító titkosszolgálatok játszóterén más kezdene el homokba-pipiskét játszani.

Nem az a fajta ő, aki kiadna a kezéből egy ilyen ütős hatalmi centrumot, mely mellesleg az ő személyes védőpajzsa is a Vezér esetleges elhamarkodott személyi döntéseivel szemben.

Kövér érzékelhetően nem nagyon szeretne száműzetésbe vonulni vagy valamiféle díszpinty szerepét betölteni a jelenleg futó Nagy Nemzeti Orgiában, sőt, ez a lépése csak alátámasztja, hogy az utód szerepét nézte ki magának, amennyiben a Vezéren elhatalmasodna a baj és az orvosai nem tudnának úrrá lenni rajta – vagy ő nem tudna elhatalmasodni a bajokon.

Ez eléggé elrémisztő ugyan, de a mai felállásban rajta kívül nincs senki, aki a saját jogán lenne valaki, a többiek egytől-egyig Orbán bohócai.

Az pedig illúzió, hogy a felháborodott és feldühödött nép holnap kihajigálja ezt a bandát a Parlament ablakán, talán az országnak sem tenne ez jót, de a Fideszben és különösen a párt támogatóinak körében a szőnyeg alatt nyomuló udódjelöltecskék, a beszari Pokorninak, az alattomos Navracsicsnak vagy a házatlancsiga jellegű Rogánnak együtt sincs annyi híve, mint a gátlástalan és erőt sugárzó Kövérnek.

Mindenesetre Orbán eddig még mindegyik pártbeli potenciális ellenfelét kinyírta, ártalmatlanította, úgy látszik, most Kövér van soron…

Hát győzzön a jobb, akármelyikük megy a süllyesztőbe a nyereség mindenképpen az országé lesz.

:O))))

A KÖZHELYGYÜJTEMÉNY ASZTALA

Újabb Kövériáda szerencsés nyertesei lettünk a héten, légy boldog, oh magyar !

Azt találta mondani a morcosképű házelnök, hogy „az alaptörvény tekinthető konzervatívnak, jobboldalinak, tekinthető polgári értékrendűnek, de előbb-utóbb az derül majd ki róla, hogy "egy jó értelemben vett közhelygyűjtemény".

Nem mondom, optimista a prognózis, de attól tartok, hogy már ma is az derül ki róla, hogy egy bimbódzó diktatúra földjének megtrágyázása céljából született nagy kupac közhely.

Méltatni nem szeretném, megtették már ezt ezrek, közöttük alkotmányjogászok is, akiket a Vezér bölcs előrelátással távoltartott a megrázó szüléstől, melynél a kisdedet személyesen az ő tolófájásai hozták a világra, a bába egy Szájer névre hallgató szakállas bácsi volt, a szülőágyat pedig körbeállták a nemzet bölcsei, élükön Pozsgay polgárral.

Gondolom, ezért a tettéért majd a komcsi potentátok büntetőadójával megegyező mértékű pótnyugdíjat fog kapni – már ha a Vezér még hasznosnak ítéli meg valamire, vagy megy ő is a levesbe…

Azt is mondta Kövér, hogy már önmagában az is az új alaptörvény mellett szól, hogy azt "minden kétséget kizáróan" legitim szereplők, a magyar Országgyűlés tagjai alkották meg több mint kétharmados többséggel, ellentétben az 1989-90-es alkotmányozás folyamatával, amely nélkülözte mind a politikai, mind a jogi értelemben vett legitimitást.

Ha valaki még nem felejtette el a Fidesz nagy hévvel előadott jogászkodását arról, hogy bár a szoci kormányok a parlamenti többség birtokában legálisak voltak ugyan, de a választók támogatását elvesztették, így legitimek semmiképpen nem lehettek, akkor most jusson eszébe, hogy a kétharmadhoz szükséges szavazatmennyiségből ma is hibádzna egy cseppecske, tekintettel a menetközben elvesztett egymillió szavazóra.

