A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Orbán kicsinyes bosszúja. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Orbán kicsinyes bosszúja. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. január 10., kedd

PITIÁNEREK

A főiskolai tanárok miniszterelnöki kinevezését a mindenkori miniszterelnök írja alá.
Majtényi György történész, a volt adatvédelmi ombudsman, Majtényi László fia nem kapta meg a kinevezéshez szükséges aláírást.
A rendszerváltás óta nem volt ilyen eset, hiszen ez az aláírás formális, mire a kinevezés eljut a magas közjogi méltóság orra elé, addigra már testületek jóváhagyó beleegyezését és támogatását bírja, mint jelen esetben is történt.
A történész, aki egyébként nem folytat politikai tevékenységet nem pályakezdő.
Tanított már a Corvinus Egyetemen is – hacsak az nem számít politikai tevékenységnek, hogy az adott felsőoktatási intézmény nem számít a Vezér kedvencei közé.
Az egri főiskola szakmai és tudományos testületeinek előterjesztései alapján a  szenátus egyhangúlag támogatta Majtényi pályázatát, amit aztán annak rendje és módja szerint továbbítottak az oktatásért felelős Nemzeti Erőforrás Minisztériumba, akik szintúgy továbbküldték azt a Miniszterelnökségre, ahol is a papírt elnyelte a fekete lyuk.
Utána már csak a szokásos felelősséghárítás meg óvatoskodás jött, a „senki nem tud semmit” előadásával kombinálva.
A Főiskola elegáns mozdulattal átlépte az akadályt, így aztán az oktató dolgozhat, nem kell elballagni a Munkaügyi Központba, ha még úgy hívják - ha még úgy hívják egyáltalán a munkanélkülieket felkaroló állami intézményt és nem Nemzeti Népboldogító Centrális Erőtérnek.
Majtényi egyébként eddig a légynek sem ártott, de nemigen csodálkoznék azon, ha ezek után terepszínű formaruhában vezetné a felháborodott demokraták önvédelmi egyesületét.
A történésznek egyetlen bűne van – Majtényi László fiaként anyakönyvezték, ami nagy baj, mert apuka nem fogja be a száját ha sérül a demokratikus intézményrendszer, a tetejében minden érzékszerve erre van kihegyezve, már csak szakmai múltja okán is.
Véleményem szerint ez a kinevezés ennek ellenére elcsúszott volna a többi között, végtére is nem a Nemzeti Bank Elnökéről vagy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetőjéről volt szó, csak egy egérszürke, mezei főiskolai tanárról, tizenkettő egy tucat, eldobok egy Alaptörvényt díszkiadásban, képekkel, főiskolai tanárt találok el vele.
A gond az időzítéssel volt, - az előterjesztés rosszkor volt rossz helyen, mivel a Fidesz Makkjában még elevenen sajgott a fájdalom a Nagy Operaházi Blamázs után, melynek során az idősebbik Majtényi olyan remek beszédet rittyentett, hogy utána vagy negyedóráig zengett az ORBÁN TAKAROGGY!
És ez valószínűleg behallatszott a patinás épületbe is.
Királyi páholy ide, páncélozott parádéskocsi oda, tudhat ez rosszul esni a nép egyszerű miniszterelnökének, akit már az is megviselhetett, hogy nem ő ült a páholyban a protokoll 1. széken, és ez a langaléta Gojóstol eltakarta őt hálás hívei elől, majd legközelebb el kell ilyen esetekben küldeni oda, ahol még szóba állnak velünk, esetleg Bora Bora jöhet szóba.
Ilyen bonyolult pszichiátriai konstellációt nehéz kezelni, viszont nem lehet minden nap Grazba szaladgálni szervizre, ellenben a felindulást csillapítani kell valahogy, hát majd nem írunk alá egy darabig, hátha megüti az Öregmajtényit a guta, a fia meg talán így még időben illemet tanul, belevésődik az agyába, hogy ki is itt a Halljakend, oszt nem lesz vele gond tovább.
Csak azt nem tudom, ha majd eltakarodik végre a közéletből, mit szólna hozzá, ha a gyerekeit hasonló atrocitások érnék?
Mert érhetnék ilyen alapon, habár ezt majdnem kizártnak tartom, hiszen az ilyen alattomos, rohadt be és rátartásokat leginkább a labdarúgópályákon oktatják, úriember ilyet nem tesz.
Bajnaitól kérdezte Kálmán Olga az Egyenes Beszédben, hogy ha a Fidesz felkérné egy válságkezelő kormány kezelésére, vállalná-e a feladatot.
Mecsoda hamvas ártatlanság, mecsoda parttalan optimizmus!
Az adná ki a hatalmat a kezéből, aki ilyen pitiáner bosszúállásra képes?
Annak lenne előbbrevaló az ország állapota személyes érdekeinél?
Ugyan – ez illúzió.
Ez az ember egy minden kultúrát nélkülöző, jellemtelen, pitiáner alak, az ország szégyene.
Régen is voltak rossz királyaink, de azok általában örökletes úton jutottak a címhez, míg ezt a bűnözőt mi szabadítottuk a nyakunkba, és még most is akadt tizenöt elmeroggyant, aki az Operaház előtt tüntetett érte.
Meg imádkoznak is érte hívei.
Mi is imádkozunk, hiszen az Úr is beláthatja, hogy ez azért már túlzás - inkább tiltson el bennünket a libacombtól pár évre, de ezt a kártékony alakot, aki gyermekeink, unokáink jövőjével dekázgat, ezt küldje innen a fenébe, valahova jó messze.
Belerokkanunk, ha az Úr nem hallgatja meg az imáinkat…

:O)))

2010. május 21., péntek

A BŰNÖZŐ...

