SZABADSÁGKÉRELEM

Nyirkos minden, állandóan esik az eső, rosszkedv, dögunalom, már köpni sincs kedve a tevének.
Pedig oka éppen lenne rá, csak már nincs kedve hozzá.
Mi jöhet még?

Várunk, közben elszórakoztatjuk magunkat.
Elröhigcsélünk azon, hogy Balogh miniszter egy laza mozdulattal leteszi az RTL KLUB mikrofonját a földre, holott valakinek már egyszer úgy kellene pofánvernie az ilyen gőgös, sunyi és beképzelt alakot, hogy a takony menetet vágjon a nyakán.
A mozdulattal, mellyel a választópolgárokat tájékoztatni kívánó televízió-csatorna mikrofonját eltette az útból, pármillió magyart fosztott meg a hiteles tájékozódás jogától, ami azt is jelenti, hogy ehhez neki nem volt és nem is lesz joga soha.

Nem volt éppen ízlésem szerinti Dániel Péter némelyik akciózgatása, de lehet, neki volt igaza, mert ide vezet, ha „ezek” nem tartanak semmitől és senkitől, ha csak szervilizmustól lihegő szolgák hada kísérgeti őket.
A végén még azt hiszik, hogy igazuk van.
Nem az én hetem volt ez, felkaptam a vizet a demokraták szerencsétlenkedésén, pedig azt hittem, a hátamon fát lehet vágni és felizgatni is már csak azzal lehet, ha ellopják a pénztárcámat, mely ugyan üres, de nekem kedves darab, több bőr van benne, mint a kormány pofáján, hiányozna.

Várom a pénteket, pedig nagy meglepetést nem fog okozni.
A szocialisták vagy ragaszkodni fognak saját jelöltjükhöz, vagy valamilyen indokkal eltolják a döntést még két héttel.
Árulkodó jel, hogy a Fidesz nem kampányol, még csak nem is röhög nyilvánosan, nem akarja lerontani a hatást…

Tulajdonképpen, ha szigorúan tartom magam ahhoz, hogy ez egy belpolitikai blog, akkor nincs is miről írni, hacsak arról nem, hogy nálunk tartja világtalálkozóját a Ku-Klux-Klan, újabban csupa-csupa pozitív hírrel kerülünk a nemzetközi sajtó érdeklődésének homlokterébe.
Ezzel a hírrel szépen egybecseng, hogy ma Miskolcon két családot tettek az utcára, ilyesmit azért a szocializmus vérgőzös évei alatt csak dokumentumfilmekben láthattunk.
Hogy még szebb legyen a dolog, az egyik családot úgy tették ki a lakásából, hogy a szülők otthon sem voltak, a hatóság a gyerekeket rakta ki az utcára.

Miskolcon még nagy baj lehet, ma még a cigányok békésen tiltakoznak, de bármikor, bármelyiküknél elszakadhat a cérna, aztán ki tudja, hogy hová vezet ez a helyzet.
Ők ma magyar cigányok, de már erősen dolgozunk azon, hogy Magyarországon élő cigányokká változtassuk őket, ennek minden következményével együtt…
Ha egyszer megszületik Martin Luther Lakatos, cudar világ jöhet itt.

Ha a demokratikus oldal Miskolcon nyerni akar, meg lehetne próbálkozni emberek indításával is, mert akik jelenleg pozícióban vannak, azok nem emberek – ki tudja, lehet, a választópolgárok mégis inkább az embereket favorizálnák…

Hogy is mondja a nóta?
„De máma' se vót' semmi, holnap se lesz semmi, holnapután meg azután, akkor se lesz semmi” – nem meglepő a felfedezés.
Kicsit pihennem kell, úgy érzem.

Az utóbbi években szinte naponta írtam egy posztot, egyetlen sincs köztük, melyben ne a demokratákat, a baloldalt iparkodtam volna támogatni, segíteni.
Most besokalltam, merthogy a borsó falrahányásába is bele lehet fáradni.
A hónap végéig elmennék szabadságra, ha írnék is esetleg, az nem politika lesz.