Másrészt meg az is érdekes, hogy sem 1989-90-ben, sem első kormányzásuk idején nem kifogásoltak semmit, annak a rohatt kommunista alkotmánynak alapján állva nyertek választást, kormányozták az országot, úsztatták a koronát és adományozták a zászlókat fűnek-fának, pedig akkor még Kerényi állapota nem is volt ennyire súlyos.

Kövér most megvilágosodott, persze csak a bázishoz képest, mert a mostani állapotokat sem lehet máshoz hasonlítani, mint a Fekete Pákó fenekében uralkodó fényviszonyokhoz.

Olyan ez az egész, mint amikor jóízűen megesszük a lopott libából készített sültet, melynek ellopásában tevékenyen részt vettünk, majd elkezdünk sápítozni, hogy fúj, mecsoda erkölcstelenség a libalopás.

"Új alkotmány lesz természetesen, kétharmados fölénnyel rendelkező parlamenti erő nem teheti meg, hogy hatályban hagy egy 1949-es keltezésű alkotmányt" – ezt már Orbán mondta valószínűleg bekolbászolt állapotában, merthogy ilyen baromságot józan embert nem mond, különös tekintettel az USA Alkotmányára, mely 1787 óta érvényben van és meglehetősen jól tölti be szerepét.

Persze aztán kiderült, hogy mi is az alkotmányozás célja, merthogy kedvenc bajuszkirályunk kibökte: a kétharmad módot adott arra hogy  évek óta eldöntetlen értékvitákat eldöntsünk, „az előző alkotmány értéksemleges, hideg világát ellensúlyozza a mostani alkotmány “a nemzeti minimumot” tartalmazó bevezető része.

Lefordítanám magyarra: most aztán leírtuk, hogy mi a pálya és kuss, érték az, amit mi értéknek nyilvánítunk, oszt jónapot!

Szerintem meg a nyolcvankilences Alkotmányról soha, senkinek nem volt egy rossz szava sem, azt 1989-ben a Parlamentbe került pártok, hogy úgy mondjam közfelkiáltással fogadták el, és ami a lényeg, húsz év alatt nemigen kellett piszkálni, remekül biztosította az ország demokratikus működését, fékekkel-ellensúlyokkal meg demokratikus intézményrendszerrel.

Ma hol vannak ezek?

Ami reményt ad, az is elhangzott a könyvbemutatón, melyen Kövér beszélt, hogy az európai alkotmányok élettartama átlagosan 19 év.

Reménykedjünk, hogy van olyan hosszú élettartamú alkotmány, mely majd kompenzálni tudja azt, ha ez az alkotmány csak öt évig lesz érvényben…

A Fidesz jogalkotói munkája egyébként is rettenetes.

Kövér László szerint az új alaptörvénnyel talán sikerült olyan nyomot hagyni magunk után, amely történelmi távlatból nézve inkább elismerést, mint kritikát vált ki.

Kövér téved.

Ezt a korszakot a magyar jogalkotás szégyenletes időszakaként fogják emlegetni a jogtörténeti művek, amikor a jogalkotást dilettánsok rohammunkában végezték, rengeteg kárt okozva ezzel Magyarországnak.

Hitler is, Sztálin is azt hitte, hogy évezredeknek törvénykezik, az iciripiciri diktátorocskáknak sem fog sikerülni bemasírozni a jogi örökkévalóságba.

Ahhoz nem elég Napóleonnak érezni magukat - annak is kellene lenni…

:O))))

RABIGA

Kövér László – ketteske - ma felavatta Mohácson a Történelmi Emlékhely új fogadóépületét.

Az új létesítmény a Szentkoronát idézi, rendkívül stílusosan.

Szerintem ugyan a történelmi emlékezetformálásnak jobb lett volna, ha a négy szint helyett egy három darabra esett koronát ábrázol az új épület, de hát ne legyünk telhetetlenek.

Meg aztán mi úgyis minden csatánkat párszáz éves késéssel szoktuk megnyerni, miért is lenne ez másként éppen Moháccsal, melynek emlékével éppúgy képtelenek vagyunk reálisan szembenézni, mint összes történelmi sorsfordulónkkal.

