HUGYOSPUCCS

Azt mondják a londoni elemzők, hogy igencsak ajánlatos lenne a magyar kormánynak egy készenléti hitel-megállapodást kötni az IMF-el, merthogy a magyar gazdaság helyzete ezt vastagon indokolná,

Sajnos, mint megfogalmazták, „nagyon magas politikai akadályok tornyosulnak az IMF visszahívása előtt".

Hát én ezt az akadályt magasnak éppen nem mondanám, ezt a magasságot errefelé a durva népnyelv az „állított egérszar” plasztikus kifejezésével szokta jellemezni, de hát London messze van és az elemzőknek kisebb gondjuk is nagyobb annál, minthogy felkeressék a budapesti Vakok Intézetében létrehozott orbánsimogatót, szembesülni a mély valósággal.

Az akadály neve: Orbán.

A Vezér és Kancellár volt az, aki nagy pofával előrántotta a szamurájkardot és vadul lengetve elhajtotta a nemzetközi valutaalapot, ostoba kontrásai pedig vidáman csujogattak hozzá, legutóbb a különösen tehetséges Kósa Lajkó szólt be nekik.

Azt mondják az elemzők, hogy nagyon veszélyes helyzetben van Magyarország.

A Bank of America - Merrill Lynch bankcsoport londoni felzárkózó térségi szakértői minapi budapesti tájékozódó látogatásukról kiadott ismertetésükben arról írtak, hogy egy esetleges leminősítés súlyos következményekkel járhatna, mivel Magyarország nagyban függ a külföldi kötvénybefektetőktől.
Az elemzők szerint emiatt "igen kívánatos lenne" Magyarország számára egy elővigyázatossági IMF-program, ugyanis ez elősegítené a költségvetési szigorítás végrehajtását, ezzel csökkentené a kötvénypiaci tőkekiáramlás kockázatát, és "valószínűleg a leminősítés rizikóját is".

Hát lehet, de hogy ebből nem lesz semmi, arra ide a rozsdás bökőt (ezt egy nyakra mutató ujjal illik demonstrálni), merthogy a mi Vezérünk előszeretettel emberkedik, legyen bár az ellenfél maga a rideg valóság is.

Őt aztán nem ingatja meg semmi, csak mantrázza a baromságait, élén az adósságcsökkentésnek nevezett gumicsonttal.

Magyarember retteg az eladósodástól, benne van a zsigereiben, csakúgy, mint a bankok iránti ellenszenv, melyet paraszt ősei génjeivel együtt kapott ajándékba felmenőitől.

Ugyan személyesen már nem emlékszik ilyenre, de a kollektív tudatalattiban ott lapul a százéves tapasztalat, mikor a Zsugori Kiss szomszéd földjét dobra verette a Bank.

Akkor is a Bankra haragudott, mert valakire haragudni kell, hiszen magyarember nem tud önmagára haragudni meggondolatlansága vagy ostobasága miatt, mint ahogy a gazdasági környezet előnytelenségét is inkább fogja fel isteni csapásként, mint egy ócska politika következményeként.

Ilyen környezetben persze nagy tömegek vevők a szirénhangokra, az eladósodottság szidalmazására, az államadósság csökkentésének terveire és sok mindent hajalmosak lenyelni ennek érdekében, de legalábbis elfogadni magyarázatképpen arra a tatárdúlásra, melyet a Vezér és bandája nagy handabandák közepette előad.

Pedighát ha megnézzük a pőre valóságot, akkor hamar kiderül, hogy ez a kormány nemhogy csökkentette volna az államadósságot, de még növelte is az eladósodottságot, miközben eltapsolta a nyugdíjra félretett pénzünket és eltőzsdézte az állam IMF-től hitelként felvett pénzügyi tartalékait.

Szidja elődeit, de a Vezér költötte elé azt a pénzt, amely azt a célt szolgálta volna, hogy egy esetleges válságidőszakban legyen mihez hozzányúlni.

Ehelyett vett MOL részvényt.

Közben a gazdaságpolitikája akkora bizalmat keltett a külföldi befektetőkben, hogy az a kamatfelár, amit azért kell fizetnünk, mert a kutya sem bízik már a magyar gazdaságpolitikában, mindent felzabál, az ország egy centit sem jut előre, az államadósság pedig gyakorlatilag nő.

A számokkal lehet bűvészkedni, és ideig-óráig el lehet fedni a valóságot a nyugdíjpénztárak – az emberek – kifosztásából származó pénzzel, de ennek az idilli állapotnak akkor is hamar vége lesz, ha előtte nem is fogunk padlót – amire azért nem fogadnék nagyobb összegekbe.

Olyan ez a helyzet, mint amikor veszünk hitelre egy libát és a vételár kamatai minden héten magasabbak lesznek, mert a hitelező észreveszi, hogy a tervezett libafarm helyett a liba már régen libapörköltté lényegült, és mondhatunk bármit, ha zsíros a szájunk széle.

