BOSSZÚ

Folyik a körvadászat a titkosszolgálatok vezetőire, meg azokra a koalíciós politikusokra, akiknek közük volt a Nemzetbiztonsági Bizottságban a Fidesz árnyék-titkosszolgálatának leleplezéséhez.

Amikor a szocialista-szabaddemokrata koalíció hatalomra került, hamar kiderült, hogy a titkosszolgálatok „szivárognak”, a szolgálati és államtitkokat képező információk illetéktelen kezekbe kerülnek, és ezekhez az illetéktelen kezekhez szúrós tekintet és egy remek bajusz tartozik - gondolom, ez azért kell, hogy eltakarja a villogó fogakat.

A világon nincs titkosszolgálat, amelyik ezt szívesen elnézegetné és nem azért mintha a parlamenti ellenzék elől titkolnivalója lenne, hiszen az a Nemzetbiztonsági Bizottságon keresztül úgyis rendelkezik meglehetősen erős jogosítványokkal.

Persze az nem lenne helyes, ha a napi operatív ügyekben állandó vegzálásnak lennének kitéve a szolgálatok, de ha szükséges, akkor akár ilyen mélységben is megismerhetik a történéseket.

Viszont az semmiképpen nem helyes, ha az ellenzéki párt nem a hivatalos, hanem informális csatornákon keresztül próbál értesüléseket szerezni a napi tevékenységről és ebből a célból beépített emberei vannak a szervezetben.

A nemzetbiztonság ugyanis nem pártügy, hanem állami ügy és bátran állíthatjuk, hogy egy rossz időben, illetéktelenek által kiszivárogtatott anyag akár emberek halálához is vezethet.

A titkosszolgálatoknak a nevében is benne van a lényeg – titkosan végzik munkájukat, melynek részleteit csak az arra felhatalmazottak ismerhetik meg.

Ha kiderül, hogy a dolgok nem a törvényes rend szerint folynak, akkor a szolgálat vezetőjének elemi kötelessége, hogy felderítse az ügy hátterét és felszámolja a jogellenes állapotot.

Igenám, de ha a hiba a szervezeten belül van, akkor ott mindenki gyanússá válik, míg csak ki nem zárják érintettségét, és ha nem akarunk úgy járni, hogy a tettes olvassa a névsort, akkor külső szakértő céget kell felkérni a kivizsgálásra – természetesen megfelelő nemzetbiztonsági ellenőrzés és egyéb óvintézkedések mellett.

Ez történt és emiatt nincs bocsánat, Galambosnak pusztulnia kell, ha fizikai valóságában tán nem is, de erkölcsileg-egzisztenciálisan mindenképpen.

Ez az ügy arra is jó, hogy egykoszból valamennyi volt titkosszolgálati vezetővel is elbánjanak, minisztertől lefele, a Nemzetbiztonsági Bizottságban dolgozó Vadai Ágnesig, akinek talán a legnagyobb vétke az, hogy amikor a szúrós szemű kacorkirály szigorúan ránézett, akikor nem szeppent meg és nem fakadt sírva.

De van még itt más bűn is, ez pedig az UD Zrt. ügye.

Mint köztudott, az UD az Új Defend rövidítése, a Defend meg a Fidesz nemhivatalos biztonsági cége és pénzszivattyúja volt.

Remek akciói voltak, - itt lehet egy példát olvasni erről, de szerepelt itt minden, mi szem-szájnak ingere, amit most Pintér cégei kaptak meg őrzésre, azt akkortájt a Defend őrizgette, közben a világ pénze tűnt el a tevékenysége során.

 A végén a csődtömeget Csintalan nyakába akasztották, hadd nézzen ki még hülyébbnek, mint amilyen.

A nagy név utódja viszont más feladatokat kapott, bizonyítottan Fideszes politikusoktól.

Nekik a kormánypártok és a titkosszolgálatok tevékenységét kellett figyelemmel kísérniük titkosszolgálati eszközökkel, például meg kellett figyelniük, hogy mikor és hova utazik a titkosszolgálatokat irányító tábornok, aki azért vált gyanússá, mert annakidején iskoláit Moszkvában végezte, márpedig ez főbenjáró bűn.

Ezek a derék maffiózók a libasültet sem eszik meg, ha szibériai vadlúdból készült, esetleg a kanadai lúd jöhet számításba, de az is necces.
Legjobb az, ha a lúd magyar házilúd, az se baj, ha úszni sem tud, az sem, ha a csalánt összekeveri a parlagfűvel, de legyen lehetőleg székely származású, hiszen a Vezér is az.

Délszékely.

Az UD Zrt. ügye akkor pattant ki, mikor meg akarták puccsolni Dávid Ibolyát , és ennek során követték el tulajdonképpen a legnagyobb vétket: engedték megjelenni az ügyben Csányi Sándor nevét, sőt, bizonyítékokat is szolgáltattak arra, hogy az éppen politikusokra utazó magán-titkosszolgálat tőle vár instrukciókat arra nézvést, hogy mi is legyen Dávid Ibolya sorsa.

Hát ez azért már tényleg sok volt, ezt az izgága bandát ki kell nyírni, ebben aztán egyetértett a mocskos ügy valamennyi gyanúba keveredett szereplője, és ez a szisztematikus leszámolás folyik most éppen.

Természetesen az, hogy az ország érdekeivel ellentétes ez a cirkusz és a magyar titkosszolgálatokkal egyetlen társszerv sem fog szóbaállni, az ebben az esetben is lényegtelen. A lényeg a bosszú.

El kell taposni mindenkit, aki előttük volt, aki be akarta tartatni a demokratikus játékszabályokat, ezért aztán ma Magyarország már olyan, mint egy kifordított, ócska nagykabát.

Itt azok az áldozatok, akik a rendőrökre támadtak, azok a bűnösök, akik be akarták tartatni a törvényes rendet.

Azok a bűnösök, akik a titkosszolgálatok intaktságát védelmezték, azok az áldozatok, akik megbízást adtak Dávid Ibolya eltávolítására.

Folyik a hajsza Gyurcsány és most már Bajnai és Medgyessy ellen is, meg akarják félemlíteni Vadai Ágnest, közben a tehetségtelenség tombol, és az ország tönkremegy.

Bosszúért liheg a maffia.

Nem veszélytelen ez, hiszen az államot már a markukba kaparintották, most éppen a potenciális ellenfelek ellehetetlenítése folyik, készül a szép új Magyarország, hacsak a népnek meg nem jön közben az esze.

De amikor megjött, akkor nem lehet elegánsan elengedni őket.

Úgyis nagyon szeretik az elszámoltatásokat, hát legyen részük benne!

:O)))