Barna bácsi egy idióta, de ehhez, mint tudjuk, Simicska óta minden magyar állampolgárnak joga van.Barna bácsi csinált magának egy maszek vasfüggönyt, csak nem azt a light változatot, mint amivel annakidején a béketábort védtük az imprilista divernyákoktól, meg a magyar lakosság ostobábbik felét a cocacolamámor ártalmaitól - nem ám 24 Volt, kettőötven aggyálneki, durrbele a közepibe!
Barna bácsi a különösen értékes uborkáit védte az illetéktelen behatolóktól, akik rájártak éjjelente a dús termésre, ami kétségkívül bosszantó, de talán egy tömegmészárlást mégsem ér meg.
Barna bácsi beszerezhetett volna ugyan a drót árán egy moszkvai őrkutyát vagy egy komondort is, de azokat etetni kell, míg a csupasz drótnak nincs szüksége fülvakargatásra sem ahhoz, hogy harapjon.
Barna bácsi jól végezte dolgát, és ártatlan tekintettel meggyilkolt egy embert, egyet pedig súlyosan megsebesített.Barna bácsi azt mondta, hogy nem tudta, hogy a kettőhúsz alkalmas az emberi élet kioltására, azt hitte, hogy csak bizsergetni fogja a magánlaksértő tenyerét, hiszen ő is kipróbálta kesztyűben, gumicsizmában, oszt sehol semmi sérülés – igaz azért meg nem nyalta a vezetéket, pedig aki ilyen, ugye, attól ez is elképzelhető, de hálistennek nem…
Az áldozat koporsójára még hullottak a rögök, mikor Barna bácsi már hőssé lényegült át, és példaképpé.
Kossuth Lajos szülőfaluja karolta fel a mi Barna bácsinkat elsőként, de aztán – kisvártatva – felsorakozott mögé az egész jobboldal, csupa mélyen érző, igazszívű magyar ember, akik rendszeresen járnak áldozni vagy Úrvacsorát venni, és a hasukon már lyukas a ruha, annyit csúsztak hason a templomokban.
Azért akadtak olyan ostobák, akik azt mondták, hogy talán egy ember halála mégsem áll arányban a vasárnapi nokedlis libapörkölthöz társítható uborkasalátával (kissé fokhagymásan, tejfelesen, csipetnyi pirospaprikával, vagy apróra vágott hegyes zöldpaprikával ékítve – a liba beszerzése csak az étkezés előtti napon esedékes, hadd gyönyörködjön a jószágban addig is a Mari néni…).
Ezért hát a mi Barna bácsinknak bíróság elé kellett állnia, hadd lássa az ország, hogy itten esélyegyenlőség van, mégha a mi Barna bácsink összesen annyit nem töltött fogdában, mint ha rajtakapták volna az uborkatolvajt élve – de nagy kár is, hogy hóttában nem lehetett bevarrni úgy egy évre előzetesbe, hadd tanuljon belőle a többi kohány!
Kapott is vérfagyasztó ítéletet első fokon – egy évet, felfüggesztve, a rohatt komcsi vérbírótól.
De aztán győzött az igazság (még sajnos nem jogerősen…) és Barna bácsit az Ítélőtábla az első fokú ítéletet hatályon kívül helyezve megrovásban részesítette, merthogy milyen gondosan járt el, csak egyet vert agyon az áram a három közül.
Most azon töröm a fejem, hogy a kertbe telepítek néhány kézigránátot fejmagasságba, a kioldókarikához drótot erősítek és azt úgy térdmagasságban vezetem, hadd botoljon bele, aki fejetlenül rohan megdézsmálni a tulipánomat, merthogy az az enyém.
És a libaól mellé gépágyút telepítek, mozgásérzékelővel, hadd hulljon a férgese!
Barna bácsi sajnos aránytalanul és alkalmatlan eszközzel védekezett, mivel a dolgok legutóbbi állása szerint az emberi élet még felülírja az uborka tulajdonlásához fűződő érdeket, az pedig, hogy Barna bácsi mecsoda gondosságot tanúsított az nettó hazugság.
Az igazságszolgáltatás ma Magyarországon egy nagy kalap szaracént se ér.
A bírósági szervezet álságos, politikától átitatott ócska testület, selejtes termékei között kell botorkálnunk, mintha jogállamban élnénk.
Alkalmatlan, gerinctelen és/vagy ostoba bírók ülnek azokon a pulpitusokon, ahonnan magas ívben tehetnének a politikai elvárásokra, megrendelésekre.
De ők meg akarnak felelni valamiféle kimondott vagy kimondatlan pártos követelményeknek és ítélnek, mintha a pártoktól kapnák a fizetésüket, holott nekik kellene a Köztársaság legmegvesztegethetetlenebb, legtisztább jellemeinek lenni.
Itt viszont nincs bírói ethosz, itt megfelelés van, itt a nemtaggyűlés-taggyűlést a forma mentén bírálják el, nem pedig a törvényhozó szándékát veszik figyelembe, itt a cigány libatolvaj hónapokig ül előzetesben, míg a milliárdokat sikkasztóbróker röhög a társadalom pofájába.
Itt csak cigányt lehet elítélni rasszista bűncselekmény miatt, mert ha azt mondja valaki, hogy kötelet a cigánynak, az nem népcsoport elleni izgatás, csak véleménynyilvánítás, de ezer ügyben lehet érzékelni a politikai megrendelésre szabott ítéletet…
A bíróságok a tetejében egyértelműen jobbra húznak és ha akad egy-egy tökös bíró, aki meri visszautasítani egy előzetes időtartamának meghosszabbítását, akkor azt úgy nézegetjük, mint Csemegi Károly reinkarnációját.
Nem kívánom én Barna bácsi felnégyelését, nem hát – de azért lehetne esetleg találni valami megfelelő mértéket, mellyel ki lehetne fejezni a társadalom rosszallását az üggyel kapcsolatban.
Mégsem rendjénvaló tán a a mondást – az én házam az én váram – egy az egyben átültetni a gyakorlatba, ágyúkkal, sáncárkokkal, gyilokjáróval, - lehetne talán némi önmérsékletet tanúsítani a Szent Uborkák védelme során.
És esetleg el lehetne gondolkodni azon is, hogy a három bánatos cigánynak is egyszerűbb lenne elmenni a zöldségeshez és belenyúlni a zsebébe, kifizetni azt a kiló uborkát oszt hazaballagni, mint átvágni magát a mucsai Doberdó szögesdrót és aknamezején…
A helyzet pedig nem látszik javulni, a bíróságokat is maga alá akarja gyűrni a mi Viktorunk, teljesen feleslegesen egyébként, merthogy ez a banda neki húzza már évek óta.
Neki elég, ha felrikkant: Józsikám kilóg a farka – mire is Józsi prímás majd mondja, hogy ezt a dalt nem ismeri, de ha esetleg eldúdolna egy-két taktust…
Barna bácsi, az emeritus képviselőjelölt pedig nyugodt lehet – neki a haja szála sem fog görbülni, a cigányoknak sem lesz munka továbbra sem, csak a segélyt nyirbálják még kurtábbra, és abban reménykednek, hogy majd Viktor toppant egyet és jogkövető lesz mindenki, ha éhendöglik is.
Barna bácsi egyébként harminc kiló uborkát adományozott Monoknak, abból 15 kilót neki, tizenötöt meg az idióta (ámbátor az árvíznél derekasan helytálló) polgármesternek kellett volna egyesével feldugni, hátha attól kicsit élesedett volna az elméjük…
:O))))
