PÁRBESZÉDTŐL PERBESZÉDIG

Ez lenne a kívánatos menetrend, ugyanis a kókler már megint hányja kifelé az ablakon a pénzt, természetesen odafigyelve azért a speciális érdekekre is.
A Nolblog híre szerint elképzelhető, hogy még a választások előtt konzultálni kíván Vezérünk az ő népével, - másfél milliárd már el is van különítve a költségvetésben erre a célra - merthogy nincsen annak párja, mint amikor a nép a két választás között elmondhatja a véleményét azoknak, akiktől sorsa függ.

Ez egyúttal egy „jó alkalom arra is, hogy megtiszteljük a nyugdíjasokat, a nőket vagy éppen a gazdákat azzal, hogy jelezzük: az ő véleményük fontos a számunkra” – fogalmazott NyitraI Zsolt a Fidesz tömegkapcsolatokért felkelős igazgatója.

Hát, nem is tudom...
Egyrészt a franc megette, ha ezt külön jelezni kell.
Másrészt meg, szerintem ők vannak megtisztelve azzal, ha valaki még szóba áll velük az elmúlt évek elképesztő történései után, de hát ők meg vannak győződve arról, hogy a népesség rajtuk kívül eső részének hiányzik a homloklebenye, ezért mindent megtehetnek ezzel a sok baromarcúval, amit csak akarnak.

Jók ezek a konzultációk, hiszen oly sikeresen lehet manipulálni velük a népet, csak jó kérdéseket kell feltenni az ügyesen kiválasztott célcsoportnak.
Most például állítólag a kismamákat fogják megkonzultálni.
Várhatóan értelmes kérdéseket feltéve, például, hogy akar-e a kedves kismama és a majdan megszülető aranyos csöppség, jövőnk záloga aranyozott cumikát nekije abba a csöpp kis szájába, hogy egyemmeg, vagy inkább tegyük ki a hóra, mínusz tizenhétben, mint azt a szocialisták és a gaz Gyurcsány szándékozik tenni velük, ha valami fatális félreértés és a tuggyukkik ármánykodása folytán megnyernék a választásokat?
A válaszokat kubatov@lista.hu címre lehet majd elküldeni, ahol feldolgozzák, majd a felszeletelt kérdőíveket Csányi teheneinek etetésére használják.
Ez a megfelelő eljárás egyébként is, így lehet egyetlen A4-es lappal megetetni egyszerre egy kismamát meg egy tehenet is, aztán már csak apróbb simítások vannak hátra, úgymint minden létező felületen hirdetni a demokratizmus eme szép példáját, meg a nyomdai munkálatok ellenértékének megfelelő hányadát magunkévá tenni…

Az eljárás a legkényesebb ízlést is kielégíti, emellett eléggé demagóg is ahhoz, hogy még a baloldali véleményformálók egy része is ájultan csodálja ellenfelei viruló demokratizmusát.
Mindemellett a remek módszer segítségével az adózók pénzéből folytathat választási propagandát a kormányon levő párt, pontosabban a miniszterelnök, hiszen más célja ezeknek a konzultációknak úgy sincs, csak a szemfényvesztés, meg a parasztvakítás.
Legjobb példa erre az Alaptörvény ügyében tartott konzultáció, melynek során a nyolcmillió megszólított polgárból egymillióan konzultáltak a kormánnyal, ők egyébként a komcsik azonnali falhozállításával is egyetértenének, ötszázezren pedig egyenesen követelik Orbán - az élő Isten - szentté avatását.

A konzultációnak nevezett porhintés során feltett kérdések irányítottak, kellemetlen vagy valós kérdések felvetésére pedig ne is számítsunk.
Pedig lenne miről beszélgetni.
Például meg lehetne kérdezni azt, hogy ha egy Székelyudvarhelyen lakó, életvitelszerűen Romániában élő magyar állampolgár szavazhat levélben, akkor egy, a skóciai Ullapoolban dolgozó és életvitelszerűen, szabályosan ott tartózkodó magyar állampolgár miért nem teheti ezt meg?
Vagy meg lehetne kérdezni azt is, hogy egyetértünk e azzal, hogy a magyar kormány földeket vásároljon Románia területén, hogy aztán abba majd határontúli testvéreink pityókát vagy bukfencet vessenek, mi meg véget vessünk a trianoni átoknak?

