A következő címkéjű bejegyzések mutatása: eladósodott Fidesz. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: eladósodott Fidesz. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. december 10., péntek

VÉRBOSSZÚ

Folyik a leszámolás.

A Keresztapa most rendezi a Család ügyeit.
Közben zúgnak a harangok és kenetes szövegek zsolozsmázásával a háttérben folyik a vér, - az ellenfelek vére.
Nem politikai leszámolás történik, ó nem.
Fizikailag akarunk leszámolni mindenkivel, aki fel mert lépni az általunk elkövetett törvénysértések ellen, aki szembe mert szállni velünk.
Nem öljük meg őket, habár igény lenne rá, de a külső körülmények, ugye…
Viszont vádat lehet emelni ellenük, hiszen mienk az ország, mienk a hatalom és a dicsőség, reményeink szerint most és mindörökkön örökké – ámen…
Közben persze zeng a kórus, - a pofátlan végkielégítésekről szóló zsoltárt énekli monoton hangon.
Kit zavar, hogy azok a végkielégítések szerződések – menedzserszerződések vagy a Munka Törvénykönyve - alapján kerültek kifizetésre, és mégha a mértékük egy minimálbérre bejelentett alkalmazott vagy egy közmunkás számára csillagászati összegnek is tűntek, de törvényesek voltak?
Mi nem pofátlanok vagyunk akkor, mikor ezt a helyzetet visszamenőleg törvénytelenné tesszük, porba tiporva valamennyi évszázados jogelvet, - végtére is mienk az ország - csinálunk vele, amit akarunk.
Most például bosszút akarunk állni, és amit mi akarunk, azt meg is tesszük, mert az akarat a legfontosabb, az akarat a minden, hiszen ezt igazolja a kétharmad is, - a győzniakarás elnyeri méltó jutalmát!
Hát akkor jöjjön a titkosszolgálatot vezető tábornok, aki fertelmes bűnt követett el ellenünk.
Mikor kiderült, hogy a titkosszolgálat csak szelektíven titkos, akkor volt pofája elzárni az információs csapokat és megszüntetni azt a kényelmes helyzetet, melyben az ellenzék legszebb bajszának tulajdonosa előbb kapott információt, mint a szolgálat törvényes irányítója.
Merte venni a bátorságot a mocsok moszkovitája, aki helyett mi száz kezesebbet is el tudtunk volna képzelni, hiszen egyébként nagy tapasztalatunk van a titkosszolgálati vezetők kézbentartásában, - aki nem hiszi, kérdezze csak meg Defend névre hallgató pénzszivattyúnk volt vezetőjét, vagy akár az UD Zrt. vezetőit, ők aztán tudták, hogy mi a feladatuk, de most el is nyerték méltó jutalmukat!
Nem hagyhatjuk, hogy egy titkosszolgálatot vezető tábornok megússza azt, hogy szembefordult velünk, úgy fog ez (kis e-vel…) ülni, mint a befagyott Duna jegén a vadliba!
De ülni fognak azok is, akik belerondítottak a mi kis maszek titkosszolgálatunkba és feldobták az UD Zrt-t, amelynek már a neve is oly romantikus, - az Új Defend név feltörhetetlen kódolása eredményeképpen.
Mecsoda pofátlanság, hogy balhét kavartak a körül a természetes jogunk körül, hogy titkosszolgálati eszközökkel megfigyeltethessük a titkosszolgálat aktuális vezetőjének mozgását, megrendelést adjunk a számunkra nem túl kedves, bár jobboldali párt parlamenti képviselő vezetőjének megfigyeltetésére, vele kapcsolatban terhelő adatok gyűjtésére!