A felújított emlékhelyen a sírkerten kívül tanösvényt, parkolókat és íjászpályát is építettek, ez utóbbit valószínűleg az idelátogató nyilasoknak.

Persze lehetett volna helyette kerékpárutat is építeni,az most trendi és legalább nem veszélyezteti a libákat, mint a megkergült nyilasok, valamint remekül jelképezné a magyar néplélek felfelé liheg - lefelé tapos mentalitását.

Még egy objektum nagyon hiányzik ide – a medence, melyet hatvanhét vármegye búsmagyarja tele tudna sírni könnyeivel, merthogy sajnálni magunkat aztán fenemód tudjuk.

Mohács a magyar történelemszemlélet állatorvosi lova, pedighát még a jobboldali versenyzőknek se kellene messze menni, hogy a mesék helyett a tényekről beszélhessenek.

Kéznél van egy neves, komcsinak nehezen nevezhető  történész, bizonyos Nemeskürty István, aki meglehetősen pontosan megírta, hogy milyen lehetőségei voltak a korbeli magyar államnak.

De hát miért pont akkor éltünk volna a lehetőségeinkkel?

Valahogy ebben az országban mindenki olyan szelektív memóriával rendelkezik, mely csak a szépre emlékezik, a hibáinkra, bűneinkre, ostobaságainkra nem.

Nem mondanám, hogy minden nap ostorozni kellene magunkat a múltunkért, de talán ez esetben sem lenne érdektelen megemlíteni, hogy a törökök konkrétan azért üzentek hadat nekünk, mert a békeszerződés meghosszabbítására a magyar udvarba küldött követeket börtönbe vetettük.

Ez nagyon előrelátó lépés volt, hiszen az Oszmán Birodalom kora legerősebb katonai hatalma volt, erős terjeszkedési vággyal és harcedzett reguláris csapatokkal, jelentős győzelmekkel a háta mögött.

Kövér a beszédében arról beszélt, hogy számos oka volt annak, hogy a török nem tudta elfoglalni egész Magyarországot, - én ehhez egyet tennék hozzá: nem is akarta elfoglalni.

A stratégiai cél ugyanis nem mi voltunk, hanem az erős Habsburg Birodalom, és annak fővárosa, Bécs.

Kövér azért megöblögetett egy-két hazaffyas szólamot, elmondta, hogy egy tényezőt, egy hideg fejjel ki nem következtethető, pontos számításokkal nem mérhető összetevőt mindegyik elemző figyelmen kívül hagyott.

„Ez pedig éppen az az erő, amelyre ma is nagy szükségünk van: a haza iránt elkötelezettség, a közös sors vállalása, a nemzeti érdek feltétlen követése".

Szerinte ennek az erőnek köszönhető, hogy az államiság ugyan megszűnhetett 150 évre, az ország darabokra szakadhatott, de a nemzet nem adta meg magát.

Én úgy emlékszem pedig, hogy mintha megadta volna magát, merthogy jelentős ellenállásról nemigen lehetett hallani.

"A nemzeti érdek feltétlen követésének köszönhetően ma ugyanott állunk, mint a mohácsi vitézek és ugyanazon a nyelven beszélünk, mint a csata előtt istenhez imádkozó harcosok" - mondta.

Igaza van, szerintem is valahol Mohács előtt tanyázunk.

Hogy ezeket a hülye lózungokat ki írja neki, az rejtély, de ami a haza iránti elkötelezettséget illeti, szerintem azt szépen tanúsította a magyar sereg húszezer körüli létszáma, melyből jelentős részt idegen zsoldosok tettek ki, a közös sorsot pedig többen nem vállalták, mint akik kiálltak mellette, ez szépen be is bizonyosodott Mohács után, amikor a magyar főurak vizsla tekintettel kereték a nyalni való seggeket.

Ezt a szép tradíciót aztán az arisztokrata és a plebejus utódok egyaránt boldogan átvették, és gyakorolják mind a mai napig.

