Nincs is felemelőbb, mint mikor bebizonyosodik, hogy jól választottunk.Választottunk ugyanis nem csak okos, de takarékos is, aki nem engedi kicsordogálni ujjai közül a pénzt, megfog minden fillért, emellett békés és szelíd, mint a galamb.
A Főváros önkormányzatáról van most szó, mely döntött Károlyi szobrával kapcsolatban: lekapcsolják annak díszkivilágítását.
Dicséretes az az őszinteség, mellyel bevállalták a döntés politikai jellegét, hiszen mégiscsak jobb a tiszta beszéd annál a sz@rmaszatolásnál, melyet a jobboldal általában folytatni szokott, nyelvészkedve, sunnyogva.
Ez tiszta beszéd: nézzetek meg jól, ilyenek vagyunk!
Ostobák, kicsinyesek, történelmi antitalentumok, kulturális pondrók.
Tulajdonképpen csodálkozni nincs min, hiszen akik Tarlóst a főpolgármesteri székbe segítették, azok pontosan tudhatták, hogy vele a magyar szélsőjobb került a hatalom legbelsőbb köreibe, ez a lépése is ugyanabból az eszmerendszerből fakad, mint a Csurka- Dörner páros színházi pozícióba juttatása, az újnyilas mozgalmak eszmerendszeréből.
Az ember azt gondolta volna, hogy fél évszázad elég lesz ahhoz, hogy ezt a gyilkos eszmét végleg elfelejtsük, de újra és újra szembe kell néznünk vele, hogy vannak élőlények, melyek a pöcegödörben érzik jól magukat és legfőbb törekvésük az, hogy az egész országot egyetlen nagy pöcegödörré változtassák.
Ezek soha, semmiből sem tanulnak, felnövekvő generációik - ha lehet - ostobábbak még szüleiknél is, és mint a döglegyek, úgy fertőzik környezetüket avas és undorító eszméikkel.
Ezek azok, akik soha, semmiben nem tévedtek, nem hibáztak, nem követtek el bűnöket, őket állandóan valamiféle külső összeesküvés ütötte el a világ vezetésének nemes feladatától, ők az örök üldözöttek.
És ebbéli minőségükben nekik bűnbak kell, és ha a történelem mást is bizonyít az erre a szerepre kiszemeltről, annál rosszabb a történelemnek.
Nem mennék most bele Károlyi szerepének taglalásába, mert értelme nincs, aki kicsit is beleásta magát Károlyi korának történéseibe, az pontosan ismeri érdemeit és hibáit, aki meg a gyűlöletet szítja ellene, azt úgysem érdeklik a tények.
Bűnbak kell és erre a célra remekül megfelel a jobboldalnak Károlyi, akire rá lehet terhelni a világháború elvesztésének bűnét, Trianont, meg mindent, ami a korabeli uralkodó osztályok bűne, tévedése, hibája.Kapcsoljuk hát le a díszkivilágítást, hiszen ezzel kívül is olyan sötétség lesz, mint a szélsőjobb fejekben.
Sötétben pedig nincs vesztett világháború, nincs elhibázott nemzetiségi politika, nincs Trianon, csak ősi magyar dicsőségünk halovány visszfénye ragyog a távoli hősi múltban.
Persze a döntés felelősségét a kormánypártoknak is viselniük kell, hiszen a Jobbik önmagában senki és semmi, a hatalom itt nem az ő kezükben van, ők csak elvégzik a piszkos munkát.
A hatalom teszteli a népet, hiszen nagy tervei vannak.
Ha már a gazdálkodáshoz hülye, akkor legalább zászlólengetésben legyen kiváló, a szimbolikus gesztusokhoz mindig is nagyon vonzódott kivilágítható zenélő gondolán szocializálódott Vezérünk.
A parlament a közelmúltban határozott a Kossuth tér 1944 előtti képzőművészeti arculatának visszaállításáról, ennek keretében kerülnek veszélybe különféle képzőművészeti alkotások, közöttük ez a szobor is.
Hogy miért éppen az 1944 előtti állapot visszaállítása a kívánatos, az még csak érthető, hiszen a társadalom hozzáigazítása az 1944 előtti állapotokhoz már szépen sínen van, a hárommillió koldus is megvan, az üldözött társadalmi csoport – egyelőre a cigányság, de nem feledkezünk meg a zsidrákokról sem – megvan.
Lassan de ütemesen király nélküli királysággá leszünk, csak nekünk nem lovastengerészünk, hanem polihisztor középpályásunk van, de hát kicsire nem adunk, lovat lopni ő is tud, ha már annyi minden mást is, ugye, miért éppen lovat ne tudna?A Bűnös Város is stimmel, és ha a Parlament környékét is rendbetesszük, akkor elégedetten dőlhetünk hátra, nem éltünk hiába.
Mindenesetre a Parlament elé ne jöjjön mostanában senki, mert műveleti területből építési területté lesz nyilvánítva, alapozni kell Orbán tizenkétszeres életnagyságú szobrának a helyét.
A mű a főbejáratnál fog állni, egyik kezét a zsebébe dugva szorongatja a tökmagos zacsit, - de gyönyörű is lesz!
És nem kell neki díszkivilágítás se, mert a szobor önfényében fog ragyogni, és óránként megrázva a fejét az idő múlását is jelzi majd a csörgés, melyet az Ország Agya idéz elő a vezéri fejben.
Valahol mellékalak lehet Tisza István is, őt szeretjük, neki kijár egy hetvenötös hagyományos égő, nem vagyunk mi smucigok!
Lesz a Kossuth téren tavacska is, Manneken Viki fogja az állandón vízszintet biztosítani, a költöző vadludak kedvenc pihenőhelye lesz - mégiscsak jobb, ha ők szarják össze a teret, mint Satu és bandája…
Budapest Közgyűlése egyébként új, Károlyi szobránál méltóbb objektumok díszkivilágításokról is döntött.
Díszkivilágítást kap a belvárosi Reagan-szobor, a budai Várban lévő Görgey-szobor és a kőbányai Magyar Oltár. Döntöttek arról is, hogy még el nem készült emlékművek is díszkivilágítást kapjanak, így átadása után a Haydn- és a Chopin-szobor, illetve a katyni mártírok óbudai emlékműve is fényárban úszhat.
Jelzem, Görgey is árulónak volt nyilvántartva hosszú évtizedeken át, mostan meg díszkivilágítás, ugye – tanulságos.
Károlyi ügye sem vesztett ügy, ameddig a bronz nem kell a Vezér szobrához…
A katyni mártírok emlékművének díszkivilágításával sem lenne bajom, ha egy koszból döntöttek volna a párszázezer zsidó mártír emlékművének díszkivilágításáról, vagy a Donkanyarba kihajtott magyar honvédek, munkaszolgálatosok százezrei emlékművének villanyszámlájáról.
Ja, hogy ilyen emlékművek nincsenek?
Hát ez az, talán ezeken kellene kicsit történészkedni a magyar jobboldalnak, nem kellene tovább szemérmeskedni.
Álom…
:O)))