Az meg aztán a pofátlanság csimborasszója, hogy belekeverték Nagy Barátunk, a jeles bankár nevét, mondván, hogy az UD Zrt. neki jelentett és tőle kárt iránymutatást!
Hát nem csacsiság nekimenni egy ilyen potentátnak, akit akár oligarchának is hívhatnánk, ha az ellentáborban lenne, de hálistennek ő minket finanszírozott a hét sovány tehén esztendeiben…
Csak nem hagyjuk büntetlenül, ezt az impertinenciát?
Mert, hogy az Ervin beszólt nekik, az ebben az ügyben kevés, ezzel megelégedni annyi lenne, mint sovány libából tepertőt (hogy talpasainknak is érthető legyen: töpörtyűt…) sütni, - adjunk már magunkra, - nem igaz?
Elképesztő, hogy mit meg nem engedtek maguknak – az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának tagjait is tájékoztatták az ügyről, sőt, még a hangfelvételek másolatait is kiosztották nekik, ahol a Nagy Pénzember érces basszbaritonja is hallható volt, - na de ezt elbasszbaritonták rendesen!
Mind meg vannak gyanúsítva, lehet, egyiket-másikat majd fel is keresik a terrorelhárítóink oszt megmutatják nekik, hogy mi is az, ami ellen létrehoztuk őket, - az elnökasszony is élvezni fogja, ha földre teperik ezek a kigyúrt testű macsók – tábornokot vezetgetni pórázon, mint a Bumbi kutyát, meg kimondottan szórakoztató!
És akkor még itten van ez az üvegzsebű – vagy üvegszemű? (hehe, milyen viccesek is tudunk lenni, ha akarunk, - nem igaz?) - Keller is, aki nem átallotta beleütni azt a borvirágos orrát a mi barátaink vadászati szokásaiba – már megint ujjat húzva a Nagy Pénzemberrel!
De ez nem volt neki elég, még Hasznos Barátunkat, a sztárügyészt is gyanúba keverte, mikor azt firtatta, hogy miért nem szerepelt a vagyonbevallásában az általa lőtt kapitális trófea ellenértéke!
Na, ezzel ez a pofátlan aztán bakot lőtt, és az sem segít rajta, hogy alacsonyabb, mint a Főnök, hízelgéssel nálunk nem megy semmire!
Hogy lett volna pofája az állami tulajdonú vadászterületen az állam tulajdonát képező vadállományra vadászók névsorát kikérni a vadásztársaságoktól, hogy kiderüljön esetleg, hogy a mi Poltpetink együtt vadászott a büntetőeljárás alatt álló Bártfai Bélával, akit még ő sem tudott kimosni az Országimázs ügyből, holott minden szálat oly ügyesen elvarrt, - az üvegszemű meg szopóágra került, hehehe!
Meg együtt vadászott a Csányival, meg a Pintérrel, Erős Jánossal, a Magyar Fejlesztési Bank Rt. vezérigazgatójával, meg Jakab Gézával, a Budapesti Rendőr-főkapitányság korábbi főkapitány-helyettesével (utóbbi hivatali idejében is).
Hát mit is képzelt ez a mitugrász?
De most majd rárohad a műanyaglakat, majd megtanulja, hogy velünk nem lehet kikukoricázni!És mikor majd kijön kissé sápadtan a sittről, akkor a többieknek is, akik butaságokat forgatnak a fejükben tanulságos lesz ez, és mindenki megérti, hogy a Család erős, a Család hatékony és a Család nem felejt!
Ezek nem az ország ügyei, - óh, nem!
Ez a Mi Ügyünk!
Cosa Nostra!


