A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bűnök. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bűnök. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. július 20., szerda

ROZOGA GYILKOS

Hogy részt vett a gyilkosságokban, az nem is kérdéses, hiszen már állt bíróság előtt annakidején, és az a bíróság nem kommunista vérbíróság volt, hanem az elkötelezetten jobboldali és elkötelezetten antiszemita Horthy bírósága, mely el is ítélte.
Aztán jöttek a nácik és a nyilasok, akik kinyitották előtte a zárka ajtaját, reaktiválták és ez lehetővé tette, hogy a háború végén Argentínába tudott menekülni.
Aztán úgy látta – talán nem is alaptalanul – hogy a rendszerváltás után az őt fenyegető veszély megszűnt, hiszen ahol Jány Gusztávot rehabilitálják, ott neki nemigen eshet baja – hazajött hát.
Közben azért történt egy s más, volt egy délszláv háború, volt Ruanda, változott a jogfelfogás és a zsidók elleni bűntetteket elkövetőket felkutató Wiesenthal Központ is tette a dolgát.
Így aztán a most 97 éves Képíró Sándor, volt csendőrtiszt ismét képbe került, majd el is fogták Budapesti lakásán.
A terhére rótt cselekmény az, hogy részese volt az 1942-es újvidéki mészárlásnak, melyben többezer szerbet, zsidót és magyart végeztek ki.
A jeges Dunában, melyben telente békés időkben legfeljebb a vadludak szoktak úszni, most hullák úsztak.
Többezer jég alá lőtt ember, akiknek családjuk volt, vágyaik és céljaik voltak, és akik nem harci cselekményeknek, hanem etnikai tisztogatásnak estek áldozatul.
Az áldozatok közül harminchatot bizonyíthatóan Képíró parancsára végeztek ki, és így - bár az igaz, hogy ő személyesen senkibe se lőtt bele, de mint tudjuk, Mengele sem személyesen szórta a Cyklon-B - t a kivégzőkamrákba és Sztálin sem személyesen vágta a jégcsákányt Trockij tarkójába – a felelősség őt terheli.
Az áldozatok nem mind a Dunában végezték, további tízezer körüli áldozata is lett ennek a vérengzésnek, és ezek az áldozatok kivétel nélkül magyarok voltak.
Mikor a szerb partizánok visszafoglalták a Bácskát, eljött a bosszú és a megtorlás ideje, és hát ezek a déli népek igen emocionálisak ugye, a tartozásaikat úgy párszáz évre visszamenőleg is rendezni szokták, ha módjuk van rá, akkor kamatostól.
Imígyen hát Képírót és hajdani, ma már nem élő parancsnokait ezért is felelősség terheli, hiszen ezzel az akcióval sikeresen gerjesztettek akkora – megalapozott és indokolt - gyűlöletet a szerbekben, ami ezekhez a szörnyű eseményekhez vezetett.

Nem kell csodálkozni a zsidó nácivadászok elkötelezettségén sem, hiszen nincsen olyan zsidó család, amely ne lenne érintett a Holocaustban, a kamenyec-podolszkiji vagy az újvidéki vérengzésekben, ne gyászolná az áldozatokat még ma is.
Képíró perében elsőfokon ítélet született, a Magyar Köztársaság bírósága bizonyítottság hiánya miatt felmentette, az ítélet nem jogerős.
Az agg vádlott természetesen rájátszott korára, ott ült fogsor nélkül, éppencsak defibrillátorral nem élesztette újra magát időnként, de volt ott infúzió, betegszállító, úgyhogy az érzelmi manipulálás tökéletes volt.
Meg is lett az eredménye, hiszen amikor a bíró kihirdette az ítéletet, taps csattant fel – a teremben levő jobboldali közönség természetes reakciója volt ez – egyelőre - szellemi elődük sikerén örömködtek.
Természetesen a szerbek, oroszok és a Wiesenthal központ is felháborodott nyilatkozatokat tett közzé, melyekben tiltakoznak az ítélet miatt.
Rossz üzenete van ennek, ezer oknál fogva.
Valahogy már megint kilógunk Európából, mintha egy elfekélyesedett seb lennénk a kontinensen, ahol egyébként végre elindult egy folyamat, amelyik keretek közé próbálja szorítani az erőszakot, még háborús időkben is.
Egyúttal mintha tudathasadásos elmebetegek is lennének a magyarság soraiban, hiszen ugyanazok, akik tapsolnak Ratko Mladics felelősségre vonásához, most tapsolnak azon örömködve, hogy valakit, aki egyébként a korabeli törvények szerint is bűnös volt, hasonló bűnért most felmentettek.
Pedig fontos volna megérteni, hogy vannak bűnök, melyekre nincs bocsánat, melyekért, amíg él, felelősség terheli az embert, legyen katona vagy civil, jobb vagy baloldali, keresztény, muzulmán vagy zsidó.
Az ilyen ítéletek rossz vért szülnek, a „parancsra tettem” mondatocskával a legszörnyűbb tetteket is tolerálhatóvá teszik, ez pedig a Hitler vagy Sztálin típusú diktátorok és a mintájukat követő diktátorocskák kezére játszik.
Azért is lenne fontos egy korrekt ítélet, mert azt adná a világ tudomására, hogy mindenkinek jól meg kell fontolni, hogy mit tehet meg, hogy hol az a határ, melyet semmiféle körülmények között nem léphet át, mert ellenkező esetben, ha száz évig él, akkor is utol fogja érni a felelősségrevonás.
Ilyen esetekben a kor nem lehet enyhítő körülmény, legfeljebb állapot, melyet a büntetés végrehajtása során kell figyelembevenni.
Nem kívánom Képíró halálát, habár ha az én felmenőim holtteste úszott volna a Dunában, nem biztos, hogy ennyire higgadtan tárgyilagos tudnék maradni.
Legyen ilyen a bíróság.
Remélem, másodfokon meggyőződhetünk róla…