Mikor csökken az eladósodottságunk?

Sohanapján.

Amikor valaki ki akar lábalni a nyomorból (melynek egy részét jelen konkrét helyzetben saját maga idézte elő a Szeretett Vezér) akkor arra két lehetőség közül választhat.

Az egyik hogy elkezd vadul takarékoskodni és fel-alá szaladgál a lakásban, télikabátban, csontvázzá soványodott családtagjai között és várja, hogy majd csoda történik, de nem fog csoda történni.

Az fog történni, hogy egyre rosszabbul élnek és egyre nő az adósság, anélkül, hogy valami eredményt tudnának felmutatni.

A másik változatban elkezd minden családtag azon töprenkedni, hogy hogyan lehetne a család bevételeit megnövelni, hogy lehetne a család főttkukorica-piaci részesedését növelni, hogyan lehetne a lakást olyan állapotba hozni, hogy a kisszobát ki lehessen adni albérlőnek, vagy a pincét raktárnak.

Emellett persze lehet takarékoskodni is, de csak olyan mértékben, hogy a családtagok életkedve megmaradjon, mert magasztos célokkal éhes ember, akit a tetejében pórázon tartanak, és naponta rugdalnak, soha nem fog azonosulni, mégkevésbé lelkesen dolgozni elérésük érdekében.

Sajnos, egyre döngőbb létekkel haladunk a szakadék felé, a Vezér meg hátulról kiabálja, hogy előre!

Nem valami vidám kilátások.

Más:

Gyurcsány ellen vizsgálatot indítottak terrorcselekmény elkövetésének gyanújával.

Csak halkan kérdezném meg, hogy ugyan, mi akadálya lenne annak, hogy a Szocialista Párt valamelyik szimpatizánsa, mondjuk, a párt egy e célra létrehozott bizottságának magas felkészültségű jogász kültagja feljelentést tegyen a 2006. szeptember-októberi puccskísérlet miatt Orbán Viktort ellen?

Merthogy ennek legalább lenne valóságalapja.

Volt már sikertelen puccs, nem egy, ott volt a Vezér német példaképénél a sörpuccs, hát most lenne húgyospuccs is…

Vagy már nincs ebben az országban egyetlen tökös jogász sem, aki a szocialistákkal rokonszenvezne?

:O)))

TERRORISTÁK

Újabb magaslatokat hódított meg Orbanisztán, újabb munkasikereket ért el a független magyar igazságszolgáltatás, örvendjünk emberek, Budaházyt kiengedték az előzetes letartóztatásból.

A gyanúsított házi őrizetbe kerül, hívei ujjongtak, a többiek meg csodálkoznak.

Miközben egyes politikusok szintúgy évek óta ülnek előzetes letartóztatásban, merthogy egy vádiratra valót még ennyi idő alatt sem tudtak összehozni ellenük, addig Budaházyt, aki ellen minden vádpontot tanúk és bizonyítékok tucatjai támasztanak alá, helyett, hogy bíróság elé állítanák, gyakorlatilag szabadlábra helyezik.

Gondolom, a cigánygyilkosságok vádlottjai is elkezdték leporolni a gúnyájukat, - ha szólnak nekik, ne kelljen a készülődéssel sokat tökölődniük.

Az viszont megnyugtat, hogy úgy tűnik, a Legigazságosabb Alkotmánybíró címre hajtó Balsai munkássága nyomán végre kézre keríthető a terroristák első számú hazai támogatója, a gonoszpofájú Gyurcsány!

Az ember néha úgy érzi, hogy álomországban él, és ha felébred, akkor csak mosolyog majd ezeken a morbid álmokon – hogy miket nem tud az emberi agy játszani, mikor pihen!

Aztán rájövünk, hogy dehogyis álom ez, ez a színmagyar rögvalóság, és láthatólag, ahol élünk, az az idiotizmus európai végvára, Abszurdisztán.

Itt a rókát véres szájjal is kiengedik a ketrecből, a libát meg – véres nyakára való tekintettel - megvádolják vérengzéssel.

Nincs a világon még állam, amelyben szabadon engednének olyan embereket, akik szervezett támadást készítettek elő az államhatalom vezetői, vagy a képviselők ellen vagy olyanokat, akik több merényletet is elkövettek politikai indíttatásból, és hogy ezek nem jártak emberhalállal, az csak annyiban múlott rajtuk, hogy a kivitelezésben gyakorlatlanok voltak.

De gyakoroltak szorgalmasan és már több merényletet is előkészítettek, spiritus rectoruk tiszteletére stílszerűen futball-labdákba töltött bombákkal – ezek lettek volna csak a bombalövések!

Ameddig a Betyársereg vezetője betyárjelmezben bohóckodott, vagy bottal püfölte Csintalan fejét, míg csak az Erzsébet hídon gizdáskodott a rendőrökkel, addig az ügyeket egyszerű köztörvényes bűncselekmények szintjén lehetett kezelni, de a terrorcselekmény az minőségileg más.