És akkor még nem is beszéltünk a nemzeti érdekről, mely adott esetben arról szólt volna, hogy egy háborúra felkészületlen ország minden eszközzel törekedjen a béke fenntartására, ennek pedig nem a legjobb eszköze a békekövetek bebörtönzése.

Viszont erőt mutattunk, ez kétségtelen, csakhát ugye ez az erő gyengécske volt és a vezetés ostobácska – mintha csak napjaink hőbörgőit látnánk.

Persze a dolognak itt nincs vége, merthogy azon az idiótaságon, hogy csatára álltunk ki a háromszoros létszámfölénnyel rendelkező török ellen, Szulejmán úgy meglepődött, hogy majdnem elfelejtette folytatni a hadjáratot, de aztán – ha már itt volt, akkor felballagott Budára, összecsomagoltatta a menekülő udvar által neki hagyott kincseket, aztán hazasétált.

Három év múlva ismét keresztülvonult Magyarországon, megostromolta – sikertelenül – Bécset és aztán ismét kivonult, majd csak 1541-ben szállta meg végérvényesen az ország középső részét.

15 év kevés volt arra, hogy valamiféle komoly ellenállást megszervezzünk, politikai szövetséget kössünk a fenyegetett országokkal, ellenben egy dolog nem maradt el: magyar a magyarral bőszen pártoskodott, hadakozott, megcsalta, becsapta egymást és az új hatalmakhoz törleszkedett.

Kövér azt is elmondta, hogy látható vagy láthatatlan hatalmak ma is sorsdöntő kihívások elé állítják az országot.

Ezeknek most sem kisebb a tétje, mint alávetettség vagy függetlenség, nyomor vagy tisztes jólét, egy újabb rabiga, vagy szabadság.  

Nekem nagyon tetszik ez a homályos fogalmazás, értsen rajta mindenki azt, amit akar.

Az én véleményem szerint azt a nagyon is látható hatalmat, mely olyan kihívások elé állítja az országot, melynek tétje alávetettség vagy függetlenség, nyomor vagy tisztes jólét, egy újabb rabiga, vagy szabadság, azt a hatalmat ma Orbán Kétharmadának hívják, a láthatatlan hatalmat meg Csányinak, Demjánnak, Pintérnek, Hernádinak.  

Mohács szerepe túldimenzionált az egyébként is mesealapú magyar történelemszemléletben, és bár minden tiszteletem az ott életüket adó harcosoké, de ez a vesztett csatánk csak egy csata volt a sok közül.

Ezekben a vesztett csatákban egyetlen közös dolog van: mindegyik vereségünkről a korlátolt, összefogásra képtelen, csak a saját érdekeivel törődő, tehetségtelen magyar politikai osztály tehet.

Ha majd most ismét vereséget szenvedünk a nyugatos modernizációért folytatott harcunkban, most sem kell majd más okot keresnünk.

:O)))

BOSSZÚ

Folyik a körvadászat a titkosszolgálatok vezetőire, meg azokra a koalíciós politikusokra, akiknek közük volt a Nemzetbiztonsági Bizottságban a Fidesz árnyék-titkosszolgálatának leleplezéséhez.

Amikor a szocialista-szabaddemokrata koalíció hatalomra került, hamar kiderült, hogy a titkosszolgálatok „szivárognak”, a szolgálati és államtitkokat képező információk illetéktelen kezekbe kerülnek, és ezekhez az illetéktelen kezekhez szúrós tekintet és egy remek bajusz tartozik - gondolom, ez azért kell, hogy eltakarja a villogó fogakat.

A világon nincs titkosszolgálat, amelyik ezt szívesen elnézegetné és nem azért mintha a parlamenti ellenzék elől titkolnivalója lenne, hiszen az a Nemzetbiztonsági Bizottságon keresztül úgyis rendelkezik meglehetősen erős jogosítványokkal.

Persze az nem lenne helyes, ha a napi operatív ügyekben állandó vegzálásnak lennének kitéve a szolgálatok, de ha szükséges, akkor akár ilyen mélységben is megismerhetik a történéseket.