:O)))

2010. május 17., hétfő

PÓRÁZON...

Nagy a megfelelési kényszer, dolgozik a Rendőrség.
Még be sem fejeződött a Székely Himnusz abszolválása, már indult is a kocsi Hagyóért és munkatársaiért, mondván, hogy sietni kellett, hiszen füles kapott a Szerv, hogy ez a rettenetesen ravasz alvilági figura szökni akar a felelősségrevonás elől.
De ez még hagyján, - hanem az már mégiscsak sok, hogy hova tervezi a szökést?
Ki nem találja senki: az uticél Izrael!
Igaz, ezidáig akármikor felülhetett volna az El-Al gépére, ha már éppen olyan helyre akar menekülni hóna alatt egy Nokiás dobozzal ahol robbantgatnak és lőnek, ezenkívül amely országgal kiadatási egyezményünk van, de azt be kell látnunk, - ennek aztán van hírértéke.
Megdobban a magyar honfiszív ha kiderül, hogy már megint benne van a dolgban a zsidók keze.
Most, amikor végre megvédtük légterünket a választásokat sugarazással megzavarni szándékozó idegenszívűektől és büszkén dagad a magyar kebel, csak nem engedhetjük, hogy ismét kikukoricázzanak velünk!
Az azért kissé meglepett, hogy a Rendőrség egy ilyen marhaságot ebben a formában közkinccsé tesz, de belátom, alkalmazkodni kell új idők új szeleihez a tettrekész testületnek is...
Így aztán most Hagyó Miklós ül mint a túzok, a bíróság - milyen meglepő - elrendelte előzetes letartóztatását.
Mint kiderült, Hagyó Miklóst azzal gyanúsítják, hogy közvetlenül vagy közvetítőin - Horváth Éván, Lelovics . Ottón és H. Ivánon - keresztül utasításokat adott a BKV vagyongazdálkodási kötelezettséggel rendelkező egyes vezetőinek, hogy a közlekedési vállalat számára szükségtelen szerződéseket kössenek.
Hasonló dolgokkal gyanúsították meg munkatársait is, - akik "rábírták" a BKV vezetőit a cég számára előnytelen szerződések megkötésére.
Az ember nem tudja hirtelen eldönteni, hogy ezt viccnek szánják e, vagy komolyan gondolják, mert ha vicc, akkor azért kicsit durva.
A BKV Zrt. önálló jogi személy. megfelelő vezető és ellenőrző testületekkel és felelős vezetőkkel.
A vállalati hierarchiát meghatározó belső szabályzatok, utasítások rendezik, hogy kinek mire van jogosítványa, ki mit írhat alá, mit egyedül és mit mással együttesen, ki milyen összeghatárig dönthet egyszemélyben, mikor kell a döntéshez testület és mihez kell közbeszerzési pályázatot kiírni, stb. stb.
Egy ilyen vállalat nem úgy működik, minrt ahogy ezt Viktorka elképzeli, hogy ül a gonosz főpolgármester-helyettes és eldönti, hogy ezúttal ne mi nyerjük a legtöbbet, egyelőre elég egy nokiás doboz, - a folyamatok és felelősségek szabályozottak.
Tudni lehet és kell, hogy ki miért felel.
És itt van a dolog rákfenéje, - Hagyó a BKV-nál semmiben sem dönthetett és semmiért sem felelt.
Hagyónak legfeljebb politikai felelőssége van ha a cég rosszul működik, ezért le lehet a megfelelő testületnek váltania a funkciójából, meg lehet tőle vonni a bizalmat, de azt mondani, hogy utasította a BKV vezetőit - leányos májusi ábránd.
Voltam vezető az elnyomatás évei alatt is, de megnéztem volna én azt a pártmunkást, aki engem sikkasztásra próbál utasítani, - ha meg erre kért volna, akkor nagyon barátságosan és határozottan mondtam volna neki nemet.
Hogy a BKV vezetői pénzt adtak át Hagyónak, az egyelőre csak az ő valomásukból derül ki.
De mi van akkor, ha nem adták át a pénzt, hanem mondjuk a saját szakállukra sikkasztottak?