Nem volt elég az a rengeteg csontváz, melyek Orbán fejére dőltek, most még ez is...
Új, különösen veszélyes bűnözőt idézett a rendőrség gyanúsítottként a Hunvald ügyhöz kapcsolódóan, olyat, aki  részese volt a Hunvald-ügyben a visszaéléseknek.
Súlyos a vád: a kerületi önkormányzat, melynek parlamenti képviselője volt közpénzből!!! mobiltelefont adott Szabó Zoltánnak, majd - óh magyarok Istene ne haggy el - kifizette a telefonszámláit is.
A kerület képviselőjének.
Ezért aztán felelnie kell az elvetemültnek, méghozzá tettestársként, folytatólagosan elkövetett, nagy értékű csalással gyanúsítva, - hadd tudja meg ország-világ, így jár az, aki nem tiszteli a Vezér és Kancellárt!
Ha  mélyebben belegondolunk, ez lehet akár a Sors büntetése is azért, mert amikor Orbánt el kellett volna számoltatni, akkor Szabó Zoltán nem készült fel tisztességesen, azt gondolta, hogy a kettős beszéd és csűrcsavarás világbajnokát könnyed improvizációval is legyőzheti majd.
Tévedett.
A büntetés első adagját azonnal megkapta, Viktor bohócot csinált belőle.
A feketeleves meg most jött el, amikor is hálát adhat az Úrnak, hogynem vezetgetik pórázon.
Egyelőre...
Mint tudjuk, a Vezér nem egy nagyvonalú tipus, nem parttalan jóindulatáról híresült el, ő azt tanulta a focipályán, hogy törleszteni kell.
Ami azt illeti, a gyanúsítás közröhej tárgyát képezheti, a teljes Parlamentet be lehet csukni ezen az alapon, nem szólva a vezető politikusokról, akiknek volt, hogy hat autót vett az állam közpénzen, - még a bébiszitternek is jutott.
Viszont az már csak igencsak  szomorú, hogy a Magyar Köztársaság hatóságai hajlandók asszisztálni ehhez a kisstílű pőlitikai bosszúhoz.
A rendőri és a köztisztviselői ethosz a pártatlanságot és a törvények - csakis a törvények - figyelembevételét írja elő annak, aki felesküdött a Köztársaság törvényeinek szolgálatára, de ez a mentalitás az érintettekre egyre kevésbé jellemző, - és hiba lenne azt állítani, hogy mindkét oldalról.
Merthogy tele van már minden erre alkalmas alkatrészem azzal  dumával is, hogy mindkét oldal ezt meg azt csinált, meg ezért meg azért felelős.
Lószart mama, hogy klasszikust idézzek.
A baloldal -  Medgyessy, Gyurcsány és Bajnai a tutyimutyiságig korrekt és tisztességes próbált lenni, az ellenfél meg közben szarral dobálta  őket.
Erre mindegyikük mosolyogva csóválta a fejét, ahelyett, hogy az első adandó lkalommal jól pofánvágta volna a magukról megfeledkezetteket; - ma meg már késő.
Ezt elqrtuk, - nem kicsit, nagyon, - hogy folytassam az idézgetést, legalább addig, míg a szerzőt nem az ügyészség idézi...  
Mert az rendben van: cirkusz kell a népnek, nehogy elkezdje azon törni a fejét, hogy miért is kell pályáztatás nélkül eladni az állami ingatlanokat, vagy miért is oly fontos a köztisztviselők foglalkoztatási kedvezményeit megvonni és azonnal, indoklás nélkül elbocsáthatóvá tenni őket,  hogy miért kell elvonni az önkormányzatoktól a valódi cselekvések lehetőségeit - miért kell visszaállamosítani a közigazgatást,  miért kell egy kormányhivatalnok alárendeltségébe helyezni az immáron adórendőrségként is funkcionáló, az adóhivatal és a fináncok kényszerházasságából születendő új műintézményt, miért kell eljelentékteleníteni önkormányzatiságot és a  Parlamentet.
És hogy valóban felhatalmazták e arra Orbán Viktort, hogy prezidenciális rendszert vezessen be a parlamentáris demokrácia helyett, megvan e ehhez a legitimációja.
Merthogy Vezérünk a legitimitásra oly kényes volt nemis oly rég -  erre talán még emlékszünk egyen-ketten.
Mindenesetre minden együttérzésem ellenére dühös vagyok Szabó Zoltánra azért, mert nem állította meg Arturo Uit akkor, mikor még megállíthatta volna.
Nagy kár...
:O)))