Úgy vagyok, mint Jóska bácsi, mikor Bessenyei Péter elvitte repülni.
Az első Immelmann-forduló után maga elé dünnyögte: Gondoltam!
A kobra-orsó után azt morogta. Hááát - ezt is gondoltam!
Aztán a háton-dugóhúzó közben felkiáltott: Hát ezt azért nem gondoltam volna!
Hát, - felelte az öreg, - azt mingyár gondoltam, hogy behuggyozok.Azt is gondoltam, hogy beszarok.
De azt, hogy az egész egy pillanat alatt a nyakamba csurog – na, ezt nem gondoltam volna!Nálam a nyugdíj-pénztárak kirablása teljesen kiverte a biztosítékot.
Az rendben van, hogy a viszkis beállít egy mordállyal a bankba és elviszi a pénzt, még az is rendben van, hogy kirabolják a zöldségest, - bűnöző mindig volt és mindig lesz.
De hogy a bankrablást állami szintre emeljék és a kisemberek pénzét a hóna alá csapva Viktor elrohanjon vele, ezt azért szíven ütött.
Pedig kellett volna gyanakodnom, hisz példaképe is postarablóként kezdte, Vitykának meg. nem ez az első bankrablása, hiszen a Postabank feltőkésítésén majd felszámolásán is rengeteget kaszált valaki - ott sem rongyos ötven millióról szólt a történet, mint Zuschlag esetében; a hétköznapi halandó által még értelmezhető tartományon kívül esett a lenyúlás mértéke.Ha Mariska nénitől három primitív cigány elveszi az ötezer forintját, akkor a társadalom fel van háborodva, ha a magánnyugdíj-pénztáraknak az állam nem utalja át a törvény által előírt összegeket, attól a népek szeme sem rebben, - csak néz ki a fejéből nagy ravaszkásan somolyogva: a mi Viktorunk már csak nem csinál nekünk rosszat, olyan istenfia nincs!
Pedig hát az állam ebben az esetben csak olyan, mint a postás, - a munkáltató levonja bérünkből – a mi pénzünkből, amiért megdolgoztunk - a nyugdíjjárulékot, az APEH összeszedi ezeket és átutalja a saját számlánkra az általunk választott biztosítóhoz.
Most meg azt mondja, hogy innentől kezdve nem utalja át, de majd aztán egyszercsak, majd ha jókedve lesz, akkor visszaadja esetlegEgy csak a bibi, az, hogy a mi pénzünkről rendelkezik a mi felhatalmazásunk nélkül.
Mert erre azért nem ad felhatalmazást a kétharmad sem, hogy belenyúljon a pénztárcánkba és kivegye belőle a megdolgozott munkabérünk nyolc százalékát, anélkül, hogy akármilyen garanciát adna a visszafizetés módjára és megállapodna velünk az irányadó kamatok tekintetében.
Megjegyzem, a benyújtott törvényjavaslat csak arról szól, hogy a magán-nyugdíjpénztár tag novembertől járulékot fizet tagdíj helyett, arról, hogy a befizetését hogyan kapja majd vissza és mikor, arról nem szól a javaslat.
Rengeteg pénz ez, - jövőre úgy négyszázmilliárd lesz, de idén is jut azért már belőle lekvár a haverok vajaskalácsára.
Ezután pedig a cél a pénztárak államosítása, - szar egy ügy az, hogy Viktor orra előtt ott a lóvé és nem tud belekotorni, - nem nagyon bírja ezt ki ép elmével.Tulajdonképpen ennek is van már előzménye, hiszen ugyanilyen okok miatt számolta fel első dicső kormányzása idején a társadalombiztosítás önkormányzatiságát, abban az akcióban is is ott idétlenkedett a szőke szépség, aki reformértékű fürdőszoba építéssel kezdte áldásos tevékenységét…
De tulajdonképpen nem ezen csodálkozom.Hogy min?
Hát, azt gondoltam volna, hogy ez a nép könnyen megvezethető és imád ütemesen tapsolni.
Azt is gondoltam volna, hogy fát lehet a hátán vágni.
De azt azért nem gondoltam, hogy ugyanaz a nép, amelyik teljesen felizgult a 300 forintos vizitdíjon, az a nép. amelyik húsz forintért Dorozsmáig szeretkezik a kecskével, az a nép most rezignáltan beletörődjön abba, hogy az adórendszer változtatásával a társadalom uszkve 80 százalékának csökkentsék a jövedelmét és a magánnyugdíj-trükkel a bruttó fizetése 8%-ával megrövidítsék.
Ugyanakkor a nyugdíjasokat az év végi nyugdíjkorrekció során hamisan számolva megrövidítsék, és ez azt eredményezze, hogy januárban a soros nyugdíjemelésnél ez mégegyszer bekövetkezzék.
Mindenki pofán lett vágva és mégis kuss van.
Azt ugyan tudjuk, hogy az élet nem lazacmártás a'la Ristorante Buzatti, de mégis, - ez akkor most nem is fáj?
Ha megversz is, imádlak én?
Hol vannak ilyenkor a szakszervezetek?Hol van ilyenkor a Szocialista Párt?
Szánalmas…
Más: Szanyi egyedül szavazott a szükségállapot fenntartása ellen a Parlamentben, - ami azt illeti, nem tartozom a rajongói táborába, de köszönöm neki és gratulálok, hogy volt mersze legyűrni a csordaszellemet.
Megint más: ma van egy éve, hogy az első bejegyzésemet írtam a blogomba, - azóta rászoktam a borsó falrahányására.
Akit esetleg érdekel az a bejegyzésem, http://bolcspupu.blogspot.com/2009/10/allampolgarsag-vasutassztrajk-toller.html - itt megtalálja...
A világ azóta sem ment semmit előre…
:O)))
Ez a bejegyzés a kapcsolat.hu-n a http://kapcsolat.hu/blog/murepules URL-en is elérhető.