És mi van akkor, ha mondjuk holnap valaki azt találja mondani, hogy ő meg Tarlósnak vitte a lóvét, de ő nem dobozban, hanem kígyóbőr mappában tette az íróasztalára, ahonnan is Tarlós azonnal átpakolta a tizenkilencmilliót egy ürgebőr szütyőbe?
ha sikkasztás történt, akkor valaki azt a pénzt valamilyen pénztárból felvette, gondolom az azért feltünt volna, ha ott áll mjögötte Hagyó kibiztosított Jericho pisztollyal, hogy stílszerűek legyünk, ugye...
Aztán itt van a szükségtelen szerződések ügye is.
A szerződéskötéseknek is megvan a maguk rendje, szerződést nem írhat alá akárki, viszont nem Kovács XIII. László r. tzls feladata és kompetenciája elbírálni annak szükségességét vagy indokoltságát.
Ha már hatóság, akkor az APEH vagy a Vám és Pénzügyőrség vizsgálódhat körülötte, de ők is csak azokon a kereteken belül, melyeket a törvény biztosít számukra.
Ha valaki igazolni tudja, hogy neki a tevékenységéhez seggenfütyülő gumikutya kell és a szerződéskötésre a cég belső szabályzatai feljogosítják, akkor senkinek sincs joga arra, hogy azt vizsgálja, hogy miért a drágább darabot szerezte be, miért nem azt, amelyik helyett neki kellett volna fütyülni - a cég erre hivatott szervezetén vagy testületén kívül.
Egyébként is messziről bűzlik ez a sok megigazult BKV vezető, akik ma mindent bevallanak, még akkor is, ha magukat bűncselekmény elkövetésével vádolják jó mazochista módra.
Sajnos ez kevés a bizonyításhoz - utoljára Visinszkíj elvtárs idejében számított a beismerő vallomás a bizonyítékok királynőjének, azóta egy rendes vádhoz azért több is kell.
És hát bizony bűzlik ennek az ügynek az időzítése is - nem előbb, nem később, az önkormányzati választásokra készen lesz a vádirat, addig a póráz le sem kerül Hagyóról, tán még éjszakára sem, - mrt persze azon kell vezetgetni, őt is, meg különösen brutális sajtósát is.
Ki tudja, hátha kiképezte őket a Moszad, lehet öt nokiásdobozt is össze tudnak törni tenyéréllel.
Természetesen nem tudom, hogy Hagyó követett e el bűncselekményt, - akár követhetett is el, hiszen a pártfinanszírozás mai rendszere magában hordozza a korrupciót, melegágya annak.
Attól tartok ez nem is fog kiderülni, de úgy érzem, nem is ez a cél.
Kellett az önkormányzati választásokra egy Demszkyhez köthető személy meg egy magas beosztású szoci, akikkel demonstrálni lehet a Főváros vezetésének végtelen züllöttségét, hogy aztán itt is jöhessnek a tiszták.
Vagy az ügyesebbek, mert az kétségtelen, hogy akik nyolc éven át finanszírozták Orbánt, azoknak vissza lészen adva az a pénz bőséges kamatokkal tetézve.
Nem nokiás-dobozban, - piha!  
Majd kapnak ingatlant a Főváros szívében, vissza nem térítendő fejlesztési támogatást gigaberuházásukra a Széchenyi terv keretében, a Dunapartot Szentendrétől Mohácsig, kedvező jogszabályokat MOL-nak, OTP-nek, meg még ami eszükbe jut.
De erről mi nem fogunk tudni, erről majd csak ők tudnak, - a mi ügyünk, mondják majd.
Cosa nostra...
Hagyót megilletné az ártatlanság vélelme, de nem kapja meg, - még saját párttársaitól sem.
Ez persze nem jelenti azt, hogy bűnös, ez csak azt jelenti, hogy nem szeretik.
Egy ilyen helyzetben viszont ez nem lehetne szempont. 
A szocialista párt vezetésének árgus szemkkel kellene figyelnie arra, hogy az eljárás minden elemében törvényes legyen, hiszen ez is egy olyan eset, mely rettenetes kárt okozott nekünk és éppen most kezdik lehúzni róla a második bőrt.
Ha rászolgált Hagyó - bűnhődjön.
És ha nem?
:O)))