Talán egy hét Balaton is belefér majd a hónap vége felé, addig otthon olvasgatok, szundikálok és ha sokat szundikáltam már és nehezen tudnék elaludni, majd behunyom a szemem és számolom a libákat...
Addig legalább ti is kipihentek engem kicsit, köszönöm, hogy olvastátok a nyűglődéseim…

:O)))

A JÓ PÁSZTOR

Nem hiába bestseller a Biblia, akár az első kötetét olvasod, akár a másodikat, rengeteg bölcsesség található benne.
Miskolc kapcsán jutott eszembe az Írás, merthogy ott a demokratikus oldal pártjai a volt városi rendőrkapitányt szeretnék jelölni polgármesternek, aki arról nevezetes, hogy egyszer volt egy mondata, melyet a liberális doktrinerek és a nyavalygó széplelkek kötelességszerűen félreértettek -  a maguk szent együgyűségében rasszizmusnak minősítettek. 

Szerencsétlen mondat volt, de nem azért, amiért minden rendelkezésükre álló lyukukból kénköves füstöt fújtak bírálói, hanem azért, mert ismerve az országot bizton számíthatott arra, hogy ezért ki fogja húzni a gyufát.
Azt mondta ugyanis, hogy Miskolcon legfeljebb a benzinkutakat rabolják ki a fehérek, a többi bűncselekmény elkövetői cigányok.

Természetesen ez túlzás, erősen sarkított vélemény, de azt tudnia kellett volna, hogy vannak emberek, akik mindent szó szerint értenek, alkalmatlanok az elvont gondolkodásra, képtelenek elvonatkoztatni, és ha azt mondod nekik, hogy Kisujjszállás, akkor maguk elé tartják a kezüket, mereven szemlélik a kisujjukat, majd felháborodottan közlik, hogy nem is repül, hazudik, aki ezt állítja.
Persze ugyanezt száll a sí verzióban értik, nagyokat röhögnek, és rohadt ravasznak tartják magukat a kis szárnyas-síléces kitűzőikkel…

Kádár a vágyait fogalmazta meg, mikor azt mondta, hogy a kromplileves legyen kromplileves, mert tudta, hogy itt általában nem lehet egyenesen beszélni, mindent körül kell írni, mert ha nem írod körül, akkor téged fognak körülrajzolni.
Itt, ha a cigányra azt mondod, hogy cigány, akkor nem a Gazsi reklamál, hanem valamelyik kétnevű liberális, ha a zsidóra azt mondod, hogy zsidó, akkor nem a rabbi morog, hanem valamelyik idétlen, aki már ezzel magával is azt bizonyítja, hogy rasszista, hiszen azt vélelmezi, hogy a származást megnevező szó – maga a származás – szégyellnivaló.
Pedig a cigány az cigány, a zsidó meg zsidó, - tiszta vérvonalak – míg ellenben a magyar vagy sváb, vagy sokác, vagy bunyevác, tót, román, örmény, kun vagy ukrán, esetleg török, tatár, vallon, vagy egy szibériai lövészezred leszármazottja.
Ettől még se a zsidók, se a cigányok nem mondják korcsnak a magyarokat és nem magyarázzák meg, hogy politikailag akkor vagy korrekt, ha keveréknek hívatod magad.

Bűnözés tekintetében meg az a helyzet, hogy nincs olyan, hogy cigánybűnözés, olyan sincs, hogy magyarbűnözés, sőt, olyan sincs, hogy kollégiumi szobatárs-bűnözés, pedig a bűnözők egy része például kollégiumi szobatárs volt.
A bűnözés viszont sok helyen vagy családi, vagy etnikai alapon szerveződik, van olasz maffia, zsidó maffia, lengyel maffia, sőt – magyar maffia is volt.
A rendszerváltást megelőző időszakban, a 70-es évek végén és a 80-as évek elején az Egyesült Államok nyugati partján egy magyar családokból álló szervezett bűnözői csapatot hoztak létre.
Los Angeles, illetve San Francisco volt a székhelyük, elsősorban hamisítással, bankkártyacsalással és drogkereskedelemmel foglalkoztak, de idővel erőszakos bűncselekményeket is elkövettek.
Szervezetük mélyen átszőtte a kaliforniai alvilágot.
A bankkártyacsalóknál időközben a románok átvették a hatalmat, de az online csalás a mai napig tipikus magyar bűnözésnek számít Amerikában – lehet menni, tiltakozni az előítéletesség ellen – de közben azért magyar, ne lopj!