Viszont az semmiképpen nem helyes, ha az ellenzéki párt nem a hivatalos, hanem informális csatornákon keresztül próbál értesüléseket szerezni a napi tevékenységről és ebből a célból beépített emberei vannak a szervezetben.

A nemzetbiztonság ugyanis nem pártügy, hanem állami ügy és bátran állíthatjuk, hogy egy rossz időben, illetéktelenek által kiszivárogtatott anyag akár emberek halálához is vezethet.

A titkosszolgálatoknak a nevében is benne van a lényeg – titkosan végzik munkájukat, melynek részleteit csak az arra felhatalmazottak ismerhetik meg.

Ha kiderül, hogy a dolgok nem a törvényes rend szerint folynak, akkor a szolgálat vezetőjének elemi kötelessége, hogy felderítse az ügy hátterét és felszámolja a jogellenes állapotot.

Igenám, de ha a hiba a szervezeten belül van, akkor ott mindenki gyanússá válik, míg csak ki nem zárják érintettségét, és ha nem akarunk úgy járni, hogy a tettes olvassa a névsort, akkor külső szakértő céget kell felkérni a kivizsgálásra – természetesen megfelelő nemzetbiztonsági ellenőrzés és egyéb óvintézkedések mellett.

Ez történt és emiatt nincs bocsánat, Galambosnak pusztulnia kell, ha fizikai valóságában tán nem is, de erkölcsileg-egzisztenciálisan mindenképpen.

Ez az ügy arra is jó, hogy egykoszból valamennyi volt titkosszolgálati vezetővel is elbánjanak, minisztertől lefele, a Nemzetbiztonsági Bizottságban dolgozó Vadai Ágnesig, akinek talán a legnagyobb vétke az, hogy amikor a szúrós szemű kacorkirály szigorúan ránézett, akikor nem szeppent meg és nem fakadt sírva.

De van még itt más bűn is, ez pedig az UD Zrt. ügye.

Mint köztudott, az UD az Új Defend rövidítése, a Defend meg a Fidesz nemhivatalos biztonsági cége és pénzszivattyúja volt.

Remek akciói voltak, - itt lehet egy példát olvasni erről, de szerepelt itt minden, mi szem-szájnak ingere, amit most Pintér cégei kaptak meg őrzésre, azt akkortájt a Defend őrizgette, közben a világ pénze tűnt el a tevékenysége során.

 A végén a csődtömeget Csintalan nyakába akasztották, hadd nézzen ki még hülyébbnek, mint amilyen.

A nagy név utódja viszont más feladatokat kapott, bizonyítottan Fideszes politikusoktól.

Nekik a kormánypártok és a titkosszolgálatok tevékenységét kellett figyelemmel kísérniük titkosszolgálati eszközökkel, például meg kellett figyelniük, hogy mikor és hova utazik a titkosszolgálatokat irányító tábornok, aki azért vált gyanússá, mert annakidején iskoláit Moszkvában végezte, márpedig ez főbenjáró bűn.

Ezek a derék maffiózók a libasültet sem eszik meg, ha szibériai vadlúdból készült, esetleg a kanadai lúd jöhet számításba, de az is necces.
Legjobb az, ha a lúd magyar házilúd, az se baj, ha úszni sem tud, az sem, ha a csalánt összekeveri a parlagfűvel, de legyen lehetőleg székely származású, hiszen a Vezér is az.

Délszékely.

Az UD Zrt. ügye akkor pattant ki, mikor meg akarták puccsolni Dávid Ibolyát , és ennek során követték el tulajdonképpen a legnagyobb vétket: engedték megjelenni az ügyben Csányi Sándor nevét, sőt, bizonyítékokat is szolgáltattak arra, hogy az éppen politikusokra utazó magán-titkosszolgálat tőle vár instrukciókat arra nézvést, hogy mi is legyen Dávid Ibolya sorsa.

Hát ez azért már tényleg sok volt, ezt az izgága bandát ki kell nyírni, ebben aztán egyetértett a mocskos ügy valamennyi gyanúba keveredett szereplője, és ez a szisztematikus leszámolás folyik most éppen.

