A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Révész Sándor. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Révész Sándor. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. szeptember 16., péntek

MAGASZTOS TÁRGYILAGOSSÁG

A Népszabadságban írta meg Révész Sándor, hogy miért is nem csatlakozik ahhoz a  petícióhoz, mely Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztése ellen szól.
Mint Földes Péter is megírta blogjában, érvelése tiszta, világos és logikus, minden tisztességes jogállamban megállná a helyét.
Csak sajnos, az eb éppen itt van elhantova: tisztességes jogállam e Magyarország, lehet e bízni abban, hogy az állam bűnüldöző és igazságszolgáltatási szervezetei úgy teszik a dolgukat, ahogy az egy demokráciában elvárható, vagy lehetnek-e jogos kétségek ezzel szemben.
Habár népünk egy része érzelmi alapon dönt az ilyen testületek iránti bizalomról, azok, akik gondolkodni is szeretnek nemigen helyezik a bizalmi toplista tetejére sem az ügyészséget, sem a bíróságokat, hogy az Alkotmánybíróságról ne is essék szó.
Az ügyészség a Vezér első uralkodásának idejére visszamenőleg pártelkötelezett szervezetként funkcionál.
Aki ezt kétségbe vonja, azzal nekünk nincs dolgunk, hiszen szegény páciens az elmekórtan hatáskörébe tartozik.
Az ügyészség ugyanis hierarchikus szervezet, a tetejében a dolgok mai állása szerint mindenkitől és mindentől független, a természetes jogérzéket is belelértve.
Emellett a büntetőperben az ügy ura, hiszen csak és kizárólag az ügyészen múlik, hogy vádat emel-e egy jogellenes cselekmény miatt, vagy megszünteti az eljárást.
Az ügyészség utasíthatja a rendőrséget bizonyos nyomozati cselekmények elvégzésére, míg más nyomozati cselekmények eredményét figyelmen kívül hagyhatja, horribile dictu a rendőrséget utasíthatja akár a nyomozás megszüntetésére is.
Ettől még dolgozhatna remekül is az ügyészség, de az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a pártos lóláb mindvégig kilógott, és egyátalán nem volt mindegy a libát lopó rátóti legény pártállása.
Aztán ez a beosztás hihetetlenül tág teret ad mindenféle kisebb és nagyobb hatalmaskodásokra, például elég lehet egy feljelentés ahhoz, hogy a gyanútlan politikust meggyanusítsák, majd alkalmat és módot nyújtsanak neki a Markóban a nevére szignált tégla huzamosabb időtartamú tapogatásához.
A mai magyar büntetőeljárási törvények módot adnak arra, hogy Szűz Máriát meggyanúsítsák üzletszerű kéjelgéssel, Szent Józsefet ennek elősegítésével - ehhez mindössze feljelentés kell, erre pedig hűséges pártkatonák ezrei állnak rendelkezésre, noném senkik, akik talán azt gondolják, hogy maguk is politikai tényezővé válnak, ha olyan emberekre tesznek terhelő vallomást, akik előtt idáig úgy bokáztak, mint Gatyás Lajkó a lakodalomban.
Ha a feljelentés megvan, akkor a delikvens hónapokat tölthet a cellájában, elvágva a külvilágtól, megfosztva a szertteivel való találkozás lehetőségétől, az újabb törekvések szerint megfosztva időlegesen a törvényes védelem jogától is.
Az ügyésznek az lenne a dolga, hogy összevesse a gyanusított által elkövetett cselekményeket a törvényekkel, megvizsgálja a nyomozó hatóság által elétárt bizonyítékokat, hogy elégségesek-e ahhoz, hogy vádat lehessen emelni a delikvens ellen.
