Nemigen ment semmire Pintér a rendvédelmi dolgozókkal, pedig tudnia kellett, hogy ha ez a társaság bepörög, abból nagy baj lehet.
Nem könyökvédős hivatalnokok tüntetnek ma a pesti utcán, hanem izmos, életerős, veszélyekkel naponta szembenéző, szakmájukból adódóan bizonyos egészséges agresszivitással felvértezett emberek, akik nem hobbiból randalírozgatnak, hanem azért, mert a mai kormány még az előző kormányoknál is mostohábban bánik velük, pedighát, ugye…A rendőr, a tűzoltó, a katona problémája megegyezik a többség gondjával: tisztességesen el kellene tartani a családjukat, de erre a mai illetményeik nemigen adnak módot.
Helyzetük javítása helyett a kormányzat különféle meglepetés-csomagocskákat osztogat nekik a nyugdíjrendszer kedvezményeinek elvételével, meg a nyugdíjasok reaktiválásának kilátásba helyezésével.
Miután a kormány a közszférában a bérek hároméves befagyasztásával számol, így aztán Pintér mai ígérete, mely szerint majd a rendvédelmi dolgozók is kapnak béremelést, ha a közszféra egésze kap, pontosan annyit ér, mint halottnak a csók.
Igen veszélyes ez a helyzet, mert ha az ország nem tudja megfelelően eltartani a hatalom pilléreit, akkor ezek a pillérek igen hamar düledezni kezdenek.
Ezeknek a szervezeteknek a tagsága egyébként is parancsra kel és fekszik, parancsra mosolyog és parancsra morcos, nem idegen tehát tőlük a rendpártiság akkor sem, ha az demagóg és populista, - ha elkezdenek politizálni, hamar teret nyernek köreikben a szélsőséges eszmék.
Ma még csak egyetlen idióta égetett dávidcsillagos zászlót a tömegben, holnap meglehet, árpádsávos karszalagban találkozhatunk velük, ha nem vigyázunk.
A szélsőjobboldal már így is felismerte a helyzetben rejlő lehetőséget és hordái csatlakoztak a tüntetéshez, ami csak arra jó, hogy a gazdasági követeléseket politikai – és a nácik szájízének megfelelő szélsőjobboldali politikai követelésekké próbálja konvertálni.
Meg is van az eredménye, - az első tüntetésen a tűzoltók akasztófáján még csak egy zacskó narancs lógott, ma már odakerült mellé a csokor szegfű is, holott a szocialisták, ha már adni nem tudtak, legalább el nem vettek…
Nem nagyon értem, hogy Pintér miben bízik, hiszen a szakszervezeti vezetők burkoltan meg is fenyegették, mondván, hogy nemigen fogják tudni garantálni az események békés jellegét, ha nem születik számukra kedvező megoldás.
Gyönyörű lesz egy meccs a készenléti rendőrség állományának egyik fele és tűzoltókkal megerősített másik fele között az Andrássy úton, maga lesz ez az ország épeszű része által kívánt béke és nyugalom.
Azonban a probléma-lista itt nem fejeződik be – nemigen tetszik az egészségügyben dolgozóknak sem a velük szemben tanúsított bánásmód, ezen csak rontani fog a kórházbezárásokból adódó feszültség, a rezidensek megoldatlan helyzete, és amiről nemigen szokott szó esni, az egészségügyben dolgozó középkáderek – ápolónők, mentők, asszisztensek, műszaki személyzet - sem a magas fizetésekért robotolnak éjjel-nappal.
Ha a szakképzett nővérek is elkezdenek elvándorolni, akkor ennek az ágazatnak annyi, Szócska államtitkár cipelheti személyesen az ágytálakat…
Persze ez a helyzet érinti a betegeket is, akik a növekvő várólisták, a szintúgy növekvő gyógyszer-árak miatt egyre hisztérikusabban reagálnak mindenre, és adott esetben igen könnyen orvosik követelései mellé állíthatók.
Ami azt illeti, a közoktatás és a felsőoktatás helyzete sem fenékig tejfel, Hofmann Rózsa még ír két oldalt az Orbántól kapott instrukciók alapján és igen könnyen lehet, hogy vagy tíz egyetem diákjai és oktatói beszélgetnek majd igen hangosan a témáról a Kossuth téren, és a diák, ha megbolondul, akkor igen érdekesen tud viselkedni.
A társadalmi problémák közül a neonácik dolga sem jutott nyugvópontra, - ha valaki azt hiszi, hogy Vona és bandája belenyugodott, hogy majd most akkor naftalinba teszik az egyenruhát és elmennek civilben parlagfüvet irtani, azt nagy csalódás fogja érni, ez ugyanis politikai vereség lenne és ezt Vona nemigen engedheti meg magának.
Saját hívei ennék meg,
A nyomortelepeken élő cigányság helyzete sem változik, csak a segély lett kevesebb, munkát meg leginkább csak ígérget a kormány, viszont hamar itt lesz megint a tél, amikor a szegény embernek még nehezebb az élete, és ha nem történik valami, akkor könnyen előfordulhatnak itt is a szlovákiai nyomorlázadásokhoz hasonló esetek.
Szóval várom Viktor bűvészmutatványát, akitől a sok jobber alapból várta és még ma is várja a sokszor beígért és még többször érzékeltetett csodát, csakhát nem lehet egyszerre Csányi és a hozzá hasonlók vagyonát egy év alatt a harmadával növelni, meg a csóringereknek is havonta egyszer diós rántott libamájat adni - a szegény toljon a fejébe zsíros-deszkát hagymával, az való neki.
Bevallom, kicsit félek is, mert hogy ha a tavasz kicsit dühös, az rendben is van, kell ennek a kormánynak, hogy végre valaki orrba verje, de az ősztől tartok, mert az látnivaló, hogy Orbán még mindig mindent erőből akar lenyomni a társadalom torkán, és mint tudjuk az akció reakciót szül, az erőszak meg erőszakot.
Nem örülnék neki.
:O)))