Természetesen az, hogy az ország érdekeivel ellentétes ez a cirkusz és a magyar titkosszolgálatokkal egyetlen társszerv sem fog szóbaállni, az ebben az esetben is lényegtelen. A lényeg a bosszú.

El kell taposni mindenkit, aki előttük volt, aki be akarta tartatni a demokratikus játékszabályokat, ezért aztán ma Magyarország már olyan, mint egy kifordított, ócska nagykabát.

Itt azok az áldozatok, akik a rendőrökre támadtak, azok a bűnösök, akik be akarták tartatni a törvényes rendet.

Azok a bűnösök, akik a titkosszolgálatok intaktságát védelmezték, azok az áldozatok, akik megbízást adtak Dávid Ibolya eltávolítására.

Folyik a hajsza Gyurcsány és most már Bajnai és Medgyessy ellen is, meg akarják félemlíteni Vadai Ágnest, közben a tehetségtelenség tombol, és az ország tönkremegy.

Bosszúért liheg a maffia.

Nem veszélytelen ez, hiszen az államot már a markukba kaparintották, most éppen a potenciális ellenfelek ellehetetlenítése folyik, készül a szép új Magyarország, hacsak a népnek meg nem jön közben az esze.

De amikor megjött, akkor nem lehet elegánsan elengedni őket.

Úgyis nagyon szeretik az elszámoltatásokat, hát legyen részük benne!

:O)))

A JOBBOLDAL ÖKLEI...

Erdélyben járt a jobboldal két ökle.

Nem, valóban nem "r"-t akartam írni...
Két jobboldali politikusunk is járt minap Gyergyószentmiklóson, a most hatodik alkalommal megrendezett EMI táborban, melynek szervezője az Erdélyi Magyar Ifjúság és az Egyesült Magyar Ifjúság névre hallgató "összmagyar" ifjúsági szervezet.

Ha a tábor jellege kétséges lenne, akkor hamar eligazít a tavalyi magyarországi helyszín: Kenderes.

A Horthy-kastély megfelelő lelki keretet adott a rendezvényhez és még örülhettünk is, hogy az nem Brennbergbányán került megrendezésére, pedig a Szálasi-bunker szinte tálcán kínálta magát...