Esetleg lehetne érdeklődni az iránt is, hogy a kormány stadionokra, vagy az éhező gyermekek étkeztetésére költsön a rendelkezésére álló forrásokból?
Érdemes lenne arról is konzultálni, hogy ésszerű-e már megint amnesztiát adni azoknak, akik illegális pénzeszközökkel rendelkeznek, szabad-e legalizálni a fideszes holdudvar bűncselekményekkel szerzett pénzeit, vagy kíméletlenül és kegyetlenül üldözni kell a bűnt?
Értelmes lenne arról is érdeklődni, hogy felelősségre kell-e vonni azokat, akik megakadályozták a Mercedesénél nagyobb sukorói beruházást, vagy a sávolyi motorversenypálya megépítését?
Netán tán arról is lehetne vitatkozni, hogy az állami földek bérbeadása körüli botrányok felelőseit és kedvezményezettjeit felelősségre kellene-e vonni, vagy hadd fussanak, meg arról is el lehetne beszélgetni, hogy a labdarúgást kell támogatni, vagy a rendőrséget?

Az is kérdés lehet, hogy helyes-e, ha a tömegek előtt becsaptuk az egyetemek kapuit, hogy helyes-e, hogy büntetett előéletű gyilkosok ugrabugrálnak a Fidesz székházának önkéntes őreiként, és hogy mennyire ésszerű a „magyar csapat” név politikai célokból történő lenyúlása?
és érdekes kérdés lenne az is, hogy kell-e nekünk az 1944-es német megszállás tiszteletére emlékművet állítani?

Szóval, volna miről konzultálni, és remélem, hogy ezeket a kérdéseket legkésőbb a bírósági tárgyalásokon felteszik majd az érintetteknek.
Addig meg hasznosítsuk a kérdőíveket belátásunk szerint.
Van már olyan félkész kérdőív is, amelyet tekercsben árulnak, szép, narancssárga színben és Viktor képe van rajta.
Lehet vele konzultálni, a kérdést rá kell írni: Tudod Viktor, milyen itt az élet?

:O)))

NEM A KÚTBA SZ… SZ… SZEMETELNEK, CSAK A KÁVÁJÁRA…

Ezt szokta mondani a bölcs nép, amikor valaki illetlen dolgot művel, de az – első ránézésre és a mai magyar bíróságok előtt - nem merítik ki a büntethetőség kritériumait.

Mint mikor például a miniszterelnök, megígéri, hogy az apja cége nem fog résztvenni egy autópálya-építkezésen, aztán kiderül, hogy az apuka beosztottjának gründoltak gyorsan egy céget, az szállított követ az építkezésre, nem a kedves papa.

Vagy amikor a vörösiszap-károsultakat úgy mentették meg a fenyegető rettenetes veszélytől, hogy a baleset után visszamaradt betonkeménységű vörösiszap folyása ellen épített magyar Kínai Nagy Fal felépítéséhez nem az Orbán-cég, hanem Simicska unokatestvérei szállították a követ, melyet aztán Julcsa néni adományfillérkéiből fizettek ki az önzetlen szállítóknak.

Vagy, amikor a miniszterelnök lányának esküvőjére csak az utat javítják meg államköltségen, de a főhercegnői frigy helyszínéhez, egy tanyához vezető utat már nem.

A szarevésnek nincsenek határai, másfélmillió a kátyúzás, megcsináltathatta volna magánpénzből, a családi kőbányából szállítva az alapanyagot, de nem, Orbánék takarékos népek, lehajolnak az elgurult fillér után is, ingyér meg a szar is csemege!

Az adódból megvalósított kátyúzás harmatgyenge magyarázatát persze  képesek szóvivői szinten is, komoly pofával előadni, ami a vérlázító pofátlanságon túl a hülyeség minősített esete is, hiszen azt még az is tudja, aki életében nem hallotta a kommunikáció szót, hogy ezen a nép egyszerű gyermeke csak röhögni fog, merthogy ismeri a magyar utak magyar kátyúinak javítási szokásrendszerét.

Emellett nem csodálkozik, ha elharapja éppen a nyelvét, mikor óvatlan közlekedésbe kezd, viszont útjavítók, aszfaltozók láttán vidáman felrikkant: választás jön Anyu!

Most bővült a repertoár, mert az is lehet a szöveg, hogy csaknem férjhez megy az Orbán valamelyik lánya?

