A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Molnár Csaba. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Molnár Csaba. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. július 9., péntek

MOLNÁR CSABA

Molnár Csaba nem indul semmilyen posztért az MSZP szombati, rendkívüli tisztújító kongresszusán.

Két napja jelentette ezt be, azóta várom, hogy valaki az MSZP vezetéséből kommentálja a hírt, de csak Mesterházy egy nyúlós-nyálas-elkenős nyilatkozatával lehetett találkozni, mely szerint Molnár és Botka visszalépése sajnálatos, ámde ő így is számít rájuk, stb... stb... stb...
Molnár Csaba a bejelentését egyébként igen röviden indokolta, mondván  a helyzet úgy kívánja, hogy Balogh András - akit vele együtt szintén jelöltek ez elnökhelyettesi posztra - ellenjelölt nélkül indulhasson az MSZP elnökhelyettesi tisztségéért.
Persze ilyenkor aztán elindul a mezei szimpatizáns agya és elkezd azon spekulálni, hogy a kétségkívül Gyurcsány szellemi köréhez tartozó de önálló egyéniségű és megítélésem szerint az egyik legtehetségesebb és legígéretesebb fiatal magyar baloldali politikusnak miért is kell az út  gödrébe feküdnie ahhoz, hogy aztán a hátán át kényelmesen ballaghasson be az elnökhelyettesi posztba az a Balogh András, akit egyébként Szili, Baja és Puch platformja tolt be most a köztudatba.
Félreértés ne essék, amúgy semmi bajom Balogh Andrással, - megnyilatkozásai igen rokonszenvesek voltak, habár jó diplomta módjára államfő-jelöltként nagyon fínoman, de éreztetett némi távolságtartást a szocialista párttól, de tekintsük ezt taktikai elemnek.
Ellenben nem ő lesz az, aki fékezhetetlen dinamizmusával szét fogja hajtani a pártot, márpedig öregecskedő, kenetesképű, lassan és megfontoltan nyilatkozó ámde semmit nem mondó pártkorifeusokból bőségesen van a készleten - pártban és frakcióban egyaránt.
Baloghnak nem a kora a hibája, hiszen Lendvai Ildikó például bármikor ráver egy kört Tóbiásra dinamizmusban és fiatalos gondolkodásban is, - és tulajdonképpen még a párt vezető testületében is lehetne nagyon hasznos funkciója, de ha az az ára az ő testületbe kerülésének, hogy kimaradjon egy olyan fiatal, akit a képességei feljogosítanának a pozicióra, akkor azt mondom, hogy a helyzet úgy kívánná, hogy az az ember kerüljön előtérbe, aki esetleg meg tudja szólítani a fiatalokat és tud az ő nyelvükön kommunikálni.
Nem szeretném Mesterházyt ekézni, hiszen kétségtelenül jószándékú és bolond lenne, ha nem élne a helyzet felkínálta lehetőséggel, - egy ekkora és ilyen multú pártot még sírba fektetni is gyönyörű - mondhatnám történelmi - feladat, de az ő személyisége nem átütő, - talán neki is jót tett volna, ha ott liheg a nyakában valaki, akinek lételeme a hajtás és a teljesítmény.
Botka is visszalépett, gondolom, okosan meggyőzték, ő meg nem egy kapkodós tipus, - persze lehet, hogy még az lesz, ha az önkormányzati választásokon nem jön neki össze az áhított siker.
Róla legalább lehet érezni, hogy neki a szegedi polgármesteri szék jelentené a politikai biztonságot, és azt gondolhatja, hogy egy mélyponton levő párt választmányának elnöki széke esetleg árnyékot vethetne a sikeres városvezető imázsára.
De Molnár Csabánál ilyen ok nem játszik, - akkor hát mi?
Annyira kilátástalannak látja a helyzetet, hogy nem akar részt venni az új vezetés vergődésében?
Esetleg egy új pártalakulat előkészítése folyik a háttérben?
Mi erről Gyurcsány véleménye?
No, mindegy, - a hét végén majd meglátjuk, mire ment ki a játék, - talán.
:O)))