Az idei táborok közül a délvidéki tábort idén Magyarkanzsán rendezték.
A rendezvény nem váltott ki valami viharos rokonszenvet Szerbiában, ahol a területi kérdésekre Koszovó óta mindíg roppant érzékenyen reagálnak a hivatalos szervek és a szerb nacionalista szervezetek is.
Hogy finoman fogalmazzak, a szerb hatóságok nem nézték elnéző türelemmel a határon behurcolt nacionalista propagandaanyagot, voltak, akik ellen eljárást is indítottak vámszabálysértés miatt, a magas szellemi és érzelmi értéket képviselő irmányokat, kitűzőket meg az egyéb kütyü-mütyüt lefoglalták, és megkoronázva művüket a Kárpátia zenekar közismerten internacionalista zenét játszó tagjait sem engedték belépni az országba.
Ezem kívül rohamrendőrök biztosították a helyszínt így aztán csend-rend-fegyelem, ahogy azt a Kormányzó Úr Őfőméltósága is előírta volna...
Lett ebből némi háborgás meg fogak csikorgatása, de aztán a nemzet egybesereglett ifjai kifejezték bizalmukat a forradalmi változások iránt és most szerintem ugrásra készen várják, hogy hadat üzenjünk a csetnikeknek.
Mondanom se kell, ezek a tökéletlenek a tűzzel játszanak, - úgy látszik elfelejtették a második világháború tanulságait, meg a közelmúlt eseményeit is, - Röszkétől lefelé ugyanis kissé brutálisabb a világ mint errefelé, ott ha valami nem tetszik az ifjúságnak, akkor az egy ponton túl nem hezitál, hanem ráront arra, aki megmérgelte, mint liba a kukoricástarisznyára...
Erdélyben a világ konszolidáltabbnak tünik, különösen mióta Orbán nyelvespuszit váltott Basescuval, megalapozva ezzel az érdekektől mentes tiszta szép szerelmet...
Ide látogatott Kövér László, akit valószínűleg adaptációs szabadságra engedett a Vezér, de mikor levették róla a szájkosarat, ezzel egy ütemben a hóna alá csapták Görög Ibolya "Protokoll az életem" című könyvét, ezt kell megharapnia, mielőtt nekikezdene megmondani a frankót.
Volt is decens visszafogottság, volt kompromisszumkészség, oldalnyalintás a RMDSZ-nek, - azt találta mondani, hogy ma már egészen más a véleménye a RMDSZ vezető politikusairól, mint tíz éve.
Gondolom az érintettek sírva törölgették a szemüket, Markó Béla még szipogott is, és megfogadták, hogy az RMDSZ minden helységében és az aktatáskájuk hátoldalán is ki lesz plakatírozva az Orbán-bulla.
Persze azért fél szemmel azt lesték, hogy a nagytermészetű ex-pispek mit kavar a hátuk mögött most, hogy a Fidesz a politikai halotti tort is mellőzve beleültette Szász Jenő hagyatékába.
Megrázó lehetett szembenézni azzal, hogy a Fidesz kreaturája leégett mint pártelnök és belátták, hogy nincs az a tejfölmennyiség, melyet rákenve enyhíthetnék állapotát, így aztán elegáns mozdulattal és közömbös tekintettel elejtették, - ahogy ez márt egyébként is szokás Fideszéknél...
Azért, hogy ne múljon a nap kártékonykodás nélkül, a magyar Országgyűlés elnöke elmondta, hogy "ameddig az erdélyi magyar közösség nem képes a saját vezetőit rákényszeríteni arra, hogy ne csak a négy évenkénti választási periódusokban, kampányokban tűzzék zászlójukra az autonómiát, hanem a két választás közötti négy esztendőben folyamatosan, mindennap próbáljanak valami eredményt elérni, addig a magyar kormány nem nagyon tud helyettük sokat tenni".
Ez ugyan már felismerésnek is gyönyörű, - nem szokták a  béketáborban ilyen tisztán felismerni a realitásokat - de ettől még irritálhatja a román nacionalistákat, akik ezt az ország egységének megbontására irányuló felbujtásnak fogják tekinteni, és eképpen is fognak reagálni rá.
Összességében azért - önmagához képest - visszafogott volt, meg se harapott senkit és a bajuszát is csak mértékkel borzolta...
Aztán megjelent a Jobbik fáklyavivője, - ez elengedhetetlen a gyujtogatáshoz - és elmondta, hogy a Fidesz kullog a programjuk után, hiszen a kettős állampolgárságról szóló törvény, valamint a trianoni megemlékezés törvényesítése is szerepel a Jobbik programjában.
Azt nehezményezte leinkább, hogy a kétharmados többség nem fogadta el, hogy a kettős állampolgárság szavazati joggal is járjon, pedig milyen jó lett volna nekünk, ha Gyergyószentmiklóson vagy Csíkszeredán döntik el helyettünk a választásokat.
Szóval gyümölcsöző rendezvényekről van szó, és a jobboldal neehézfiúi ( na jó, Vona félnehéz...) tették a dolgukat, - vitték az olajoskannácskákat és ábrándos ábrázattal öntözgették a nacionalizmus tüzét.
Pedighát Vonának a nyilasbarbi, Kövérnek meg Áder haverja elmesélhetné, hogy a megoldás ma a nemzetiségi problémákra az Unióban van, ezt a hitet kellene erősítgetni a határontúli magyarokban is, nem pedig követelőzésr meg agresszív fellépésre bíztatni őket.
Egy a szerencsénk, Kövér nem mosolygott.
Meglehet, ha hivatalos mosolyával ajándékozta volna meg a résztvevőket, még hadüzenetnek vette  volna Románia...
:O))))