A következő címkéjű bejegyzések mutatása: NYUGGEREK. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: NYUGGEREK. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. március 24., csütörtök

TŐZSDECÁPÁK.

Azt nyilatkozta Fellegi Tamás, hogy az állam megtartaná a magán-nyugdíjpénztári vagyon egy részét.

Mintha nem erről lett volna szó, amikor egy bunkósbot és egy zsák segítségűvel végrehajtották az emberiség történetében oly régen ismert tranzakciót, mely azóta divatozik, hogy Bubu az ősember kőbaltájával agyoncsapta üzlettársát Gugut megvédve őt ezzel az éhínség rémétől.
Az előzetesen közösen agyoncsapott libát, mely óvatlanul ébren totyogott fényes nappal, viszont a vállára dobta, hogy magát is megvédje az éhínségtől.
A módszert azóta sem sokat cizellálta a fejlődés, de a mai rablók azért legalább valamiféle indokot szeretnek mellékelni a tetteikhez – a bűnözők ennél a legutóbbi rablásnál is úgy viselkedtek, mint a részeg hajléktalan, aki a beteg gyereke meglátogatásához kér egy korsó sörnyire valót.
A magánpénztárak vagyonának megmentése során a tőzsdecápák elleni harc játszotta a főszerepet, az ember szinte látta, ahogy a szivarozó tőkés kártyázik az állampapírokkal, kötvényekkel, részvényekkel elégedett pofával.
Az elrabolt vagyonért meg nincs mit aggódni, merthogy az nemes célokra megy – részben a nyugdíjakra, részben meg az államadósság csökkentésére.
Azt nyilatkozta Fellegi, hogy vizsgálják az ellopott értékpapírok összetételét melyek közül nagyobb szerepet kaphatnak azok a részvények, amelyek stratégiainak minősíthető magyar vállalatok bocsátottak ki. Ezek közül a Mol-t, az OTP-t és a Richtert emelte ki, de hozzátette, hogy ezeken kívül a többi energetikai, illetve közlekedési vállalat részvényei is érdekesek lehetnek.
Persze lesznek olyan részvények is, melyeket eladnak.
A HVG szerint Az egyik lehetséges megoldás, hogy az Államadósság Kezelő Központon belül ezek az értékpapírok külön helyet kapnak, mint állami vagyonelemek, és a részvényeket tartós vagyongazdálkodási formában tartják.
Emellett elképzelhető olyan vegyes megoldás is, hogy bizonyos részvényeket az állam tulajdonában tart, másokat pedig értékesít.
Én ugyan nem vagyok közgazdász, de azt nemigen értem, hogy miért pont az Államadósság Kezelő Központban van legjobb helye ezeknek a papíroknak, miért nem - mondjuk az Államkincstárnál, - de ezt valaki biztosan meg tudja magyarázni.
Azt mondja Fellegi, hogy alapvető törekvése a kormánynak az, amit kezdettől hangsúlyoz, hogy az állami vagyont gyarapítani kell, értékében és mennyiségében is.
Ez most kiváló lehetőség erre, ráadásul bizonyos vállalatok esetében az államot több ponton további stratégiai pozícióba hozhatja.
Még kiválóbb lehetőség az állami vagyon gyarapítására, ha holnap - mondjuk - a magánbetéteket is megmentik tulajdonosaiktól, és ha a magántulajdonban levő gazdálkodó szervezetek tulajdonosait a megfelelő végrendelet (minden vagyonom szálljon az Államra…) aláírása után agyonverik bunkósbottal, mint a fókabébiket, szegényeket.
Persze azt azért értem pontosan, hogy hol az állami vagyon gyarapítása, ha azt lejáratkor nem kell kifizetni, csak azt nem értem, hogy akkor hol a sokszor hangoztatott elv, mely szerint a nyugdíjcélú befizetéseket csak nyugdíjfizetésre lehet fordítani?
De a legjobban az tetszik, hogy a részvényeket és állampapírokat tartós állami tulajdonba helyezve az állam szép csendben elkezd tőzsdézni, merthogy remélem, azt senki nem képzeli, hogy a papírokat a Nagybani Zöldségpiacon forgalmazzák majd.
Orbán, mint tőzsdecápa...
Viszont az nagyon könnyen elképzelhető, hogy egy adag OTP papír a végén Csányinál köt ki egy-két flikk-flakk után, és aztán a két tőzsdecápa boldogan dörzsöli majd a tenyerét.
A nép meg bambán nézi az ügyeskedést, a Fidesz hívő tagozata majd tapsol is hozzá, és boldogan vakargatja a hazai tőzsdecápák füle tövét.
Aztán majd egyszer nem hozza a postás a nyugdíjukat, akkor majd szidják Gyurcsányt, ahogy ezt már tenni szokták, pedig ez a vagyon nemigen férne bele eg nokiás dobozba, attól tartok...…
Úgyhogy akinek rossz a memóriája, az nyugodtan feljegyezheti a naptárban: tegnap kezdődött el a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságának véglagas tönkretétele - miniszterelnök Orbán Viktor, gazdasági miniszter Fellegi Tamás…
Köszönjük meg majd nekik!


:O))))

2010. október 16., szombat

SZENÁTOR...

Nyugdíjvédelmi megbízott lett Selmeczi Gabriella.