Merthogy lányokból a Mi Vezérünk kifogyhatatlan készlettel rendelkezik, míg fiúból csak egy van, az is kilóg a családból, mert állítólag normális, rendes ember – majd megromlik idővel ebben a környezetben…

El van cseszve rendesen Ráhel főhercegnő frigyének kommunikációja, szinte sajnálnám is a lányt, ha nem lengené be az egész nászt tömény gusztustalanságnak az a penetráns bűze, mely az örömapa otromba harácsolásából és gátlástalanságából fakad.

Merthogy a tűpénzét gondosan összespóroló örömanya a Gellérthegyen vett lakást a lányának, a szomszéd lakást egy stróman nevén a fiának, a vőlegényt is szépen kitömte jólfizető állásokkal, pozíciókkal az apósjelölt, nem lesz itten gondja a fiatal párnak!

Tán még a teljes vagyonelkobzást is megúszhatják, ha egyszer véletlenül normális világ köszönt erre a hányatott történelmű, szerencsétlen országra.

Az esküvőt az örömapa tette közkinccsé, abban a hitben lehetett, hogy Erzsébet királynő népszerűégén is dobott a legutóbbi királyi nász, csakhát van némi differencia közte és az angol uralkodó között.

Alapvetően például az, hogy az angol királynő nem lop, mint a szarka, a vagyona nyilvános, nemmellesleg pedig nemzete majd fele nem nyomorog az éhenhalás határán – hogy arról ne is szóljunk, hogy a népszerű uralkodó beadásai nem ütik meg a Puskás Akadémián elvárt szintet.

A hírek arról szóltak, hogy a TEK mekkora erőfeszítéssel fogja biztosítani a rendezvény résztvevőit, viszik magukkal a fő-étekkóstolót, nehogy valaki megmerényelje a paranoiás Vezért egy adag ricinussal, aztán becsináljon ott szégyenszemre, mikor feladják a tyúkpörköltet: Tálban már a tyúk is, kilátszik a lába, nem kapirgál többé Anikó főméltóságú asszony udvarában!

Voltak beszámolók az aknakereső kutyákról, a sátor négy sarkán elhelyezett gépágyúkról, csak a légtér biztosítását végző Gripenek nem kerültek említésre, nehogy valaki ezen az ünnepélyes alkalmon idézze fel beszerzésük körülményeit!

A vendégek állambiztonsági ellenőrzése már megtörtént, mindenkiről tudják, hogy kinek mi volt ifjúkorában a rovásán, kinek ki a szeretője, az hogy a résztvevők zöme tagja a magyar közéleti maffiának, kit érdekel?
Paparazzo ott úgysem lesz, a vendégek mobiltelefonjai sem kerülhetnek használatba, még a végén napvilágot látna, Kövér és Deutsch Tompi, amint szendvicsben nyomják Orbánnal, mint örök fiatalok.

Merthogy egyébként sátras lagzi lesz, ahogy annak idején eltervezte a Vezér, aki rövid és hálistennek csak átmeneti sznobság után megkereste a gyökereit és visszatért a számára otthonos szokásrendszerhez, bizonyítva, hogy nem véletlen volt már az óvodában is töpörtyű a jele.

Most is – állítólag – ő fogja beszerezni a lakodalomhoz szükséges alapanyagokat és az italt, jópofa ez az igyekezet, amellyel el szeretnék hitetni, hogy ez is egy éppenolyan falusi lagzi, mint a többi ebben az országban, de el van ez már rontva, mint amikor a magasugró nekirohan a lécnek, aztán átbújik alatta.

Mindegy, kívánjunk boldogságot az ifjú párnak, az örömapának meg ezen a napon kivételesen ne kívánjunk semmit, legyen egy szép emléke majd a sitten, ha egyszer végre majd odakerül.

Azért lássuk be, hülye egy helyzet az, mikor valakinek milliárdjai vannak, oszt nem tudja megmutatni, idegesítő lehet.

Habár ha a sátorban felveszi a láncot meg a karkötőt, azért csak sukár csávó lesz, még ebben a kissé punnyadt állapotában is.

Szép rendezvény lesz, és kétévente számíthatunk egy ilyenre.

De kár, hogy nem láthatjuk, legalább a pávatáncot!

De ne legyünk telhetetlenek, inkább küldjünk nekik nászajándékot!

Mondd, te mit küldenél?

:O)))