:O)))


A bejegyzés itt is olvasható: http://kapcsolat.hu/blog/verbosszu

2010. március 16., kedd

RADIKÁLIS ADÓCSÖKKENTÉS...

Na, ez az, ami nem lesz, ha a Fidesz kerül hatalomra.
Új szavakat, kifejezéseket  tanulgatnak a fiúk, úgymint "fokozatosság", meg a "lehetőségekhez képest", meg "négy év alatt", meg "hat éven belül", - no meg "az egyensúly a középpontban".
Namármost idáig legalább ígérni tudtak, most már azt se nagyon, és ez mindinkább így lesz, ahogy egyre közelebb jutnak a nyolc éve nyálcsorgatva vágyott hatalomhoz.
Egyre inkább kiderül, hogy a kormányzás nem méznyalogatás.
1994-ben szerencséje volt a hataloméhes társaságnak, Bokros csomagja után az országot kiváló állapotban vehették át, a világgazdasági környezet sem adott okot az aggodalomra, ők sem beszéltek még túl sok hülyeséget a nemzetközi kapcsolatokban és az első időszakban óvatoskodtak is, - tartották a Horn-kormány által megkezdett pályát.
Igaz, a választások előtt aztán elszaladt velük a ló és kitakarították a kasszát rendesen, meg hagytak az utódokra finanszírozhatatlan lakástámogatási rendszert, - aztán röhögve asszisztáltak, amikor az utód a legszebb dzsentri hagyományokat követve megpróbálta betartani úri becsületszavát.
Persze az általuk előidézett problémákat sikeresen rátolták a bamba szocik fejére, és ha regnálásuk szóba kerül, akkor  azóta is mosolygós tekintettel énekelgetik a "csak a szépre emlékezem..." című nótát.
Most viszont - úgy tünik - szopóágra kerültek.
A gazdaságot ugyan ma is jó állapotban vehetik át, hála a Gyurcsány és Bajnai kormányok következetes költségvetési politikájának, de a külső és belső feltételek  megváltoztak.
Ami a legnagyobb probléma, az a világgazdasági válság, amelyik talán mára lecsengett, de az ország abban a szerencsétlen helyzetben van, hogy bár a válság következményei az első perctől érintettek bennünket, addig a kilábalás csak némi késleltetéssel  következhet be, - meg kell várnunk, míg főbb exportpiacainkon - elsősorban Németországban -  megindul a gazdasági fellendülés.
Ugyan prüszköltek a fideszes nagyeszűek, amikor az ország arra használta az IMF és az Unió nyujtotta lehetőségeket, amiért annak idején csatlakoztunk a szervezethez, de mikor kéznyujtásnyira van a hatalom, akkor azért be kell látni a realitásokat, és igazodni kell azokhoz az elvárásokhoz, melyeket a hitelfelvétel mellé kaptunk ajándékba.
Ugyan lehetne ma már az országot a szabadpiacról is finanszírozni, ámde már azt sem lehet letagadni, hogy az IMF olcsóbban teszi ezt, mint a piac.
Hiába is próbálkozik a Fidesz az államháztartás hiányának megduplázásával, ez vélhetőleg nem fog menni, vagy csak nagyon súlyos következmények vállalása mellettkockáztathatják meg, de ez a kockázat már nem a Fidesz, hanem az ország kockázata lesz.
Pedig az a kis aprópénz, ami ebből a trükkből származna, nagyon kellene a fiúknak.
Merthogy cefetül el vannak adósodva.
Milliárdokkal, és ezeket a milliárdokat a hitelezők szeretnék viszontlátni, ha lehet, dús kamatokkal egyetemben.
Ugyan megy az egy pontig, hogy kedvezményekkel meg állami megrendelésekkel fizetnek nekik, de nem hülyék, - tudják azt, hogy az általuk gerjesztett politikai hangulatban ellenfeleik minden levegővételüket regisztrálni fogják, és figyelik azt is, hogy a beszívott levegőmennyiséget milyen útom és milyen arányban, milyen minőségben adják vissza a Föld légkörének.
Ha ózonlyukat regisztrálnak ellenfeleik, azt nem nagyon fogják úgy megúszni, mint első ciklusuk disznóságait, melyeket a nép ábrándos tekintettel becumizott, holott nem Nokia telefondobozban, hanem negyven lábas hírközlési konténerekben tolták ki a lóvét az államkasszából.
Abban sincs szerencséje a Családnak, hogy ismét beigazolódik a népi mondások igasága, - jelesül ebben a helyzetben a "ki miben vétkezik, abban bűnhődik" mondásé.
Megkapják ugyanis ellenzéknek azt a pártot, amelyik annyira vérbunkó és annyira gátlástalan, hogy még őket is felülmúlja, pedighát, ugye...
Érdekes lesz elnézegetni, amikor a Szent Vezért lehüjézik, a feleségét lenyúlanyózzák, célozgatnak a pedigréjére, a pártját meg elmondják mindenféle piszkos hazaárulónak.
Várhatóan megkapnak mindent, amit a szocik polgári neveltetésüknél fogva nem adtak meg nekik az elmúlt nyolc évben.
Megérdemlik.
Aztán persze ne feledkezzünk meg a nyakig eladósodott fideszes önkormányzatokról sem, melyek a víg napokban - vélhetőleg központi instrukcióra - minden szakmai és morális gátlás nélkül vették fel a milliárdos hiteleket, lökdösve az országot a pénzügyi szakadék felé, merthogy a hatalom birtoklása érdekében semmi - a szavakban csömörlésig imádott haza sem drága.
Szóval folyik a kísérlet, vissza lehet e lapátolni a lóba a sz*rt, és bár igen ellenszenvesek nekem a Fidesz korifeusai a Vezérrel az élen, azért nagyon remélem, hogy a pofázáson túl nem próbálkoznak a keservesen elért eredmények szétrombolásával, mert az igen drága mulatság lenne mindannyiunknak.
Pártállásra tekintet nélkül...
:O)))