Innen üzenem minden nyugdíjasnak: pénzt a párnacihába, fejet a takaró alá, meg lehet kezdeni az átállást a Tesco-gazdaságos üzemmódba!
Szokjuk meg mihamarább a fonnyadt salátát és az almából kivágható ép részekből cukor nélkül főzött kompótot, melyeket a zöldségesbódék háta mögött találunk!
Aki mégis szereti az édeset, az keresse fel cukorbeteg ismerősét és nyalogassa!
Meneküljön ki merre lát: Viktor megvédi a nyugdíjakat.
Első lépésként mindjárt meg is üzente a tájékozatlan népeknek, hogy a nyugdíj legjobb helye a kormánynál van, merthogy ott nagy-nagy biztonságban van, - ennek jele az is, hogy mindjárt kölcsön is vette a magánnyugdíj-pénztári befizetéseket, hogy a már éppen elbánatosodó nyuggerek javára fordítsa, saját pénzükből fizetve ki a kötelező nyugdíjemelést.
A kölcsönvett pénzt meg majd abból fizeti vissza, hogy abban az évben, amikor ez esedékes lesz, nem emeli a nyugdíjakat még az inflációnak megfelelő mértékben sem nehéz gazdasági helyzetére (Gáspárnak kocsit kell venni és a szőlőt is permetezni kell már megint) való tekintettel…
Isten tudja, miért csípi a Vezérnek éppen a nyugdíjasok pénze a szemét, merthogy mióta a hatalom közelébe jutott, mindig a nyuggerek pénze bántja.
A szemét…
Természetesen a nyugdíjasokat könnyű kifosztani, érdekérvényesítő képességük a nullával egyenlő, az ő igényeiket még a kereskedelmi televíziók sem veszik figyelembe, ők nem célcsoport sem a kereskedelemben, sem a politikában, viszont a pénzükre mindenkinek fájna a foga.
A nyugdíjvédelmi megbízott kinevezése azt jelenti, hogy a nyugdíjat támadja valaki.
Ugyan, ki támadhatja?
Talán a gaz imperialisták?
Őket ez nemigen érdekli, csak csodálkozva néznek ránk, mint afféle vadkeleti kuriózumra, ahol a tschikóschok és gulaschok nyugdíját állandóan eltapsolja a kormány - ellentétben a cowboyok és digger-nyuggerek öregkorukra félretett megtakarításaival, melyeket megbízható, törvényekkel körülbástyázott nyugdíjalapok kezelnek.
Ilyenek ugyan nálunk is vannak, de a kormányzat helyesen ismerte fel, hogy a kétharmados felhatalmazás birtokában bármikor hatályon kívül lehet helyezni bármely törvényt - így a nyugdíjpénztárakra vonatkozó törvényeket is - és hogy ennek bekövetkeztére komoly kilátások vannak, azt mégiscsak ők tudhatják a legjobban.
Hát akkor kitől is kell megvédeni a nyuggereket, - kérdem én költői kérdésként?
Hát a kormánytól, természetesen.
Mi akkor hát a megoldás?
Természetesen ki kell nevezni egy miniszterelnöki megbízottat a veszély elhárítására!
Ez a modell a magyar demokrácia sajátos fejlődésének fontos állomása, ha véletlenül a királyi vármegyékhez rendelt főispánok figyelmét elkerülné egy-két rénusi forint, hát akkor majd szorgos miniszterelnöki megbízottak összegereblyézik azokat.
És hát - megfelelő embert a megfelelő helyre – a káderkiválasztás ismét tökéletes volt, Viktor csak üzent a Fidesz-gulagra és Illés Zoltán sikerein fellelkesülve magához rendelte az ezidáig bánatosan szomorkodó szenátorasszonyt, magát Selmeczi Gabikát és mondá neki:
Jóasszony!
Habár kissé már megrágott az idő vasfoga, de a Párt szólít téged, miként Krupszkaját Lenin, - komoly feladat vár rád!
Itten van ez a mikrochip, kapd be bátran, ezen vannak az ismétlendő mondatok - úrilány nem köpköd, lenyeli, - ezt már Görög Ibolya is megírta!
És lőn, és a miniszterelnöki személyes szóvivő a szó mellé vitte magával a miniszterelnöki megbízottat, Gabikát is, akinek „feladata, hogy összehangolja azokat a tevékenységeket, amelyekkel a magyar emberek nyugdíja biztonságba kerül."
Lehetett erre a feladatra jobb személyt találni?
Nem!
Ő már bizonyított, mikor a nyugdíjasok pénzén első dolga volt márvány-fürdőszobát építtetni, ahol gyakorolhatta, hogy hogyan kell elegánsan spiccelve beszállni a kádba - amikor majd kirúg valakit, akkor azért látsszon az iskolázottság a mozdulatain.
Bizonyított, mikor a pasija érdekében szenátorként lobbizgatott az Egyesült Államok kormányánál, közröhej tárgyává téve a magyar politikai életet.
Nagyléptékű gondolkodását akkor is megtapasztalhattuk, mikor a Tescóban a pénztárt feledve boldogan szopogatta a kifli csücskét - a tudás hatalom, mint tudjuk, márpedig az ismétlés a tudás anyja, mondta a gyakorlatozó Mozartnak is szerető apja…
De az biztos, hogy akárcsak Illés, ő is bizonyítani akar majd, úgyhogy a nyugdíjas-táradalom jobban teszi, ha mint a liba a kamion elől lélekszakadva menekül a szőke démon feltűnése láttán…
De reménykedni ne reménykedjen a nyugdíjas-társadalom, - a mi Viktorunk gondolkodása pragmatikus, aki hasznot hajt, azt etetni kell, aki meg nem hajt hasznot, az boldoguljon, ahogy tud.
Lehet persze, hogy már ki van szemelve a vagonügyi miniszterelnöki megbízott…
Azért reménykedjünk és tanulgassunk, - négy évet már csak kihúzunk valahogy, - az egészségi állapotunk javulni fog az állandó edzésektől, - csak nem hagyhatjuk, hogy a patkány előbb érjen a kukához, mint mi?

:O))))