Ezt az ügyészség meglehetősen szabadon értelmezheti, csak jusson eszünkbe Fapál Lászlónak, a HM közigazgatási államtitkárának ügye - erről az ő blogján lehet olvasni vérfagyasztó részleteket. (http://viszkisdoboz.blog.hu)
El lehetne tünődni azon is, hogy a választások előtt jó ütemérzékkel letartóztatott szocialista politikusok ügyében mi a fene tart ilyen sokáig ahhoz, hogy az igazságszolgáltatás végére tudjon járni a dolgoknak?
Évek óta vannak előzetes letartóztatásban politikusok, akik ellen a gyanusítás meglehetősen roskatag lábakon áll, de még  ezzel együtt sem jutott el egyik ügy sem a szerencsétlen idióta Zuschlag ügyének kivételével legalább egy elsőfokú ítélet stádiumába.
Pedig nem túl bonyolult ügyekről van szó: adott e át Nokiás-dobozban pénzt a feljelentő, honnan származott a pénz, ki vette el onnan, kinek adta át és ezt az átadást mi bizonyítja, mert ha semmi, akkor a komát be kell varrni sikkasztás és hamis vád miatt.
Nem kellene ábrándos tekintetünket az égre vetve azt gondolni, hogy akit az ügyész megvádol, az mind bűnös, és akit nem vádol meg, az mind ártatlan.
Ehhez képest az ügyészség kezd úgy működni, mint az inkvizició, a gyanúsítottal szemben különféle pszichikai tortúrákat alkalmaznak, Polt pártkatona meg mindinkább kezd emlékeztetni egy Visinszkíj nevű szakmai elődjére.
De ettől még lehetne akár normális is az igazságszolgáltatás, hiszen a bíróság mejd helyreüti azt, amit az ügyészség elbarmolt, de sajnos ez nem így van.
Például a fideszesek által elkövetett bűncselekmények egy része el se jutott a bírósági szakba, Polt műintézménye vagy addig húzta az időt, míg a büntethetőség elévült, vagy leállíttatta a rendőrségi nyomozást, vagy megtagadta a vádemelést.
Ebben a körben állandó derültség forrása volt a Kaja Ibrahim - Joszip Tot ügy, melyben a Fidesz vezérkara volt vastagon érintett, és lám, patyolatfehéren úszták meg az áfacsalást, a törvények kijátszását.
Ami meg eljutott a bíróság elé, például mikor Orbán hivatali hatalmával visszaélve visszanemtérítendő támogatásban részesítette kedves nejét, akkor a polgári jogi perben a bíróság minden épeszű és ép jogérzékű ember nagy csodálkozására nem azt vizsgálta, hogy a rablóbanda összejövetelén (merthogy nem taggyűlés volt, ugye...) jegyzőkönyvezett határozatok teljesülésbe mentek-e, hanem azon rugózott, hogy a taggyűlést nem hívták össze szabályosan, és erre való hivatkozással fel is mentette a családját hivatali hatalmával visszaélve  anyagi előnyökhöz juttató miniszterelnököt.
Ott aztán nem jutott eszébe Polt Péternek vádat emelni, a töketlen szocik meg kormányváltás után sem tudták azonnal rendezni a nyilvánvalóan pártos ügyészség helyzetét, Polt mindvégig ott rontotta a levegőt.
Akkor most mi várható?
Csoda?
Ugyan.
Majd szépen megvezetgetik Gyurcsányt a pórázon, hadd lássa a magyar, hogy itt aztán érvényre jut az igazság, aztán a jogászok eljogászkodnak két-három évet és úgy 2014 táján megszületik az elsőfokú elmarasztaló ítélet.
2018 táján a másodfok, talán addigra kjöhet az előzetesből, megőszülve, kissé megdarált állapotban, a választók addigra csak annyit fognak tudni róla, hogy valami óriási telekpanamán bukott le, hiába hazudozott állandóan összevissza.
Politikus többé soha nem lesz belőle.
Hát ezért nincs igaza Révész Sándornak, ezért kell minden lehetséges fórumot felhasználva Gyurcsány mellé állni.
Még ha azonnali és közvetlen hozadéka nem is lesz az ügynek, sajnos...


:O)))