Ez téves általánosítás?
Ugyan, a rátóti legények is mind magyarok voltak, mégis libát loptak szegények…
A szervező elv egy bűnszervezetben a bizalom, abban bízom, akivel együtt rántottam surranót, akivel kolesztársak voltunk vagy akivel együtt nőttünk fel valamelyik nyomortelepen, akiről tudom, hogyan gondolkodik, hogy bátor vagy beszari, kegyetlen vagy csak a pofája nagy.
A bűnözők egyébként specializálódnak is, más képességek és felkészültség kell bankkártyák leürítéséhez, megint más a besurranáshoz, és rablónak sem az lesz a legalkalmasabb, aki zsebmetszőnek vagy csalónak.
Namármost mindenki azzal szeret foglalkozni, amihez ért, ezért ha egy városban a lakosság hatvan százaléka kilátástalan élethelyzetben levő, iskolázatlan cigány, akik olyan kultúrkörből jöttek, melyben a nyers fizikai erő kultusza mindent felülír, akkor bizony arrafelé elszaporodnak az erőszakos bűncselekmények.
É akkor a nyizige kis cigánygyerek is kitépi a táskát a kezedből, leszaggatja az aranyláncodat a nyakadból, mert ő ezt a megélhetési stratégiát hozta magával onnan, ahol lassan már a negyedik generáció nő fel munkalehetőség nélkül.

Most Pásztor ex-rendőrkapitányt kellene azért rasszistának nyilvánítani, mert elmondta, hogy mi a helyzet Miskolcon?
Ugyan…
Persze, ha valaki majd bebizonyítja, hogy nem ez a helyzet, hát akkor lehet változtatni az állásponton, de addig talán nem kell elfordulni a csúnya és liberális szemnek fájó dolgoktól sem…
Pásztor ott követett el hibát, hogy egy jobboldal által végletekig felszított hangulatban nem vette figyelembe azt, hogy a sarkos fogalmazás tovább élezi a feszültséget.

Cigánybűnözés nincs, mert a jobboldal olvasatában ez azt jelenti, hogy aki cigány, az bűnöző.
De természetesen vannak cigány bűnelkövetők, akik ellen fel kell lépni.
Nemutolsósorban fel kell tárni az okokat és tenni kellene ellenük.

Jézus mondja a jó pásztorról szóló példázatban:
"Jaj, Izrael pásztorainak, akik önmagukat legeltették!
Avagy nem a nyájat kell-e legeltetni a pásztoroknak?
A tejet megettétek, és a gyapjúval ruházkodtatok, a hízottat megöltétek; a nyájat nem legeltettétek.
A gyöngéket nem erősítettétek, és a beteget nem gyógyítottátok, s a megtöröttet nem kötözgettétek, s az elűzöttet vissza nem hoztátok és az elveszettet meg nem kerestétek, hanem keményen és kegyetlenül uralkodtatok rajtok…
…Ennekokáért, ti pásztorok, halljátok meg az Úr beszédét:
Így szól az Úr Isten: Ímé, megyek a pásztorok ellen, és előkérem a nyájamat az ő kezökből, s megszüntetem ôket a nyáj legeltetésétől, és nem legeltetik többé a pásztorok önmagokat, s kiragadom juhaimat szájokból, hogy ne legyenek nékik ételül.”
Adná az Úr!

A jó pásztor életét adja a nyájért, egy rendőrkapitány nyája - még ha nem is hívják Pásztornak - a rá bízott terület tisztességes lakossága.
Az ő dolga a bűnelkövetők üldözése, színvakon.
Ha pedig polgármester lesz belőle, lehet, akár tenni is tud kicsit azért, hogy a nyomor valamelyest enyhüljön.
Hogy a cigány, aki Miskolcon hajdan kohász, olvasztár vagy melegüzemi segédmunkás volt, nagykalapácson vagy présgépen dolgozott, most majd valamilyen összeszerelő üzem gépsora mellett dolgozhasson, hogy a gyerekeit becsületes munkával etetni, iskoláztatni tudja.

A nyomor demoralizál, az értelmes munka tartást és önbecsülést ad, a kollektíva pedig nevel.
Pásztor ismeri az élet árnyékos oldalát, reméljük, hogy tud majd tenni azért, hogy néha-néha kisüssön a nap…

:O)))