Itt nem egyes személyek ellen lépnek fel a terroristák.

Ahhoz, hogy ezek a cselekmények terrorcselekményeknek minősüljenek, abból a célból kell elkövetni őket, hogy a lakosságot komolyan megfélemlítsék, vagy egy kormányt vagy egy nemzetközi szervezetet jogellenes módon arra kényszerítsenek, hogy az valamilyen cselekményt megtegyen, vagy ne tegyen meg, vagy, hogy súlyosan megingassák vagy lerombolják egy ország vagy egy nemzetközi szervezet alapvető politikai, alkotmányos, gazdasági vagy társadalmi felépítését.

A meghatározás nem az én kútfőmből született, hanem az Unió határozta így meg a fogalmat, nagyon pontosan, megadva az ilyennek minősíthető cselekedetek listáját is.

Ilyen bűncselekmények elkövetésével gyanúsítható alaposan Budaházy és bandája, és míg tornából felmentett sikkasztók a börtönökben aszalódnak, addig az, akit eddig géppisztolyos, hegyomlás-jellegű kommandósok kísérgettek, az szabadlábra kerül.

Hát ezen aztán már igazán csak röhögni lehet, de attól tartok, a nagy röhögés végén a társadalom a könnyeit fogja törölgetni.

Igaz, a bíró szigorúan megfenyegette, hogy ha mégegyszer rossz lesz, akkor aztán irgumburgum, de ennek majd meg is lesz a böjtje, ha Budaházy lesz a belügyminiszter…

Mondjuk eddig sem volt nagy véleményem a magyar igazságszolgáltatásról, merthogy abban az országban, amelyben egy Balsai - akinek képességei leginkább egy bánatos kosztromai ökör jogi képességeivel vethetők össze - igazságügy miniszter lehetett, nemigen kell csodálkozni semmin, de hát mégis, ugye, Európa, meg jogállam meg miafranc, ugye…

Aztán itt van a terrorcselekmények elősegítésével kóstolgatott Gyurcsány, meg ez az egész mocskos szemétládaság, amely 2006 zavargásaival kapcsolatban folyik, és ami most a Balsai jelentés kapcsán felerősödött.

Nem véletlenül most, hiszen közeledik október 23.-a és Törperős retteg attól, hogy a fagyi visszanyal és most ő kapja meg azt, amivel ő volt oly kedves meglepni a gyűlölt ellenfelet, jó lenne valamit odalökni a szélsőjobbnak, hogy elégedjenek meg a régi ellenség marcangolásával, ne keressenek újabb áldozatot.

Legfőképpen ne az ő magasztos személyében.

Hogy mi is történt 2006 őszén?

Vessük bátran össze a történteket az Unió fogalmi meghatározásával, és rá fogunk jönni, hogy akik a televízió-székházat elfoglalták, akik az utcákon gyújtogattak, Molotov-koktélokat hajigáltak, akik ezzel akarták rákényszeríteni a legitim hatalmat arra, hogy adja át a hatalmat más politikai erőknek, azok bizony terrorcselekményeket követtek el, és aki ezt az egész akciót, a húgyba-szarbafulladt államcsínyt irányította, az a terroristák felbujtója volt.

Amit pedig Balsai segítségével Orbán most éppen csinál, azt a pszichológia projekciónak nevezi.

A fogalom azt jelenti, hogy az egyén saját el, vagy fel nem ismert érzéseit, tetteit másoknak tulajdonítja, illetve azokat másokban véli meglátni.

Jelen esetben a jogállam miniszterelnökében terroristát lát a puccsista.

Az meg, hogy a rendőrökkel mit művel, az minősíthetetlen.

Egy ország rendőrségének jogszabályok alapján kell működni.

Ha a rendőr ezek alapján jár el, akkor meg kell dicsérni, hiszen teljesített azt, amit a társadalom elvár tőle.

Ha a jogszabály azt mondja, hogy a rendőr felszólítására a területet minden mérlegelési lehetőség nélkül el kell hagynia az állampolgárnak, akkor, akik ottmaradnak, azok nem áldozatok, hanem törvényszegők, akik ellen a rendőr minden jogszabályban engedélyezett eszköz felhasználásával személyre való tekintet nélkül köteles eljárni.

Hát nem véletlenül hozta létre a Fényestekintetű saját pretoriánus gárdáját, nem véletlenül nem bízik a Rendőrségben.

A helyében ennyi igazságtalan vádaskodás és ennyi becsületsértés után én sem bíznék bennük, hiszen elképzelhető, hogy az állománynak nem esett jól, hogy először bohócot, aztán bűnözőt akart faragni belőlük a Vezér, de még a zsebükbe is belekotorászott.

Szánalmas államban élünk, és a helyzet nemigen látszik javulni.

Persze semmi sem tart örökké, a terroristák uralkodása sem.

:O)))